Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

\ I magazin agazin Az első rádióvevő Szekszárdion 1924. március 21-én rövid hír jelent meg a Tolna me­gyei Újságban: „E hónap 29- én. szombaton délután egy sű­rűn összehálózott párhuzamos drótcsomót fonnak kifeszíteni a szekszárdi rk. templom tor­nya és a vármegyeháza tete­je között. Ez a drótcsomó, amelyet tudományos néven an­tennának (szikrafonónak) ne­veznek. a levegőn keresztül összeköti a várm egye székhá-' záriak nagytermét az egész vi­lággal ..Az idősebbek kö­zül bizonyára vannak olya­nok. akik jelen voltak az „új csoda” bemutatóján, vagy az ezt köve+5 többi előadás egyi­kén. Az említett- naptól kez- dó'Men ugyan!s több alkalom­mal bemutatták a vevőkészü­léket. Az előadásokat Pooly Ele­mér. a roécsi rádiókirendelt- ség főnöke vezette, dr. Maver József, nofta- és távirda- főigazeató rendelkezésére. 30- árf. 31-én, este nyolckor kez­dődött és két folytatásban ad­ta az ismertetést Pooly Ele­mér, a pécsi rádiókirendeltség és rád'ótelefon-állomá.s el­méletéről és gyakorlati alkal­mazásáról. Előadását nags számú vetített képanyaggal Il­lusztrálta. A képeket a bér lini Telefunken Társaság bo­csátotta az előadó rendelkezé­sére. Bemutatta a vevőkészü­léket, amellyel a világ bár­mely leadóállomásának hang­ja hallható. Egy-egy előadáson 3—400 fő vehetett részt. Az este tíz óra után kezdődő párizsi, ber­lini, londoni, római hangver­senyek hallgatói csak számo­zott meghívóval léphettek be a megyeháza nagytermébe. A tanulóifjúság számára délutá­nonként külön előadásokat tartottak. Herczeg István Névházasság — települések között Száz évvel ezelőtt. 1874-ben tette közzé első ízben a Köz­ponti Statisztikai Hivatal az ország településeinek és egyéb lakott helységeinek névgyűjte- ményét. Azóta rendszeres1 idő­Öt évszázada tarló kísérlet A földkéreg forgó mozgásainak észlelése A földkéreg mozgását an­nak a kísérletnek az eredmé­nyeként sikerült regisztrálni, amelyet még a XV. században kezdett el Ulugbek, a nagy üz- bég csillagász és matematikus. Az üzbég geofizikusok meg­állapították, hogy Ulugbek Rzamarkandi obszervatóriumá­nak szextánsa, amelyet a tu­dós a meridián irányában ál­lított fel, most 10 perces .szög­ben eltér ettől a vonaltól. Lehetséges volna, hogy a hajdani tudós követett el' té­vedést? Nem, válaszolják a a mái kutatók. Ugyanis az égi. testek megfigyelése, amelyet ezzel az öt,évszázados műszer­rel végeitek, pontosan egyezik a legújabb adatokkal. Ulugbek táblázatában pl. a Vénusz moz­gása mindössze két másod - perccel, a Satumus mozgása pedig három másodperccel tér el a mai mérések eredményei­től. A következtetés: a szextánst nagy pontossággal állították fel. a meridiántól való szög­beli eltérése nem volt nagyobb egy percnél. Akkor talán az X449-es év azon éjszakáján következett be változás, amikor a vallási fanatikusok lerombolták az ob­szervatóriumot? A legújabb mérnöki és geológiai kutatások alapján a szakembereknek si­került megállapítaniuk, hogy a szextánst nagyon szilárdan helyezték el, úgy, hogy az ob­szervatórium falainak omlása sem mozdíthatta el. Ulúgbek szextánsának| elté­rését a kutatók a földkéreg mozgásával magyarázzák. A földkéreg egyes részei forgó mozgást végeznek, ami egyen­lítői centrifugális ereket, föld­rengéseket. a Föld—Hold rend­szerében változásokat, idéz elő. Ez-t a feltételezést többejc kö­zött alátámasztják ,a szeizmoló­gia adatai is: az elmúlt ötszáz év alatt Szama rkand övezeté­ben két pusztító erejű föld­rengést regisztráltak. T" el r • r lie r ■ Törpék óriás problémai A Théatre de la Musique- ben bemutatták a