Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

A települjek kialakulása " a legritkább esetben a véletlen műve. hanem szoros összefüggésben van földrajzi, közgazdasági és történelmi okokkal. Érdekes ismeretekre tesz szert az. aki a történelmi múltú városok kialakulását tér­képen igyekszik végig követni, az ősi magtól, egészen a mai határokig. Nem kell az ország múltjában nagy szerepet ját­szó városokra — Budapest. Székesfehérvár, Pécs — gon­dolni, hasonlókkal szolgál Szek- szárd is. Az ősi városmag a rómaiak valamikori erődje, majd az ennek helyén épült kolostor és vár volt, nagyjá­ból a mai Béla tér táján és a domb lábánál. Ezt a közpon­tot Szekszárd hamar kinőtte, illetve az itteni közigazgatási mellett egy újabb, kereskedel­mi jellegűt fejlesztett ki a Garay tér környékén. A ter­jeszkedés okszerűen haladt, nagyjából kereszt irányban, a Bartina. illetve a vasútállomás és a városon ma még átvezető 56-os főútvonal mentén. Az arányok érzékelésére ne a ti­zenöt, éve még nem létező la­kótelepekre gondoljunk, ha­nem esetleg arra. hogy az el­ső világháború idején a mú­zeummal szemben még legelő volt. az 1919-es mártírokat pe­Szekszárd jövője Mit hoznák a következő évtizedek ? 1 dig hóhéraik jóval a városon kívülre hurcolták kivégezni, amit akkor a vasúti töltés je­lentett. Napjaink és főleg a jövő fej­lődése azonban már tudatos tervező tevékenységen alapul. Sokan hajlamosak a távlati tervezést az álmodozások vilá­gába utalni, mondva, hogy senki nem tudhatja mit hoz a jövő. Jövőbe látással termé­szetesen egyetlen tervezőin­tézet sihes megáldva, azt még­is bajos lenne féltételezni, hogy az állam nem kis költ­ségen csupán álmodozások cél­jára tart fenn ilyeneket. Egyet­len tervező sem vállalkozik arra, hogy előre meghatározza például a XXI. szákad első évtizedében követendő építési technológiát, vagy az ezer la­kosra jutó járműparkot. A fej­lődés fő irányai azonban sta­tisztikai, demográfiai és egyéb számítások alapján viszonyla­gos biztonsággal körvonalaz­hatók. Az az általános rende­W Es akkor hol volt a környezet ? Módi Jánossal, a tamási járási pártbizottság csoport­vezetőjével beszélgetünk. Sok minden szóba kerül, többi között a lakosság morális helyzete is. Hogy, hogyan se, a beszélgetés végül a téma egy periférikus kérdése körül folyik, ami — elismerem —, nemcsak a teljességet nélkü­lözi, de még a legfontosabbak közé sem sorolható. Beszél­ni róla, viszont, kell, hallgatni róla bűn, mint ahogy volt már nem egyszer. Elégedetten állapíthattuk meg, hogy a mi társadalmunk nagyon sokra képes, amikor embereken kell segíteni, ezrek mozdulnak meg, amikor egy-egy tragédia nyomán gyógyí­tani kell a sebeket. S nem az országos katasztrófákra gon­dolunk, amelyek többsége elháríthatatlan, hanem az em­beriekre, amikor az árván maradt gyerekekről kell gondos­kodni, amikor az egyedül maradt özvegy fájdalmát kell enyhíteni, az anyagi gondok kissebbítésével, amikor 6sz- szefog a brigád, hogy társuk leégett házát felépítse — és sorolhatnánk hosszasan a példákat. A mi társadalmunk nem jutott és természetéből fakadóan nem is juthat el odáig, hogy szó nélkül elmenjen a tragédia mellett. Ellen­ben ... • Ellenben, hogyan is állunk a megelőzéssel? A részeges apa meggyilkolja élettársát, s utána ott maradnak az ár­vák. A lumpen szülők még azzal sem törődnek, hogy gye­rekeiknek jut-e betevő falat, nemhogy az érdekelné őket, az általuk világra hozott leendő állampolgárok elsajátít­ják-e a betűvetést. Két példát említ hirtelen Módi Jánps, de ki-ki hozzótehet akár két tucatnyit Is, hisz mindenki tud hasonlókról, ha nem is tömegméretekben, de nem is egyedi esetekként. Az egyik az emlékezetes baranyai tragédia, ahol az apa szörnyű tette után az árvákon kellett segíteni, $ erre Tolna megyében is megmozdultak az emberek. A másik (gy