Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
T T f Távoli világok hívása A Földön kívüli világok kutatásáról Az űrkutatás rohamos fejlődése az utóbbi években mindjobban bizonyítja, hogy naprendszerünk kilenc bolygója közül magasabb fokú élet csak a Földön létezik. Tejútrendszerünkben viszont körülbelül 250 milliárd Napunkhoz hasonló csillag van, az egész világűrben pedig 100 milliárd körüli a hasonló galaxisok száma. Maga a valószínűségelmélet is már arra enged következtetni, hogy valahol a világűrben több tíz, több száz, vagy több ezer fényév távolságban valamilyen civilizáció mégiscsak létezhet. E civilizáció keresésével foglalkozó tevékenység a CETI elnevezést kapta. (Communication with extraterrestrial intelligences.) A CETI-ről készítettek riportot Prágában a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjával. Rudolf Pe- sek professzorral. — Professzor úr. ismeretes, hogy a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatteremtés problematikájával a hatvanas évektől kezdve többször foglalkozott tudományos konferenciákon a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok — egymástól függetlenül. ön 1965-ben. mint a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia elnökségének tagja először javasolta egy nemzetközi konferencia megrendezését. Vázolhatná a CETI lényegét? — A CETI azon berendezések kutatásával, fejlesztésével, építésével, működtetésével foglalkozik, melyek a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatot hivatottak megteremteni. A kezdőbetűkből keletkezett CETI rövidítés, mely egyben alkotóeleme a Tauceti — legközelebbi — csillag nevének, ahol valószínűleg léteznek bolygórendszerek. tehát magasabb rendű élet már tulajdoniképpen, ott is lehetséges. A CETI elnevezés már teljesen meghonosodott és világszerte használatos. A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatteremtésre több mód is nyílhat Természetesen a legszebb az leni ne. ha elrepülhetnénk a mi naprendszerünkön kívül eső bolygókra. Ez azonban a technika mai állása mellett még lehetetlen. Más lehetőséget nyújtanak az elektromágneses hullámok, melyeket á távoli civilizáció saját bolygójáról sugározhat, így a mi műszereink, vagy egyenesen onnan vehetik a jelzéseket, vagy a mi naprendszerünkbe kibocsátott szonda segítségével, ÉSZLÉNYEK ÜZENETE A FÖLDRE? 0 tehetséges, hogy egy ismeretlen, mondjuk ezer éve kibocsátott szonda kering a Föld közelében és' várja, mig az emberiség a fejlődés olyan fokára ér. hogy képes legyen felfogni a jelzéseit. Ez tulajdoniképpen megtörténhet már ma is. hiszen a rádió és a televízió már néhány évtizede 300 000 km/mp-es sebességgel küldd a világűrbe jelzéseit. Ez alatt az idő alatt a jelzéseik jó messzire juthattak, a szonda már rég működésbe léphetett és lehet, hogy már ővele óta sugározza az észtónyek üzeneteit a Föld lakóinak. A kapcsolatteremtés másik módja az, ha mi sugárzunk jelzéseket a szondára. Ezt most az amerikaiak meg is valósították a Pioneer 9. és 10. elnevezésű szondákkal, melyek a Jupiter felé repülnek, fedélzetükön táblácskával, melyen n kilövés dátuma, helye t~ ric’é'ható. A szondák s-les ge a Jupiter gravitációi terének hatására ugyanis annyira felgyorsul. hogy elsőként a mesterséges holdak történetében elhagyják a naprendszert. Annak persze nagyon kicsi a valószínűsége. hogy az idegen civilizáció lén vei a szondára erősített táblácskát regisztrálják. Sokkal kisebb, mint egy hajótörött óceán közepén vízbe dobott palackjának a megtalálása. — Tehát a