Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

t Hazánkban I972-Ti3í képes ta3 I Taly fél százalékkal csökkent az ismertté vált bűneseteimé* nyék száma. A bűnözés alaku­lásának körülbelül fél évtizedes tendenciája ezzel nem változott. Amint azt a VH. szekszárdi jo­gásznapok alkalmával dr. Mar­kója Imre igazságügyi minisz­tériumi államtitkár ismertette, a kriminalitásban lényeges válto­zás nincs; kisebb hullámvölgye­ket kisebb hullámhegyek kö­vetnek. Jóllehet ez alól az or­szágos érvényű igazság alól Tolna megye sem kivétel, mégis öröm számunkra, amivel dr. Szilcz Ákos, Tolna megye fő­ügyésze a Népújságnak adott tájékoztatását kezdte. — Megyénkben az el6ző évi­hez képest tavaly 5,4 száza­lékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények szá­ma. Nézetem szerint az el- követetteké szintén csökkent; hiszen inkább javult a rend­őrség felderítő tevékenysége, — mondotta dr. Szilcz Ákos. — Az összbűnözés 41,5 szá­zalékát a tulajdon elleni bűn­tettek, vétségek adták. Ezen belül az esetek 40 százaléká­ban a társadalmi, 60 százalé­kában a személyi tulajdon ká­rosodott. öt járásunk közül egyedül a paksi járás az, amelybe'? nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. A paksi járás statisztikájára pil­lantva megtaláljuk ennek okát is. A bűnözés az utazó bűnö­zőknek „köszönhetően” a személyi tulajdon ellen irá­nyult. A rendőri szervek kel­lően felkészültek arra, hogy az atomerőmű építése a szor­galmas munkásokon kívül lumpen, bűnöző elemeket is vonz erre a környékre; a lakosság — sajnos — nem eléggé. Némi vigaszt jelent, hogy a személyi tulajdont ká­rosító bűncselekmények okoz­ta kár összességében nőtt ugyan, de az esetekre vetít­ve nem aggasztó mértékű. — 1972-ben, amint jelentettük, 3,5 millió forintos kárt okoztak a bűnelkövetők a társadalmi tulajdonban. Mennyi kárt tet­tek az elmúlt esztendőben? — Kilencszázezer forinttal kevesebbet; ezen a területen a bűncselekmények száma is csökkent. Ez az összeg nagy­jából két és félszerese a személyi tulajdonban okozott kárnak. Jelentős pozitívum, hogy a társadalmi tulajdon­ban okozott kár csaknem tíz százalékkal nagyobb mérték­ben térült meg, mint az elő­ző évbert; így a megtérülés, illetve a megtérülés biztosí­tásának aránya megközelítően 40 százalék. A társadalmi tulajdonban okozott kár 26,7 százaléka a mezőgazdaságot, ezen belül 20 százaléka a termelőszövetkezeteket érte. Az összeget tekintve ez fél­annyi volt, mint 1972-ben. A megsérülés aránya — a nyo­mozás és a bírósági eljárás so­rán ügyészi intézkedéseknek köszönhetően — itt sem rosz- szabb, mint más területen. — Ezek a számok azt sejte­tik, hogy a mezőgazdaság:! ter­melőszövetkezeteknél elismerést érdemlő a javulás. — A javulás tényét nem vi­tatom, és elismerem azt a megelőző munkát, aminek kö­szönhető. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Meg­ítélésem szerint a belső el­lenőrzésnek hatékonyabbnak kellene lennie. Ennek meg­szervezése -a vezetőkön mú­lik. Ezenkívül más akadá­lyát is látom annak, hogy a belső ellenőrzés hatéko­nyabban érvényesülhessen. A tsz-ekben általában nincs szakkéozett belső ellenőr; így az ellenőrzést szolgáltatás­ként a területi szövetségek revizori irodái végzik. Ezek — a jogszabályban meghatá­rozott esetekben — a köz­gyűlés, vagy az éllenőrző bi­zottság felkérésére tarthatnak ellenőrzést, de kizárólag ab­ban a körben, ame'vre a fel­kérés vonatkozott. Továbbá: több alkalommal vettem részt területi tsz-szövetségi közgyűlésen. Gyakran: hal­lottam. hogy a revizori iro­dák eredményesen működnek. A közbiztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásáról nyilatkozott dr. Szilcz Ákos, Tolna megye főügyésze De eddig még sosem hal­lottam azt, hogy mit