Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-12 / 59. szám
t ff T T Utánpótlás a mezőgazdasági FpIpIíiccpű termelőszövetkezetekben ® Beszélgetés dr. Szabó Piroskával, a szekszárdi TESZÖY titkárával — Két esztendeje készült egy statisztikai kimutatás, miszerint Tolna megye termelőszövetkezeteiben a vezetésben- és az adminisztrációban dolgozó tsz-tagoknak és alkalmazottaknak csupán 9,2 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzett- Séggai. ■' — A 9,2 százalékot rendkívül kevésnek tartom. Nem akarom kétségbe vonni a statisztikai adatok hitelességét; nem tudom, milyen mélységig terjedt a vizsgálódás, milyen ösz- szehasonlítási adatok alapján jött ki ez az eredmény. A termelőszövetkezetek vezetésére vonatkoztatva ez torz képet mutat. Elöljáróban hadd hivatkozzak egy 1972-ben készült országos felmérésre, amely szerint — a felsőfokú technikumi végzettséget is figyelembe véve — már felsőfokú végzettsége volt a tsz-vezetők több mint 48 százalékának, középfokú végzettsége volt 31 százalékának, míg alapfokú szakismerettel 15 százalékuk rendelkezett. Ez egyúttal azt is szemlélteti, hogy kialakult az agrárértelmiség. Ha szövetségünk területén végzünk hasonló vizsgálódást, jobb a helyzet. Szövetségünk területen az országos 48 százalékkal szemben felsőfokú végzettsége van a termelőszövetkezeti vezetők több mint 54 százalékának, középfokú 36 százalékának, míg a többi alapfokú, vagy egyéb szakismeretek- kal rendelkezik. A TOT idevonatkozó irányelvei . szerint, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a magasabb vezetői munkakört betöltő tag vezetők: az elnök, a függetlenített elnökhelyettes, a termelés szakvezetője, a főmezőgazdász vagy főkertész, íőállattenyésztő, illetve főmérnök, a főkönyvelő, a vezető állatorvos és a jogtanácsos. Szövetségünk 49 tagszövetkezetében a fenti kategóriába tartozó vezetők iskolai végzettsége: elnökök: egyetemet végeztek 7-en, főiskolát 12-en, középiskolát 15-en, szak- és egyéb végzettségű 15 fő. Fő- agronómusok: egyetem 26, főiskola 14, középiskola 9. Főállattenyésztők: egyetemi végzettségű 21 fő. főiskolai végzettségű 7 fő, középiskolai végzettségű 16 fő, szak- és egyéb végzettségű 5 fő. Főkönyvelők: egy fő egyetemi végzettségű, főiskolát 5-en, középiskolát 35-en végeztek, szak- és egyéb végzettségű 8 fő. Főmérnökök: egyetemi végzettségű 15 fő. főiskolai 3, középiskolai 2. A főkertészek közül egyetemet főiskolát végzett 4—4, középiskolát 6 fő, szak- és egyéb végzettségű 1 fő. 17 jogtanácsos dolgozik a TESZÖV területén. A főkönyvelők iskolai végzettsége, mint a számokból kitűnik zömében középfokú, de többségük hosszú éveken át széles körű szakmai és vezetési tapasztalatra tett szert. A jogtanácsosok közül természetesen azok sorolhatók a tag vezetők kategóriájába, akik tagsági viszonyban dolgoznak a termelőszövetkezetekben. A számokból az is kitűnik, hogy a termelőszövetkezetek ellátottsága e tekintetben messze a kívánalmak alatt marad. Sokan másod-, illetve mellékállásban látják el a tez-jog- tanácsosi feladatokat. Bár nem tartozik szorosan ide, megjegyzem még; elnökségünk szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek mechanizmusában fontos feladatokat ellátó középvezetőkről is rendelkezzünk hasonló adatokkal. Ezt a közeljövőben dolgozzuk fel. — jónak, »agy kevésbé kielégítőnek tartják ezt az arányt? — Ha a hatvanas évekhez Viszonyítjuk, jónak, javulónak. de kielégítőnek még nem tartható ez az arány. Ugyanakkor folyamatában kell vizsgálni ezt a kérdést. Jelenleg is sok termelőszövetkezeti vezető tanul. és a jövőben is biztos többen