Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
agazin * a j: a z i n k #■: agaz in Tizenegy évszázad a vulkán tetején „Világrekorder" julrfajta Izland neve szinte jéghidegen csendül, ugyanakkor a világ egyik „legforróbb” területe. Az ország — ha hinni lehet a geológusoknak — a világ huszonöt „meleg pontjának” egyike. Lényegében az egész sziget vulkánkitörések során alakult ki. és területének egyharma- dát ma is aktív vulkánok teszik ki. Izland vulkánikus övezetében a világon ismert. szinte valamennyi vulkán típus megtalálható. Jellemző, hogy egyes, ma is aktív vulkánok tetejét örök hó borítja, és így az egyes vulkánkitöréseket óriási árvíz kiséri. A feltörő forró lávatömeg megolvasztja a hegy jégpáncélját. a víz pedig szinte szökőkútszerűen tör elő a jég repedései közül. Mióta Izland benépesült, harminc különböző ponton észleltek vulkánkitörést, ' ez ötévenként átlagosan eg.v vulkánkitörést jelent. A vulkánikus tevékenységnek két jellemzője van: egyfelől megfigyelték, hogy sók vulkán csak egy ízben tör ki. másfelől a vulkánikus övezetben bárhol és bármikor születhet új vulkán. Ez a jelenség általában a lakott területektől távol észlelhető, de előfordult már az is, hogy szinte az emberek hálószobájában tört elő a láva. A legutóbbi, lakott területen •bekövetkezett vulkánkitörésre 1973. január 23-án került sor: a Vestmannaeyjár-szigetcsoporthoz tartozó Heimaey-szi- geten mintegy 1500 méter "hosszú repedés keletkezett. A hajdani házak helyén ma 200 méter magas hegy áll. A korábban. az ország haltermelésének egyötödét biztosító városka fölé vastag hamu- és lávaréteg borul. Vajon az izlandiak hogyan viselik el ezt a „kényelmetlen társaságot”? Milyen érzelmekkel viseltetnék a vulkánok iránt? Igen hamar megtanulták, hogy ezeket a természeti jelenségeket racionálisan és realista módon kell szemlélniük. Ritkán*találkozunk a vulkánok iránt táplált babonás, félelem érzetével. Sohasem honosodott meg az a szemlélet, hogy a Hekla-hegv alatt (ez a legnagyobb izlandi vulkán) található a pokol. Az izlandiak tiszteletben tartják vulkánjaikat és hamar megtanulták, hogyan kell a kitörések okozta károkat lehetőleg minimumra csökkenteni. Elsősorban jól megszervezték az előrejelzés rendszerét: Mióta a romantika felnyitotta az emberek szemét a természeti szépségek csodálatára, az izlandiak csodálattal és olykor némi hódolattal nézik vulkánjaikat. Amilyen tisztelettel nézi egy mexikói a Popocatepetlt, a japán ember . a Fudzsi.iamát, ugyanolyan tisztelettel tekint a reykjaviki ember a Snaefeli- sjökullra. Az izlandiak azonban az is megtanulták, hogyan kell előnyösen kihasználniuk a természet adta hőforrást. A mosó- és főzővizet mindig ezzel a természetes hőforrással melegítették. Kezdetben még a kenyeret is a földbe váit természetes kemencékben sütötték. csak később jutottak el 'arra a fokra. hogy a természetes hőforrást például házak, fűtésére használják fel. Manapság az ország lakosságának fel» (beleértve a főváros egész lakosságát) a természet adta meleg vízzel fűtött házakban lakik. Ugyancsak ezt az energiát használják fel a kertészetek melegházainak fűtésére. Végeredményben a természet adta meleg olyan energia- forrás, amelyet mind a mai napig még nem használtak ki teljes egészében. Már pedig ez az energiaforrás az ország további iparfejlesztésének alapját képezheti. A legutóbbi vestmannaeyja- ri kitörés világosan bebizonyította: a természeti erőkkel együtt élő kis nép bátran, és hidegvérrel fogadia a mások számára talán elviselhetetlen természeti csapásokat. --------------------............................A tudósnak még a légy is segít A szakemberek észrevették, hogy