reali­záltak a revizorok által ja­vasoltakból; éppúgy nem, hogy a revizorok által fel­tárt mulasztásokért valakit felelősségre vontak volna. Vallom, hogy az a gazdasá­gi ^vezető, aki megteszi a mulasztókkal, a vétkesekkel szemben elvárható intézkedé­seket, és azokról a megfele­lő szinten beszámol, nem csupán az irányítása alatt álló üzemet, de saját tekin­télyét is erősíti. Ami a sze­mélyi tulajdon fokozott vé­delmét illeti: joggal kívánja a társadalom az állampolgár­tól, hogy saját maga vigyáz­zon javaira, ne a rendőrség­től várja ezt. Ugyancsak jog­gal várja el a társadalom, a gazdasági vezetőktől, hogy akár anyagi áldozat árán megtegyék a magukét a tár­sadalmi tulajdon hatékonyabb védelme érdekében. — A boltok, raktárak biztosí­tó berendezéseire gondol, fő­ügyész elvtárs? — Azokra. Figyelmet és in­tézkedést igényelnek azok a vélemények, amelyek szerint ezek a berendezések nem minden egységre szerelhetők fel olcsón; azok is, amelyek szerint az Állami Biztosító valamilyen módon serkent­hetné ügyfeleit e berendezé­sek felszerelésére. A gazda­ságossági szempontokra fi­gyelő csoportérdeknek sze­rintem háttérbe kellene szo­rulnia a mögött az össztár­sadalmi érdek mögött, hogy biztosító berendezésekkel is küzdjenek az üzemek a bű­nözés ellen. Ügy látom,., a kez­deti eredmények igazolják ezt a véleményemet. A társadal­mi tulajdont károsító betöré­ses lopások száma 1972-bert 142, tavaly csak 99 volt; a személyi tulajdont károsító- ké viszont 149, illetve 139. — Kérnénk néhánv szót az erőszakos és garázda Jellegű bűncselekmények számának ala­kulásáról is. — 1972-ben 9, tavaly 8 em­berölés történt megyénkben; az emberölési kísérletek szá­ma 14-ről 9-re esett; gondat­lanul elkövetett emberölés mindkét vizsgált évben egy volt. A garázdaság 1971-ig emelkedő tendenciát muta­tott, azóta csökkenőt. Ez a következetes bűnüldözés és a közvélemény helyes irányú fejlődésének közös érdeme. Ami az utóbbit illeti: mind kevésbé számít virtusnak, sok­kal inkább pedig megbélyeg­zést érdemlő cselekedetnek a kocsmai n agylegén yked és, az önbíráskodás. A közhangula­tot hátrányosan befolyásolja minden garázdaság; de az sem szolgál előnyére, ha valaki efféle rendbontás lát­tán azonnal kész becsmérel­ni a rendőrség, a tanács meg­előző tevékenységét; hiszen nem állíthatunk, nem is kell állítanunk minden állampol­gár mellé egy-egy rendőrt, hiszen az állampolgárok dön­tő többsége önként betartja a szocialista együttélés szabá­lyait, az aggályos túlzók pe­dig inkább kárt okoznak. A járművezetők elé azonban, nagyon helyesen, mind gyak­rabban odaáll ,az ellenőrzést végző rendőr. Önkéntes rend­őr. Semmi okom sincs felté­telezni. hogy 1972-ben lénye­gesen kevesebben vezettek al­koholos befolyásoltság állapo­tában járművet, mint 1973- ban. És mégis! Az utóbbi év­ben az ittas vezetés miatt in­dított vétségi eljárások száma 51,5 százalékkal haladta meg az előző esztendeit. Mi más­sal magvarázhatnánk ezt, mint az ellenőrzések számának nö­velésével, alaposabb végzésé­vel? ___ A közlekedési bűnö­z ést — 6ajnos — elég sokan afféle bocsánatos bűnözésnek tekintik, pedig társadalmi ve­szélyességét lebecsülni sú­lyos tévedés. A közlekedési bűnözés rangsorban rögtön kö­veti a tulajdon elleni bűnö­zést. Ez tavaly országosan 4.7 százalékkal, megyénkben 4 százalékkal nőtt. Az elmúlt esztendőben megyénk közút­jainak minden száz kilométe­rére 46 sérüléses közlekedési baleset jutott. Az okok a köz­lekedő ember magatartásából eredő okok: figyelmetlen, gondatlan vezetés; gyorshaj­tás. áthaladási elsőbbség meg nem adása; tiltott szeszfo­gyasztás. A közlekedés a tár­sadalmi tulajdon védelme mellett az a .terület, amelyen a legtöbbet gyümölcsözheti a társadalmi összefogás. Ahhoz erős bázisnak ígérkeznek a közlekedésbiztonsági tanácsok; emehhez olyan légkor kialakí­tása, amely a szocialista er­kölcsben gyökerező szigorral ég eréUyel utasítja el a bűn­elkövetésnek még a Soodola* tát is. — A bűnüldözésben és a meg­előzésben mind a rendőrség, mind a bíróság partnere az ügyészségnek. Főügyész elvtárs véleménye szerint együttműkö­désük mennyire harmonikus? — A módosított Alkotmány 77. §. (3) bekezdése minden állampolgár és minden szerv saját kötelességévé tette a törvényeit megtartását és megtartatását. Ebből eredően ma már nem az ügyészség ki­zárólagos feladata a törvé­nyesség biztosítása; de ez az egyedüli feladata. Ebből az aspektusból vizsgálva értékel­hetem pozitívan a közös cé­lért tanúsított együttműködé­sünket. Éppen a bűnözési sta­tisztika tükrében láthatjuk, hogy a bűnüldözők kevesebb eseti hibával, a törvényes ren­delkezések és a párthatároza­tok szellemében eredményesen dolgoznak. Ritkaság számba menő az afféle állampolgári panasz, hogy a rendőrség vo­nakodik megkezdeni a nyo­mozást; hogy késlekedett va­lahol a rendcsinálással. Mi támogatjuk azt a törekvést, hogy a rendőrség a jövőben még inkább élni fog az új büntetőeljárási törvény nyúj­totta lehetőségekkel a válto­zatlanul színvonalas, de gyor­sabb munka érdekében; azt sem feledve, hogy bonyolult­ságát tekintve egy ügy nem ritkán hárommal felér. Úgy­szintén egyetértek azzal. hogy a bírói gyakorlat erélyesebben alkalmazza a tulajdon elleni bűnelkövetőkkel szemben a vagyoni hátrányt; a termé­szetesnek tekinthető “kártéríté­si kötelezettség megállapítása mellett tetemesebb pénz-mel­lékbüntetéseket szab ki. — Hogyan értékelhető me­gyénkben az ifjúság törvénytisz­telete? — A gyermek- és fiatalko­rúak korosztályában ezer kö­zül egy került tavaly nyílt összeütközésbe törvényeink­kel; kevesebb, mint 1972-ben. Változatlanul ismeretlen a galeri-bűnözés, sőt a csopor­tos elkövetés sem gyakori. Ennek ellenére úgy látom, hogy még többet, még ered­fnenyeseblben kell cselekedni á gyermek- és fiatalkorúak, bű­nözésének visszaszorítására. Elsődlegesen nem azért, mint­ha ezt a korosztályt az igen, durva cselekmények jellemez­nék. noha ilyenre is adódott sajnálatos példa: hanem an­nak megelőzésére, hogy a fiatalok egyáltalán elindulja­nak a lejtőn. Ezt a nemes célt szolgálják — többek kö­zött — a belügyi osztályfőnö­ki órák. Az ezeken elhangzó előadások színvonalasak, fel­keltik a fiatalok érdeklődését; éppen ezért volna kívánatos, hogy az elhangzottak megvi­tatására niég nagyobb lehe­tőség nyíljék. — A Jogpropaganda témáját érintve kérdezzük, kívánatos-e annak körét még tovább széle­síteni? — Feltétlenül. Részben azért, mivel a társadalmi fej­lődés velejárójaként szület­nek új és úi jogszabályok: részben azért, mivel az élet­korban előrehaladással egy­idejűleg fontos az emberek­nek a számukra különösen lé­nyeges jogszabályokkal meg- ismerkedniök. Ennek érdeké­ben — például — a Tamási Járási Ügyészség a hadköte­lesek összeírásakor is. soro­záskor is tart ismeretterjesz­tő előadásokat a fiatalok kö­telességeiről, jogairól. Nem kétlem, hogy megyeszerte máris megtörténtek az előké­születek a rövidesen beveze­tésre kerülő új KRESZ ismer­tetésére, magyarázatára. — Miben látja napjainkban; főügyész elvtárs, az ügyészi > munka lényegét? — Egyáltalán nem kizáró­lag a bűnüldözésben, noha számosán egyedül abban vé­lik felismerni. Tény, hogy az abban való aktív részvétel el­engedhetetlen, de ennél sok­kal többről van szó. Arról, hogy az ügyész az állami és a jogi élet valamennyi terü­letén dolgozik, segítséget nyújt a törvények megtartásához. Különösen fontosnak tartom, hogy az ügyész még azzal is biztosítsa a társadalom érdek érvényesülését, hogy jogvé­delmet ad