Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
i « magazin • magazin • magazin Hatvannégy méteres felhőkarcoló — szaláminak A Szegedhez közeledő látogatónak most még a Fogadalmi templom tornyai tűnnek először a szemébe. Az alföldi város panorámája azonban hamarosan új látványosságai gyarapszik: megkezdődött az impozáns, új ipari objektum, a 64 méter magasra tervezett szalámiérlelő torony építése, amely Szeged legmagasabb üzemi épülete lesz. Kapacitására jellemző, hogy egyszerre egymillió rúd szalámit érlelnek majd benne, illetve vonpak . be a jellegzetes, fehér színű, úgynevezett nemespenésszel. (Ez a szalámi- rúd-mennyiség' egymás végéhez rakva végig.érné hazánkat egész hosszában.) A toronyban erre teljesen új, nagy termelékenységű technológiát alkalmaznak, ugyanakkor a világhírű szegedi szalámi aromája természetesen a régi marad. Az érlelőtoronyba egymás mellé és fölé kerülő hústömeg, a betonépülettel együtt olyan nagy nyomást gyakorol a talajra, hogy komputerrel kellett kiszámítani, milyen'legyen a torony betonalapja. Bonyolította a helyzetet, hogy a városnak azon a részén meglehetősen laza a talaj szerkezete, a számítógép válasza szerint olyan nagy' szilárdságú alapra van szükség, amely egy 180 méter magas felhőkarcoló lakóépület nyomását is elviselné. A Budapesti Műszaki Egyetem geoteohnikai tanszéke, a Földmérő és Talajmechanikai Vállalat és a Szegedi Tervező Vállalat szakemberei a számítógépbe táplált integrálegyenletek megoldása nyomán alapként az alábbi betonmonstrum földbe építését javasolták: mélyítsenek le 180, egyenként 12 méter hosszai fce. toncölöpöt,. ezek tetejére pedig helyezzenek másfél méter vastag, ‘ 800 négyzetméteres betontálcát. Erre kell azután a tornyot „ráállítani”. A Dél-magyarországi Építő Vállalat már elkészült a különleges alapozással, s megkezdhették a „szalámi-felhőkarcoló” falainak készítését. Egyik legfontosabb része ez a több mint egymilliárd forint értékű rekonstrukciónak, amelynek nyomán megkétszereződik az évszázados hagyományon alapuló szegedi szalámitermelés. DOBÓ BALÁZS Évmilliók tükrében Dinoszauruszok párbaja Hetvenöt millió évvel ezelőtt a Gobi-sivatagban két ősi pikkelyes állat, két dinoszaurusz .harcolt egymással élet-halálra. E küzdelemről tanúskodik most az a lelet, amit egy szovjet és mongol paleontológusokból álló expedíciónak sikerült felfedeznie a Mongol Népköztársaság területén. Két, közepes nagyságú dinoszaurusz csontvázát ásták ki, amelyek halálos ölelkezéssel kapcsolódtak össze. A mongol csoport vezetője Rincsin Barzbold a leletet „egyedülálló értékű”-nek nevezte cikkeben, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia folyóirata, a Priroda közölt. A ragadozó velociraptor és áldozata, a növényevő proto- ceratops szinte egyfórma hosszúságú, 70—80 centiméteres állatok voltak. A tudósok feltételezik a csontváz méretei alapján, hogy mindkettő 20—■ 25 kg súlyú lehetett. A halál a küzdelem legfeszültebb pillanatában érhette őket és ez Barzbold szerint igazolja a „két harcos rendkívüli dinamizmusát”. A növényevő dinoszaurusz négy lábon állt, a ragadozó pedig mellső lábaival ragadta meg áldozata fejét. A Gobi-sivátag homokja nagy mennyiségben rejti a protoceratopsok maradványait. Ezek a növényevő állatok a mai pusztaság helyén, hajdan volt tavak és folyók partján legelésztek. A mongol tudósok szerint feltehetően kétéltű állatok voltak, jó úszók. A ragadozó a fiatal állatokat támadta meg. Feltehető, hogy a küzdelem hevében a dinoszauruszok beestek a vízbe és a harc utolsó pillanatai már a víz alatt folytak' le. Az ellenfeleket gyorsan betemette a folyó hordaléka és ezért maradtak fenn a csontvázak ilyen jó állapotban. Állandóan csökken a jégtakaró az Antarktisz nyugati részén Az Antarktisz nyugati részén a Marie-Byrchf^ldön a jégtakaró láthatólag folyamatosan csökken, éspedig már évezredek óta, T. Hughes kutató, az Ohio Egyetem Sarkkutató Intézetének munkatársa a Byrd- állomáson vizsgálta' a jégréteg vastagságát és megállapította, hogy az a legutóbbi 4000 év alatt 300—500 méterrel csökkent. A kereken 1,5 millió köbkilométer jég felolvadása a tengerszint 3—3,5 méteres emelkedésével járt. Hughes a jég oxigénizotóp összetételének elemzéséből jutott» erre az eredményre. Felfedezése "'mellett szól az a megfigyelés i6, hogy a nyugati! Antarktisz má- lyén lévő