Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
f I f I II. országos zongorayersenye Szekszárdion Napjaink ifjú forradalmárai Március 22 — 23 —24 Zenetanárok A megyei tanács és a Liszt Ferenc Zeneiskola az idén március 22, 23. 24-én rendezi meg Szekszárdon a zenetanárok II. országos zongoraveree- nyét. Valószínű számosán emlékeznek még a mostanit megelőző zenei esemény első szép alkalmára, hiszen a már kezdetben is országos mezőnyű zongoraverseny első helyezettje az akkor még igencsak méltatlan körülmények között tevékenykedő zeneiskola fiatal tanára, Theisz László volt. A zongoraversenynek az idén már az új zeneiskola ad otthont, a korábbinál sokkal jobb gyakorlási lehetőséget is biztosítva a résztvevőknek, akik a megyeszékhelynek három napra lesznek vendégei. Mint azt a megyei tanács művelődésügyi osztályán tegPartnereimet váratlanul érte a kérdés, de nem készületlenül, ami magától értetődő. A partnereim védőnők, akik naponta járták a várost, Szekszárdot, a növekvő és ligen kiterjedt peremterüle- tekkel rendelkező megyeszékhelyet. Nincs az a turista, aki annyit gyalogolna éven át, mint ők kilencen. Tessék csak elképzelni, Szekszárd viszonylatában a védőnői családlátogatások egy főre eső átlaga 2101. A védőnők havonta átlagosan 175 családlátogatást végezrfek el és nemcsak körzeteik belső részén, hanem a rájuk osztott külterületeken is. Ettől függetlenül nem panaszkodnak. Am, ha mégis valaki szóvá tenné, hogy mind nehezebb és éppen a népesedéspolitikai határozatok kezdeti eredményeként nehezebb a munka, akkor mindig akad, aki emlékeztet arra, hogy 25 évvel ezelőtt Szekszárdon, ird és mondd, összesen két védőnő látta el az anya- és csecsemővédelem feladatait. A két védőnő közül az egyik éppen dr. Fejér Mártonné, a város •védőnője volt, aki most kilenced magával dolgozik. S aki mostani körzetében mér ,.az unokáit” látogatja. Deák Sándomé, a négyes számú körzet védőnője 18 éves múltra tekinthet vissza, bár Szekszárdon csak négy éve van. A négyes körzetben, a Déli kertváros tartozik és külterületi kiegészítőként a szőlőhegyi rész. Nos, a kérdésre, hogy munkájuk során a védőnők milyen tapasztalatokat szereztek eddig a népesedéspolitikai határozatok megszületése, és a határozatokra hozott intézkedések hatályosulása kapcsán, ők ketterf válaszoltak. Persze, nemcsak a maguk nevében. Sőt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy nem is csupán a megyeszékhelyen tevékenykedő védőnők nevében. Hiszen, ha a cseppben benne van a tenger — márpedig berfne van —, akkor, ami Szekszárdra jellemző, jellemző a szűkebb haza más településeire is. Mint elmondották, a város területén hozzávetőlegesen ötven százalékkal több a munkájuk, most, mint volt ezelőtt egy évvel és ezt a gyarapodást egyértelműen a népesedéspolitikai intézkedéseknek tulajdonítják. E tény, tulajdonképpen akkor válhat igazán örömünkre, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben! Szekszárdon is nap megtudtuk, a zongora- tanárok II. országos versenyének — a január Í5-i beérkezett nevezések alapján — 38 résztvevője lesz. Az érdeklődésünkre joggal igényt tartó zenei esemény 1971-ben elhatározott célja nem változott. A zenetanárok országos zongoraversenyének elsődleges célja az, hogy ápolja a Liszt-hagyományokat, továbbá az, hogy művészi igényű gyakorlásra buzdítsa azokat a zenetanárokat, akik a Zeneművészeti Főiskola hároméves tanárképző tagozatán szerezték meg zenepedagógusi l^épesítésükjet. A versenynek korhatára nincs és két fordulóban zajlik majd Je. Mind az elődöntő, mind pedig a döntő a művelődési központba^ lösz. Az még nem dőlt el, hogy a gálaestnek —- amelyen a verseny győztecsökkent a születések, illetve élveszületések száma. Az anyakönyvbe mindössze 377 picike szekszárdit jegyeztek be. Az idéh valószínű — ihi több —. biztos, hogy az anyakönyv születések rubrikáiból többet kell majd fölhasználni. S kezdetnék ez nagyon biztató, nagyon szívünk szerint való! A Déli kertvárosi rész* mliít már említettem is, a szőlőheggyel kiegészülve nem tartozik az úgynevezett könnyű körzetek közé, Deák Sándor- né mégis azt mondotta el, hogy nem egy olyan terhes asszonya van, akinek gyermekei már kamaszkorúak és most mégis boldog várományosai az