a legyek és a szúnyogok komoly segítséget jelenthetnek a légáramlatok tanulmányozásánál. Az juttatta őket erre a gondolatra, hogy egy állandó sugárzású rádiólokátor 1 kilométer távolságon belül észlelte a legyet, a légyrajokat pedig még ennél is nagyobb távolságban. A tudósok, akik rneteoroló- giai megfigyelésekre tették alkalmassá ezt a lokátort, érdekes tényekeit állapítottak meg. Többek között észleltek sűrű rovar-rajokat-, amelyek a felhőtakaró határának közelében, sőt annál is magasabban repültek. A felhőtakaró határának magassága 500—550 méter között változott. A rovarok magasabbra tudnak felrepülni a felhőknél, azért, hogy jobban tájékozódAnnak ellenére, hogy a szintetikus szálak az utóbbi két évtized során alaposan „betörtek” a textiliparba, a gyapjú iránti kereslet semmit sem csökkent. A műszálak látványos sikerüket fészifít ' a pamütáruk rovására érték el, részint az egyre növekvő mennyiségi igények teremtettek számukra piacot. A gyapjú — különösen az élő állatról lenyírt úgynevezett élő gyapjú — kiváló tulajdonságait mindeddig nem sikerült utolérni. Szovjet szakemberek a merino juhok • keresztezésével olyan keveréket tenyésztettek ki, amelyről, évenként egye;- . len nyírással 32 kg gyäpjif" rfyerhető. Ez+rt hózam';;:vilúií - refkordn^k” í^zámit. A hienyyv nyiség mellett az-is figyelemre méltó,: hogy' a gyapjú vékony szálú és világos színű, az elemi'szálak hossza eléri ;t 10—11 centimétert. A jó minőségű gyapjút adó állat súlya 120—130 kg. A „sokoldalú” juhfajtá-t főként Sztavropol, a Kaukázus, a Volga-vidV-k és Orenburg kömyékénék legelőin tenyésztik. Krokodiltenyésztés Thaifölden Á teknősbéka „Rio de Janeiróban valósággal agonizál a közlekedés. S talán egy év múlva beáll a vég.” Ilyen szomorú következtetésre jutott a városi elöljáróság egyik képviselője. Az ő szavai szerint „amikor a város mély éjjeli álomba- merül, az utcákon összetorlódnak a gépkocsik, reggel pedig a mellékutcába szorult gépkocsik kürtjeinek éles ordítása ébreszti fel.” Közlekedési rendőrök ezrei sem képesek rendet teremteni az utcai forgalomban. A gépkocsik sebessége a központban, s a hozzá tartozó körzetekben nem haladja meg a 8 kilométer-Öra sebességet. Az 1976-ban meginduló metró a szakemberek számításai szerint már nem képes könv- nyíteni a város közlekedési problémáin. Egyes szakembeDelfinszámláiás Befejeződött a delfinek összeszámlálása a Feketetengeren. A hiromhónapos munkára repülőgépeket és tengeri hajókat veitek igénybe. Kiderült, hogy az 1965-ben hozott delfin,vadá- szati tilalom után az állatok száma megháromszorozódott és most már Í100 ezer körül van. Leginkább a krími partvidéken élnek, ahol az érdekes állatok tanulmányozására tudományos központot hoznak lé: - re: delfináriumot és víz alatti laboratóriumot építenek. _______________________ s ebességével rek úgy vélik, hogy a majdnem 24 órás torlódástól, illetve a kipufogó gázok okozta levegőszennyeződéstől csupán az egysínű vasutak építése menti meg a várost. Egy városatya ebből az alkalomból ironikusan jegyezte meg: „Az egysínű vasúttól nagyon sokat várok. Legalábbis azt, hogy csökkenni fog az utcai közlekedés szabályainak megsértése. , Most ugyanis naponta mintégy 3Ó00 szabálysértés történik. Mammut a repülőn A Jakut ASZSZK-ban, a Sandrin folyó mellett egy teljesen épségben maradt marrjmútot találtak. Az állat maradványait repülőgépen szállították Novoszibirszkbe, ahol a Szovjet Tudományok Akadémia szibériai . ágánajc zoológiái múzeumában fogják kiállítani. Kókuszdiói tör a feién? J . Szvamigal, Madrasban _ élő hindu több ezer főnyi közönség szemp láttára 152 ’kókuszdiót'- töA szét a fején. A 153-as „csúcskísá'rlet” ’titán a mentők • kórházba szállították. Szvamigal kijelentette: amint felgyógyul, hozzálát az edzéshez, s addig folytatja rekordkísérleteit!, amíg nem teljesíti szíve vágyát: egy sorozatban szét nem tör 200 kókuszdiót a fején. hassanak a térben a számuk- re megfelelő szélirány, vagy melegebb légáramlatok keresése közben. Rovarokat lehet észlelni a hullámszerű levegőrétegek között is, amelyeknek függőleges hullámzásai elérhetik a 100 métert. A rovarrajok sűrűsége fokozódik közvetlenül a Nap felkelte, vagy nyugta után, ami a nappali, , vagy éjszakai rovarok megjelenésével magyarázható. Bangkoktól egy óra járásnyira. Samut Prakan helységben 1950-ben gazdaságot alapítottak krokodilok tenyésztésére. Ennek most több mint tízezer „lakója” van, s a gazdaság évente több riiiitt 3500 krokodilt szállít a külföldi állatkerteknek. De csinos jövedelmet biztosítanak á Thai-- földön maraejö 'krokodilod is: a gazdaság dolgozpi előadásokat rendeznek' dresszirozott állatokkal, amelyeknek állandó közönséget biztosítanak . az Ázsiából, Európából és Amerikából nagy .számban -; Thaiföldre érkező turisták.., Az állatok: titkos útitársak Időről időre hallható egyikmásik európai kikötőhelyről, hogy a tengerentúli utazásnál olyan állatra bukkantak, amelyet bizonyos, hogy senki sem adott fel... Egy-egy élőlény bukkan fel a zsákok, a banán- kötegek közül és „csodálkozik”, hogy egészen más környezetben látja meg újra a napvilágot, ameiyet különben az egész hosszú utazás során nélkülözött. Ezek az állatok kétségtelenül a legkülönösebbek. mindert potyautas közül. Gyakran magával a rakománnyal viszik a fedélzetre őket; 1 nem egyszer maguk osonnak fel csöndben a hajóra, amikor a déli hőség kifárasztja az embereket, s valamelyik trópusi kikötőben senki .sincs éppen a fedélzeten. Az állatok egyike-másika egészen aprócska, amikor a ' fedélzetre kerül és csak a következő hetek, vagy hónapok alatt nő meg meglepő nagyságúra, és egy szép napon ebben a formában fedezik fel egy európai kikötőben. így például nemrégiben az egyik banánszállítmánnyal egy erős pitoint fedeztek fel, -amelyet a kirakodók első izgatottságukban kicsit elhamarkodottan azonnal elintéztek. / : i ! I A régi kikötőmunkások elég óvatosak már ahhoz, - hogy előbb körülnézzenek, mielőtt égy banánszállító gőzösre lépnek ! A kígyók ugyanis nemmindig olyan ártalmatlanok és gyöngék, mint egy fiatal pi- ■ ton, hanem gyakran mérgéé sek! Többször is találtak már skorpiót, amely céltudatosan kereste áldozatát. Az egyik legkülönösebb négylábú állat, amely gyakran megjelenik potyautasként az óceánjáró hajókon, egy oposszumfajta, amelyet a kikötőkben röviden „banán-patkánynak” kereszteltek el. Néha még élve| megtalálják őket, igen gyakran azonban csak az állat bundájának maradványait lelik meg. A többit a hajópatkányok intézték el, amelyek gyors küzdelemben , ’• C * V; * semmisítik még a betolakodot- tat. ■ •. 1 \ A kikötőkben- már sok éve gyakorlat, hogy az ilyénféle 1 állatokat átadják a legközelebbi állatkertnelj, vágy-zoológiái intézetnek, * ? ■, A londoni állatkert a -háború előt-t * rendszeresén -'hozatott ' tengervizet a Vizcayai-öbölbőí. hogy'egyes, halfajtákát jobban életben tudjon: tartani. Ebben a vízben szintén ‘tucatnyi ..potyautasra” ’ bukkanták: tojásokra, vagy már élő lények-. re, amelyek nem'egyszer meglepetést szerezték a zoológusnak. . . „ ... A dokkmunkásoknak a válóban fontos leletedért manapság nem' csekély díjat fizetnek. Ez már sokszor indította árra a tengerészeket és a kikötőmunkásókat, hogy a • tengerentúli utazások és a kikötői kirakodás idején nyitva tartsák a szemüket. és új meglepetésekre vadásszanak.
