Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

5 4 Hétfői kérdésünk: Lesz-e elegendő építőanyag? Megkezdődtek az építkezé­sek, az ügyfelek egymást érik a Dél-dunántúli Tüzép Válla­lat szekszárdi telepén. Mind­egyik vevő számára fontos, hogy vásárlása eredményes le. gyen, $ a telepen megkapja mindazokat az építőanyagokat, amelyekre szüksége van. Van-e elegendő építőanyag — kérdeztük Peredi Jenő te­lepvezetőtől. Elmondotta, hogy a kedvező időjárás előrébb hozta a szezonkezdést, s na­pok óta rohamos forgalomnü- . vekedást tapasztalnak. Ami a fálazóanyagokat — így a kü­lönböző típusú téglákat illeti — az ellátás nem a legjobb. s különösen vonatkozik ez a kisméretű téglákra, amelyek­ből az igényeget korántsem tudják kielégíteni. Várható-e javulás — kérdeztük. Az elkö­vetkező napokban ugyan nem, de április közepétől ismét na­gyobb szállítmányokat vár a TÜZÉP a környező téglagyá­raktól. Sokszor volt már probléma a cementtel. A mostani hely­zet ismeretében úgy tűnik, hogy az idei év ebből n «szem­pontból zökkenőmentes lesz, hiszen a raktárakban több mint kétezer tonna cementet tárolnak, s ez a mennyiség a folyamatos szállításokkal együtt, minden bizonnyal fe­dezni tudja az igényeket. A cementből a választék is ló. s a hazai gyártmányon kívül a raktárakban található az im­portból származó kötőanyag is. A nyílászárók — ajtók, ab­lakok — is nagv mennyiség­ben vannak a TÜZÉP-telepen, az előbbiből 1200, az utóbbiból pedig 1500 darab. Itt gond csupán amiatt van. hogy a ré­gi típusú téglákhoz készített nyílászáró típusok nem alkal­mazhatók az ú1 típusú téglák­ból készült épületekhez, s eb­ből adódik, hogy szükséges ezeknek megfelelően és mi­előbb új típusú ajtókat, abla­kokat forgalomba hozni. Az építkezéseknél nagy szükség van mészre. Mind a darabos, mind pedig a por- mészből jó az ellátás, és Pere­di Jenő szerint az év folya­mán nem lesz fennakadás. Ugyanez vonatkozik a falbur­koló csempékre is. hiszen nem­Új fölfedezések küszöbén a rákkutatás csak a raktárakban van je­lentős készlet, hanem úiabb szállítmányokat is várnak a közeli napokban. A padlóbur- kolő csempékből viszont ke­vés van a TÜZÉP-telepen, így az igényeket sem tudják kel­lőképpen kielégíteni. Az úgy­nevezett meleg padlóburkoló anyagokból — parkettából, ha­jópadlóból — viszont jó az el­látás és p választék is. Par- kettaféleségeik között találha­tó az importból származó gő­zölt bükk, a belföldi gyártmá­nyúak közül pedig a tölgy-, a gyertyán- és a cserfából készült parketta. A tetőfedő­anyagok terén az idén ielentős előrelépés történt. A nemrégi­ben beindult Bátaszéki Cse­rép- és Vázkerámiagvár máris érezteti hatását, s tetőfedő cse­répből ió az ellátás. Ami a paiaféléket illeti, a helyzet nem a legjobb, s különösen vonatkozik ez a hullámpalára. A vasbetonárakról szólva a szekszárdi TÜZÉP-telep veze­tője elmondotta, hogy a rak­tárakban jelentős készleteik vannak, és mind betongeren­dákból. mind pedig BH-ele- mekből megfelelő a választék. — vj — Járt utat járatlanért... A nevet, helyet; mellőzzük, nemeseik ozétt, mért a szóban forgó igazgötó is kérte a mellő­zést, hanem azért is, mert első­sorban , egy. szemléletről van szó, amivel egyetérteni nem le­het. ." A beruházás, amely az intéz­mény életét megkönnyíti, tevé­kenységét kiterjeszteni hivatott, megkezdődött. Elkészültek a ter­vek, sőt a végrehajtás is folyik már. A végrehajtásban azonban nem minden valósul meg, ami a tervekben szerepelt. Ezen tulaj­donképpen nem is kell csodál­kozni, mert az elképzelések el­fogadásánál sok "szempont játszik közre, s a módosítások többsége megfontoltan és megindokoltan történik. Nem vagyok hivatott elbírálni, jelen esetben a módosítás in­dokolt-e vagy sem, elhinném égyiket is, másikat is, nem hi­szem el viszont a változtatás in­doklását. A változtatásra ugyanis azzal az indokkal került sor, hogy „ilyent még nem csináltunk, erre nincs példa, Ilyen beruhá­zás még nem volt." Hasonló indokokat felhozni óhatattemul ’aj kívánkozik: „Járt utat járatlanért, el ne hagyj!", vagy „Leghelyesebb az arany középút!’ Hangzatos, de úgy- nnnyira hazug indokok. Az eb­ben az esetb'en emlegetett kö­zépút ugyanis, mindig közép­szert, sőt lanqyos középszerűsé­get jélent, mint ahogy a járt úthoz való ragaszkodás is bele­nyugvást a megszokottba, rago::- kodást a régihez, akkor is, ha az már elavult. Elcsépelt a példa, de a vita­tott indoklás sem kevésbé az: mi történt volna, ha első ősünk nem mászik le a fáról — ped g bizonyosan voltak és nem is ke­vesen, akik a két lábra állá-t valami extravagáns úiftásnek tekintették. Meg a kcbalíu, amely újítás lehetett akkor a javából, de nélküle nem lett volna kapa és ásó, majdan pe­dig vetőgép és traktor. És a társadalmi újítókra hogyan néz­tek, amikor elméleteikkel, majd azok gyakorlati alkalmazásával a világ megváltoztatásába kezd­tek?! Az újítók, a jobbí*"ók útia mindig járatlan út, akik nem félnek olyat csinálni, amilyent még nem csináltunk. S persze rögös út is, mert nemcsak ez újszerűség adta feladattal kell megbirkózniok, hanem a meg nem értéssel is. És mennyiszerez a nehezebb? Nem tudom, nem azoknak volt-e igazuk, akik a tervet meg­változtatták a beruházás meg­valósítása során? De azt tu­dóm, hogy a megokoiás hamis és igazságtalan. A megokoiás az regresszív. Mert valami ön­magában lehet rossz, de csők azért mert új, mert más mint a megszokott, még nem biztos, hogy az. L. Gy. Az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata Vasárnap elutazott Magyar- országról S. A. Pavlov. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgató-helyette­se, aki dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meg­hívására feleségével egy hetet töltött hazánkban. A vendégeket itt-tartózkodásuk alatt fogadta dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi - minisztériumi államtitkár és HoLlai Imre külügyminiszter- helyettes. S. A. Pavlov meg­beszéléseket folytatott a vi­lágszervezet és Magyarország egészségügyi kapcsolatainak aktuális kérdéseiről, tanulmá­nyozta a magyar egészségügy szervezetét és látogatást tett a budapesti, illetbe a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, valamint több egészségügyi in­tézetben. Elutazása előtt a kö­vetkező nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — Magyarország a világ- szervezet megalakulása óta igen hatékony szerepet vállal az egészségügy nemzetközi munkájában. A világszervezet genfi székhelyén, is sok ma­gyar szakember tevékenykedik eredményesen a nemzetközi együttműködés keretében. Tu­dásuk és a szocialista egész­ségügy terén végzett munká­juk, tapasztalataik igen nagy hatással vannak különösen a fejlődő országok szakemberei­re. Nemzetközi szervezetünk eddig a legnagyobb figyelmet a fertőző betegségek problé­máinak megoldására és a rák­kutatásra fordította. — Nekem, mint onkológus­nak és a világszervezet egyik vezetőjének, egyik fő felada­tom a rákkutatás, a rosszindu. latú daganatok hatékonyabb gyógyításának megszervezése. Küldetésem egyik célja is ez; hogy kialakítsuk egy hosszú lejáratú nemzetközi egyez­mény kereteit. Olyan közős metodikát, összehangolt mód­szereket dolgozzunk ki. ame­lyek alapián — egv közös „nyelv” közös kódrendszer se­gítségével — lehetővé tegyük a különböző országok kutatási eredményeinek összehasonl • !ű- sát. Ebben a munkában inén nagy segítséget nyújtóit p vi­lágszervezetnek a téma egyi’­kiváló magvar szakértője Eckhardt professzor is. akinek intézetét, az Országos» Onkoló­giai Központot alkalmam nyílt meglátogatni. A rákra vonatkozó alapkuta­tások középpontjában jelenleg az a kérdés áll. hogy milyen hatással van a külső környe­zet a rák előfordulásának gya­koriságára. Emellett a rák fel­ismerésének és kezelési mód­szereinek tökéletesítése a má­sik legfontosabb feladat, s eb­ben a munkában az egyes or­szágok mellett Magyarország is tevékenyen részt vesz. — Az eddigi kutatások ered­ményei alapján igen biztatóak a kilátások. A jelek szerint olyan fölfedezések küszöbén állunk, amelyek alapjaiban megváltoztathatják a rák di­agnosztikájára és kezelésé­re vonatkozó eddigi módszere­inket és szemléletünket — mondotta befejezésül s. A. Pavlov. (MTI) Ünnepélyesen befejeződött a zenetanárok