földtömegek nyilvánvalóan emelkednek, minthogy megterhelésük a jégtaka-. ró csökkenése folytán csekélyebbé válik. Ellentétben az Antarktisz jóval nagyobb keleti részével, nyugaton a jégpáncél bázisa két helyen is a. tengerszint alatt van. Ott nyilvánvalóan több jég folyik le a tengerbe, mint amennyinek utánpótlását a csapadék biztosítja. Az erózió nyomai a tengerfenéken felismerhetővé teszik, hogy a legutóbbi hétmillió év alatt a jégpáncél hat ízben terjedt ki, hogy aztán ismét összezsugorodjék. Ez a „játék” végül is a jégtakaró csökkenését eredményezte. A Ross-tengeren a jéghatár évente átlag 70 méterrel húzódott vissza az utóbbi tízezer év alatt. De ezer év óta a jégtakaró eltűnése évi 300 méteres ütemben folyik. Poszméhek hangjelzése A virágról virágra jarő, méheknél jóval nagyobb, feketén szőrözött hasznos posz- méheket vizsgálva kiderítették. hogy fészkükben különböző. hangjeleket adnak és érzékelnek. E hangokat képzésük módja szerint két csoportba oszthatjuk: számymozgás és tor-rezegtetés útján keletkezők, re. A szárnyak mozgatása útján keletkezett hangok biológiai szerepe lehet: repülést előkészítő, riasztó és legyező. A tor rezegtetése révén keletkező hangok is többféle társas célt szolgálhatnak: a poszmé- hek a fészükbe való visszatérésükkor belépő hangokat hallatnak, a fészek megzavarásakor riasztó hangjeleket képeznek terrezegtetés útján is. A fészek teljes nyugalmában is észlelhető egy mélyebb nyugalmi hang. Mindez: a poszméhek társas életének fejlettségét érzékelteti. E hangjelek nagy része faji sajátosságú és merőben eltér más vadon élő méhekétőL Például egy vadméhfaj a fészek megzavarása esetén sajátos védekező magatartást tanúsít: szárnyait a test felett gyors ütemben, sokszor egymás után összecsapja, miközben a potrohát magasra domborítja. így rövid sziszegő hang képződik. Ezt a reakciót levegőbefúvással, vagy lép- simogatással is ki lehet váltani. Ha egy pontszerű légbefú- vással egy egyed sziszegő hangot hallat, a szomszédos állatok is hamarosan utánozzák és átveszik ezt. k debreceni „madárdoktor” A világméretű influenzajárványok általában tízévenként ütik fel a fejüket A tudományos kutatók kiderítették, hogy a közbeeső időszakban a fertőző vírusok az állatok szervezetében keresnek menedéket Arra is rájöttek, hogy a bacilusgazdák elsősorban a házi és a vándormadarak közül kerülnek ki. Kézenfekvő következtetés; a madárinfluen- za-kutatások jelentősek az emberi influenzakutatásban js^ Néhány évvel ezelőtt e felismerés jegyében kezdte meg kutatómunkáját dr. Tanyi János. a Debreceni Állategészségügyi Intézetben. A tudós állatorvos több ezer szárnyason végzett különböző jellegű — járványtan! klinika! kórbonctani, kórszövettani és vér — vizsgálatokat. Számtalan jószágot pedig mesterséges fertőzés útján vett szemügyre. A kiterjedt vizsgálatok meglepő eredményeket hoztak. Tanyi doktor a világon elsőként állapíthatta meg, hogy az influenzavírusokat „konzerváló” kétiábúak népes családjába tartoznak a gyöngy tyúkok és a kacsák is. A debreceni állatorvos azonban nemcsak a veszedelmes kórokozók hordozóinak listáját bővítette, hanem a fér. tőzés okának a kibogozása is az 5 érdeme. Rájött arra Is. hogy a madárinfluenza-víru- sok az emberi influenzát okozó baktériumoktól szinte alig A bőkezű állatkerti látogató kesztyűje és egyebek Az amsterdami állatikért munkatársai elhatározták; kiszámítják, mennyi „ajándékot” ikap naponta az elefánt. E különös statisztika eükészí- téséhez olyan napot választottak ki, amiikor meglehetősen nagy volt a látogatók száma. Az állatkert alkalmazottal 1706 zacskó amerikai' mogyorót, 198 szendvicset. 902 darab vajas kenyeret, 516 szem savanyú cukrot; 814 szem pralinét, 811 süteménydarab - kát. 2 adag fagylaltot 17 almát, 189 narancsot, 2 faágait, 1 kesztyűt és 1 ftveU számoltak ossza. különböznek. Vizsgálatai azt mutatták hogy a kétféle vírusban a leggyakrabban teljesen azonos összetevők talál-! hatók, sőt a madárinfluen za - vírusok egy részében emberi kórokozókból származó ^ elemek is vannak. Kiskacsákban példáiul ő talált először olyan típusú influenzavírust amelynek egyik komponense a Uomg-Kong-i influenza vírusának résével teljesen azonos, i K hajdúsági Í.madáríloktor'? azonban nemcsak természetesen létező vírusokat tanulmányozott; a világ első madár-! influenza-hibridjeinek az előállítása