a rászorulóknak az elesetteknek, hogy őket ioeos egyéni érdekeik realizálódásá­ban támogassa. — fejezte be tájékoztatását dr. Szilcz Ákos, Tolna megye főügyésze l' B. Z, Forint a használt autó Cokan vannak, akik ed- dig nem értesültek ko­runk új találmányáról. Tud­ták, hogy van kirakodós, or­szágos. nemzetközi, ipari meg mezőgazdasági vásár, hogy van túri meg vásárhelyi, de, hogy van autós vásár is, és hogy az milyen, azt az autótlan köz­ember elegendi a füle mellett. » Zimankóba fordult márciusi vasárnap, kerül-fordul a szél a hatalmas placcon. Balra sá­tor. a lacipecsenye szagát nem érezni, a szél elfújja. Van sör. pepsi, jaffa. papírpoharak és konzervnyitó. Áll a vásár. És aki vásárfiát visz haza, autón jár ezentúl. Ö, a bol­dog! Attól fogva nemcsak nye­li, de gyártja — nagy büszkén, peckesen — a füstöt, kormot, és fülelhet, hogv a három­évesek jól állapítják-e meg márkáját az utcasarkon túlról. Az autón érkezőket elfogják a kapuban, magas helypénzt szednek a révnél. (Rév...? Nem sok tulajnak az.) A gya­logos ingven besétálhat, az őrök, parkírozósegédek rá sem néznek. Vidáman galop­pozhat a fekete lucsokban, amit felmartak az autókerekek és az eső. övé a tér. Mert a gyalogos — mégis csak a gya­logos a szabad ember. Ha tet­szik fordul és elmegy, ha tet­szik. sorra mustrálja a jószá­gokat. Míg az autós! Talán ezért szeretnek ide be­jönni azok. akiknek kétforin­tosok koccannak zsebükben, a vasárnapi sör áraként, és akik a lakás árát is évekig kupor- gatják? Igen, itt ők vannak fölény­ben. Mert nincs senki orrára írva. hogy venni akar vagy csak álmodozik a kocsiról, irt minden tulaj reménykedve les- kelödik ki ablaka mögül. Ez a kopaszodó tulajdonos mérgesen kukucskál kifelé, magában átk^t szór mindenki­re, aki nem öreg Moszkvicsot akar venni. Az autó ránézésre száz éves. Vagvis tizenöt, ami autó esetén ugyanaz. Folyton rossz, a gazdi sajnál!a rá az adót is. (Annvi ez. mintha azt mondanánk, sajnálja tőle a be­tevőt. nem?) De lehet, hogy sürgősen pénzzé kell tennie mindenét. Talán az öreg autó elfogja a helyet a garázsban az új elől. Ki tudja? Az biz­tos: az úr nagyon mérges. Ezek meg manővereznek. Fogják magukat, és mindig előre sompolyognak. Pszicho­lógia! Minél hátrább van a ko­csi, annál régebben . jött. Itt áll reggel óta. és még mindig nem vették meg??? Nos. hát, hogy erre ne jöjjön rá senki, a ravasz autósok mindig a leg­első sorba állnak be. Ott aztán a férfi hanyagul felnyitja a motorháztetőt, simít ezen. si­mít azon — hadd bukfencez­zen a nap a fényesre szidolo- zott kopott alkatrészeken. Az asszony közben megvetően biggveszt a szemlélődőkre. mu­tatván, mennyire felette áll az adás-vétel alpáriságán — bele. temetkezik egy kötetbe. Aztán vannak olyan eladók is. amilyenek mióta világ a világ, mindenütt vannak. Iz­gatott, csillogó szemű férfiak, kedélyesek, jaffát kortyolgat­nak üvegből, kolbászt harap­nak. döngetik az autó farát, hangosan dicsérik a portékát. „Forint a használt autó! Fo­rint a használt autó!” De hány forint? A jó kedélyű pontosok, fejtésbe kezd előbb, hogy mi­lyen előnyei vannak rozzant Skodájának, aztán mélyen a másik szemeibe mélyesztve te­kintetét, közli az árat... Hogy sikerül eladnia a ko­csit, abban csak haloványan reménykedik-. Mert a lényeg­re, a vásárlásra csak ritkán kerül sor, igaz. az egészen új Trabantért, Wartburgért még li­citálnak is. Inkább szórakozás ez: néze­lődni. próbálgatni, motort zú- gatni, karosszériát zörgetni, al­kudozni. Használt autót akár tízeze­rért vehet az. aki főleg büty- körészni akar. Mostanában kezdődik átfogalmazódni az autó értékelése — lassan csak annyira lesz státuszszimbólum, ahogy pár éve a világító'; rek^mié. VIRÁG F. & .

Next

/
Thumbnails
Contents