szól; két évvel ezelőtt, hogy ezzel a csúnya szávai éljünk, „be- körzetesítették" a klsterenyei Iskolát. Amikor ez megtörtént, a pedagógusok azonnal felkeresték a családokat, hogy megismerkedjenek velük, lássák, mit várhatnak az új gye­rekektől. Szóval környezettanulmányt végeztek. Egynéhány helyről kétségbeejtő tapasztalatokat hoztak. Tudathasadá. sós apa, beteg anya és négy gyerek, — hogy csak egyet említsünk. - , , Amikor a baj nyilvánvalóvá válik, amikor a tragédia megtörténik, mindannyian felfigyelünk rá, de ekkor már nem lehet többet tenni, mint sebeket gyógyítani, szoka- dást befoltozni. A sebeket meg nem történtté tenni ekkor már lehetetlen. Ezt akkor kellett volna, amikor még nem következett be a baj. Akkor hol volt a közvélemény, akkor hol volt a közvetlen környezet társadalma? logos a kérdés? Feltétlenül. S itt nem jogtalan beavatkozásról, nem fog.c- datlan prókátorkodásról van szó. A társadalom nemcsak egészéért, hanem egyes tagjaiért is felelős. Élnie kell, ha elég a jó szó, a figyelmeztetés eszközével, ha kell a tör­vény szigorával. Ugyanebbe a témakörbe tartozik, amikor valamely em­bertársunkról kiderül, hogy súlyosan megszegte a szocia­lista erkölcsi normákat, de még a törvény pontosan körül­határolt betűit is. Megdöbbenünk ilyenkor, és csóváljuk a fejünket: „ejnye, ki hitte volna?” Pedig ritka qz olyan bűn, amely egy-egy szédült perc szüleménye. Nagyon sok tör. vénysértést és erkölcsi norma megsértését hosszú idő, úgy Is mondhatnánk előkészület előz meg. sőt a bűn nem egy. egy cselekmény, hanem azoknak a láncolata legtöbbször. Lehet nem észrevenni, ha egy ember a lejtőre jutott? Hányszor marad el, még a legenyhébb figyelmeztetés is, nem is szólva — ha ciak képletesen is — arról a bizo­nyos makarenkóí pofonról. Pedig időben kellett volna meg- állj-t kiáltani, s akkor egy fegyelmi tárgyalás is elég lett volna a mai bírósági tárgyalás helyett. A szőkébb környe­zet, megint csak a környezet felelősségét kell hangsúlyozni. És nem túlzott semmilyen hőfokú indulat, és nem elég hangos bármilyen hangos szó, mert figyelmeztetni, meg­akadályozni kötelesség, elhallgatni — még olyan humani­tárius okokra hivatkozva is — bűn, utána sebeket gyógyí­tani, bármilyen dicsérendő is, legfeljebb filantrópig. L Gr. zési terv, mellyel Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága az elmúlt héten fog­lalkozott, ilyen meggondolások szerint jött létre. Arra, ígére­tünk szerint, most visszaté­rünk. # A terv a XXI. század küszö­béig, a 2001. évig (siói. A köz­művek. közintézmények, víz­mű. szennyvíztisztító-kaoacitás meghatározásához eddig az időpontig lehetséges az előre becslés. A terv széles körű nyilvánosságot kapott idáig, és kap most. cikkünk révén is. A tervezési programot az illetékes hatóságok, társadalmi és egyéb szervek véleményez ték és észrevételeiket a tér vezők munkájukban hasznos! totték. A végleges tervet is mertfették a Hazafias Népfront aktíváival, a városesztétikai bizottsággal, az urbanisztikai csoporttal, a helytörténeti klubbal, a városi tanács mű szaki és kommunális bizottsá gávai és a tanácstagi tájékoz tatón megjelent tanácstagok kaL 1972 decemberében az ér­deklődők megtekinthették a lakásépítési kiállításon és je­lenleg is láthatók részletei az Augusz-ház árkádsorában lévő kirakatban, melyet a jövőben is helyes lenne hasonló, közér­deklődésre számot tartó isme­retterjesztésre hasznosítani. Az általános rendezési terv készí­tése természetesen nem vélet­lenszerű ötlet, hanem az 1964. évi III-as törvényen és az an­nak végrehajtásáról 6zóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. rendeletén alapszik. Dél-Dunántúl legfontosabb gócpontja Pécs, melyet a tele­püléstervezés „felsőfokú köz­pont” névvel jelöl. Szekszárd, bár intézmény- és létesítmény- hálózata korántsem nevezhető