is a nevéhez fűződik. Laboratóriumában olyan influenzavírusokat sikerült izolálnia. amelyek a különféle állatfajokból, továbbá az embert bői és állatokból származó kü.’ lonböző alkatrészeket egy kór-; okozó-részecskén belül képesek egyesíteni. Ez azért nagy jelentőségű, mert e hibridfajok ilyen módon történő előállítása lehetővé teszi az ti hogy a humán-orvosok az emberi influenza keletkezési körülményeit az eddigieknél job-! ban tisztázhassák. A. kísérletek ugyanis azt igazolják,’ hogy a vírusok fajok közötti keveredése a természetben meghatározott körülmények között megtör£snhet. Ezek a megállapításoís állat- és közegészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Á fiatalon fertőzött szárnyasok elhullása és az idősebb egye- dek megbetegedése a tojáshozam csökkenése révén, eddig jelentős népgazdasági károkat okozott. , Tanyi doktor újszerű tapasz.' falatait értekezés formájában ismertette a szaktudósok plénuma előtt. Nagy jelentőségű kutatómunkásságának elismeréseként az Egészségügyi Világszervezet laboratóriumi hálózatának nyilvántartott tagjai sorába vette fa! i OLÁH BÉLA A görény olajjal védekezik Amikor a kis göréhyek hófehér bundácská jukkái még vakon és tehetetlenül fekszenek rőzsefészkühben. az a benyomásunk támad, hogy ezek a bűbájos állatkák nem sok vizet zavarhatnak. Ez az idill azonban igen rövid ideig tart. Már születésük után három hétté! amikor éppen 7 nap telt el azóta, hogy a kicsiny görények meg is pillantották a napvilágot vége a gyerekéletnek és hozzálátnak a rabláshoz. Életmódjának megváltozásával eltűnik az állat fehér mellénye is. és egyhangú íeketésbarna bunda váltja azt fe! Ezentúl csak a törzs oldalán díszítenek világosabb foltok, és az arcon látható még fekete-fehér minta. A farok nélkül! 40 centiméter hosszú állat bundája, bár igen vastag, nem örvend nagv népszerűségnek a hölgyek világában, mert mint érzékeny orrúak állítják — bűzlik. Az elviselhetetlen szag már akkor is fegyvere volt a görénynek, amikor az ember még egyáltalában nem tudta értékelni 'bundáját. A borzíé- lékhez hasonlóan a görény is rossz szagű olajat választ ki farmirigyeiből, és a nem kívánatos üldözök, főként a rókák és a kutyák minden vadászkedvét elveszi. Nem. csoda. hogy a mi szélességi köreinken az ember vált legveszedelmesebb ellenfelévé, hiszen sem a csapdát, sem a lövedéket nem lehet elhárítani vegyi anyagok kifecskendezé- eéve! a görény , különben minden, tekintetben kemény dió, mert nemcsak ravasz és gyors, hanem rendkívül jól viseli a sebesüléseket. A görény mindennapjait az alvás és az evés tölti ki. A napot nagyjából átalussza és csak naplemente után, ébreszti fel az éhség. Ilyenkor azonban a rablótól semmi sincs biztonságban. Az olyan görény. amelyik ad magára valamit, csak akkor elégszik meg szöcskével és csigává! ha ínséges idők járnak. Egyébként csakis utóételnek fogyasztja ezeket Kedvenc csemegéje kétségtelenül a béka, amelyet a hátába harapással megbénít, majd szívesen raktároz el földalatti élelmiszer- kamrájában. . , -i ; Ez a telhetetlen falánk azonban egereket és patkányokat is lenyel, szőröstül- bőröstől, a fejétől a farka végéig. Ezért néhány udvarban megtűrik. A görény főleg télen értékeli az emberi lakóhelyet. amikor; a,.fészer ,t>ea meleg helyet tud! csinálni magának. Barlangásásra nem sokat ad, véleménye szerint a föld alatti lakásokat a nyulak-' nak. vagy a rókáknak _ kell rendelkezésére bocsátania, egyébként pedig odvas fákban, vagy sziklahasadékokban her ilyezkedik elAz állandóad jeli éléstár! felvilágosítást ad az állat étrendjéről. Patakok közelében halak találhatók benne, amelyeket macska módjára, mancsával halászik ki a vízből,' vagy lemerülve fog meg. A kis állatok mellett kacsát és tyúkot, kígyót és gyíkot és béna szárnyú madarakat som veti meg, és természetesen a vadnyulak és az egerek között is nagy tisztogatást csapj Kedvenc csemegéi közé tar-; tozik a szöcskén kívül a mézj az édes gyümölcs, és a tyúktojás, amelyet a tyúk bármilyen gondosan elrejt, a görény könnyen megtalál és a mellkasa és a pofája között tartva visz e! A „fölösleg” fogalma a görénytől természeté.; mél fogva idegen, mert amit nem tud azonnal megenni,- azt elraktározza és ezért egyik-másik nap egyáltalán nem kell felkelnie. Valóságos csoda, hogy a görény ilyen életmód mellett olyannyira karcsú ffisöü! j .
