Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
Bijedicset javasolják jugoszláv kormány lőnek Ny átadd , Róbert, az MTI tudósítója jelenti: pzsemal Bijedics lesz az elnöke,. Jugoszlávia május 31-ig megalakuló új kormányának. Az ország áüarrielnökségének legutóbbi ülésén Tito elnök javaslatára született az a határozat, hogy a- szövetségi vég- ■rehá'3tó"'tá'Hács (kormány) elnökévé továbbra is a jelenlegi1 kormányfőt javasolják. Bzs^mal Bijedics ■ megkezdte tanácskozásait az ország tagköztársaságainak ’ és tartományainak vezetőivel új kormányának összetételéről. (A szövetségi végrehajtó tanácsba a köztársaságok és tartományok paritásos alapon delegálnak küldötteket.) Ismeretes’, hogy Jugoszláviában az' új alkotmány előírásai ■alapján április • végéig tartják ffteg a választásokat, május 15- -ig ’ alakul meg az új összetételű szövetségi képviselőház, május végéig pedig az új kor- .xnány. ... tízsemal Bijedics 1917-beii született á Böszniá-Hercegoyi- nában lévő Mosztárban. A második világháború kitörése előtt Bélgrádban. mint egyetemi-hallgató lépett ' be az illegalitásban működő kommunista pártba. A - megszállás 'Után részt vett a népfelszaba- tfitó háborúban, tevékenységének elismeréseként több magas dulás után különböző pártós állami tisztségeket töltött be. 1971 júliusa óta a szövetségi végrehajtó tanács elnöke, azt n".ecel"!Z"'3n Bosznia-Hercegovina köztársasági képviselőházának volt az elnöke. Dzsemal Bijedics 1971 decemberében ..(miniszterelnöki minőségében első külföldi útja volt) járt Magyarországon. Spanyolország és az egyház Spanyolországban az egyház és az állam közötti konfliktus mindinkább kiélesedik. Az ellentétek akkor robbantak ki, amikor a spanyol hatóságok házi őrizetbe vették Antonio Anoveros bilbaói püspököt, mivel azzal vádolják, hogy a „nemzeti egység” szempontjából veszélyes gondolatokat tartalmazó pásztori eve- leí állított össze. Mailé Szelasszié helyezett Az etiópiai főváros megfigyelői Hailé Szelasszié császár rádió- és televízióbeszé- dét — amelyben. az alkotmánynak a kormány hatáskörét jelentősen növelő reformját helyezte kilátásba — nagy jelentőségűnek tekintik. so- kait szerint a tervezett reform tulajdonképpen a középkorból vezetné át az országot napjainkba. Egyes vélemények szerint Szelasszié beszéde tulajdonképpen a 82 éves uralkodó távozását készíti elő, vagy legalábbis „ceremoniális figuraként” történté háttérbe vonulását. Ugyanakkor a minúszterelalkotmányreformot kilátásba pes lenevezni hét miniszterét, beleértve az olyan kulcsfontosságú tárcák vezetőit, mint a pénzügyek, a külügy, az oktatás és a munkaügyek. Egyelőre nem történt reagálás sem a mostani válságot kirobbantó fegyveres erők. sem pedig a munkás-szakszervezetek vezetői részéről. Ez utóbbiak csütörtökre általános sztrájkot helyeztek kilátásba, hogy alátámasszák a minimális bérek rögzítésére, az oktatás reformjára és a munkalehetőségek növelésére irányuló követeléseiket. Az SZMBT hazánkban tartózkodó küldöttsége szerdán MSZBT székházában baráti beszélgetést folytatott. az Olaszország Rumor megkezdte kormányalakítási tárgyalásait Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök szerdán délelőtt fogadta Mariane Rumor Gustav Husák (jobbról), a CSKP főtitkára Prágában fogadta Petr ‘ Mladenov bolgár külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik a csehszlovák fővárosban. Mi okozta