Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

Irma Három őlate KGST idegenforga Imi kiállítás Csepelen Az idegenforgalom korunk tömegmozgalma. E gondolat je­gyében nyílt meg kedden a Csepeli Munkásotthonban az európai szocialista országok idegenforgalmi nevezetességeit bemutató színes fotó- és pla­kátkiállítás. A KGST megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett bemuta''-' az IBUSZ vezetői elme Iák, hogy a tagországok kö­zötti turizmus évről évre nö­vekszik. Ma már a hazánkba látogató külföldi vendégek csaknem 60 százaiéiba az euró­pai KGST-tagállamokból jön, a magyar turistáknak pedig háromnegyed része a szocialis­ta országokat választja v,ticél- ként. 1974-ben várhatóan 10 száza­lékkal növekszik a KGST-tag- államok idegenforgalma. A ha­gyományos programok mellett tovább bővül a testvérmegyék, testvérvárosok barátság-moz­galma, növelik a különvona­tok számát. A kölcsönös idegenforgalom lehetőség népeink kapcsolatá­nak erősítéséhez, hozzájárul egymás eredményeinek jobb megismeréséhez. Ezt a célt szolgálja a kiállítás is, mely­nek időtartama alatt — ápri­lis 8-ig — nemzeti napokat tartanak, idegenforgalmi „film- koktélt” vetítenek a KGST- tagországok utazási irodái. (KS) árán se lehet a „barátságos” jelzővel illetni. Komor külseje bizonyára nem riasztotta el egykor a beszálló vendégeket, hiszen vendégfogadás volt a régi hivatása. A felületes szemlélő azonban él a gyanú­perrel. hogy napjainkban ezek a falak aligha lehetnek csábí­tóak. A felületes szemlélő té­ved. A Népművelési Intézet egyik vizsgálata kiderítette, hogy — elméletben — min­den évben megfordul itt Dom­bóvár teljes lakossága. — Természetesen nem ugyanazokra az emberekre kell gondolni — mondja Bükkösül János főelőadó. — De a szám talán mégis mu­tat valamit. Főelőadó egy ilyen jellegű intézményben. Hivatásos nép­művelő és ez a szó képszerű gondolattársításokat ébreszt. Voltaire egyik művében kér­tük művelésére figyelmezte­tett, ami bizonyára könnyebb feladat, mint emberfejeket, vagyis a „köz”-t művelni, hi­szen tudjuk jól, hogy ez sok­szor nem hagyia magát. Bük­kösdi János nyolc éve dolgo­zik ugyanannál az intézmény­nél, ami nem olyan hosszú idő. hogy _ meghatódást kelt­sen. de mégis figyelmet érde­mel. ugyanig a nyolc év alatt a járásban jó néhány hivatásos népművelő megfordult. — Soroljuk csak! — kérjük. — 1966-ban. a mikor el őad v beosztásba idekerültem, há­rom függetlenített népműve' volt Dombóváfott, egy Döbr" közön, l—i Gyulaiban é: Szakoson, Utóbbiak néhány évig bírták. — Mit nem bírtak? — Talán az elképzeléseik és a valóság találkozását. Nagyon sok olyan fiatal van. aki ki­kerül a főiskoláról és azt hi­szi mindent tud. Amikor a *. elképzelései — tegyük hozzá, hnoy nagyon tisztességes, jó szándékú elképzelései — szem­betalálkoznak a valósággal, meginog és menekül. Még iob­Heves tiltakozást váltott ki családi berkekben, amikor ti­zennyolc évvel ezelőtt Irma bejelentette, hogy agrármérnök akar lenni és ezért érettségi után megpályázza a fölvételt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. — Szó sem lehet róla! Ez a mesterség nem lánynak való! — hallhatta megannyiszor, mígnem fájó szívvel lemon­dott szépen kigondolt ter­véről, majd Budapestre került. Ott végezte el a kétéves szü­lésznőképzőt. Miért épp ezt az iskolát vá­lasztotta? Mert a nagy családi lebeszélések zaklatott idősza­kában olvasott egy szülészeti szakkönyvet. E véletlennel — ha ugyan vannak véletlenek — magyarázza, hogy beleszeretett a szakmába, gyorsan tudott dönteni, és nem is rövid határ­időre, hanem életre szólóan. Irma nővér tizenhat éve dol­gozik a megyei kórház szülé­szet-nőgyógyászati osztályán, ahol 1961 óta látja el az osz­tályvezető főnővér feladatkörét. Nyilván jól, mivel most, a a nemzetközi nőnap alkalmá­ból vehette át az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Amikor idekerült a pápai lány, aki budapesti tanulóévei után megriadt a se falu, se város kinézetű Szekszárdtól, még nem olyan körülmények között dolgozott a kórháznak ez az osztálya, mint most. — Úgy gondoltam, hogy cso­da lesz, ha a két kötelező évet kibírom itt! bik eset, ha könyvtárosként, viszonylag nyugodtabb körül­mények