lesznek tsz-vezetők, akik tanulnak, és rendszeresen részt vesznek a szervezett vezető-továbbképzésen is. Nem érdektelen utalni arra sem, hogy a jelenleg tanulók közül többen a tudományos fokozat megszerzését tűzték ki célul. — Nem vitás, hoav dioloma nélkül is lehet valaki sokoldalú, szakmai és általános műveltséggel egyaránt rendelkező, ar összef!»,,'’ér«- ket és a fejlődés törvényszerűségeit jól látó szakember. Mégis, melv®k azok a munkakörök, beosztások, a-nelvekheT a termelés fejlettségének ielenleai színvonal'n nélk"Hihetetlen o mo'-nsa’-b fokú sz^km^i ismeretek birtoklása? Főleg Idősebb termelőszövetkezeti vezetők gyakran hivatkoznak több évtizedes, apáról fiúra szálló szakmai gyakorlatukra — ezzel mintenv behelyettesítik az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, — Ez egy összetett kérdéskomplexum, így a válasz a teljesség igénye nélkül kísérelhető meg. Á szakember fogalmába beletartozik az egyetemet, a főiskolát végzett szakember, de a mai értelemben vett szakmunkás is. A termelőszövetkezetek üzemméreteinek növekedése. a7. új technika, technológia, szakosodás bővülése a felső és középszintű irányításban egyaránt képzett szakembereket kíván. Ezért kell kihangsúlyozni, hogy a termelés első számú szakvezetőinél nélkülözhetetlen a magas szintű szakmai képzettség. De mindjárt ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a diploma, az elméleti-szakmai felkészültség önmagában véve nem elegendő. Ismert körülmény az is, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésére két szakasz jellemző: Az extenzív fejlődés időszakában a termelés, a termék- mennyiség növeléséhez a terület mellett még elegendő munkaerő, természetes tápanyag állt az üzemek rendelkezésére. Az ipari eredetű anyagok felhasználása szinte minimális volt. Ez rányomta bélyegét a felvásárló, feldolgozó iparral kialakult kapcsom latokra is. A mezőgazdasági tudományok viszonylag lassan fejlődtek, a kísérletek eredményeinek gyakorlati megvalósulása is több okból nehezen tört utat magának, A termelési eszközök, a termelési, tenyésztési és tartási módok , hosszabb időn keresztül — nem túlzás az sem, hogy nemzedékeken keresztül — lényegeseit nem változnak. (Folytatjuk). VM. idős, vak asszony bizonytalankodik az úttest szélén. Előtte a zebra, de nyilván nem tudja jól megkülönböztetni a hangokat, ÓM és várja, hogy valaki átvezesse. öt perce figyelem, az emberek sietnek, nem figyelmezteti őket a fehér bot segítséget kérő kopogósa. Belekarolok, átmegyünk. A néni sűrű köszönömök között a kezemet simogatja, majd azt kérdezi: ugye kedves, maga is katolikus? Nem — mondom, kommunista. Az arckifejezése árulkodik: legszívesebben végigtapogatná az arcomat. Nem történt semmi különös, nem lett baleset, a néni eljutott oda, ahova igyekezett. Akkor sem történt semmi különös, mikor egy asszony visszarántott az autók elől egy kisgyereket. S akkor sem, mikor a sofőr két megálló között felvett egy terhes anyát a buszra. Nem szenzáció, ha egy szocialista brigád meg- 1 látogat egy nevelőotthont, vagy segít a? építkezésben egyik-másik brigádtagnak. Ha a kinőtt ruhát összecsomagoljuk, s odaadjuk az arra rászorulónak. Ha rászólunk egy iskolásra, hogy dobja el a cigarettát, vagy ha tapintatosan megkérdezzük a kocsmában a karon ülő kisgyerek apjától: mikor fekszik le a kicsi. Ha a lábunkat lejárjuk, hogy segítséget kérjünk a Béri Balogh úti napközi otthonnak, mert hónapok óta kabátban fagyoskodnak a gyerekek. ... • fa. ' . Tolna megyei diákok találkozója Pécsett Uat szeheióiilésen a sxűkebb hasáról Tegnap délután rendezte