teljesen kiépítettnek, messze kiemelkedik a környezetében lévő települések közül, és mint megyeszékhely is számos kap­csolatot tart fenn a közeli és távolabbi vidékekkel. Adott­ságai predesztinálják az al- régió központ szerep betölté­sére. Az általános rendezési ter­vet két ütemre készítették el. Az első 1985-ig 49 ezer, a má­sodik 2001-ig összesen 71 000 személy részére biztosított fej­lesztési területet. A terv a vá­ros fejlesztését a történelmi­leg kialakult szerkezet fel- használásával oldja meg. fel­használ azonban rekonstruk­ciós és szabad területeket is. A lakóterületi rekonstrukció a városközpont környezetére, a mai 56-os út vonalára és a Séd-völgyére terjed ki. ahol régi épületek bontása szüksé­ges, Fejlesztésre, vagyis új építkezésekre a város északi részét, a delta körnvékét és a baktai oldalt szánják. Az első ütemben — ez egy bő évtized — a terv 1050, a másodikban hozzávetőlegesen 1200 régi la­kás bontásával számol, A vá­rost tizenkét szerkezeti egy­ségre bontották. Ezek közül legnagyobb lélekszámú a Marx utca, Angyal-szurdik. Előhegy. Parásztai patak völgye és a Rákóczi út által határolt te­rület iesz; nagyságrendben kö­vetkező pedig a baktai domb­oldal. Teljesen új lakónegyed a delta környéke mintegy 3500; és a tervezett 56. számú út — belterületi határ — Magúra patak között kialakítandó, 7500 körüli lakossal. Szekszárd ipari létesítmé­nyeinek elhelyezése jelenleg is viszonylag szerencsésnek mondható. Az egyetlen belte­rületen lévő komolyabb Ipari üzem — a Bőrdíszmű — be­látható időn belül kikerül a városköznontból. Az első fej­lesztési ütemben 290, a máso­dikban 135 hektárt szánnak ipari üzemek telepítésére. Az átlagos munkahelysűrűség az iparterületeken mintegy 47 fő/hektár. A helysűrűség távlati munka- előre becslése azonban igen sok bizonytalan­sági fényezőt tartalmaz, éppen ezért a terv a Siótól északra tartalék iparterületeket is ki­jelölt. A városi jelentőségű zöld­területként elsősorban a Kál­vária-oldal veendő számításba, amelyre részletes parkosítási tervet kel; készíteni. A lakó- területi közparkokat a részle­tes tervezés során szükséges kialakítani. Sportcélokra a meglévő sportpálya bővítése, továbbá a Kövendí Sándor ut­cától délre és a Damjanich utca tengelyében tervezett fe­lüljárótól északra lévő rész al­kalmas. A mai strandfürdő csak kis mértékben bővíthető. Uj strandfürdő nyitására a Damjanich utcától északra és a Sió csárdánál van lehetőség. Az alsóvárosi temető területé­re temetkezési tilalmat kell el­rendelni. Uj temető kijelölésé­re a Csatári-völgy kínálkozik. A megnövekedett lélekszámú városhoz nélkülözhetetlenek a közelebbi és távolabbi üdülő­övezetek. Ezek: Fadd-Dombori, a Sió csárda környéke, Pa­lánk sziget, Taplós sziget és a Sötétvölgy. , Szekszárd közlekedési hely­zete már napjainkban is meg­t ldatlan, elsősorban a városon tvezető főforgalmi út miatt. Az 56-os számú utat, négysá­vos kiképzésben új nyomvo­nalra vezetik és az a Pollack Mihály utca, Tartsay Vilmos úthoz csatlakozva tér vissza majd jelenlegi irányához. A vasút vonalát magas vezetés­sel keresztezi a Keselyűsi út és a Damjanich utca folyta­tásában kiépítendő új mözsi út. A vasútvonal korszerűsí­tése a jelenlegi nyomvonalon folytatódik, fokozott 6Úlyt he­lyezve az iparterület kiszolgá­lására. Üzemi célokra a Sport­utca felőli rész szolgálhat, míg a személyforgalmat az erre v©3 zetendő fő közlekedési út alatt, aluljárókba célszerű terelni. A- megy(^székhelynek az or­szág vízi közlekedésébe való bekapcsolása a szemünk előtt válik valósággá, hiszen a Sió­torkolati mű már megépült. A vízgazdálkodási keretterv szerint a Sió a Dunától Sió- agárdig 1000—1500 tonnás uszályok számára lesz megkö­zelíthető, míg Sióagárd felett II. kategóriájú. 