Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
I f Szekszárd híre a világban Nem mernénk vállalkozni arra, hogy felsoroljuk mindazokat a hazai városi és tájegységi rendezvényeket, melyek az utóbbi tíz egynéhány évben szinte gombamód, elszaporodtak. Van köztük szerencsés és jogos hírnévhez jutott. van. amelyik kevésbé. Szegeden ünnepi heteket és ipari vásárt rendeznek. Gyulán várbeli színielőadásokat, Debrecenben virágkarnevált, Szombathelyen Savaria-játé- kokat. Nagyvázsonyban, a Kiskunságban és Tamásiban lovasnapokat. Vannak Alba- Regia, Rába menti és Hajdúsági napok. Pécsett ipari vásár, Mohácson busójárás, a Sárközben lakodalom, Pakson Duna menti ifjúsági találkozó. Fertődön időszakonként a klasszikus zene otthonává válik a gyönyörű Eszterházy- kastély és van még ’ rendezvény számtalan. Szekszárdiul nagyon sokáig csak azt tudta ország-világ, hogy itt. terem a fogyasztóit természetesen „hóttukig” életben tartó bikavér. Itt terem 0 V. községben, a nemrég átalakított, jól felszerelt orvosi rendelő szinte kong az ürességtől, pedig van rendelés. fehér köpenyében, tettre- készen vár az orvos. Az emberek, a falu lakói szívesebben keresik fel a nyugdíjban lévő B. doktort, aki itt töltött el két emberöltőt. Miért? V. gazdag község. Túlságosan is gazdag. A jó menő termelőszövetkezet tagjai a közösben végzett után elölről kezdik a munkát a háztájiban. Néhány éve tojást „termeltek”, mert akkor az volt a sláger, annak volt ára. ma malacokat nevelnek és nyulat tartanak. „Túlságosan” gazdagok az emberek, mert, nagyon sokan közülük még nem tudnak élni a fáradságos mcm- kávai megkeresett pénzükkel. Csak gyűjtik, legtöbbször még csak nem is a helyi bankban; vagy tízezrekért káprázatos, s főkéippen ízléstelen vaskerítéseket csináltatnak. A körzeti orvos. K. doktor, harmincöt éves, három éve dolgozik a faluban. A másik már túl van á hetvenen, közel ötven évet élt V.-ben. Az öreg mindenkit ismer, minden járókelővel szót vált. Kedvesen. de gondosan ügvelve arra, hogy a három lépés távolságból. legalább egv megmaradjon, Kivel-ki vei a rangja szerint. A faluban töltött fél évszázad után természetes lehne az idősebbek ragaszkodása de a k5":?o’'--ún*c is «lkerülik a fiatalabb readema is és terem még sokféle más bor. de a valamikori csendes kisváros híre-neve fokozatosan megváltozott. A vendégkönyvbe írt bejegyzések tanúsítják, hogy a Babits Mihály iránti vonzalom élő, messzi vidékről érkeznek ide látogatók. A „zarándokhely” jelzőt túlzás lenne használni, bár a lehetőség adott, hogy a Babits-ház- ból végre-valahára irodalmi múzeum legyen és sok szép elképzelés valóra váljon. . A Babits-tisztelők csak az egyik körhíöz tartoznak, melynek tagjai valamilyen speciális okból számon tartják megyénk székhelyét. Vannak ilyen körök azonban a mezőgazdaságban is (a MEZŐGÉP cukorrépa betakarító gépei és öntöző berendezései), az építőiparban (BVK termékei) és túl a határainkon a gépkocsigyártásban (Zsiguli), amelyben a Mérőműszergyár gépkocsi-alkatrészei kapnak helyet Egy város hírének terjedését elsősorban a személyes lőjét és a csecsemőket is az öreghez viszik. Tehát nemcsak egy község megszokásáról, netalántán hálájáról van szó öreg orvosa iránt. e Szabóné kislánya négy hónapos és több mint tíz kiló. A fejét még nem tudja, de nem is próbálja emelgetni. Az anyja vörös a méregtől, amikor elhagyja a rendelőt. — Felháborító! A doki (így. per doki) azt mondja. túl kövér a kicsi. Túltáplált, any- nyira, hogy még mozogni se tud. Csak nem hagyhatom éhezni? Valóban szép a kis Tímea, és ... kövér. Egészségtelenül kövér. De, aki ezt meg is mondja a mamának, mint K. doktor tette és teszi a többi mamával, az szép lehet V.