újabb gyermekáldásnak. — Van például egy édesanya, akinek a lánya 15 éves, a fia most megy sor aló, de megszüli a harmadik gyereket ez az asszony és otthon is akar maradni a kicsivel. A példa nem egyedülálló, noha a gyermekáldás habozás nélkül vállalt fogadása mögött, illetve a fogadás készségében most még gyakorta nem nehéz felfedezni ez viszont a védőnők szerint sem ítélhető bajnak, mivel az állam sem csak erkölcsi többletterheket vállalt a népesedés fokozásáért, az áldozat anyagi természetű egy nagyon szép. és emberarcú politikai cél szolgálatában Védőnőink munkanaplójában azonban nemcsak kezdeti eredményeket tartalmazó bejegyzések olvashatók. Akad ezekben úgynevezett problematikus eset is elegendő. Milyen természetű esetek? Csak kettőt ezek közül... Vannak családok, ahova & védőnők eleve gondterhelten érkeznek, ismervén ezeknek a családoknak szociális körülményeit. Ebben az évben majd- hogy hivatásuk ellenére sok asszonyt nagyon szívesen beszéltek voln= le a negyedik, ötödik gyerek megszüléséről, mert korábbi ismereteik alapján nem alkothattak valami kedvező képet a család körülményeiről. Vagy... sűrűn találkoznak azokkal, akik az abortuszok megszigorítása miatt zúgolódnak, anélkül azonban, hogy tisztában lennének a művi terhességmegszakítás egészségkárosító, a születendő gyermek egészséges fejlődését is veszélyeztető következményeivel. Pedig az idecitálható számok csakúgy döbbenetesek, mint szemléletesek. Az elmúlt évben a terheseknek 94,1 százaléka volt veszélyeztetett terhes! Nálunk az áldott állapotot — 67,9 százaséi mutatkoznak be a nagy nyilvánosságnak — a zeneiskola ad-e otthont, vagy a művelődési ház. Amint e kérdés eldől, tudósítást adunk a döntésről. Egy-egy versenyző egyébként kétszer húszperces műsorral vehet részt a versenyen, melynek első fordulójában hangzanak majd el a kötelezően előírt, de szabadon választott Liszt-művek. A zenetanárok II. országos zongoraversenye fölött — s ezt nem mellékes érdekességként jegyezzük föl — védnökséget vállalt a nemrég megalakult Országos Liszt Ferenc Társaság, mely függetlenül a megyei tanács által kiírt és biztosított díjaktól az idén külön- díjjal jutalmazza a versenynek azt a résztvevőjét, akik a választott Liszt-zongoradarabot a legszebben szólaltatja meg. lókban — művi vetélések sora előzte meg. A koraszülések alakulása is ennek megfelelően nézett ki. Tanácsos lenne tehát a mai zúgolódóknak is elővenniük józanabb eszüket és végiggondolni az összefüggéseket a veszélyeztetett terhesség státusza és a korábban — némi túlzással — sportszerűen űzött művi vetélések között. Vagy, meggondolni azokat az összefüggéseket, amelyek a művi vetélések és koraszülések között vannak. Anyára és gyermekre nézve egyaránt veszélyes gyakorlatnak vetett véget az abortusz új rendjének kidolgozása. Védőnőink. akik ha úgy tetszik az egészségügyi felvilágosításnak ig az első vonalában dolgoznak, naponta mondják, ismétlik a legelemibb tudnivalókat. Sok a munkájuk, ezzel is több, de azt hiszem sohp nem tekintett eddig a társadalom ennyi elismerő tisztelettel a holnapi nemzedékért fárado- zókra. Egy beszélgetés summázata- ként ez kevés is, meg sok is. A hír, amit kaptunk mindenesetre jó. mert az új életek sűrűsödő érkezésének hírénél aligha van a szív és az ész számára egyaránt örömestebb hallott jó hír! Az alapkérdést tekinthetjük időtlennek. A régi rómaiak azt mondták: „Juventus ven- tus” — az ifjúsági szél. magyarra költve, az ifjúság bolondság. De azért megpróbálták a fiatal nemzedék törekvéseit a felnőtt társadaloméval egyeztetni. Több-kevesebb sikerrel. Minden korban, minden társadalmi rendszerben a folytatás magén viselte az apák és fiúk osztályhelyzetének jegyeit. Egyszerűsítve a kérdést: az uralkodó réteg az uralkodásra, az elnyomott az elnyomás megszüntetésére biztatta a következő nemzedéket. Utóbbiból nevelődtek a forradalmárok. A mai tizen-, huszonévesek kimeríthetetlen érveléssel vitáznak napjainkban arról, hogy a megvívott harc után, a békés. nyugodt, építő esztendőkben mi legyen a forradalmi eszmékkel, miben nyilvánulhatnak meg, kikben tisztelhetjük napjaink hazai forradalmárait. Elegendő-e a köznapi tisztességes munka? Elegendő-e. ha a forradalmár elődök célját