meg Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola dísztermében a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a KISZ Tolna megyei Bizottsága a Tolna megyei diáitok találkozóját, aminek résztvevői hat szekcióban vitatták meg a szűkebb haza jelemét és jövőjét. Az esemény megnyitója délután négy órakor volt. Ezen dr. Gyugyi János, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte azokat . a fiatalokat, akiket — lévén hogy Tolna megye adta őket az ősi egyetemi város felső- oktatási intézményeinek — vissza is vár diplomázás után a szűkebb haza. A mindössze negyedórás megnyitót követően Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót az egybegyűlteknek, megyénk gazdasági, kulturális, egészségügyi helyzetéről, továbbá a megye fejlesztésének távlati terveiről. A nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztató után a hallgatóság — közöttük igen szép számmal azok, akiket társad almi ösztön- díjszerzödés is köt Tolna megyéhez — szekciókra tagozódva cserélhették ki gondolataikat, mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a megye vezetőinek. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanuló megyénkbe- li fiatalok ülését dr. Horváth Jenő. a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház-rendelőintézet igazgatója és Horváth Magdolna személyzeti csoportvezető irányították. Nehéz eldönteni, hogy melyik szakcsoport szekcióülése volt izgalmasabb, elevenebb, hasznosabb. Egy közös vonásuk volt ezeknek a mindkét részről érdeklődéssel várt tanácskozásokinak, az nevezetesen, hogy mindkét fél örült a kapcsolatok ilyetén való erősödésének, faként annak, hogy a végzős1 növendékeket a megye visszavárja. mi több. számít a Tolna megyei diákok szakemberekként való hazatérésére. A jogászok szekcióülését dr. Fülöp Lajos, dr. Uhrin János és dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács osztályvezetői tartották. A közgazdászok. műszakiak és közművelődésiek csoportjait úgyszintén a megyei tanács szakigazgatási szerveinek egy-egy vezetője segítette a tájékozódásban. A művelődési csoport két részre szakadva tartotta meg szekcióülését. Az egyiken a Tanárképző Főiskola és Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola első és másodéves hallgatói voltak a résztvevők, míg a másikon Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője találkozott a III—IV. éves tanárképzősökkel. akikre különösen nagy szüksége van megyénk pedagógushiánnyal küszködő iskolahálózatának. A kapcsolatokat erősítő, mélyítő, komoly program után a Tolna megyei diákok találkozójának rendezői nem feledkeztek meg a szórakoztató programról sem. A megye üdvözletét a kitűnő dombóvári Kapos táncegyüttes adta át a találkozó résztvevőinek. Az esemény tartalmi méltatására lapunk vasárnapi számában térünk vissza. Maradandó élményeket, kellemes utazást A népi ellenőrzés vizsgálata A Tolna megyei Népi Ellent őrzési Bizottság is részt vesz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak abban a fél országra kiterjedő vizsgálatában, amely a hazai turizmus helyzetének felmérésére, a további lehetőségek felkutatására hivatott. A vizsgálódásban jelentős szerep jut a Dunántúlnak. A népi ellenőrzés abból a tényből indult kj. hogy hazánk természeti szépségekben, műemlékekben igen gazdag, s hogy a növekvő szabad idő ió részét mind többen töltik turistáskodással. Szoros összefüggésben áll ezzel a magángépjárművek számának rohamos növekedése. A belföldi turizmus szervezésére már eddig is történtek hasznos intézkedések. Fontos azonban megtudni, mennyire összehangolt a különféle szehvek tevékenysége; milyen