Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
I f V j kilencmillióért Tanműhely A gépiforgácsoló-műhelyben tíz esztergapad, két marógép, egy síkköszörű és egy haránt* gyalu szolgálja a gyakorlati képzést A szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola a megye egyetlen olyan középfokú oktatási intézménye — ipari területen — amely tanulói számára a szakmai képzés mellett lehetővé teszi a továbbtanulást valamely felsőoktatási intézményben. oktató-nevelő munka, lás. a tanuKülönösen azóta van ez így, amióta a gyakorlati kép'zés is az iskolában törtétíik." Kezlyel — kérdeztük az iskola igazgatóját, -König Istvánt. Válasz r helyett megmutatta • a helyiséget, melyben a- szépen berendezett*. KHSZ-klubot hé- lyezték- el. Néhány,.he te1, fejezMiért alacsony munkásfiatalok aránya a KISZ-ben? a — Milyen módszerekkel kívánják elérni, hogy nagyobb számban kapcsolódjanak be az ifjúsáai szövetség munkájába? — Mindenekelőtt az üzemekben kellene létrehozni jól működő ifjúsági klubokat. így lehetővé válna a munka befejezése és a hazautazás közötti idő hasznos eltöltése —* akár politikai, akár kulturális, vagy éppen szakmai program szervezésével. A másik út: bevorfni őket a lakóterületi alapszervezetek munkájába, hiszen szabad idejük jelentős részét mégiscsak otthon töltik el. Ez történhet úgy. hogy minden különösebb ösztönzés nélkül megkeresik a községi KISZ-vezetőket, szervezeteket, vagy óév, hogy a munkahelyi KISZ- szervezetek bízzák meg őket a kapcsolatfelvétellel. A lakó- területi szervezetekben nagyon fontos a rétegtevékenység kialakítása, a megfelelő programok összeállítása, hiszen más az érdeklődési köre például egy termelőszövetkezetben dolgozó állattenyésztőnek és más egy elektroműszerésznek. — A falusi KlSZ-szerveze- tek képesek-e ilyen — mindenki számára elfogadható — program biztosítására? — Igen, ebben biztos vagyok. Ehhez viszont szükséges az üzemi támogatás is. Itt elsősorban anyagi és erkölcsi támogatásra gondolok. Elképzelhetőnek tartom, hogy a gyári, üzemi vezetés látogatja, patronálja, segíti az olyan falusi, községi KISZ- szervezeteket, amelyekben az illető munkahely több fiatal dolgozója is tevékenykedik. — Tudrfa-e erre pédát mondani? — Sajnos egyelőre nem, ami részben azzal magyarázható, hogy ezzel a kérdéssel a KISZ KB nem túl régi — 1973. októberi — határozata foglalkozik. Ami viszont a munkahelyi klubokat illeti, elmondhatom, hogy több helyen is történt jó kezdeményezés, például a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, a Volánnál, a Tolnai Textilben, a Bonyhádi Cipőgyárban. — Megyei szinten milyen programokat biztosítanak a fiatal munkásoknak? — Ebben az esztendőben több helyen rendezünk ifjúmunkásnapokat. Ezeken politikai tanácskozásokra, kulturális és sportrendezvényekre kerül sor. Több pályázatot is hirdettünk, be akarjuk mutatni az általuk készített mestermunkákat, amatőr képzőművészeti alkotásokat, fotókat. Egy másik pályázat témája a Tolna megyei munkáshagyományok feldolgozása — a gyárakban, üzemekben dolgozó fiatalok által. A két ifjúsági réteg kapcsolatának erősítését szolgálják a mező- gazdaságban, illetve az iparban dolgozó fiatalok között megrendezendő baráti találkozók. A különböző munkaversenyek, a szocialista cím elnyeréséért indított brigádmozgalom, a „Ki minek meste- re” vetélkedők ugyancsak elősegítik a közösségi szellem erősítését — és végső soron azt is, hogy emelkedjen a KISZ- ben a munkásfiatalok aránya. — g.v — A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága egyik közelmúltban , megtartott ülésen azt vizsgálta, milyen a KISZ- szervezetek • befolyása, politikai mozgósító hatása a megye fiataljai körében. A vb - ülésen előterjesztett anyagból kitűnt, hogy a KlSZ-korosz- tályú munkásfiataloknak csak 28 