kapcsolatteremtéshez nem elég a mi elektromágneses jelzéseinek sugárzásának problémáit megoldani? — A CETI-nek ugyanúgy, mint például a repülésnek, vagy az asztronautikának szüksége van egy sor más tudományra. Két alapproblémánk van: az egyik a bolygó- rendszerek mindenütt jelen- válcsdga (ubiquity of planetary system), a másik az élet mindenütt ■ jelenvalósága (ubiquity of life). Az első problémacsoport csillagászati kérdéseket vet főL Bár majdnem biztos, de még nem bizonyított. hogy léteznek a miénkkel azonos bolygórendszerek más napók körül is. A Földről ezeket a bolygókat távcsöveinkkel nem láthatjuk, mert csak visszavert fénnyel világítanak, ezek tulajdonképpen sötét pontok, felismerhetetleinek a központi csillag fényében, LEHETSÉGES ÉLET A MARSON... Itt vannak továbbá a biológiai problémák. Mind ez idáig nem tudjuk, hogy az élet a Világűrben kivétel-e, vagy szabály. Eddig hizonyLtható- an csak azt tudjuk, hogy a. Főidőn van élet. De lehetséges, hogy létezik az élet valamilyen. kezdetleges formája a Marson ás. a kozmikus szonda által készített felvételek egyikén tisztán látszik valami, ami tökéletesen megfelel egy kiszáradt folyómedernek. mellékfolyókkal. Pillanatnyilag négy szovjet szonda száguld a Mars felé . és kettő ott leszáll. ugyanúgy, minit az előkészületben lévő amerikai Viking elnevezésű szondák, melyek a Földön ki->, vüli életet kutatják. Ha akár a legprimitívebb biológiai formákra találnak, bebizonyosodik, hogy az élet a világűrben nem kivétel — -s ezzel a CETI egyik alapproblémája megoldódik. Vannak azonban más problémák is. Például az ismeretlen világ üzenetének megfejtése, megértése, vagy a civilizáció keletkezésének és fejlődésének. alaptörvénye, Stb. És természetesen az sem lényegtelen; milyen jelentősége lesz az emberiség számára égy fejlett civilizációval való kapcsolatnak. Angolul ezt úgy mondják. hogy Impact on Manking. Megrázkódtatás az emberiség számára. Természetesen nem szeretnénk, hogy ez nagy megrázkódtatás legyen. fel akarunk készülni arra. hogy fokozatosan következzen be, ne sokkszerűen j KÍSÉRLETEK A „KAPCSOLATFELVÉTELRE'’ — A CETI legutolsó nemzetközi konferenciáján, melyet 1973. októberében a szov- ..ietuniófceti Bakuban tartottak, számoltak be először az elektromágneses hullámokkal történő kísérleti kommunikáció eredményeiről. — A Szovjetunióban a CETI-vei a tudományos akadémia kísérleti intézetei foglalkoztak. Az amerikaiak is próbálkozták kapcsolatteremtéssel 1972-ban és 1973-ban. azonban se a szovjetek, sem az amerikaiak aránylag nagyarányú igyekezete nem érte el a kívánt eredményt. Bár észleltek jelzéseket, bebí zó-, nyosodott, hogy „mű'’-e.rade- tűek. A szovjet kísérletek legnagyobb eredménye a készülékek kidolgozása és az üzemeltetésükből szerzett tapasztalat, melynek alapján tovább tökéletesítik őket és így a következő kísérlet sikere jóval valószínűbb. Ho?v a hibákat mindjobban kiküszöböljék, a szovjetek berendezéseket kívánnak elhelyezni műholdakon, orbitális állomásaikon és szondákon. Berendezéséket. helyeznek el továbbá .a Holdon, is, mélynek tulajdonképpen nincs atmoszférája. Mindamellett az emberiség már ma birtokában, van olyan eszközöknek, melyek megbízhatóan észlelik a világűrből érkező jelzéseket és képesek ■ sugározni is jelzéseket- a világűrbe. — Ezzel tehát visszajutunk az alapvető asztronómiai és biológiai problémákhoz. I < Rollo Michal Színházi esték Tévedések viharos víg játéka Előadás után valaki megállít az utcán: „Hát nem borzasztó? Hogy mit merészelnek! Föl vagyok