segítjük megvalósítani? Leköti ez az ifjonti energiát? A téma. úgy véljük, közismert. Mondhatni unos-untalan tárgyalt, megbeszélt, végigvi- tatoít. Elegendő a sajtó, a tv, a rádió ifjúsági témájú anyagait nyomon követnünk, valamilyen formában ez a kérdés mindig felbukkan. Mert fontos, mert sokakat érdeklő, mert minden eddigi disputa „nyitva” hagyta. Ezúttal sem végső következtetések kimondása, a vita lezárása lehet dolgunk. Csupán egyetlen tényezőt hangsúlyoznánk, azt sem először. I A KISZ idei munkatervét, programjait figyelve két dolog szembetűnő. Az elsőt a rétegpolitikai tevékenység fejlesztése címszóvá] jelöljük, lényege az: az ifjúsági szövetség politikai tevékenységét korhoz, képzettséghez, érdeklődési körhöz jobban igazítva, differenciáltan lehet hatásosan végezni. A másik — részben ennek szolgálatában áll az előbbi is — a termelésben, az ország feladatainak megoldásában . való mind aktívabb részvétel, a sajátosan ifjúsági módszerek fokozottabb kihasználásával. Egyik programpont sem vadonatúj. A termelést segítő mozgalmak elnevezést két-három évvel ezelőtt váltotta fel „az ifjúság részese a termelésnek” meghatározás. A terminusváltozás nem volt véletlen. A KISZ-szervezte termelési akciók eleinte ugyanis valóban csak segítettek, helyenként mentették, ami menthető, de nem illeszkedtek szervesen a termelés folyamatába. „Ott segít a KISZ, ahol a legnagyobb szükség van rá” — volt a jelszó. Ilyen feladatokat láttak el kezdetben a védnökségek is. Sőt. ifjúsági vezetők nem egyszer panaszolták,, a fiatalokat „tűzoItó”-munkára használják a gazdasági veze- tők. akkor kérik „a zöld útit a védnökségnek” pecsétet, amikor már valamit elhibáztak, valamit elmulasztottak. Nincs szándékunk ezeknek az éveknek a jelentőségét kisebbíteni. Végül is népgazdasági jelentőségű beruházások fejeződtek be határidőre vagy előbb, milliós értékű társadalmi munkát adtak hozzá a KISZ-esek. elismerték teljesítményüket állami és pártvezetők. Annyit azonban látnunk kell, hogy ebből a tevékenységből viszonylag szűk réteg vehette ki részét. Pedig nem kevéssé fontos munkát végeztek munkapadoknál és földeken a KISZ termelési mozgalmaiból önhibájukon kívül távolmaradt fiatalok, nem érezhették a maguk törekvéseinek a fontosságát az egyetemisták és mások. A mostani programban az új éppen az, hogy ez ifjúság minden rétege számára a cselekvésben tjaló részvéte] lehetőségét keresi. Hiszen példák tucatja bizonyítja, a cselekvésre minden rétegnek módja nyílik. Az egyetemistákat például sokáig megszólták, hogy befelé fordulnak, magukkal törődnek. Aztán kiderült, hogy az egyetemisták szellemi energiája mindenre felhasználható. A fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek egyetemi felkészítésére. a tanyasi kollégiumok támogatására, a szakmunkás- képzés színvonalának emelését célzó munkálkodásra, a katonai szolgálatukat töltő egyetemre „előfelvettek” rendszeres tájékoztatására, egy-egy város kulturális arculatának formálására. Szakdolgozataik révén pedig valós gazdasági problémák megoldására. Kellett hozzá a hallgatók ötletessége. és környezetük, a felnőtt társadalom igényessége. Más rétegek példáját is említhetnénk. A hétköznapi feladatokból felnőtt módon való részesedés persze még nem minden. A minap ifjúsági vezetőkkel. KlSZ-tisztségviselők- kel beszélgetve, hangzott e] az a megállapítás, hogy az „aprómunka ” nem pótolhatja a nagy- célokat. ha úgy tetszik az álmokat. azaz ideálokat. Egyetlen forradalmi tettre vágyó fiatalt sem elégít ki a jó bizonyítvány, a főnök elismerése, a tisztességes munka, vagy tanulás. Valóban éreznie kell, hogy cselekvése minek az érdekében van, hogy folytonos tevékenysége milyen célokhoz viszi közelebb. Ennek tudatosítása nem könnyű. „A szocializmus teljes felépítéséért dolgozom” nyilván többet jelent, mint egy-egy munka darabnak a hibátlan elkészítése. De csak akkor, ha nem üres szólamként ismételjük, hanem pontosan tudjuk a mondat értelmét. Ha tudjuk, mit kíván e feladat megoldása munkában, tanulásban vagy éppen emberségben. M. a — U — Óvodában a hármas ikrek Az 1960 májusában született csepeli hármas ikrek már „nagylányok”, óvodába járnak, (MTI foto: Király Krisztina felvétele — KS) Védőnőkkel beszélgetve *
