Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
1 T n UOLMH a paksi építkezésen Minden beruházás, de különösen az olyan nagyságrendű, mint a paksi, igen komoly szállítási feladatokat támaszt. Az atomerőmű személyszállítását teljes egészében, az áruszállítás nagy részét a Volán 11. sz. Vállalat végzi. Most a Volán felkészülését mutatjuk be olvasóinknak. A vállalati feladatokról, és az eddig tett intézkedésekről Piegl Ferenc igazgatótól kértünk tájékoztatást. Piegl elvtárs elmondta, hogy az eddigi ismeretek alapján évről évre növekvő szállítási feladatokat kell a Volánnak elvégezni. Mintegy 10—15 évig tartó és nagy volumenű feladat végzéséről van szó. Az erőmű építésének befejezése után ezek a feladatok stabilizálódnak, mivel az egész terület jelentős fellendülésen megy keresztül. központi támogatásból kapnánk. meg— Melyek a főbb tennivalók? — A teendők, a vállalati tevékenység három igen lényeges területén jelentkeznek. Egymással szoros összefüggésben kell megoldani a beruházási, forgalmi és munkaügyi feladatokat. Biztosítani kell a szállítási tevékenység tárgyi és személyi feltételeit a következők szerint: — termelőeszközök beszerzése. — új forgalmi és javítótelep építése. — mindkettőhöz szükséges munkaerő biztosítása. — Van-e mindezen feladatok megoldásához elegendő pénz? — A beruházásokkal kapcsolatban már az eddigiekben is több gond jelentkezett. A vállalat saját fejlesztési forrásai behatároltak, nem 'biztosítják a kívánt számú autóbusz- és tehergépkocsi-beszerzést; de ugyanez a helyzet az építési beruházással kapcsolatban* is. — Eddigi erőfeszítéseink eredményeképpen, az 1974. évi feladatok ellátása biztosítottnak 'látszik. A paksi személyszállítás ellátására 9 új, nagy befogadóképességű autóbuszt vásárolunk. Ezek az autóbuszok biztosítják — naponta 800—1000 munkás szállítását az építkezés helyére és vissza, egész évben. — A paksi fejlesztés hogyan hat a megye közlekedésére? — Az utazóközönség megnyugtatására el kell mondani, hogy az „atomos” feladat miatt nem lesz fennakadás a menetrendszerű személyszállításban. A már említett 9 gépkocsin túl. még 18 nagy befogadóképességű Ikarus 266-os típusú autóbuszt vásárol a vállalat, selejtpótlásként. A selejtezések időbeni csúsztatásával biztosítjuk átmenetileg a kapacitástöbbletet. Az új autóbuszok belépése a korábbinál magasabb szinten fogja kielégíteni az utazási igényeket, s javítja a személyforgalom kulturáltságát is. A iárati forgalom . bővítését a vállalat nem tervezi és a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a növekvő különjárati igényeknek nem tudunk eleget tenni. — A következő évben menynyi utast kell Paks környékén szállítani? — Már az 1974-es évben intézkedéseket teszünk a jövő évi feladatok ellátására, amikor is az erőmű építésénél már 2000—300.0 személy napi szállításáról kell gondoskodni. igrnYii »I — Az áruszállítás területén milyenek a kilátások? — Az áruszállítás szintén igen nagy, és sok irányú feladat. Kettős módon jelentkeznek a teendők. 1974-ben mintegy 100 ezer tonna építőanyag vagonból történő kirakását és az építkezéshez való szállítását kell elvégezni Dunaföldvár és Tolna—Mözs vasútállomásokról. Másrészt nagy volumenű földszállítási munkát is kell kezdeni és egyéb áruszállítási feladatok is felmerültek. Az eszközök tekintetében itt is a szűk keresztmetszet — kevés pénz — okozza a legnagyobb gondot. A vállal at tehergépjármű-parkjai 1974-ben- 40—50 gépkocsival fog növekedni. Ez a növekedés a feladat teljes ellátásához sajnos nem. elegendő, így. társ Volán-vállalatok is besegítenek. Jelenleg is folyik a földszállítás, melybe bekapcsolódott már 10 gépkocsival a szegedi, • Volán Vállalat is., „ i. ' •'' -V r — Az eszközhiány tehát gond, mégis milyen megoldd-, sok. intézkedések révénjavítanak a helyzeten? — A termelőeszközök beszerzése, mint alapvető intézkedés szerepel terveink között. összesen 27 autóbusz és 87 tehergépkocsi beszerzése történik meg 1974-ben. Igaz