Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

i « magazin • magazin • magazin Hatvannégy méteres felhőkarcoló — szaláminak A Szegedhez közeledő láto­gatónak most még a Fogadal­mi templom tornyai tűnnek először a szemébe. Az alföldi város panorámája azonban hamarosan új látványosságai gyarapszik: megkezdődött az impozáns, új ipari objektum, a 64 méter magasra tervezett szalámiérlelő torony építése, amely Szeged legmagasabb üzemi épülete lesz. Kapacitására jellemző, hogy egyszerre egymillió rúd szalá­mit érlelnek majd benne, il­letve vonpak . be a jellegzetes, fehér színű, úgynevezett ne­mespenésszel. (Ez a szalámi- rúd-mennyiség' egymás végé­hez rakva végig.érné hazánkat egész hosszában.) A torony­ban erre teljesen új, nagy ter­melékenységű technológiát alkalmaznak, ugyanakkor a világhírű szegedi szalámi aro­mája természetesen a régi marad. Az érlelőtoronyba egymás mellé és fölé kerülő hústö­meg, a betonépülettel együtt olyan nagy nyomást gyakorol a talajra, hogy komputerrel kellett kiszámítani, milyen'le­gyen a torony betonalapja. Bonyolította a helyzetet, hogy a városnak azon a részén meglehetősen laza a talaj szerkezete, a számítógép vá­lasza szerint olyan nagy' szi­lárdságú alapra van szükség, amely egy 180 méter magas felhőkarcoló lakóépület nyo­mását is elviselné. A Budapesti Műszaki Egye­tem geoteohnikai tanszéke, a Földmérő és Talajmechanikai Vállalat és a Szegedi Tervező Vállalat szakemberei a szá­mítógépbe táplált integrál­egyenletek megoldása nyomán alapként az alábbi beton­monstrum földbe építését ja­vasolták: mélyítsenek le 180, egyenként 12 méter hosszai fce. toncölöpöt,. ezek tetejére pe­dig helyezzenek másfél méter vastag, ‘ 800 négyzetméteres betontálcát. Erre kell azután a tornyot „ráállítani”. A Dél-magyarországi Építő Vállalat már elkészült a kü­lönleges alapozással, s meg­kezdhették a „szalámi-felhő­karcoló” falainak készítését. Egyik legfontosabb része ez a több mint egymilliárd forint értékű rekonstrukciónak, amelynek nyomán megkétsze­reződik az évszázados hagyo­mányon alapuló szegedi sza­lámitermelés. DOBÓ BALÁZS Évmilliók tükrében Dinoszauruszok párbaja Hetvenöt millió évvel ezelőtt a Gobi-sivatagban két ősi pik­kelyes állat, két dinoszaurusz .harcolt egymással élet-halálra. E küzdelemről tanúskodik most az a lelet, amit egy szov­jet és mongol paleontológu­sokból álló expedíciónak si­került felfedeznie a Mongol Népköztársaság területén. Két, közepes nagyságú dinoszau­rusz csontvázát ásták ki, amelyek halálos ölelkezéssel kapcsolódtak össze. A mongol csoport vezetője Rincsin Barzbold a leletet „egyedülálló értékű”-nek ne­vezte cikkeben, amelyet a Szovjet Tudományos Akadé­mia folyóirata, a Priroda kö­zölt. A ragadozó velociraptor és áldozata, a növényevő proto- ceratops szinte egyfórma hosszúságú, 70—80 centiméte­res állatok voltak. A tudósok feltételezik a csontváz méretei alapján, hogy mindkettő 20—■ 25 kg súlyú lehetett. A halál a küzdelem legfe­szültebb pillanatában érhette őket és ez Barzbold szerint igazolja a „két harcos rend­kívüli dinamizmusát”. A nö­vényevő dinoszaurusz négy lábon állt, a ragadozó pedig mellső lábaival ragadta meg áldozata fejét. A Gobi-sivátag homokja nagy mennyiségben rejti a protoceratopsok maradványait. Ezek a növényevő állatok a mai pusztaság helyén, hajdan volt tavak és folyók partján legelésztek. A mongol tudósok szerint feltehetően kétéltű ál­latok voltak, jó úszók. A ra­gadozó a fiatal állatokat tá­madta meg. Feltehető, hogy a küzdelem hevében a dinoszauruszok be­estek a vízbe és a harc utolsó pillanatai már a víz alatt folytak' le. Az ellenfeleket gyorsan betemette a folyó hordaléka és ezért maradtak fenn a csontvázak ilyen jó ál­lapotban. Állandóan csökken a jégtakaró az Antarktisz nyugati részén Az Antarktisz nyugati részén a Marie-Byrchf^ldön a jégtaka­ró láthatólag folyamatosan csökken, éspedig már évezre­dek óta, T. Hughes kutató, az Ohio Egyetem Sarkkutató In­tézetének munkatársa a Byrd- állomáson vizsgálta' a jégréteg vastagságát és megállapította, hogy az a legutóbbi 4000 év alatt 300—500 méterrel csök­kent. A kereken 1,5 millió köbkilométer jég felolvadása a tengerszint 3—3,5 méteres emelkedésével járt. Hughes a jég oxigénizotóp összetételének elemzéséből jutott» erre az eredményre. Felfedezése "'mel­lett szól az a megfigyelés i6, hogy a nyugati! Antarktisz má- lyén lévő földtömegek nyil­vánvalóan emelkednek, mint­hogy megterhelésük a jégtaka-. ró csökkenése folytán cseké­lyebbé válik. Ellentétben az Antarktisz jó­val nagyobb keleti részével, nyugaton a jégpáncél bázisa két helyen is a. tengerszint alatt van. Ott nyilvánvalóan több jég folyik le a tenger­be, mint amennyinek utánpót­lását a csapadék biztosítja. Az erózió nyomai a tengerfenéken felismerhetővé teszik, hogy a legutóbbi hétmillió év alatt a jégpáncél hat ízben terjedt ki, hogy aztán ismét összezsugo­rodjék. Ez a „játék” végül is a jégtakaró csökkenését ered­ményezte. A Ross-tengeren a jéghatár évente átlag 70 mé­terrel húzódott vissza az utób­bi tízezer év alatt. De ezer év óta a jégtakaró eltűnése évi 300 méteres ütemben folyik. Poszméhek hangjelzése A virágról virágra jarő, méheknél jóval nagyobb, fe­ketén szőrözött hasznos posz- méheket vizsgálva kiderítet­ték. hogy fészkükben különbö­ző. hangjeleket adnak és érzé­kelnek. E hangokat képzésük módja szerint két csoportba oszthatjuk: számymozgás és tor-rezegtetés útján keletkezők, re. A szárnyak mozgatása út­ján keletkezett hangok bioló­giai szerepe lehet: repülést előkészítő, riasztó és legyező. A tor rezegtetése révén kelet­kező hangok is többféle társas célt szolgálhatnak: a poszmé- hek a fészükbe való visszaté­résükkor belépő hangokat hal­latnak, a fészek megzavará­sakor riasztó hangjeleket ké­peznek terrezegtetés útján is. A fészek teljes nyugalmában is észlelhető egy mélyebb nyugalmi hang. Mindez: a poszméhek társas életének fejlettségét érzékelteti. E hangjelek nagy része faji sa­játosságú és merőben eltér más vadon élő méhekétőL Például egy vadméhfaj a fé­szek megzavarása esetén sajá­tos védekező magatartást ta­núsít: szárnyait a test felett gyors ütemben, sokszor egy­más után összecsapja, miköz­ben a potrohát magasra dom­borítja. így rövid sziszegő hang képződik. Ezt a reakci­ót levegőbefúvással, vagy lép- simogatással is ki lehet válta­ni. Ha egy pontszerű légbefú- vással egy egyed sziszegő han­got hallat, a szomszédos álla­tok is hamarosan utánozzák és átveszik ezt. k debreceni „madárdoktor” A világméretű influenzajár­ványok általában tízévenként ütik fel a fejüket A tudomá­nyos kutatók kiderítették, hogy a közbeeső időszakban a fertőző vírusok az állatok szervezetében keresnek mene­déket Arra is rájöttek, hogy a bacilusgazdák elsősorban a házi és a vándormadarak kö­zül kerülnek ki. Kézenfekvő következtetés; a madárinfluen- za-kutatások jelentősek az emberi influenzakutatásban js^ Néhány évvel ezelőtt e fel­ismerés jegyében kezdte meg kutatómunkáját dr. Tanyi Já­nos. a Debreceni Állategész­ségügyi Intézetben. A tudós állatorvos több ezer szárnya­son végzett különböző jellegű — járványtan! klinika! kór­bonctani, kórszövettani és vér — vizsgálatokat. Számtalan jó­szágot pedig mesterséges fer­tőzés útján vett szemügyre. A kiterjedt vizsgálatok meg­lepő eredményeket hoztak. Ta­nyi doktor a világon elsőként állapíthatta meg, hogy az influenzavírusokat „konzervá­ló” kétiábúak népes családjá­ba tartoznak a gyöngy tyúkok és a kacsák is. A debreceni állatorvos azonban nemcsak a veszedel­mes kórokozók hordozóinak listáját bővítette, hanem a fér. tőzés okának a kibogozása is az 5 érdeme. Rájött arra Is. hogy a madárinfluenza-víru- sok az emberi influenzát oko­zó baktériumoktól szinte alig A bőkezű állatkerti látogató kesztyűje és egyebek Az amsterdami állatikért munkatársai elhatározták; ki­számítják, mennyi „ajándé­kot” ikap naponta az elefánt. E különös statisztika eükészí- téséhez olyan napot választot­tak ki, amiikor meglehetősen nagy volt a látogatók szá­ma. Az állatkert alkalmazot­tal 1706 zacskó amerikai' mo­gyorót, 198 szendvicset. 902 darab vajas kenyeret, 516 szem savanyú cukrot; 814 szem pralinét, 811 süteménydarab - kát. 2 adag fagylaltot 17 almát, 189 narancsot, 2 fa­ágait, 1 kesztyűt és 1 ftveU számoltak ossza. különböznek. Vizsgálatai azt mutatták hogy a kétféle ví­rusban a leggyakrabban telje­sen azonos összetevők talál-! hatók, sőt a madárinfluen za - vírusok egy részében emberi kórokozókból származó ^ ele­mek is vannak. Kiskacsákban példáiul ő talált először olyan típusú influenzavírust amelynek egyik komponense a Uomg-Kong-i influenza víru­sának résével teljesen azo­nos, i K hajdúsági Í.madáríloktor'? azonban nemcsak természete­sen létező vírusokat tanulmá­nyozott; a világ első madár-! influenza-hibridjeinek az elő­állítása is a nevéhez fűződik. Laboratóriumában olyan inf­luenzavírusokat sikerült izo­lálnia. amelyek a különféle ál­latfajokból, továbbá az embert bői és állatokból származó kü.’ lonböző alkatrészeket egy kór-; okozó-részecskén belül képe­sek egyesíteni. Ez azért nagy jelentőségű, mert e hibridfa­jok ilyen módon történő elő­állítása lehetővé teszi az ti hogy a humán-orvosok az em­beri influenza keletkezési kö­rülményeit az eddigieknél job-! ban tisztázhassák. A. kísérle­tek ugyanis azt igazolják,’ hogy a vírusok fajok közötti keveredése a természetben meghatározott körülmények között megtör£snhet. Ezek a megállapításoís ál­lat- és közegészségügyi szem­pontból egyaránt jelentősek. Á fiatalon fertőzött szárnyasok elhullása és az idősebb egye- dek megbetegedése a tojásho­zam csökkenése révén, eddig jelentős népgazdasági károkat okozott. , Tanyi doktor újszerű tapasz.' falatait értekezés formájában ismertette a szaktudósok plé­numa előtt. Nagy jelentőségű kutatómunkásságának elisme­réseként az Egészségügyi Vi­lágszervezet laboratóriumi há­lózatának nyilvántartott tag­jai sorába vette fa! i OLÁH BÉLA A görény olajjal védekezik Amikor a kis göréhyek hó­fehér bundácská jukkái még vakon és tehetetlenül feksze­nek rőzsefészkühben. az a be­nyomásunk támad, hogy ezek a bűbájos állatkák nem sok vizet zavarhatnak. Ez az idill azonban igen rövid ideig tart. Már születésük után három hétté! amikor éppen 7 nap telt el azóta, hogy a kicsiny görények meg is pillantották a napvilágot vége a gyerek­életnek és hozzálátnak a rab­láshoz. Életmódjának megvál­tozásával eltűnik az állat fe­hér mellénye is. és egyhangú íeketésbarna bunda váltja azt fe! Ezentúl csak a törzs olda­lán díszítenek világosabb fol­tok, és az arcon látható még fekete-fehér minta. A farok nélkül! 40 centiméter hosszú állat bundája, bár igen vas­tag, nem örvend nagv népsze­rűségnek a hölgyek világában, mert mint érzékeny orrúak állítják — bűzlik. Az elviselhetetlen szag már akkor is fegyvere volt a gö­rénynek, amikor az ember még egyáltalában nem tudta értékelni 'bundáját. A borzíé- lékhez hasonlóan a görény is rossz szagű olajat választ ki farmirigyeiből, és a nem kí­vánatos üldözök, főként a ró­kák és a kutyák minden va­dászkedvét elveszi. Nem. cso­da. hogy a mi szélességi kö­reinken az ember vált legve­szedelmesebb ellenfelévé, hi­szen sem a csapdát, sem a lö­vedéket nem lehet elhárítani vegyi anyagok kifecskendezé- eéve! a görény , különben minden, tekintetben kemény dió, mert nemcsak ravasz és gyors, hanem rendkívül jól viseli a sebesüléseket. A görény mindennapjait az alvás és az evés tölti ki. A napot nagyjából átalussza és csak naplemente után, ébresz­ti fel az éhség. Ilyenkor azon­ban a rablótól semmi sincs biztonságban. Az olyan gö­rény. amelyik ad magára va­lamit, csak akkor elégszik meg szöcskével és csigává! ha ínséges idők járnak. Egyéb­ként csakis utóételnek fo­gyasztja ezeket Kedvenc cse­megéje kétségtelenül a béka, amelyet a hátába harapással megbénít, majd szívesen rak­tároz el földalatti élelmiszer- kamrájában. . , -i ; Ez a telhetetlen falánk azonban egereket és patká­nyokat is lenyel, szőröstül- bőröstől, a fejétől a farka vé­géig. Ezért néhány udvarban megtűrik. A görény főleg té­len értékeli az emberi lakó­helyet. amikor; a,.fészer ,t>ea meleg helyet tud! csinálni ma­gának. Barlangásásra nem so­kat ad, véleménye szerint a föld alatti lakásokat a nyulak-' nak. vagy a rókáknak _ kell rendelkezésére bocsátania, egyébként pedig odvas fákban, vagy sziklahasadékokban her ilyezkedik el­Az állandóad jeli éléstár! felvilágosítást ad az állat ét­rendjéről. Patakok közelében halak találhatók benne, ame­lyeket macska módjára, man­csával halászik ki a vízből,' vagy lemerülve fog meg. A kis állatok mellett kacsát és tyúkot, kígyót és gyíkot és béna szárnyú madarakat som veti meg, és természetesen a vadnyulak és az egerek kö­zött is nagy tisztogatást csapj Kedvenc csemegéi közé tar-; tozik a szöcskén kívül a mézj az édes gyümölcs, és a tyúk­tojás, amelyet a tyúk bármi­lyen gondosan elrejt, a gö­rény könnyen megtalál és a mellkasa és a pofája között tartva visz e! A „fölösleg” fo­galma a görénytől természeté.; mél fogva idegen, mert amit nem tud azonnal megenni,- azt elraktározza és ezért egyik-másik nap egyáltalán nem kell felkelnie. Valóságos csoda, hogy a görény ilyen életmód mellett olyannyira karcsú ffisöü! j .

Next

/
Thumbnails
Contents