Carlo Gozzi darabja és Puccini operája nyomán született „Turandot hercegnő” című darabot, amelyben 18 törpe szerepel. A párizsi színháztörténetben most első ízben áll vagy bu­kik az előadás sikere a törpéken. A csoport fele egyéb­ként nem hivatásos színész. Külsejüktől eltekiiítve a törpék normális, dolgozó, sze­rető, küzdő emberek. Szá­muk Franciaországban 80—100 körül lehet. Pontos adatunk nincs. Soha nem tartottak köz­tük népszámlálást, nem tömö­rültek egyesületekbe, nincs érdekvédelmi szervezetük. A törpékkel folytatott be­szélgetés során fény derült ar­ra, hogy ezek az apró ember­kék sokszor emberfeletti prob­lémákkal küszködnek a tár­sadalomban, ha ma már nem is dobnak követ utánuk. a kíváncsiskodó tekintetek is el-elmaradnak, a gyermekek sem csúfolják őket úton-út­félen. Sokan igen nehezen kere­sik meg a mindennapi ke­nyerüket. Legtöbben vásári mutatványosként tengetik éle­tüket. A szerencsésebbek — és tehetségesebbek — elsze­gődnek egy-egy cirkuszhoz, vagy leszerződnek a filmhez. A Turandot hercegnő-ben szereplő törpék közül a mind­össze 103 centiméter magas Marcel Guégan akrobatikus mozgása és igazi elownhoz méltó tehetsége récén érvé­nyesül. A 130 ce it'métor ma­gas Jean Debove és a 133 cen­timéter magas Paul Michel levendulát. illetve amerikai mogyorót árul a hetipiaco­kon. Patricia Hamida (120 centiméter) 19 éves, tekercse­lőnő, egy villamos készüléke­ket gyártó üzemben. Zöldséftmegóvás — víz alatt Egy szibériai raktárban, Kur­gan város közelében másfél ezer, hetven kilogrammos hor­dót engedtek le egy tó fene­kére. A tó télen nem fagy be. A hordókban a helyi sza­kácsok receptjei szerint téli­re eltett gomba, uborka, diny- nye van. A víz alatti tárolás olcsó módszer, amelyet az Uralon ■túli zöldségtermelők ősidők óta alkalmaznak. A tél folya­mán a víz, jég és hóréteg alatt tárolt finomságok rémekül megőrzik ízüket, zamatuk^at, nem hatnak rájuk a hőmér­séklet és légnyomás változá­sai. A hordóikat tavasszal szál­lítják az üzletekbe, amikor a felszíni tárolókból már kifo­gyóban vannak a zöldségkész­letek. közönként napvilágot lát a névjegyzék, kibővítve több irányú áttekintést nyújtó ál­lam- és közigazgatási,' vala­mint statisztikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal a mos­tani, legújabb „feltérképezés” szolgál. Az utóbbi tizenöt év­ben ugyanis az ország állam- igazgatási és közigazgatási ar­culata többet változott, mint a korábbi fél évszázadban. Egyik érdekesség a helységek számának lassú, de állandó csökkenése: legutóbb 3246 volt a jegyzékbe vett települések száma, ma 3189. A „leltárhiány” oka a hely­ség, illetve a helységnévössze­vonás. Az esetek zömében az egyesítés alkalmával kompro­misszum születik: a „keresz­telőn” az újszülött olyan ne­vet kap, amely mindkét „szü­lőjének” korábbi nevéből meg­őriz valamit, Így lett például Örszentmiklós és Vácbottyán „nászából” Örbottyán, Rába- kovácsi és Balassameggyes egyesüléséből pedig Meggyes­kovácsi. A Statisztikai Hivatal gaz­dag gyűjteménye 300 ezer ada­tával egyben a helytörténeti kutatások értékes kútfője is. Akik településeink múltjával hivatásszerűen foglalkoznak, megtudhatnak belőle sok, ed­dig nem publikált, vagy csak nehezen hozzáférhető tény­anyagot Olyanokat például, hogy Nyirábrány községet 1901-ben létesítették Buda- és Szentgyörgyábrány összevoná­sából, Ceglédbercel pedig ugyancsak 1901 előtt még Cse- rőbercel volt. Kutatóink nem­régiben vették tervbe a jel­legzetes és feltételezhetően történelmi múlttal rendelkező helységnevek regisztrálását, és a nevek származásénak, vala­mint értelmezésének a kide­rítését