- ben, de okos nem. Annak oda a tekintélye minden menyecske előtt, akinek szépségideálja még mindig múlt századvégi. Mindez persze még nem ok arra — vagy legfeljebb egy az okok közül —, hogy ket- ten-hárman lézengjenek a rendelőben, ott ahol azelőtt tízszer annyian is megfordultak. Minek hallgassuk el, többségükben nem a székelyek, hanem a német anyanyelvűek ragaszkodnak az öreg doktorhoz. aki maga is helybéli kapcsolatok segítik, szolgálják. Rossz és jó értelemben egyaránt. Néhány évvel ezelőtt az idegen számára Szekszárd felkeresése meglehetősen kockázatos vállalkozás volt, a gyatra szállásviszonyok és a kevés idegenforgalmi szolgáltatás miatt. Á helyzet már örvendetesen megváltozott. a megyeszékhely idegenforgalma fellendülőben van. Ebben az idegenforgalmi hivatal szervezetének javulása, bővülése; a Gemenc szálló felépítése, de a város egészének dinamikus fejlődése is szerepet játszott. A szervezett és innen, többnyire tovább is vezetett csoportokon (Gemenc, Sárköz) kívül megfelelő elhelyezést kaptak a nagy számban érkező külföldi vadászvendégek, és egyre több konferenciának, tudományos tanácskozásnak ad helyt a város. (Orvosok, néprajzi filmesek, ifjúsági írók, fagazdálkodási szakemberek.) A tavaly előtti mezőgazdasági kiállítás sikere egyértelmű volt őslakos, német. K. doktor, a fiatal, viszont nem beszél más nyelven, csak magyarul. Sőt, időnként, amúgy magyarul, megmondja a véleményét azoknak, akik önként rongálják az egészségüket, hízással, alkoholtól, dohánnyal. Az öregek közül sokan, nehezen szólnak magyarul. a fiatal orvos viszont nem érti a német szót. Az öreg doktor viszont tökéletesen. hiszen az ő anyanyelve is ez. Az már csak érdekesség, hogy meghallgatja mindenki német beszédét, de csak ..magyarul válaszol a németül szólónak is. Viszont előszeretettel használ latin kifejezéseket. míg dr. K.,a fiatal, félreérthetetlenül megmondja, kinek, mi a baja. ’ , Az anyanyelv hát, ami elválasztja a fiatal orvostól a pácienseket és az öreghez köti, vagy talán a származás? Vagy talán is-is? © Máig is mesélik a pap esetét. Jó tíz évvel ezelőtt történt. a pléháhos halála után. Az új káplán érkezése izgalomba hozta a falu lánya- it-asszonyait. Középkorú, ritka jó megjelenésű férfi volt. Az első tíz misén zsúfolásig megtelt a templom. Aztán fogyni kezdtek az emberek az istentiszteletről, mintha kitört volna a faluban az eretnekség. A pap csak magyarul tués több megyéből vonzott ide közönséget. A visszatérő rendezvények sorába, tartoznak a szüreti napok is. melyek felvonulási részénél ugyan sze- • renicsésebbnek tartanánk egy ötletes forgatókönyvű népünnepélyt, de érdeklődőkben eddig sem szűkölködött és ilyesmitől valószínűleg a jövőben sem kell tartani. A franciaországi kommunista irányítású Bezons-nal kialakult testvérvárosi kapcsolatnak már hagyományai vannak. A hivatalos kétévenkénti delegációcseréken túl százakra tehető azoknak a száma (fiatalok, munkások), akik turistaként látogattak onnan ide, vagy Szekszárdról Franciaországba. Francia barátaink nagyon komolyan veszik a testvérvárosi kapcsolatokat, vendégház fenntartásával és rendszeres kiadványaikkal is segítik azt. Tavaly hasonló összeköttetés létesült Szekszárd és Becse között, mely utóbbi lakosságának több, jnint fele magyar. A kiadványokról. Szekszárd múltjának és fejlődésének egyetlen összefoglalója mindmáig a Horthy-korszak polgármesterének, Vendel Istvánnak könyve, melynek szemléletét a maga idején se lehetett haladónak minősíteni, tartalma pedig jórészt elavult. Lapunkban már hírt adtunk a város felszabadulásának idei 30-ik évfordulójára készülő kötetről. Ez lesz hivatott pótolni a régóta meglévő hiányt és egyben — dr. Szentgáli Gyula főigazgató-főorvos javaslata nyomán — alapanyagul szolgál majd egy később megírandó, terjedelmesebb monográfiához. Kisebb terjedelmű könyvekben (dr Pataki Józsefnek, a Panoráma Könyvkiadónál megjelent útikalauza), szintén szerepelt már Szekszárd. Ugyanígy az idegenforgalmi hivatal leporellóin, prospektusaiban, szórólapjain, plakátjain, melyek az országon beiül sokfelé, de a határokon túlra is eljutottak. Célszerűnek tűnne megfelelő ismertető orosz nyelvű kiadása, hiszen a szovjet testvérmegye, Tambov dolgozói között ez bizonyára érdeklődésre tarthatna számot. A gazdag anyagú múzeumot elsősorban a Múzeumi füzetek népszerűsídott, német misét nem mondott. A szép káplánt hamarosan más községbe helyezték. S aztán újabb pap jött. aki egyik vasárnap magyarul, a másikon németül hirdeti istene igéjét. Ezen igazán nem lehet fennakadni, érthető, ha valaki anyanyelvén akarja hallani a prédikációt, joga van hozzá. Dehát az orvostudomány mégsem anyanyelv, vagy származás kérdése. Szabóné és mások is azt, mondják, K. doktor kocsmába jár. Így igaz. Délutánonként elsétál a kisvendéglőbe egy pohár sörre, vagy nagy- föecsre. Többet sosem iszik. Egyszer, névnapi összejövetelen, megkérdezte a házigazda, miért li^zta magával az orvosi táskáit.' miért nem engedj el magát egy kicsit? K. doktor megütközve nézett rá: „Orvos vagyok!” A magyartanár így foglalja össze véleményét: — Tulajdonképpen nagyon egyszerű a dolog. Bemegy a presszóba, vagy az étterembe, és mit ad isten, a maga diplomás voltával, odaül diploma. de még érettségi nélküli földi halandók asztalához is. Mit beszél? — a ki“ vüllévőt nem érdekli, menynyit iszik? — a kívüllévőt nem érdekli. CÍdaül — kész. Nem tetszik az embereknek, hogy ..akárkivel” szóba áll. Tanácstagként apró dolgok után futkos és még a futbaUmecstik. Könnyebb fajsúlyú ilyen kiadványok, megfelelő kivitelű levelezőlapok azonban hiányzanak még. Kiadványokra, térképekre, levelezőlapokra, a színvonalas rendezvények propagálására előreláthatólag a jövőben egyre fokozottabban lesz szükség. Tavaly már kísérlet történt arra. hogy a régi megyeháza kitűnő akusztikájú és a régészeti feltárások révén újszerű szépségét kapott udvarán, felújítsák a korábbi évek zenei rendezvényeit. Az ország zenei életében mindenhogyan az elsők között járó város’ban. utalva a Liszthagyományokra is, érdemes lenne ezt a kezdeményezést folytatni és nagyobb arányokban kiterjeszteni. O. I. Fotó: K. Z. Az orvos tekintélye csekre is kijár. Egy orvos! Néhányan, hogy a többieknek imponáljanak, átkiabálnak az utca másik oldaláról: Szevasz, Laci — &z a keresztneve. Egyszóval, a külsőségekben „nem ad a rangjára”, ezért nem tisztelik, ezért nincs tekintélye. — Azt miért mondják, hogy rossz orvos, bizonytalan a dolgában ? — Nem az. Tanúsíthatom, hiszen kezelte a feleségemet, a lányomat is. Nem diagnosztizál bele a vakvilágba. Akinek nem náthája van. vagy kisebb sérülése, beküldi járási szakrendelésre. Most mondja: bizonytalanság ez, vagy orvosi lelkiismeret? . Valahol olvastam. hogy nyugaton a magánpraxist folytató orvosok előszeretettel csináltatnak bonyolultnak látszó és színes műszereket. Ezt aztán kiteszik a rendelőben. Az ismeretlen és kacifántos, műszerek elhitetik a beteggel, hogy itt aztán bizonyosan meggyógyítják. . V.-ben két- három latin szó és .a hozzátartozó magyarázat elhitetné az emberekkel, hogy ió orvossal van dolguk. De K. doktor nem használ latin szavakat. _ Schellenberger, a kárpitos viszont hálás az orvosnak. — Ragaszkodott a kórházhoz. Hívta a mentőket, pedig apám nem akart menni, és mi is úgy láttuk, nincs rpsz- szabbul. Tüdőgyulladása volt. Gondolja meg. nyolcvan éves korban mit jelent ez? Megmentette az apám életét! —- mondja és a szemembe néz. Ihárosi Ibolya