400—650 ton­nás uszályok közlekedhetnek. A városi és regionális célú vízi szállítmányok fogadására a Siónak a vasúttól keletre lé­vő szakaszán medencés kikötő számára szükséges területet biztosítani. Úgyszintén ki kell alakítani egy hajófordítót, hi­szen a vízi út 6zűk. A kikö­tő vasúti kiszolgálása szárny­vonalról megoldható, a köz­utakhoz pedig az új mözsi összekötő út közbeiktatásával kapcsolható. A megnövekedett város víz­ellátása Duna-parti, parti szű­résű, vagy felszíni vízkivétel­lel oldható meg. A keletről érkező ivóvíz sugarasan oszt­ható szét. A szennyvíz elveze­tése a jelenlegi csatornahálózat­tal csak részben biztosított, ezért az 56-os fő közlekedési út vonalán új csatorna építen­dő. A szennyvíztisztító-telep bővítésére a jelenlegi helyétől délre van lehetőség. A csapa­dékvíz elvezetését a napjaink­ban folyó erózióvédelmi mun­kával részben megoldják. A síkságon az általában függő mederben vezetett befogadók miatt több esetben a víz táro­lására, időnként átemelésére van szükség. • A távlati tervezés kijelöli a gyakorlati munka irányát, amit a városi tanács végrehajtó bi­zottsága városrendezési előírá­sokká; szabályoz. Ez megszab­ja a belterület határait, a la­kó-, ipari, közlekedési, zöld-, üdülő-, védő-, mezőgazdasági, erdőgazdasági, közmű- és kö­zösségi intézményi területeket. Intézkedik az építési tilalmak­ról. korlátozásokról, műemlék- védelemmel és kör*iyéktervvel kapcsolatos előírásokat, végül pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz, ORDAS IVAN Csatornaépítés Bátaszéken Hasznosnak bizonyult gya­korlat Bátaszéken. hogy a ta­nácsi vezetők évente kétszer a gazdasági vezetőkkel koordi­nációs megbeszélést tartanak. Tavaly nyáron, egy ilyen esz­mecsere alkalmával állapítot­ták meg, hogy a gyorsan vá­rosiasodó nagyközségnek nem csupán szüksége van szenny­vízlevezető csatornára, hanem az építés lehetőségeit is meg lehet teremteni. Ilyen előzmé­nyek után alakult meg az a szervező bizottság, amelynek munkája eredményeként tizen­hét közület — tanács, a Búza­kalász Tsz, MÁV, stb. — közül tizenkettő kötelező nyilatkozat­tal vállalta, hogy belép a meg­alakítandó társulatba. A négy kilométernél hosz- szabb csatorna a vasútállo­mástól az Ady Endre, a Ba­bits utcán, a vágóhídon, a Bezerédj, a Hunyadi utcán, a régi vásártéren a sportpályán át a Lajvér mellett létesíten­dő tisztítótelepig húzódik majd. Erre kötnek rá a Kossuth, a Vörösmarty utcában, „ Lenin téren, a Budai, az Árpád és a Dózsa György úton lévő kö- zületek; ezen át távozik az épülő tizennyolc szövetkezeti lakás szennyvize. A tervek csaknem teljesen elkészültek; a szennyvíztársu­lat jogi megalakulása április elején, a munka kezdete ez év második felében, befejezése pedig jövő év decemberében esedékes. Az építkezés kivite­lezője a Tolna megyei Víz. és Csatornamű Vállalat lesz. Az építés költsége tizenkét­millió forint. Ehhez a Báta­széken jelentős építkezésre készülő MÁV négymillió, a bátaszéki tanács és az Orszá­gos Vízügyi Hivatal másfél­másfél, a megyei tanács egy­millió forinttal járul. Falugyűlések A községi közélet népszerű, hasznos fóruma a falugyűlés. Erre kerül sor március 4-én a pörbölyi vendéglőben, 11-én a várdombi, 18-án az alsónyéki, 25-én pedig a bátaszéki műve­lődési otthonban, mindenütt este hét órai kezdettel. Most. a tanácstagi beszámo­lók végeztével fórumszerüen találkozik a települések párt-, államigazgatási és gazdasági vezetése a választópolgárok­kal. A falugyűléseken a tanács­elnök Ismerteti a negyedik öt­éves tervben elért községpoli­tikai eredményeket, valamint a még teljesítésre váró felada­tokat. Ugyanakkor — a vá­lasztók köréből elhangzott kí­vánságok alapján is — az ötö­dik ötéves tervvel kapcsolatos több elképzeléseket. Az említett falugyűléseken tüntetik ki a legsegítőkészebb­nek bizonyult véradókat. 1£2<. ffárclw &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents