Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

f f I VAKAY IDA: MINDSZENTI NYÁR Az óriási selyeming, az ég, kéklik a fák ágaira vetve. Extázisában letépte a rét. Tárul a bokrok parázna teste. Millió nap sok sö tét ághegyen. Tüzes korongok zuhognak -z útra. A Kőkrisztus tövis koronáján részeg, szép lepkék pogány koszorúja. Adam Ohockij: Hogyan jnlottaa a paraiicssniba Szent Péter rámnézett, meg­takarta fcaakállát. és így szólt: — Tudod-e, hogy a bűmö* sök nem juthatíiak be a para­dicsomba? — Büntetlen vagyok! — jaj- dultam fel panaszosan. — En­ged;} be. kérlek! — Előbb ellenőriznem kell, hogyan csöppentél ide. — Kizuhantam a harmadik emeletről. — öngyilkosság, mi? Taka­rod} innen! Ilyeneket nem en­gedünk be. — Dehogyis! Véletlenül es­tem ki. De ezzel én boldoggá tettem jó néhány embert. A jö­vőt nézve még talán többet is. — Mondd el. hogyan tör­tént a dolog. De csak az iga­zat! — Természetesen! Szóval az úgy volt, hogy sok-sok vára­kozás Után hozzájutottam egy háromszoba-összkomforthoz. Zalivajko. egyik Ismerősöm majd beleőrült, amikor ezt megtudta. •— Neki nem volt lakása? —* Volt. Kétszobás. Közpon­ti fűtéssel, de ugye ez egy szó. bával kevesebb az enyémnél. — És neki a háromszobás kellett? — De még mennyire! Ha­ragudott rám. nem is köszönt. Mindenkinek azt híresztelte, ki akarom túrni a házából. Nos, az biztos, hogy ő ki is szekál engem a három szobámból, ha nem kell tartania Gzsibektől, aki ugyanott lakott, ahol ő­— Mit akart ez a Gzsibek? — Zalivajko két szobáját! — Miért, neki nem volt la­kása? — Volt. De csak egyszobás. Azt mondta, az nagyon szűk neki és a feleségének. Nos. ki is túrja Zalivajkot, ha nem kell résen lennie Obrabjalsz- kijjai szemben. — Áhá! — simogatta elége­detten szakáilát Szent Péter. — Azt hiszem, értem... Te azért ugrottál ki az ablakon, hogy segíts ezeken az embe­reken. — Nem egészen, — vallot­tam be őszintén.— És ugyanis lakásszentelőt tartottam, és a vendégek érkezését az abla­kon át lestem. Az ablak nyit­va volt, mélyen kihajoltam és zutty... De hát ezzel én az em­bereknek segítettem! Most mindnek beteljesedett az ál­ma: Bljucjak elhagyhatja azt a sötét odút. beköltözik Ob- fabjalszkij helyére. Obrab- jalszkij megkapja Gzsibek la­kását, Gzsibek p Zalivajkóét, Zalivajko pedig az enyémet... Szent Péter figyelmesen né­zett rám. — Engedj be a paradicsom­ba, — kérleltem újra, A szent intett a kezével. Megjelent a iakásfelelős an­gyal. — Adjon ki neki lakrészt a 78. felhőn. Nps. mit mondják? Királyi- an élek. Van négy szobám, két balkonnal, saját gará­zsom. telefonom, színes tele­vízióra' Mindenem van, de azért valami, illetve valaki nyugtalanít: Zalivajko. Bi­zony, mert mi lesz, ha tudo­mást szerez minderről és el­kezd engem szekálni? Kitúr innen. Zalivajkot persze meg Gzsibek. Gzsibeket Obrabjalsz- kij. öt viszont Bljucjak. Síit csinálok akkor? A paradicsom nem háromemeletes ház, in­nen nem zuhanhatok ki... Fenti nagy töprengéseim kö­zepette fülembe jutott, hogy a szomszédomban ötszobás pa­radicsomi lakás van, amely­ben egy magányos szent la­kik. Azt hiszem, a biztonság kedvéért megkérvényezem ezt a lakást a paradicsomi lakás- ügyosztályon... Lengyelből fordította: Baraté Rozália A tanácsok a művelődésért Nézegetve a megyei, a vá­rosi. a nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottságainak na­pirendi pontjait, — s bizonyos élményeknek és személyes tapasztalatoknak is birtokában — megállapíthatjuk, hogy igen sok művelődési téma szerepel mostanában a tórgyalnivalók között. Nem véletlen jelenség ez, természetesen; körülbelül ott tartunk, hogy saemügyre lehet és kelj venni az állami apparátusok közművelődési te­vékenységét. Két-két és fél esz­tendő eredményei és gondjai már adnak alapot az áttekin­tésre, a további feladatok ki­jelölésére. A HALADÁSI IRÁNY Az MSZMP KB 1972 júniusi határozatának végrehajtásából igen nagy munika hárult a ta­nácsokra; nekik kellett első­sorban cselekedniük. hogy nö­veljék egyebek között. — az ifjúság művelődési lehetősé­geit, kedvezőbb feltételeket te­remtsenek a felnőttoktatásban, segítsék a munkások fejlődé­sét fejlesszék területükön az állami oktatás 'több formáját. S feladatuk — nem utolsó sor­ban ’—. hogy a, közgondolko­dás szintjének emelésére a művelődési lehetőségek új meg új formáit kutassák fel. kísér­letezzenek a korszerűbb meg­oldásokkal, a célravezetőbb eszközökkel. Hol tartanak, mit tettek, ed­dig? Erről adnak számot a mű­velődési osztályok a tanácsok vezető testületéinek. Milyen haladást értek el a terület is­kolarendszerének könyvtári hálózatának, művészetoktatásá­nak, művészetpropagandájá­nak. múzeumi ismeretterjesztő tevékenységének hatékonyab­bá tétele érdekében; hogyan gazdálkodnak a művelődésügy anyagú javaival, miként ter­veznek. A témák magukba foglalják azt is, hogy a terü­leti tanácsok hogyan élnek ha­táskörükkel, kiváltképpen azokkal a hatáskörökkel, ame­lyeket a minisztériumok — je­len esetben elsősorban a Mű­velődésügyi Minisztérium — átadott Számukra. Általános kép nem rajzolha­tó fel, de a haladási irány, a törekvés feltárható. A tennivalók egyik legfonto- sabbja az általános iskolai ok­tatás körülményeinek fejleszté­se. A művelődésügyi osztályok évek óta elsőrendű feladatuk­nak tekintik az általános isko­lák közötti szintkülönbségek kiegyenlítését. örvendetes, hogy sok megyében a tanulók 80—90 (néhol ennél is maga­sabb az arány) százaléka ré­szesül már szakszerű oktatás­ban.. Emelkedett a szakképzett pedagógusok száma. A LEGÉLÉNKEBB VITÁK E fejlődési tendenciák gyor­sítása — illetőleg a kedvezőt­len jelenségek okainak feltárá­sa és mielőbbi megszüntetése “J-. lehetetlen a végrehajtó bi­zottságók aktív támogatása nélkül: Amint a tapasztalatok mutatják, a végrehajtó bizott­sági üléseken a legélénkebb vita általában az oktatási kér­dések körül bontakozik ki. Ez érinti a legtöbb családot, ez érintkezik a legnagyobb felü­leten a mindennapi élettel. Sök olyan kollektív állásfog­lalás született a testületi ülé­seken, amely a művelődésügy legfőbb állami irányítóit ösz­tönözte akár közvetlen beavat­kozásra, akár egyes intézkedé­sek megerősítésére, esetleges módosítására. A megyei és városi művelő­désügyi osztályok beszámol­nak arról a nagyméretű tár­sadalmi összefogásról is, ami a korszerű oktatás-nevelés jobb feltételeinek érdekében kibon­takozott. — az iskolás és a he­lyi termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, üzemek, intéz­mények szép együttműködésé­ről. Sok „kényelmetlen.” állás- foglalás is vár a végrehajtó bizottságokra. Hogy mást né említsünk: az elmúlt években igen jelentősen, de egyenetle­nül fejlődött a napközi ottho­ni hálózat. Vannak új napközi otthonok, amelyekben minden szükséges felszerelést, kényel­mi berendezést megtalálhat­nak a gyerekek, s vannak ri­degek. sivárak, otthontalanok. A tanácsok vezető testületéi­nek kell megszabniok: hogyan osszák el a rendelkezésre ál­ló összegeket a jövőben, biz­tosítandó a harmonikus, egyen­letes fejlődést. Az iskolai témákhoz még két, ismételten felbukkanó jelen-’ »égről. A munkásszülőik gyer­mekei közül még mindig ke­vesebben kerülnek középisko­lába, mint kívánatos és szük­séges volna. Támogatásúkért többet kell tenni. KÖNYVTÁRAK, MÚZEUMOK! Igen nagy eredményeket pro-’ dukáltak az elmúlt éveikben a megyei, városi múzeumok és a levéltárak. Kutatásaik, kiad­ványaik témáinak köre olyan széles, hogy kísérletet sem le­het tenni akár változatos felso­rolásukra. Megnőtt a kiadód tevékenységük is. A megyei és Városi tanácsi végrehajtó bizott­ságoknak, amelyek elé a mos­tani tárgyaláskor napirendi pontként a múzeum, a levéltár munkája kerül, állást keli fog- lalniok — szakszerű előter­jesztés alapján — természete­sen. abban is, hogy milyen ésszerű mértékig terjedjen a tudományos kutatómunka, s milyen energiát kell átcsopor­tosítani a közművelődési —- ezen intézmények esetében el­sősorban ismeretterjesztő •—• tevékenység jobb ellátására. FELELŐSSÉGGEL, FELKÉSZÜLTEN Néhány téma és probléma jelzésével természetesem csak tökéletlenül határolhatjuk be ezt a nagy területet, amit a közművelődés tanácsi irányítá­sa jelent, s amelynek problé­máival sok-sok tanácsi testü­let vezetői foglalkoznak. Még. hozzá, amint a tapasztalatok mutatják, nem „kötelező” na­pirendként, hanem elmélyül- ten. nagy felelősségtudattal és felkészültséggel. Hiszen amivel bánnak ezúttal: a műveltség szellemi és tárgyi feltételei, annak egész anyaga, közege a szocialista közgondolkodást be­folyásolja. TAMÁS ISTVÁN TASNÁD1 VARGA ÉVA: DIAFILM Galgaparti piros nyárra ráborul a híd karfája, két fekete vaskorlátnak gyenge fecskék nekiszállnak. Zöld víz loccsan, sír a béka, dünnyög szúnyogok/ karéja, szél szalad a füvek hátán, kutyatej nyújtózik sárgán. Erre vitt az anyám lépte, ki emlékszik, mennyi éve, kék ruhája, kék kendője árnyékot vet a mezőre. Szénaboglya keskeny szála hull a hévízgyörki tájra, s színes képbe merevedve őrzi meg a téli este, — Ennek a Gzsibek lakása, tellett, mi? — Pontosan! (‘Látóm, már egészen jól érted a földi prob­lémák összefüggéseit. Hát fi­gyelj : Obrabjalszkijnak is volt lakása, de hát csak félkom­fortos. És Obrabjalszkij min­den bizonnyal ki is túrja Gzsibeket, ha nem kell Bljuc- j aktéi tartania. — És ennek mi volt? — ér­deklődött Szent Péter. — Hát ennek semmije. Egy öreg asszonynál vett ki egy kis ezobasarkot 1971. március 24. GERJEN M. ÉRDI JUDIT RA JZA

Next

/
Thumbnails
Contents