közt folytatja, Tudoli azonban népművelőről, aki er. ről a pályáról egyenesen pin­cérnek ment. — Elmélet és gyakorlat! Maradjunk ennél, a témánál... — Azt nem tudom, most ho­gyan van. de amikor mi kijöt­tünk a szombathelyi főiskolá­ról, elég tisztességes elméleti ismeretanyag birtokában vol­tunk. Arra azonban már senki nem tanított meg bennünket, hogyan kell egy fuvarost kifi­zetni, esetleg egy kerítésjaví­tást elszámoltatni. Egy nép­művelőnek előbb-utóbb meg kell _ tanulnia fényképezni, plakátot festeni, kasírozni, de esetleg ajtózárat szerelni js. — Az elfoglaltság mértéke? — Akkor lesz érdekes, ha az ember családot alapít. Ná­lunk két gyerek' van., mi sem érthetőbb, mint hogy a ielesé- gem — akit a főiskolán is­Többet bírt ki és nem is valószínű, hogy máshonnan megy majd nyugdíjba, bár ez még messze van. Irma nővér fiatal, teli van energiával. — Nagyon boldogtalan vol­tam, de amikor én végeztem, hírmondója sem volt még a mai pályázati rendszernek. Szeksiárdra helyeztek, ami ak­kor nagyon idegen volt szá­momra. — És most? Mint halovány pirulással el­mondotta, már Pápa, a szülő­város idegen, pedig évente háromszor-négyszer íölkereke- dik a család, a férj, a kilenc­éves fiú és ő, hogy megláto­gassák a mamát és a legfia­talabb lánytestvért, akik ott élnek. Már az a körnj'ezet a furcsa és ez a szemnek, szív­nek otthonosabb. Úgymond azért, mert Pápa stagnál a fejlődésben, Szekszárd pedig most kezdta nemrég kinőni a fejlődés kamaszruháit. Való­jában az is szerepet játszik az optika változásában, hogy már ideköti a munkája, amit sze­ret és itt a család, a családi fészek. Mi, laikusok legföljebb csak sejtjük, mi a dolga egy osztály- vezető főnővérnek. Magam sem tudtam, hogy mi, sőt bevallom, úgy gondoltam, nem is valami nagy dolog, ha egy l gépezet már jól működik. Röstellem utólag ezt a föltételezést, mert mint kiderült, nem könnyű, nem is a leghálásabb a .fő­névért munkakör. Miért? Mert aki követel, kötelességteljesí­mertem meg — átment könyv­tárosnak. — Ki segíti a népművelő munkáját? A felettesek? — Mondjyk úgy. hogy is. A sikerélményt, hiszen van ilyen és kell is bogy legyen, azok a fiatalok adják, akik itt akar­ják hosszabb-rövidebb ideig hasznosan eltölteni az idejü­ket. Ha például visszagondo­lok a kertbarátok klubjára, jó érzés ,tölt el. Ha egykori ama­tőrül meseim • szerepelnek a tv-ben, ugyanígy. — Beszéljünk a felettesek­ről? — A várossá válás óta ör­vendetes a népműveléssel kap­csolatos szemléletbeli változás. Ez }gy egy kissé túl tömören hangzik. A későbbi beszélgetés során kiderül, hogy azért itt- ott egy-egy köszönő szó s j lenne ártalmas a jól végzett munka után. — A legjobb kapcsolatban a KISZ-szel vgayunk. Hornyik Lajosnak, az új titkárnak, végre eszébe i ütött, hogy hasz­nosabb az együttműködés a különböző szervekkel, ha azt írásba fektetjük és mindenki tudja, mikor mi a dolga. — A szerteágazó népműve­lési munka melyik területe ér­dekli leginkább? — A kis egységekkel való foglalkozás, a klubélet. Ebben van a legtöbb fantázia! — Egy héten hány alkalom­mal tud este együtt lenni a családdal ? — Három! — Pénzből is él az ember. Hogyan fizetik? — Nyolc esztendeje 1300 fo­rinttal kezdtem, most 2700-at kapok, — Ha holnap 300-zal többet kínálnának egv nyugodtabb pályán, elmenne? tést kér számon, szervez, in­tézkedik, óhatatlanul szembe kerülhet az adott munkahelyi közösség egy-egy tagjával. Má- ■sutt is, de itt még inkább. A 105. ágyas és négy, részlegben, dolgozó szülészet-nőgyógyászat betegforgalma a legnagyobb a kórház osztályai között. Van amikor naponta 16—17 új be­teg jön és távozik ugyanennyi. És aminek minden munkában rájuk zúduló teher ellenére örülnek, olyan is van. amikor a ;35 ágyas újszülöttrészleg­ben ötvennél több gyerek szu­szog, sír, hirdeti, hogy él. Van, lenni akar. Itt az jelenti az örömet, elégedettséget, ha telt ház van az újszülötteknél. Már­pedig néha az van. Irma nő­vérnek az. a véleménye, hogy föltétlenül‘ több gyerek szüle­tik ezután. Máris érzékelhető a születések számának alaku­lásában a népesedéspolitikai határozatok haszna. Kérésemre mondotta el, ho­gyan telik el egy-egy munka­napja, egyhangúnak semmi­képpen nem nevezhető ..hiva­talában”. • így... Korén kel mert hattól ket­tőig tart a munkaideje. Ami­kór kezd, először is a létszám­jelentéshez szükséges adatokat szedi össze, majd sorra meg­beszéli a lelépő éjszakásokkal mi történt, az éj itt sohasem eseménytelen óráiban. Ezután következik az étrendelés, majd a főorvosi szobába várják a kórlapokkal. Rendszerint van — Nem. Még nem bizonyí­tottam, annyit az eddigi mun­kámmal. hogy jogosnak érez- ném a magam részéről az „el- csábulást”. Amellett: — nem szakma a miénk, hanem hiva­tás, amit nem lehet cserélget­ni. Már. több alkalommal beszá­moltunk arról. hogy Dombori- ban nyári napközis tábor épül, amelyet ma.id a szekszárdi ál­talános iskolások vehetnek igénybe. Sajnos az építkezés elhúzódott, így elmaradt a ta­valyi átadás is. Báli Józsefet, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét arról, kérdeztük, hogy az idei nyáron végre bir­tokukba vehetik-e a szekszár­di gyerekek a tábort. — Eddig az ebédlő és a konyha épülete készült el. Ide bevezették a vizet is. A többi szerelési munka azonban még hátravan. A tervezett tizen - ikét sátorhely közül tíz ugyancsak elkészült. (Egy sá­torban tíz gyereket lehet elhe­lyezni.) A tábor átadásának legfőbb akadálya. hogy a konyha nincs felszerelve. és hiányzik az úgynevezett, vizes blokk is: Ez utóbbi a WC-t és a zuhanyozót foglalja magába. A konyha felszereléséhez szükséges mintegy háromszáz­nyolc, fél kilenc, mire mind­ezekkel végez és jártában- kelté'oen meglát mindent, amin igazítani kell. Nagy gondjuk, hogy kilenc takarítónői stá­tuszuk közül kettő-három ál­landóan üres. Vagy azért üres, mert megbetegszik a hétfős ál­lomány valamelyik tagja, vagy azért, mert bárhová inkább, da ide nem szívesen jönnek ta­karítani a takarítónők. Mi van ilyenkor? Akkor a nővérek egyébként eem kevés dolga szaporodik a rendtevéssel. De nézzük tovább a napot. Irma nővér a jobbára adminisztra­tív jellegű tennivalók ellátása után abba a részlegbe megy, aböl valami okból nincs ki a létszám, ahova be kell segite- ni. Ez a foglalatosság nem sze­repel munkaköri leírásában. Csinálja, mert a vállalt hiva­tás gyakorlását szabályozó bel­ső törvény diktálja, hogy ne csak utasítson. Elfárad, mire véget ér a munkaideje? Igen. Pedig ott­hon sem a pihenés várja, ha­nem családanya! teendők és a tanulás. A kórház javaslatára Tolna megyéből egyedül ő ke­rült be a középfokú vezető­képző iskolába. Egy év a ta­nulmányi idő és ami meg­nehezíti a dolgát, ebbői az egv évből 20 hetet Budapesten kell töltenie. Ez kötelező, amint hogy valahány osztály- vezető főnővérnek el kell rr'-'d végeznie ezt az iskolát. Saj­nálja, hogy egyedül kell föl­járnia. Könnyebb lenne, ha többen lennének és összejö­hetnének megbeszélni a tanvl- nivalókat. A szülésznőkén? ben annak ideién nem tarn't sem szociológiát, se pszicholó­giát, egyéb tárgyakról nem !s beszélve. De azért jó lesz majd túl lenni az általánosan nem­rég kötelezővé tett stúdiumon. Irma nővér egyébként sza­bad idejében olvasni szeret és kézírh'unkázhi. Mostanában nem nagyon tud e kedvtelések­re még néhány órácskát sem szakítani. Dolgozik is, tanul ■•?. nem mellékesen édesanya és feleség is. Ha akarom, mind­egyik lekötöttség egész embert kíván, a három feladatkör, három egész életet. Éppen ezért is illeti megkülönbözte­tett tisztelet azokat, akik annyifelé tudják osztani ener­giájukat. Ráadásul úgy, hogy a Kiváló dolgozó címre is ér­dem/; sok tudnak lenni köz­ben... ezer forint a művelődésügyi osztály rendelkezésére áll. a vizes .blokk és a külső olajtá­roló elkészítése azonban újabb hatszázezer forintba kerül. Je­lenleg a pénzügyi osztállyal azt vizsgáljuk, miként lehetne előteremteni ezt az összeget. Sajnos nemcsak a> dombori, hanem a magyaregregyi tábo­runkra is jelentős összeget kell fordítanunk, hogy a minimális egészségügyi követelmények­nek megfeleljen. — Végül is mikorra várható a dombori tábor átadása? — Sajnos erre vonatkozóan hem tudok konkrét időpontot mondani. 1974. március 24. A dombóvári városi-járá­si művelődési, központ épületét még nagy jóakarat Hivatása: népművelő O. I. foto; G. K. — lászló — Mikorra készül el Domboriban a szekszárdi iskolások nyári napközis Iáimra ?

Next

/
Thumbnails
Contents