színvonalon elégítik ki — többek között — a vendéglátó. a kereskedelmi és a közlekedési vállalatok a turisták igényeit. Természetesen a higiéniai helyzet sem kerüli majd el a népi ellenőrök fi- 1 gyeimét. Tanulságosnak ígérkezik felmérni, hogy a turisztikai hely sajátosságait jól ismer je tő propagandaanyag I - milyen mennyiségben, és hol áll rendelkezésre; van-e elegendő, szakképzett idegenvezető. Nem mutatkozik . felesleges fáradozásnak megállapítani, hogy egyes vállalatok árpolitikája mennyire^veszi figyelembe a belföldi* turizmus fejlesztésének érdekelt. ti ■ program körül- á, jellemző, hogy ínennyire töL; •törekednek ” szerint — ■a'Ttöbb:,gyermekiek „és az ifjúság rtktelégí lésére, ér- ^ktfelkeítésére. Tegnap — hétfőn — indította" meg a vizsgálatot Tol- 1 náSan a megyei NEB. A bizottság kéri a lakosságot, 1 hogy írásban elküldendő észrevételeivel, 'javaslataival se- ii gítse,.a,, vizsgálatban részt ve- .: vő népi’ ellenőrök munkáját. — másokért Tesszük ezt, s az ehhez hason, ló dolgokat sokan, s nem azért, mert elévülhetetlen érdemeket, dicsőséget akarunk szerezni magunknak, s mert nem férünk a bőrünkbe. Azért tesszük, mert másként nem tudunk, képtelené,< vagyunk élni, alapvető tulajdon. Ságunk a segíteni akarás, a fele. lősségérzet. A nénit átvezetni maximum egy perc, a művelődés- üqyi osztálynak telefonálni sem több, s talán a tizedik telefonnál már fel is figyelnek. A felelősségérzetet határozatokkal, rendeletekkel a lehetséges adminisztratív eszközökkel senkibe se lehet belesulykolni. Vagy van valakiben, vagy nincs. Néhány kivételes esettől eltekint, ve az emberek többségében létezik ez a fajta tudat; a közösségben való gondolkodás eqyre inkább jellemző magatartásunkká válik. Hisz egyszerre több rétegben élünk közösségben: van munkahelyi, osztály-, családi, lakóhelyi és baráti közösségünk. S ezeket nem külön-külön, •«•'• este vagy ebéd utón éljük zük, hanem egyszerre és e< átszőve. Akarva, akaratiam vetjük magunkat a közössé tálta akaratnak, ha dóig ha mosunk, ha társaságba gyünk; mindig mindenkor félig vagyunk önmagunk, e; ségünk, tudásunk másik ré közösséget szolgálja. A dolog persze kétoldalú nek fejében mj is érezzük < zösség, társaink lendítő e segíteni akarását, s nem vág egyedül bajban és öröm Szükségszerű velejárója enm másokért érzett felelősségére s akiben ez nincs, előbb, t utóbb kiveti magából □ kör zet, mint ahogy az élő szerv kilöki magából az idegen ai got. Mert vannak, akik várnát kérnek, sőt követelnek felelőssége magukért, de egy szikrányit ser éreznek magukban másokért „nincs szükségem senkire és se mire" emberek idővel rájönni arra, hogy igen is szükségük ve másokra is. De akkor már kési Az elbizakodottság, az önteltség a csak forintban mért, pénzben, házban, ékszerben, bundában kifejezett gazdagság valójában szegénység, végtelenül sivár, lát szatgazdagság. „Mi közöm nekem másokhoz?" — mondta nemrég valaki, s biztos vagyok benne, hogy másoknak sincs, s nem is lehet hozzá köze, kerüljön bármilyen helyzetbe. Az itt-ott előforduló abnormis szerencsétlen magatartásnormák figyelmeztetnek, mivel azonban természetellenesek, nem állandósulhatnak. A közösségeket összetartó szeretet, jóindulat, segíteni akarás és kölcsönös felelősség- érzet olyan általános emberi vonós, amellyel törvényszerűen rendelkeznie kell mindenkinek, akinek dobog a szíve. Aki pedig ezt valamilyen okból elfelejtette, azt kötelességünk erre figyelmeztetni. Olykor bizony kíméletlen eszközökkel és keresetlen szavakkal. A mások iránt érzett felelősség fogalmába ez is beletartozik. V. M. 1974. március 12,