háborodva. Na ,mit szól hozzá7” Ezt: A Tévedések vigjátéka Shakespeare korai darabjai közül való, sőt feltehetően első darabja. Mindenképp érre vall, hogy a fiatal szerző (ás fiatal lángész) szigorúan ragaszkodik a szabályokhoz, betartja a tér és’ idő egységét, s amit hozzátesz a forrásul használt Plautus-vígjátékhoz (MenSech- mi). inkább mennyiségi, hisz nem botnja meg a tisztelt eszménykép ötletét. Ha lúd. lépvén kövér: e?v ikerpár he-1 lyett kettő váltja-cseréli egymást. A Shakespeare-kutatók véleménye megoszlik, van aki nem is Shakespeare művének tartja a Tévedések vígjátékát, mások úgy vélik, hogy egy kész darabot foltozott ki csupán. A darab értékelése sem volt egyértelmű. egy régebbi magyar Shakespeare-kutató (Sebestyén Károly) egyszerűen a „kisebb jelentőségű drámák” közé sorolta. De inkább a kitűnő Pé- terfy Jenőt érdemes idézni, aki Shakespeare vígjátékait így jellemzi: „Értelmetlen ember, Visszhang Faddi vélemény az érdektelenségről » „Ordas elvtársnak volt egy cikke kb. három éve (öt éve. A szerkő...a faddi vezetőréteg és az értelmiségi dolgozók kulturális igényével kapcsolatosan, amelyben a cikkíró elmarasztalt egy-két személyt és csoportot, akiknél a társadalmi életben elfoglalt helyük és foglalkozásuk megkövetelné a nagyobb fokú kulturális igényt. A Cikk után, a magukat érintettnek érzők napokig fel voltak háborodva az újságíró —* állítom tárgyilagos- — megállapításain. A megjelent cikk megállapításait azóta már több művészi, tudományos és kuTtu-i ralis esemény iránti érdektelenség igazolta. Ez történt ez év február derekán a Faddra kijött Babits Mihály művelődési központ, valamint a szekszárdi pedagóguskórus közösen adott műsoránál is. A kb. 30 fős együttes részvételét is már kitüntetésnek kellene venni. Műsoruk terjedelme, tartalma, művészi összeállítása a hozzá nem értő részéről is a legnagyobb elismerést kell, hogy kapja. A7 előadott táncok, a kórus és a zenekar olyan magas szintű felkészülésről tanúskodik, hogy a művészi élvezet mellett a csodálkozást is kiváltotta. A közel háromórás műsort kb. 100 fő nézte végig, tehát alig többen, mint a ■részt vevő előadók csoportja. A nézők közül negyvenötén a nyugdíjasok klubjának tagjai voltak. Szégyen és csalódás fogja el az embert. A község lakossága közei ötezer. Ha nem is nágy létszámmal, de jelentős számú alkalmazott van a községben hivataloknál, intézményeknél, vállalatoknál és szövetkezeteknél. Ezekből a szellemi foglalkozást végző, nagy számban tanult emberekkel tele kellett volna lenni a teremnek. Azért is, mert az általános társadalmi ismereteik növelésének egyik alapja a kulturális igény lenne. Az együttes vezetője csalódottan, de jogosan alkotott véleményt a kirívó közömbösséggel kapcsolatban. Kicsit keserű, szájízzel, de el kellett ismernem, hogy igaza van. Tehát hiába a kultúrház kivilágított ablaka, amit a múlt hetek lep. érintett a Népújság. Attól csak a villanyszámla összege növekszik, a társadalom tagjainak műveltsége nem. A leírtakért felelősséget vállalok. Bitter János, Fadd. Sport utca 14.” Visszacmléke?csekeí, dokumeniumfilmeket ad ki a Petőfi Múzeum Intenzív kutatómunkát végez a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az intézmény „Irodalmi■ múzeum” című sorozatának tíz-tizenkét íves kötetei kézirattárak kincseit. írói emlékezéseket tesznek közzé a Népművelési Propaganda Irodával közös vállalkozásban. Újabban nyomtatott formában jelentetik meg a köteteket. A múzeum Kas- sák-kiállításának anyagát jól kiegészíti a róla szóló