a párizsi repülőgép-szerencsétlenséget? A Párizs környéki légi katasztrófa ügyében folyó vizsgálat sarán új fejlemény történt. amikor a gép lezuhanási helyétől 11 kilométernyire megtalálták: a gép poggyász- terének ajtaját. így most az eddigi feltevés mellett, hogy egy bamba robbanása okozta a katasztrófát', előtérbe kerül az a lehetőség, is, hogy a poggyászkár ajtaja, valamilyen okból, repülés közben hír- telep kinyílt, s a repülőgép ■belsejében lévő magas nyomás hirtelen lecsökkenése idézte elő a gép lezuhanását és alkatrészeinek robbanásszerű szétszóródását. Elítélték a pécsi taxisofőr gyilkosait Pécsett háromnapos nyilvános tárgyaláson vonta felelősségre a Pécsi Megyei Bíróság a tragikus sorsú Schunk János 41 éves pécsi taxisofőr gyilkosait, Komáromi Sándor 19 éves segédmunkást és Fridrik József 17 éves foglalkozás nélkülit, mint társtettest, továbbá Tóth Ilona 18 éves takarítónőt és a 16 éves Boros Karolint, mint bűnsegédi bűnrészeseket. A megyei bíróság az elsőrendű vádlottat, Komáromi Sándort halmazati büntetésül életfogytig tartó, f egyházban letöltendő szabadságvesztésre, a fiatalkorú Fridrik János másodrendű vádlottat a fiatalkorúak börtönében letöltendő 15 évi szabadságvesztésre, Tóth Ilona harmadrendű vádlottat 11 évi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, a fiatalkorú Boros. Karolin negyedrendű vádlottat pedig a fiatalkorúak börtönében- letöltendő 10 évi szabadságvesztésre ítélte? ügyvezető miniszterelnököt és megbízta őt az új kormány megalakításával. Rumor a megbízást elfogadta és megkezdte tárgyalásait a koalíciós pártok vezetőivel. Mint ismeretes, Rumor előző balközép koalíciós kormánya szombaton mondott le azt követően hogy La Maifa kincs- tárttgyi miniszter kivált a kabinetből. Mariane Rumor kijelölt olasz miniszterelnök körvonalazta jövendőbeli középbal kormányának > legfontosabb céljait. A miniszterelnök gazdasági intézkedéseket helyezett kilátásba, melyek elsőrendű feladat» — mint mondotta — a líra értékének megvédése, az infláció és az áremelkedés ellenőrzése és megfékezése. Mint hangsúlyozta, szigorú politikád ra van szükség az infláció- ellenes harchoz, a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtéséhez, a foglalkoztatottság biztosításához. Rumor végezetül kijelentet^ te, hogy kormánya olyan politikát fog folytatni, amely figyelemmel van az ország közös piaci tagságára és tekintetbe veszi a „nyugati realitásokat”. „Atlanti válóper ?" EGY HALASZTÁS HÁTTERE rA washingtoni Fehér Ház Szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy Richard Nixon elhalasztja tavaszra tervezett nyűáapeurópai utazását. A hír körülbelül olyan „szenzációként" hatott az amerikai, sőt a nemzetközi közvéleményre, mint a meteorológiai intézet esőről szóló jelentése arra az emberre, aki zuhogó esőben hallgatja a rádiót. Magyarul: egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a-korábban tervezett Nixon-utazás megváló- sül; A Fehér Ház bejelentése csak' azt rögzítette, amit dnyágy is régen tudott már mindenki. Az igazság az, hogy álmodra sem - lehetne rosszabb feltételeket az Egyesült' Államok elnökének nyugat-európai látogatásához. Ez a., látogatás •ugyanis — az előzetes tervek szerint — egy, Kissingerék számára' rendkívül föntés folyamat jelentős állomása lett volna. Csakhogy jelenleg ennék ff' folyamatnak pontosan aZ ellenkezője bontakozik ki. ’Ájt: amerikai diplomácia 1973-tq. meghirdetne „Európa (értsd: Nyugat-Európa) évét”. A Fehér Ház és a State Department menetrendje ~ szerint tavaly látványos eseményekkel — például az amerikai elnök őszre tervezett látogatásával — akarta betömni, vagy legalábbis elfedni az atlanti kapcsolatokban tátongó réseket. A kampány kezdete az volt, hogy Henry Kissinger átnyújtotta a brüsszeli Kilenceknek az emlékezetes Chartát, amely az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonyának afféle alkotmánya lenne. Washingtonban már az hideg zuhanyként hatott, milyen felemás fogadtatásban részesült Brüsz- szélben ez a dokumentum-tervezet. A megfigyelőknek feltűnt az amerikai erőfeszítések különös kettőssége; az, hogy célkitűzései nemcsak az Egyesült Államok és Nyugat-Buró- pa viszonylatába* bkamyuttttk a vártnál sokkal nehezebben elérhetőnek, hanem ideám* hozzák és elmélyítik a Közös Piacon belüli ellentéteket is. Ez a kettősség előrevetítette egy általánosabb NATO- dilemma árnyékát. Az árnyék azonnal még sötétebbé vált az őszi közel-keleti háború idején. Ekkor, mint emlékezetes, az amerikaiak egyoldalúan mozgósítottak, — méghozzá nyugat-európai bázisaikon is — anélkül, hogy erre, a vonatkozó megállapodások értelmében, előzetesen kikérték volna az illetékes kormányok hozzájárulását, A vihar egycsapásra elfújta Nixon őszi látogatását, amelyet tavaszra halasztottak. A legrosszabb azonban csak ezután következett. A korábbi valuta- válságok eltörpültek ahhoz a hatáshoz képest, amelyet az atlanti ellentétek elmélyítésére m olajválság gyakorolt. Az amerikai kormányzat, amely mind a krízis kirobbanásában, ■tad Háta kezelésében nehezen tisztázható szerepet játszott, egyre félreérthetetleneb- bül igyekezett sajátos hasznot húzni a helyzetből. Mivel 1. a Nixon-féle~ „kemény* intézkedésekkel sikerült helyreállítani az Egyesült Államok költségvetési egyensúlyát és ezzel legalább valamelyest a dollár megingott tekintélyét; 2. az USA a többi fejlett tőkés országnál jóval kevésbé függ az importolajtól, és 3. mivel a Fehér Háznak belpolitikai okokból (Watergate-ügy) is nagy szüksége volt látványos külpolitikai sikerekre. Washington fontos döntésre szánta el magát. Úgy határozott. hogy az új körülmények között megpróbálja visszaszerezni politikai és gazdasági hegemóniáját két legfőbb vetély- társától. Japántól és az ugyancsak meggyengült Nyugat- Európától. Ilyen előzmények után és ilyen szándékok jegyében szervezte meg Kissinger az olajfogyasztó országok washingtoni konferenciáját. És ezért volt jóval több ez a tanácskozás olajügynél. A többi ország pillanatnyilag jórészt behódolt az amerikai nyomásnak, amely elment egészen addig, hogy a „közös cselekvéstől", tette függővé a „közös védelmet”, vagyis az amerikai atompajzsot. Francia- ország azonban mindenre kereken nemet mondott, még azon az áron is. hogy ez kiélezte viszonyát brüsszeli tagtársaival. mindenekelőtt Bonn-, nal. A Combat című párizsi polgári lap már „atlanti válóperről” beszélt. Ez persze túlzás. De a fogalmazás jól érzékelteti azt a most már nemcsak véleményt, hanem bizonyossá* got, hogy Washington számára 1974 sem lehet „Nyugat- Európa éve”. Nixon egyszerűen nem látogathat el egy olyan térségbe, amelyet nemcsak « kiéleződött ellentétek jellemeznek. hanem politikai színezetű monstre-sztrájkok és menekü- lésszerűen előrehozott választások is. HARMAT ENDUB .