is. Kinyomozták — többek között —, hogy Bala- tonakarattya annak emlékét őrzi, hogy a hagyomány sze­rint Rákóczi ide hivatta ösz- sze az országgyűlést, a nép „akarattyának” a kinyilvání­tására. Ezeknek a kutatások­nak is minden bizonnyal hasz­nos segédeszköze lesz az új helységnévtár. Oláh Béla A levegő szennyeződésének ellenőrzése Hollandiában Hollandiában létrehozták a levegő szennyeződésének auto­matikus ellenőrzésére szol­gáló rendszert. Az egymástól 28 kilométernyi távolságban telepített, kb. száz állomás az egész országot behálózza. Ezenkívül további száz ellen- , őrző állomást építettek Hol­landia sűrűn lakott vidékein és ipari központjaiban, vala­mint az ország határain. Minden ellenőrző állomás ki­lenc regionális elektronikus számítógéppel van összekap­csolva, amelyek az Országos Egészségvédelmi Intézetben le­vő központi elektronikus .szá­mítóberendezéshez kapcsolód­nak. Ez az intézet dolgozza fel az egész országból beér­kező információt. A levegő szennyezettségének mértékére vonatkozó adatok percenként érkeznek, a szennyezettség szintjének átlagát pedig órán­ként határozzák meg. Amint valamelyik vidéken a levegő szennyezettsége eléri a megállapított határt, egy speciális térképen jelzőlámpa gyullad ki és a helyi ható­ságoknak azonnal megfelelő intézkedéseket kell tenniük a szennyezettség csökkenésére. Mi mindenre használható az ejtőernyő ? Az ejtőernyő, miután élel­miszert és gyógyszert szállí­tott a természeti csapás súj­totta területre, új funkciót kap. Átalakul a hideg és az A repülő tűzoltó Bréma (DaD). — Üj tűzoltási módszert dol­goztak ki az NSZK-ban amivel az eddiginó gyorsabban lehet majt eloltani a kigyulladt re­pülőgépeket. A brémai Erno-űrhajózástechnika Achilles frankfurti mér­nökkel és néhány tűz­oltó-anyagokat előállító vállalattal együttműköd­ve megszerkesztett egy repülő tűzoltóberende­zést. Hossza 4,S0 mé­ter, súlya 750 kg (fel­vételünk). Tűz esetén 12 ilyen rakéttameghajíásor repülőtestet kell kilón gyors egymásutánban s tűzfészek irányába Elektronikus vezérlőmű­ve pontosan a tűz fö­lé viszi, ahol 20—30 mé­ter magasságból öt má­zsa oltóanyagot zúdít a lángokba automaton kioldószerkezete segitsé- gével. A levegőből val^ tűzoltás célját szolgál- !i robotrepülőgépet bármi lyen időjárásnál fel lehe ; használni. Másodpercen ként százméteres se­bességgel közelíti meg rendeltetési helyét, me­lyet 8 kilométeres tá­volságból is el tud ér ni. Akciója befejeztévc ejtőernyő segítségéve- ér földet. wl időjárás viszontagságai ellen' védő menedékhellyé. Egy építész, B. Nertjamin javaslatára az ejtőernyő ku­polájának szövetét átitatják műgyantával, amely gyorsan megszilárdul, mialatt az ejtő­ernyő a levegőben lebeg. Így a földre már nem vászon ér­kezik, hanem szilárd félgömb, melynek átmérője körülbelül 4 méter és öt embernek nyújt­hat szálláshelyet. Ezután már csak a kupolát kell kifeszíte­ni, a földbe néhány cöveket verni, és nyílást vágni bejá­ratnak. (Tyehnyika Mologyozsi) Repülőgépet szállító jármű „Légi emelőszerkezetnek” le­hetne nevezni az Angliában gyártott, felfújható zsákokkal ellátott légpárnás pőrekocsit. (Az oldalfal nélküli teherko­csit nevezik így. — A szerk.) Ízt a pőrekocsit könnyen be ehet „csúsztatni” az elrom­olt és nem szállítható repü- őgép alá. Becsúsztatás után o légpárna és a zsákok meg­élnek levegővel és könnye­dén felemelik a felszínről a ■epülőgépet Ezután bekap­csolják a ventillátorokat és egy közönséges vontatógép to­vábbviszi a pőrekocsit, rajta a repülőgéppel, amelyet sem­milyen más módon nem lehet elszállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents