Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
I Cipődivat — as ©FÍopéáóiTOS gzcsérel Az orvosi szakrendeléseken megjelent betegek vizsgálati adriainak tanúsága szerint a lakosság nagy része, csaknem 50 százaléka különféle lábbetegségekben szenved. A meglepően magas arányszámban némi része a cipődivatnak, is van. Mj a véleménye az ortopédorvosnak? Esztétikai szempontból — gondolom, ebben sok férfitársam is egyetért velem — a vaskos „oszlopsarok” nem a legelőnyösebb viselet. Persze ennél sokkal fontosabb a cipődivat egészségügyi oldala. Sajnos, ilyen vonatkozásban sem állítható ki a jeles bizonyítvány a lábbelikről. Igaz, az évekkel ezelőtti tűsarkú cipőknél a mostani egy fokkal egészségesebb. Míg annak idején a tűsarkú óhatatlanul „imbolygó” járást eredményezett, a mai 10—15 centiméteres „minioszlopokon” tipegő lányok, asszonyok valamivel biztosabb alapokon állnak, a magas „emelvény” miatt azonban könnyen károsodhat a boka sz'i la e rend szfere. — Tudni kell, hogy az emberi láb „egyszcmélvben” támaszkodó,, egyensúlyozó és mozgásszerv, a divat okozta negatív hatások tehát megháromszorozódva j el entkezhe'. n c k. Kialakulhat egy sor statikai betegség, például a lúdtalp, a bolto.zatsüllyedés, az úgynevezett -térneszVáb — «melyek ntia- napság minden második Embert érintenek. — A divatos, de egészségtelen cipőben a megterhelés okozta megpróbáltatásokat a i láb izcmzafca nem bírja többé felfogni és elveszti rugalmasságát. Az utóhatás évek múltán érződik; állandó fáradtság, íábdagadás, térd-, csípő- és deréktáji fájdalmak formájában. A meg's sarkú cipőben a járás is nehézkes; a rendes lé- p ás távolság lehetetlenné válik. A láb áfgördíi - új 5 s"') gyorsan, rövid tävo’sägen történik, így a járásból tinfegés lesz. Bizonyos sarokmagasság azonban szüksége, mert ez fokozza a láb hosszanti ívének hajlását és egáljai alkalm-sab- bá teszi a lábat a testsúly viselésére. Sarok nélküli cipőben a járás fárasztó. Olyan mppas sarkot kell túiát kész-'tenl, hogv a testsúly égvén1' n oszoljék meg a cipő hátuké része — azaz a sarok — és elülső része — azaz az előláb ' — között. A sarok nak mintegy közópállíiban keli t -íanía a lábat. Ebben az e:.etben a láb. lialiíM és feszítő iz^maata működű közben állandóan egyensúlyban van. — A láb esetleges károsodáséinak megelőzését az olyan cipők szolgálják leg lobban, amelyeknek sarka jó felfekvésű. 2—4 centiméter magas. A sarok formája is alakja ezen belül széleá skálán kövezheti a divatir, inyokat. Akinek avenge a lábízemzata,' lúdtaloa van. az valamivel magasabb, 3—4 centiméteres sarkú Cipőt viseljen. Az erős izpmzatlúák- nak ennél ?fec?anv*bb atónlá- tos. TOSONCZI ANNA Góliátok községe Nógrád m 2n Egy antropológiai fel:::.': '.i meglepő tapaisfalxt::ü Dr. Henkey Gyula, a Kecskeméti Megyei Múzeum antropológusa a palócföidi tájkutatás keretében Nógrád és Heves megyében kiterjedt embertani felméréseket végez. A nógrádi örhalom községben most befejezett vizsgálatai meglepő eredményeket hoztak. A községben ugyanis olyan nagy számban talál kozott robosztus csontozató, „acélos” izomzatú, súlyfelesleg nélküli férfiakkal, mint. a 16 000 felnőtt szem élvre kiterjedő eddigi kutatásai során sehol másutt az országban. Örhalmon körülbelül minden második férfi ilyen testalkatú. Válluk igen széles, nyakuk vastag, mellkasuk erős, alsó végtagjaik a törzshöz képest arányosan hosszúak, s hosszú karjaikkal rendkívüli nagy szorítóerő kifejtésére képesek. Más