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Erről a nem éppen kedvező arányról, okairól kérdeztük meg Benízs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát. — A megyében élő fiatalok valamennyi rétégét, csoportját, figyelembe véve, milyen a KISZ megyén belüli szervezettségi foka? * *— Elmondhatom, hogy Tolna megyében az ifjúsági szövetség betölti hivatását, mindenütt jelén van. ahol fiatalok élnek, dolgoznak. Közel tizenötezer ifjűkommünis- ta tevékenykedik az 565 alapszervezetben. ■ Ez 1 lényegében mintegy 31—32 százalékos szervezettséget jelent, mivel azonban kórántsem vagyunk — és nem is lehetünk — elégedettek. Ha-rétegenként nézzük; kitűnik, hogy a középfokú oktatási intézmények tanulói a legszervezettebbek, őket a mezőgazdaságban dolgozók követik, majd az ifjúmunkások következnek. — Nem tartja ellentmondásosnak, hogy a KISZ-ben — ami a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági, politikai és tömegszervezete — a fiatal munkások körében a legkedvezőtlenebb a szervezettség aránya ? — Sajnos, ez tény. Több oka is van. Elsősorban az, hogy nálunk ftagyon magas a bejáró fiatal munkások száma. ök sem a lakóhelyükön — a falvakban, községekben —, sem a munkaheyükön — a gyárakban, üzemekben, — nem tudnak érdemben bekapcsolódni a KISZ tevékenységébe, hiszen -szabad idejük nagy részét utazással, várakozással töltik el. A másik ok: rengetegen dolgoznák olyan vállalatnál — például az építőiparban — ahöl a munka színhelye állandóan változik. Ezekkel a fiatalokkal nehezen tudunk megfelelő kapcsolatot teremteni. Kimaradnak a különböző megmozdulásokból, a politikai oktatásból. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy eleve lemondunk róluk. Hajdúk Lajos második osztályos tanuló kúpot esztergál. 1974, március 3, A tanulók birtokukba vet- - ték a gépiforgácsoló-, a sze- . relő-, a TMK-műhelyt, a hőkezelőt, a finommérő-, az elektromos-, az automatikai- és az anyagvizsgálati labort, a szociális helyiségeket, s a tanműhely külön: épületében kapott helyet a raktár, a műhelyfőnöki és a tanári iroda is. A középiskolások hetenként egy napot töltenek itt, mint megtudtuk, szívesen. Mi lett a régi tanműhely* / ' 'sztési gyakorlat a szerelőműhelyben. Készül a menetfúró hajtóvasa. .. ... Komáromi Zoltán felvételei Kétszázkilencven diák tanul a Kadarka utcai iskolában. Idén hatvanegyen végeznek — közülük harminchatan akarnak továbbtanulni — de nem lesz gond az utánpótlással, hiszen általában: a finommechanikai tagozaton két és félszeres, a gépész tagozaton pedig másfélszeres a túljelentkezés. A számok is bizonyítják, hogy népszerű az intézmény. Ez nemcsak a bevezetőben említett előnyeivel magyarázható, hanem azzal is, hogy viszonylag új, szép és kényelmes környezetben folyhat az A kovácsolás, edzés, nemesítés komplex feladatát végzik a hőkezelőben a bőrköt íny cs, lábszárvédős fiúk. detben ugyanis — 1967-től 1972-ig — a tanulók többsége az MMG-be járt gyakorlati foglalkozásra, mivel a kis, tanteremnél alig nagyobb tanműhelybe csak kevesen fértek be. Bármilyen jó kapcsolat alakult ki a műszergyár és az iskola között, a gyári körülmények miatt nehéz volt a megfelelő gyakorlati oktatás. Elvégre a termelés nem igazodhatott a tarftervhez, a tanulók szétszórtan dolgoztak és ez megnehezítette a tanárok munkáját, az ellenőrzést. Aztán szokatlanul rövid idő — alig egy év — alatt a TOTÉV felépítette az iskola tanműhelyét. Az építők kifogástalan munkát végeztek és 1972. december 6-án sor kerülhetett a kilencmillió forintos beruházás átadására. ték be a? átalakítást. Így aztán a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában nemcsak az elméleti, é;. a gyakorlati oktatáson vehetnek részt a tanulók, hanem a szabad idejük egy részét is hasznosan, kellemes környezetben tölthetik el. i
