Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

T T f Távoli világok hívása A Földön kívüli világok kutatásáról Az űrkutatás rohamos fej­lődése az utóbbi években mindjobban bizonyítja, hogy naprendszerünk kilenc boly­gója közül magasabb fokú élet csak a Földön létezik. Tejútrendszerünkben viszont körülbelül 250 milliárd Na­punkhoz hasonló csillag van, az egész világűrben pedig 100 milliárd körüli a hasonló galaxisok száma. Maga a va­lószínűségelmélet is már arra enged következtetni, hogy valahol a világűrben több tíz, több száz, vagy több ezer fényév távolságban vala­milyen civilizáció mégiscsak létezhet. E civilizáció kere­sésével foglalkozó tevékeny­ség a CETI elnevezést kapta. (Communication with extra­terrestrial intelligences.) A CETI-ről készítettek ri­portot Prágában a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagjával. Rudolf Pe- sek professzorral. — Professzor úr. ismeretes, hogy a Földön kívüli civili­zációkkal való kapcsolatte­remtés problematikájával a hatvanas évektől kezdve több­ször foglalkozott tudományos konferenciákon a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok — egymástól függetle­nül. ön 1965-ben. mint a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia elnökségének tagja először javasolta egy nemzet­közi konferencia megrendezé­sét. Vázolhatná a CETI lé­nyegét? — A CETI azon berendezé­sek kutatásával, fejlesztésével, építésével, működtetésével foglalkozik, melyek a Föl­dön kívüli civilizációkkal való kapcsolatot hivatottak megte­remteni. A kezdőbetűkből ke­letkezett CETI rövidítés, mely egyben alkotóeleme a Tauceti — legközelebbi — csillag ne­vének, ahol valószínűleg lé­teznek bolygórendszerek. te­hát magasabb rendű élet már tulajdoniképpen, ott is lehetsé­ges. A CETI elnevezés már teljesen meghonosodott és vi­lágszerte használatos. A Földön kívüli civilizáci­ókkal való kapcsolatteremtés­re több mód is nyílhat Ter­mészetesen a legszebb az leni ne. ha elrepülhetnénk a mi naprendszerünkön kívül eső bolygókra. Ez azonban a tech­nika mai állása mellett még lehetetlen. Más lehetőséget nyújtanak az elektromágneses hullámok, melyeket á távoli civilizáció saját bolygójáról sugározhat, így a mi műszereink, vagy egyenesen onnan vehetik a jelzéseket, vagy a mi nap­rendszerünkbe kibocsátott szonda segítségével, ÉSZLÉNYEK ÜZENETE A FÖLDRE? 0 tehetséges, hogy egy isme­retlen, mondjuk ezer éve ki­bocsátott szonda kering a Föld közelében és' várja, mig az emberiség a fejlődés olyan fokára ér. hogy képes legyen felfogni a jelzéseit. Ez tulaj­doniképpen megtörténhet már ma is. hiszen a rádió és a televízió már néhány évtizede 300 000 km/mp-es sebességgel küldd a világűrbe jelzéseit. Ez alatt az idő alatt a jelzéseik jó messzire juthattak, a szon­da már rég működésbe léphe­tett és lehet, hogy már ővele óta sugározza az észtónyek üzeneteit a Föld lakóinak. A kapcsolatteremtés másik módja az, ha mi sugárzunk jelzéseket a szondára. Ezt most az amerikaiak meg is valósították a Pioneer 9. és 10. elnevezésű szondákkal, melyek a Jupiter felé repül­nek, fedélzetükön táblácská­val, melyen n kilövés dátu­ma, helye t~ ric’é'ható. A szondák s-les ge a Jupi­ter gravitációi terének hatá­sára ugyanis annyira felgyor­sul. hogy elsőként a mester­séges holdak történetében el­hagyják a naprendszert. An­nak persze nagyon kicsi a valószínűsége. hogy az ide­gen civilizáció lén vei a szon­dára erősített táblácskát re­gisztrálják. Sokkal kisebb, mint egy hajótörött óceán kö­zepén vízbe dobott palackjá­nak a megtalálása. — Tehát a kapcsolatterem­téshez nem elég