viszont, hogy 18 autóbuszt és 30 tehergépkocsit a meglévő állományból ki kell selejtezni, így, az eszköznövekedés nem lesz arányos a beszerzéssel. Abban az esetben, ha az erőműépítés üteme erőteljesen megnő, a vállalatnak állami támogatásra lesz szüksége, mivel saját erejéből nem tudja előteremteni a szükséges termelőkapacitást. Hasonló a helyzet az új forgalmi és ja- vítótelerp építésével is. Készül a beruházási program, s az építés várhatóan a III. negyedévben indul. A vállalat fejlesztési lehetőségeit messze meghaladja a beruházáshoz szükséges összeg. Nagyon jó lenne — és ebben a kérdésben még nem született végleges döntés — ha a hiányzó fejlesztési alapot kapcsolódó állami beruházás formájában, — A vállalat saját hatáskörében mit tesz annak érdekében, hogy az igényeket minél jobban kielégítsék? — Az eddigiek során főként arról volt szó. hogy azok az objektív feltételek, melyek biztosítása nemcsak a vállalattól függenek, hogy állnak. A feladat kapcsán feltétlenül meg kell említeni azokat , a teendőket és eddig tett intézkedéseket is, melyek kizárólag a vállalat hatáskörébe tartoznak, és saját erőből kell őket megoldani. Ezek mindenekelőtt munkaügyi feladatok. A termelőeszközökhöz biztosítani kell a szükséges munkaerőt is. Ebben az évben, már eddig is, két gépkocsivezetői tanfolyamot szervezett. és indított be a vállalat saját erőből. Az egyik tanfolyam úgynevezett „D”~kate- góriás, és feladata a szükséges au tóbusz-vezetői létszám ki' képzése; Ha a feladat indokolja. 1974-ben még további tanfolyamokat is indítunk. Saját ' erőből gondoskodunk az autószerelő szakmunkásokról is. A múlt év szeptemberében kiemelt létszámú szakmunkástanuló osztály indult és két’év múltán az autószerelő gondokat -ez az osztály meg fogja oldani. Természetesen, intézkedéseket tettünk és teszük a többlet munkaerő megfelelő’ szociális ellátására is. ‘Azokon a vasútállomási szolgálati helyeken, ahol a munka volumene nagymértékben nő (Tolna—Mözs és Dunaföldvár) bővítjük a maglévő szociális létesítményeket A feladatok nagymértékű növekedése szükségessé teszi a vezetés erősítését. megfelelő káderek átirányítását a paksi térségbe. Mindenekelőtt a forgalmi és műszaki irányítás erősítésére kell gondot fordítani. Részben belső áthelyezéssel, másrészt külső felvétellel kívánjuk biztosítani a megfelelő káderellátást. — Befejezésül a következőket mondhatom: „népgazdasági és vállalati érdek, hogy az erőműépítés szállítási igényeit zökkenőmentesen kielégítsük. A vállalat vezetői és dolgozói ennek megfelelően kiemelt feladatnak tekintik az „atomos” szállítások végzését. Kötelességünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a munka zavartalanul menjen, s ami rajtunk múlik, mindent meg is fogunk tenni. Célunk a feladat színvonalas ellátásával erősíteni a Volán hírnevét. — P j — Közel 50 ezer CSÉB-tag Az Állami Biztosító 1964- ben vezette be a csoportos élet- és balesetbiztosítási formát. Az eltelt időiben ez a biztosítási módozat igen népszerű lett megyénk lakói között. Az 1906-os statisztikai adatok szerint már több mint 16 ezer. 1969-ben pedig már több mint 35 ezer CSÉB-tagot tartottak számon megyénk üzemeiben, intézményeiben, termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban. A továbbiakban a statisztikai adatok hasonlóan gyors létszámnövekedést tanúsítanak, s az 1973. december 31-i kimutatás szerint megyénkben több mint 49 ezer tagja volt a CSÉB- hek. A biztosítási forma telítettségi szintje megyénkben megközelíti az ötven százalékot, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít A CSÉB-bel kapcsolatban tudtuk meg azt is. hogy az elmúlt évek folyamán a megye szinte valamennyi nagyobb üzemében, intézményében megalakult az intéző 'bizottság, amelyeknek száma megyei szinten most már meghaladja a hatvanat. t A CSÉB-'biztosítással rendelkezők közül tavaly több mint 3 és fél ezren részesültek különféle szociális segélyekül Miniszter tanács tárgyalta A vitamin-határozat