emlékezések. most készülő gyűjteménye. amelybeit barátai, s egykori vitapartnerei em nek vissza Kassák alakjára, munkásságára, annak he1' ra. Ny&tndakész Bölöni Györgyné naplója is: a kötet Ady és Bölöni Párizsába vezeti el az olvasót. A múzeum tervei közé tartozik. hogy a két világháború közötti hazai baloldali irodalmi folyóiratok még élő szerkesztőivel. munkatársaival emlékezéseket készítenek, s kötetekben megjelentetik. Ugyancsak visszaemlékezések formá- i jóban kívánják feleleveníteni az 1940—45 közötti időszakot. Az eddig megjelent szokásos múzeumi évkönyt'ek általában dlkalon\szerü gyűjtemények voltak az intézmény munkatársainak műveiből, /lost ^ viszont egy-egy térne, körhöz kapcsolva szerkesztik meg a köteteket. ki bennük kommentátor lámpájával gargsos bölcsességet keres, szárad ember, kit mellettük a játék kedve el nem fog.” Mindez fokozottan érvényes a Tévedések vígjátékára, éfi*e a harsány bohózatra, ahol minden a feje tetején áll, ährt senki nem azonos önmagává, „azt hitték, én vagyok 5. ő meg én, és ebből származtak p Tévedések”. — állapítja meg a darab végén syracusal Afit - t>holus. De amíg kiderülnek a tévedések, áll a bál, ebben a farsangi forgatagban mindent szabad, a tréfa vasi:osságát !s menti a jókedv, s aki nem é l be ezzel a vidámsággal, s helyette „garzsos bölcsességet” keres, bizony nem fog találni semmit. A Pécsi Nemzeti Színház előadása a színházi évad komoly eseménye, s minden bizonnyal emlékezetes marad a színház történetében is. Síi: Ferenc rendezése igazi reneszánsz komédiát varázsol a színpadra, kifogyhatatlan ötletekkel fokozza a jókedvet és ■a tempót. Mert a komédia egyre sebesebben forog, s a végén már mintha körhintáról néznénk a tévedések viharos vidámságát. Shakespeare maga is gyors tempót diktál, egyetlen szó nincs ebben a darabban, ami alkalmat adna arra. hogy a figyelem elkalandozzék. Terjedelme is ezt mu- , tatja: Shakespeare legrövidebb darabja, még kétezer sor sincs. Sík Ferend ebből is húzott, az eredeti öt felvonást pedig egyetlen jelenetbe állította be, ámiveq tökéletesen egységessé vált a játéjí. Egyetlen megjegyzést azért megkockáztathatunk. A bevezető jelenetet finom líra járja át. itt még nincs szó komédiáról, hisz egy ártatlan ember élete forog kockán, akinek sorsa őszintén megindítja Ephesus hercegét. „Boldogtalan, kit arra szánt a sors, Hogy tetézve viseld a szörnyű baji” — mondja a valóban boldogtalan, fiait kereső apának, s ebben már Shakespeare részvéte is ott van. Ez a szelíd dallam elveszik a komédia kavargásában, sőt a komédia elemévé válik, pedig- a szerencsétlen Aegeon ellenpontja a tévedéseknek, nem pedig cselekvő részese. No de a darab ebben a pazar előadásban tulajdonképpen . nem is itt kezdődik, hanem még a nézőtérén kívül. Mert a színházba érkezőket két muzsikus fogadja az előcsarnokban. szinte előkészítve a komédiát. s igazi reneszánsz hangulatot keltve. A népes szereplőgárda Vata Emil forgó, villódzó színpadán szemmel látható jókedvvel játszik. s az olyan kitűnő színészi teljesítmények, mint Vajda Márta. Vörös Eszter, vagy az .ikerpárokat megjelenítő Holl István, Győri Emil. Mendelé- nyi Vilmos és Szegváry Menyhért. valóban felejthetetlenek. A Tévedések vígjátéka tehát teljes joggal igazi színházi siker, ezt bizonyította a szekszárdi előadás is. A művelődési központ egyébként hasznos műsoráról ezúttal lemaradt a fordító neve, pedig hát nem közömbös. Ezúttal pótoljuk: Szász Imre kitűnő. Shakespeare-hü fordítása is segíti a sikert.CSÄNYI LÁSZLÓ 1974. március 5.