a mi elektro­mágneses jelzéseinek sugár­zásának problémáit megolda­ni? — A CETI-nek ugyanúgy, mint például a repülésnek, vagy az asztronautikának szüksége van egy sor más tu­dományra. Két alapproblé­mánk van: az egyik a bolygó- rendszerek mindenütt jelen- válcsdga (ubiquity of plane­tary system), a másik az élet mindenütt ■ jelenvalósága (ubiquity of life). Az első problémacsoport csillagászati kérdéseket vet főL Bár majdnem biztos, de még nem bizonyított. hogy léteznek a miénkkel azonos bolygórendszerek más napók körül is. A Földről ezeket a bolygókat távcsöveinkkel nem láthatjuk, mert csak visszavert fénnyel világítanak, ezek tulajdonképpen sötét pontok, felismerhetetleinek a központi csillag fényében, LEHETSÉGES ÉLET A MARSON... Itt vannak továbbá a bioló­giai problémák. Mind ez idáig nem tudjuk, hogy az élet a Világűrben kivétel-e, vagy szabály. Eddig hizonyLtható- an csak azt tudjuk, hogy a. Főidőn van élet. De lehet­séges, hogy létezik az élet va­lamilyen. kezdetleges formája a Marson ás. a kozmikus szonda által készített felvéte­lek egyikén tisztán látszik va­lami, ami tökéletesen megfe­lel egy kiszáradt folyómeder­nek. mellékfolyókkal. Pilla­natnyilag négy szovjet szon­da száguld a Mars felé . és kettő ott leszáll. ugyanúgy, minit az előkészületben lévő amerikai Viking elnevezésű szondák, melyek a Földön ki->, vüli életet kutatják. Ha akár a legprimitívebb bioló­giai formákra találnak, bebi­zonyosodik, hogy az élet a világűrben nem kivétel — -s ezzel a CETI egyik alapprob­lémája megoldódik. Vannak azonban más prob­lémák is. Például az isme­retlen világ üzenetének meg­fejtése, megértése, vagy a civilizáció keletkezésének és fejlődésének. alaptörvénye, Stb. És természetesen az sem lényegtelen; milyen jelentő­sége lesz az emberiség szá­mára égy fejlett civilizáció­val való kapcsolatnak. Ango­lul ezt úgy mondják. hogy Impact on Manking. Meg­rázkódtatás az emberiség számára. Természetesen nem szeretnénk, hogy ez nagy megrázkódtatás legyen. fel akarunk készülni arra. hogy fokozatosan következzen be, ne sokkszerűen j KÍSÉRLETEK A „KAPCSOLAT­FELVÉTELRE'’ — A CETI legutolsó nem­zetközi konferenciáján, me­lyet 1973. októberében a szov- ..ietuniófceti Bakuban tartot­tak, számoltak be először az elektromágneses hullámokkal történő kísérleti kommuniká­ció eredményeiről. — A Szovjetunióban a CE­TI-vei a tudományos akadé­mia kísérleti intézetei foglal­koztak. Az amerikaiak is pró­bálkozták kapcsolatteremtéssel 1972-ban és 1973-ban. azon­ban se a szovjetek, sem az amerikaiak aránylag nagy­arányú igyekezete nem érte el a kívánt eredményt. Bár észleltek jelzéseket, bebí zó-, nyosodott, hogy „mű'’-e.rade- tűek. A szovjet kísérletek legnagyobb eredménye a ké­szülékek kidolgozása és az üzemeltetésükből szerzett ta­pasztalat, melynek alapján tovább tökéletesítik őket és így a következő kísérlet si­kere jóval valószínűbb. Ho?v a hibákat mindjobban kikü­szöböljék, a szovjetek beren­dezéseket kívánnak elhelyez­ni műholdakon, orbitális állo­másaikon és szondákon. Be­rendezéséket. helyeznek el to­vábbá .a Holdon, is, mélynek tulajdonképpen nincs atmosz­férája. Mindamellett az emberiség már ma birtokában, van olyan eszközöknek, melyek megbíz­hatóan észlelik a világűrből érkező jelzéseket és képesek ■ sugározni is jelzéseket- a vi­lágűrbe. — Ezzel tehát visszajutunk az alapvető asztronómiai és biológiai problémákhoz. I < Rollo Michal Színházi esték Tévedések viharos víg játéka Előadás után valaki meg­állít az utcán: „Hát nem borzasztó? Hogy mit meré­szelnek! Föl vagyok hábo­rodva. Na ,mit