palócföidi településeken, továbbá különösen az Alföldön, ugyancsak jelentős ' arányt képviselnek a tipikusan „birkózásra” termett férfiak. Mint a .kutató állítja, Salgótarjánt és Balassagyarmatot elsősorban a felsőbb, magasabb súlycsoportok komoly utánpótlási bázisaivá lehetne fejleszteni. A birkózás antropológiai területi-alkati bázistérképe szerint a robosztus alkat és az erős izomzat nagymértékben jellemző Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Nógrád megyék, valamint Pest megye déli részének férfinépességére. Őrhalmon kívül azonban főként teni a birkózást, ahogyan például a Szovjetunióban, a Grúz, az örmény és a Tad- zsik Köztársaságra alapozva ez már megvalósult. Bár a s ’dy ■■■.nellshez is igen erős alkat és izamzat szükséges, ide rövid karokkal és rövid alsó végtagokkal Így - az említett területek e snorfág fejlesztésére kevésbé alkalmiak. A kecskeméti ah+rooológus ..műhelyében” egyébként ki- aiákulóbarf vrn egy „dobóat- íéta-körzot” is. Páni Miidós A doktorátusok repertóriuma Azoknak, akik doktori disz- szertációjukat kívánják megvédeni az Egyesült Államokban. vagy másutt, nagy .neont oh hogy szinte lehetetlen pontosan megállapítani, kik foglalkoztak már előzőleg hasonló támlával. Most a Xerox University [Microfilm vállalat a Michigan állambeli En Arborbarf kiadta a „Disszertációk áttekintő indexét 37 kötetben, amely összesen 35 000 oldalt : tartalmaz. A kiadvány több mint '>17 000 disszertációt sorol1 fel. amelyeket amerikai ás nehärty- külföldi akadémiai intézményben védtek meg. A 37 kiket összesen 2495 dollárba kerül. A felsorolásban szerepel az Egyesült Államokban megvédett első három disszeijtáció is. Az első szerzőjét, témáját (a meteorpályákról szól} ismerik, sőt fennmaradt a'dolgozat egy példánya is. A második disszertációnak csalj: a szerzője ismeretes, témája nem, a harmadik disszertációnak ismeretes a szerzője is, témája is, de gyetlen példány sem maradt fenn belőle. 55 méter, magasban az Elba fölött « rl <ámm. Még építkezési anyagokat szállító járművek és betonkeverő gépek torlaszolják el az utat. Ősztől kezdve azonban már nagy forgalom fog uralkodni a képünkön látható hídon. Naponta mintegy 31 000 jármű halad majd át Hamburg legújabb hídján, ami 55 méter magasságban íveli át az Elba 325 méter széles „Köhl- brand” elnevezésű mellékágát. A négysávos hídra felvezető bekötő utak hosszúsága eléri a három és fél kilométert. Az úttestet' 88 acélhuzallal erősí-*' tették a két 130 méter magas tartópillérhez. A híd a ham« burgi kikötő egyik legforgalmasabb pontját szeli át. Itt mindeddig csak komphajók bonyolították le a forgalmat a két part között. Az épülő híd olyan magas lesz, hogy még a legnagyobb tengeri hajók, k* át tudpak férni alatta. , Pórul járt meírópíngálók New Yorkban A New York-i metró szürke és elhanyagolt külsejéről híres. Néhány embernek észékor Kalocsa, s a hozzá Szakmár és Drágszél paraszti származású fiatalemberei közül kerülhetne ki a 1 •- több birkózó a nehezebb súlycsoportokból. Az antropológus szerint az egyébként elismert magyar birkózás sokkal nagyobb erőt képviselne a világversenyeken1, ha a sportágat decent- ralizáltabban fejlesztenék. Hazánkban elsősorban az Alföldön és a Palócföldön lehetne nemzeti sporttá fejleszA kövérség sok betegség forrása lehet, de a göteborgi (Svédországi Sahlgrenska Hospital kutatóorvosainak véleménye szerint a szívbetegség, a cukorbaj és az érelmeszesedés kevésbé fen vegeid azokat, akik már gyermekkorukban is kövérek voltak. Náluk veszélyeztetettebbek azok, akik felnőtt korban híztak el. A „született” kövéreknél a zsírszövet-mennyiség emelkedik, de a zsírszövetet alkotó sejtek nagysága változatlan marad. Felnőtteknél az elhízás miatt e sejtek mérete nemegyszer a kétszeresére növekszik. KÖVÉREK EGYESÜLETE r»iior «.Tpí'ttvs iS^^Tiyol ’■cis^'^TíV S " t. A" e-n“’cnő (súlya 101 kg) szeretné „ha a kövér emberekkel az egész világon jobban bánnának soványabb ember'ámaik, mint eddig.” Jaime' 'a.uszony véleménye szerint! ugyanis „a kö- véreik egészen. haláluk'": hátrányban Vannak. Az autókat sovány emberei; számára készítik. Ugyanez vonatkozik a villamosra és az autóbuszra is”. Az Egyesült Államokban fogyókúrázók egyesülete működik „Weigh twatchers International” néven. Az egyesület vezetősége közvélemény-kutatást folytatott nagyvállalatoknál és munkaközvetítő irodákban " és arra a következtetésre jutott, hogy a kövér embereknek jóval kevesebb esélyük van az állásszerzésre, mint a soványaknak. Kövér embereket nem vesznek fel (j>lyan munkára, amely mozgékonyságot és ügyességet kíván. Egyes vállalatok vezetőinek a'z a véleménye, hogv a kövérekből hiáftyzik az önfegyelem. LE A TELEVÍZIÓVAL A hízásra való hajlam egyenesen arányos a televízió* nézéssel töltött órák számával. Ezt a megállápítást az amerikai Harvard egyetem egyik tanára tette, aki több ezeC fiatalkorú —• 18 évnél fiatalabb — amerikait megvizsgált. A felmérésben reszt vett , lájnyok és fiúk 50 százaléka az átlagosnál kövérebb volt be jutott, hogy vidámparkki teszi a metrószerelvényeket és éjszakánként a végállomásokon hozzálátott a kocsik be*; festéséhez. Az önkéntes művészek’* tevékenysége nem nyerte meg a városi hatóságok tetszését, amelyek vandalizmusnak nyilvánították metrókocsijainak befestését. Á rendőrség nyomozni kezdett és több, mint ezer „festőt”, elsősorban fiatalokat letartóztatott, akiknek többségében „sok volt a lelkesedés, de semmiféle tehetség nem mutatkozott”. A magas bírság (átlag 500 dollár) és a háromhavi börtönbüntetés ellenére az éjszakai „művészek” továbbra is mozgó képkiállítássá változtatják a metró kocsijait... Hogy mit gondolnak erről a legnagyobb amerikai város lakói? Többségük véleménye szerint a kocsik díszítésének eszméje nem rossz, de bizony együttműködést kellett volrta kialakítani a városi hatóságokkal és a tehetséges művészekkel, hogy szebbek legyenek a metrókocsikra festett képek. 4 19.4. március 3L A Woman Weekly c. amerikai Nők Lapja a következő tanáccsal látja el azokat az olvasóit, akik fogyasztó tabletták segítségével kívánnak lefogyni : „Teljesen mindegy, hogy milyen étvágycsökkentő gyógyszert szedsz. A fontos az, hogy naponta háromszor szórd szét a gyógyszeres doboz tartalmát egész szobádban, aztán egyenként szedd össze, és tedd vissza a dobodba.” ANANÁSZKŰRA Valószínűleg nem készült még összeállítás arról, hányféle fogyókúra létezik szerte a világon, de számuk több százra tehető. A legújabb — ismét csalhatatlan — módszer a kávé-ananász kúra. A fogyni kívánónak ananászlével kevert feketekávéban kell meg- fiirödrae (!). A „fürdő” hőmérséklete mintegy 60 fok, a fürdés ideie ?0 nerc. E legújabb kúra feltalálói janénok. akik azt ál’ítják. hogv már két fürdő után egv kg-mai csökken a súlv. A mo«t meqnvflt tokiói klinika vendégeinek száma eléri a napi százat (MAGAZYN POLSKI) Er'7 és raés «a fogyókúráról MÁR A GYERMEKKORBAN CSAK SOVÁNYAKNAÍK | SZÁZ LEHAJLÁS