II. országos zongoraversenye A verseny győslese: Lányi Péter Három napig jelentős zenei esemény színtere volt Szek- szárd, ahol ezúttal másodszor rendezték meg a zenetanárok országos zongoraversenyét, amit annak ideién a Szekszár­di Zeneiskola kezdeményezett, s ami — minden jel szerint — a jövőben is fontos fóruma lesz azoknak ' a zenetanárok-' nak, akik az oktatás mellett művészi hivatottságot is érez­nek, s fontos szerepet kap a Liszt-kultusz ápolásában is. Liszt és Szekszárd kapcsolatai ismertek, de ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren már megtettük a magunkét. Az adósság egy részét. Liszt szel­leméhez méltóan. zenével, zongoramuzsikával törlesztik a lassan hagyománnyá váló szekszárdi zeneversenyek részt­vevői. Az idei versenyen 32 zene­tanár mutálta, ,b§. .rudásáWr s az általános' ifiegallapítás az volt. hogy a verseny színvona­la; összességében. jelentésen meghaladta a megelőzőét, a helyezések tehát valóban mű­vészi kvalifikációt jelentenek. Vasárnap délelőtt még az elődöntők folytak, s délután ke­rült sor az eredményhirdetés­re. melyen ■ a zsűri tagjain kí­vül megjelent dr. Gyugyi Já­nos. a' megyei tanács elnökhe­lyettese és Péter Miklós. a művelődésügyi Minisztérium f űelőadója is. Előbb Péter Miklós méltatta a verseny je­lentőségét, szerepét a zeneta­nárok művészi fejlődésében és a Liszt-kultusz ápolásában, m*§a dr. Gypgvi János .-mon­dóit beszédet. — A XIX. század zenemű­Katolikus és protestáns papok eskütétele Tegnap délelőtt Szekszárdim, a megyei tanács tanácstermében letették esküjüket az újon­nan kinevezett, illetve magasabb hivatalba lépett római katolikus és protestáns papok Szabópái Antal, Tolna megye Tanácsának elnöke előtt Az ünnepélyes eskütételen meg- ’eni Grnák Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetője, dr. Csigi Imre, pápai marás, Bocsor Lajos, egyházmegyei esperes, Dörnyei István szekszárdi apát és Sárosd* Kor egyházügyi tanácsos. A Tolna megyei papok eskütételét követően Szabópál Antal ögadást adott, melyen az egyházak képviselőit tájékoztatta megyénk gazdasági helyzetéről, majd válaszolt a megye kulturális életével, idegenforgalmával, a műemlékvédelemmel és » megye iparának fejlesztésével kapcsolatban feltett kérdésekre. neveztük el ezt a versenysoro­zatot. — mondotta többek kö­zött. — A névválasztás tiszte­let és megtiszteltetés. Tisztele; Liszt Ferenc előtt, aki mint. zongoraművész máig is csodált fokra fejlesztette a zongora­technikát. S megtiszteltetés mindazok számára, akik e név fémjelzése alatt mutathatják be tudásukat. Dr. Gyugyi János ezután a megyei tanács nevében átadta a zenetanárok II. országos zongoraversenyének díjait. Az első díjat, s a vele iáró 5000 forintot Lányi Péter, a Szekszárdi Zeneiskola, és a Pécsi Tanárképző Főiskola ta­nára kapta. A második díjat, s az ezzel járó 4000 forintot Ligeti Péterné, a budapesti XI. kér. Állami Zeneiskola tanára, a harmadik díjat, 3000 forint­tal Dobay Tamás, a Bajai Ta­nítóképző Intézet tanára. Ne­gyedik díjat és 2000 forint jutalmat ketten kaptak. Uj.i Viktor Gézáné, a Sátoraljaúj­helyi Állami Zeneiskola és Fesztórv Ágnes, a Nyíregyházai Állami Zeneiskola tanára. Ezután Forrai Milclós. a Liszt Ferenc Társaság főtitká­ra méltatta a verseny jelentő­ségét, a Liszt-kultusz ápolásá­ban betöltött szerepét, majd átadta a Liszt Társaság kü- löndíját, amit mint a legjobb Liszt-játékos Ligeti Péterné kapott, aki a versenyben egyébként a második helyet szerezte meg. Ezután került sor a győzte­sek gálaestjére: Lányi Péter Prokofiev VH. szonátáját adta elő. Ligeti Péterne Liszt: B-A-C-H fantázia és fuga cí­mű művével szerepelt. Dobav Tamás két Chopin-etüdöt adott elő. Fesztóry Ágnes Bach kro­matikus fantázia és fugáját. Uji Viktor Gézáné pedig Schu­mann fi-moli szonátáját adta elő. Ünnepi hangulatban, a' mű­velődési központ t:.á"vány ter­mét zsúfolásig megújító kö­zönség előtt ért véget a Liszt jegyében megrendezett II. zon­goraverseny, amely nemcsak Liszt emléke előtt hódolt mél­tóképpen, hanem az egész ma­gyar zenekultúrát is szolgálta.

Next

/
Thumbnails
Contents