szól hozzá7” Ezt: A Tévedések vigjátéka Shakes­peare korai darabjai közül való, sőt feltehetően első da­rabja. Mindenképp érre vall, hogy a fiatal szerző (ás fiatal lángész) szigorúan ragaszko­dik a szabályokhoz, betartja a tér és’ idő egységét, s amit hozzátesz a forrásul használt Plautus-vígjátékhoz (MenSech- mi). inkább mennyiségi, hisz nem botnja meg a tisztelt esz­ménykép ötletét. Ha lúd. lé­pvén kövér: e?v ikerpár he-1 lyett kettő váltja-cseréli egy­mást. A Shakespeare-kutatók véle­ménye megoszlik, van aki nem is Shakespeare művének tartja a Tévedések vígjátékát, mások úgy vélik, hogy egy kész da­rabot foltozott ki csupán. A darab értékelése sem volt egy­értelmű. egy régebbi magyar Shakespeare-kutató (Sebestyén Károly) egyszerűen a „kisebb jelentőségű drámák” közé so­rolta. De inkább a kitűnő Pé- terfy Jenőt érdemes idézni, aki Shakespeare vígjátékait így jellemzi: „Értelmetlen ember, Visszhang Faddi vélemény az érdektelenségről » „Ordas elvtársnak volt egy cikke kb. három éve (öt éve. A szerkő...a faddi vezetőréteg és az értelmiségi dolgozók kul­turális igényével kapcsolato­san, amelyben a cikkíró el­marasztalt egy-két személyt és csoportot, akiknél a társadal­mi életben elfoglalt helyük és foglalkozásuk megkövetelné a nagyobb fokú kulturális igényt. A Cikk után, a magukat érin­tettnek érzők napokig fel vol­tak háborodva az újságíró —* állítom tárgyilagos- — meg­állapításain. A megjelent cikk megállapításait azóta már több művészi, tudományos és kuTtu-i ralis esemény iránti érdekte­lenség igazolta. Ez történt ez év február derekán a Faddra kijött Babits Mihály művelő­dési központ, valamint a szek­szárdi pedagóguskórus közösen adott műsoránál is. A kb. 30 fős együttes részvételét is már kitüntetésnek kellene venni. Műsoruk terjedelme, tartalma, művészi összeállítása a hozzá nem értő részéről is a legna­gyobb elismerést kell, hogy kapja. A7 előadott táncok, a kórus és a zenekar olyan ma­gas szintű felkészülésről ta­núskodik, hogy a művészi él­vezet mellett a csodálkozást is kiváltotta. A közel háromórás műsort kb. 100 fő nézte végig, tehát alig többen, mint a ■részt vevő előadók csoportja. A nézők közül negyvenötén a nyugdíjasok klubjának tagjai voltak. Szégyen és csalódás fogja el az embert. A község lakossága közei ötezer. Ha nem is nágy létszámmal, de jelentős számú alkalmazott van a községben hivataloknál, intézményeknél, vállalatoknál és szövetkezetek­nél. Ezekből a szellemi foglal­kozást végző, nagy számban tanult emberekkel tele kellett volna lenni a teremnek. Azért is, mert az általános társadal­mi ismereteik növelésének egyik alapja a kulturális igény lenne. Az együttes vezetője csalódottan, de jogosan alko­tott véleményt a kirívó közöm­bösséggel kapcsolatban. Kicsit keserű, szájízzel, de el kellett ismernem, hogy igaza van. Te­hát hiába a kultúrház kivilá­gított ablaka, amit a múlt he­tek lep. érintett a Népújság. Attól csak a villanyszámla összege növekszik, a társada­lom tagjainak műveltsége nem. A leírtakért felelősséget vál­lalok. Bitter János, Fadd. Sport utca 14.” Visszacmléke?csekeí, dokumeniumfilmeket ad ki a Petőfi Múzeum Intenzív kutatómunkát végez a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az intézmény „Irodalmi■ múzeum” című sorozatának tíz-tizenkét íves kötetei kézirattárak kin­cseit. írói emlékezéseket tesz­nek közzé a Népművelési Pro­paganda Irodával közös vál­lalkozásban. Újabban nyomta­tott formában jelentetik meg a köteteket. A múzeum Kas- sák-kiállításának anyagát jól kiegészíti a róla szóló emlé­kezések. most készülő gyűjte­ménye. amelybeit barátai, s egykori vitapartnerei em nek vissza Kassák alakjára, munkásságára, annak he1' ra. Ny&tndakész Bölöni Györgyné naplója is: a kötet Ady és Bölöni Párizsába vezeti el az olvasót. A múzeum tervei közé tar­tozik. hogy a két világháború közötti hazai baloldali irodal­mi folyóiratok még élő szer­kesztőivel. munkatársaival em­lékezéseket készítenek, s kö­tetekben megjelentetik. Ugyan­csak visszaemlékezések formá- i jóban kívánják feleleveníteni az 1940—45 közötti időszakot. Az eddig megjelent szoká­sos múzeumi évkönyt'ek álta­lában dlkalon\szerü gyűjtemé­nyek voltak az intézmény munkatársainak műveiből, /lost ^ viszont egy-egy térne, körhöz kapcsolva szerkesztik meg a köteteket. ki bennük kommentátor lám­pájával gargsos bölcsességet keres, szárad ember, kit mel­lettük a játék kedve el nem fog.” Mindez fokozottan érvényes a Tévedések vígjátékára, éfi*e a harsány bohózatra, ahol min­den a feje tetején áll, ährt senki nem azonos önmagává, „azt hitték, én vagyok 5. ő meg én, és ebből származtak p Tévedések”. — állapítja meg a darab végén syracusal Afit - t>holus. De amíg kiderülnek a tévedések, áll a bál, ebben a farsangi forgatagban mindent szabad, a tréfa vasi:osságát !s menti a jókedv, s aki nem é l be ezzel a vidámsággal, s he­lyette „garzsos bölcsességet” keres, bizony nem fog találni semmit. A Pécsi Nemzeti Színház előadása a színházi évad ko­moly eseménye, s minden bi­zonnyal emlékezetes marad a színház történetében is. Síi: Ferenc rendezése igazi rene­szánsz komédiát varázsol a színpadra, kifogyhatatlan ötle­tekkel fokozza a jókedvet és ■a tempót. Mert a komédia egyre sebesebben forog, s a végén már mintha körhintáról néznénk a tévedések viharos vidámságát. Shakespeare ma­ga is gyors tempót diktál, egyetlen szó nincs ebben a darabban, ami alkalmat adna arra. hogy a figyelem elkalan­dozzék. Terjedelme is ezt mu- , tatja: Shakespeare legrövidebb darabja, még kétezer sor sincs. Sík Ferend ebből is húzott, az eredeti öt felvonást pedig egyetlen jelenetbe állította be, ámiveq tökéletesen egységessé vált a játéjí. Egyetlen megjegyzést azért megkockáztathatunk. A beve­zető jelenetet finom líra jár­ja át. itt még nincs szó komé­diáról, hisz egy ártatlan ember élete forog kockán, akinek sor­sa őszintén megindítja Ephe­sus hercegét. „Boldogtalan, kit arra szánt a sors, Hogy tetéz­ve viseld a szörnyű baji” — mondja a valóban boldogta­lan, fiait kereső apának, s eb­ben már Shakespeare részvéte is ott van. Ez a szelíd dallam elveszik a komédia kavargá­sában, sőt a komédia elemévé válik, pedig- a szerencsétlen Aegeon ellenpontja a tévedé­seknek, nem pedig cselekvő részese. No de a darab ebben a pa­zar előadásban tulajdonképpen . nem is itt kezdődik, hanem még a nézőtérén kívül. Mert a színházba érkezőket két mu­zsikus fogadja az előcsarnok­ban. szinte előkészítve a ko­médiát. s igazi reneszánsz han­gulatot keltve. A népes szereplőgárda Vata Emil forgó, villódzó színpadán szemmel látható jókedvvel ját­szik. s az olyan kitűnő színé­szi teljesítmények, mint Vajda Márta. Vörös Eszter, vagy az .ikerpárokat megjelenítő Holl István, Győri Emil. Mendelé- nyi Vilmos és Szegváry Meny­hért. valóban felejthetetlenek. A Tévedések vígjátéka tehát teljes joggal igazi színházi si­ker, ezt bizonyította a szek­szárdi előadás is. A művelődési központ egyéb­ként hasznos műsoráról ezúttal lemaradt a fordító neve, pe­dig hát nem közömbös. Ezút­tal pótoljuk: Szász Imre kitű­nő. Shakespeare-hü fordítása is segíti a sikert.­CSÄNYI LÁSZLÓ 1974. március 5.

Next

/
Thumbnails
Contents