XT öltői túlzás nélkül, nyugodtan nevezhetjük „vitamin- határozatnak” azt a döntést, amelyet a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén hozott. A gyümölcsről, zöldségről, burgonyáról volt ugyanis szó. A gyümölcs és a zöldség elsősorban a korszerű táplálkozás kelléke, döntő szerepet játszik a szervezet vitaminellátásában. Részben idetartozik a burgonya is (az európai, téli skorbut-járványok a burgonya meghonosodása után szűntek meg) ám ez utóbbi növénynek — az évszázadok során kialakult táplálkozási hagyományok következtében — a lakosság élelmezésében kiemelkedő jelentősége van. Mindhárom csoport alapvető élelmiszernek minősül tehát. Az elmúlt években időszakonként kisebb zavarok jelentkeztek az ellátásban és a fogyasztók körében olykor elégedetlenséget okozott az árak emelkedése is. Az okok sokrétűek. de alapjában véve ismertek. A magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőkben soha nem látott mértékben fokozta a termelést. Korszerű, nagy termelékenységű eljárásokat vezettek be a gyakorlatba, de ezek elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés területén voltak alkalmazhatók. A kertészkedés még mindig igen sok munkaerőt igényel, a mezőgazdaságban foglalkoztatható munkaerő száma pedig csökken. A paraszti életszínvonal emelkedésével párhuzamosan, illetve annak megfelelően a kertészeti munkaerőt csak úgy lehetett eddig is biztosítani, ha a kertészetek dolgozóinak magasabb béreket fizettek. Részben ez vezetett az árak emelkedéséhez. Sokat beszéltünk már erről a témáról, de az említett kormányhatározatban éppen az az új és jelentős, hogy a kérdést teljes körben. — komplexen — vizsgálja és keresi a megoldást. Erre mutat már az is. hogy a határozati javaslatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a belkereskedelmi miniszter, valamint az Anyag- és Árhivatal elnöke együttesen terjesztették elő. A Minisztertanács ebben a hármas főiben jelölte meg a megoldás útját is. A legfontosabb természetesen a termelés. A nagyüzemek a közelmúltban már jelentős sikereket mutathattak fel a kertészkedés gépesítésében, ez azonban elsősorban a konzervipar nyersanyagellátására hatott kedvezően. A nagy tömegben tartósításra kerülő áruk termesztésének gépesítését egyszerűbb megoldani, a friss fogyasztásra szánt kertészeti termékek előállítása bonyolultabb. A Miniszter- tanács leszögezte, hogy a kertészeti üzemág az eddig érvényben volt támogatásokat a következő ötéves terv időszakában is megkapja. Ezen túl, a korai termékek előállítását segítő növényházakra és fűtött fóliatelepekre a határozat ötven százalékos — sőt meghatározott esetekben 70 százalékos — vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. (A primőr áiruit termesztésének fokozása révén széthúzható az az idő7 szak. amikor friss zöldséget lehet kapni, ily módon javítható az ellátás, mérsékelhető az árszínvonal.) 0 Kedvező piaci helyzet azonban a kisüzemek segítsége nélkül nem képzelhető él. Uj a kormány felfogásában, hogy most ez a termelési kör is komoly támogatást kap. Az állam a kisüzemi fóliaházak létesítéséhez is biztosít 30 százalékos dotációt, reméljük, most már valóban érezteti majd hatását az a döntés, hogy meg kell javítani a kertészkedő kisüzemek gép- és eszközellátottságát. Sokat várhatunk attól a döntéstől, hogy a jövőben a szervezett formában értékesített háztáji kertészeti termékek után nyugdíjnap-jóváírás- ban részesítik a tsz-tagokat. Magyarán: a nyugdíjalap kiszámításakor közös tevékenységnek számítható a tsz-tagnak az is, ha a háztáji földjén kertészkedik. (Eddig csak az állat- tenyésztésben alkalmaztak ilyen megoldást.) így remélhető, hogy ezután sok tsz-tag kukorica helyett zöldséget termeszt majd a háztájiban. A másik feladatkör a forgalom, tehát a felvásárlás és az értékesítés. Jól érzékelhető a kormánynak az a szándéka, hogy az előállított kertészeti termékek minél nagyobb részét a szervezett kereskedelem medrébe terelje. Itt ugyanis az árak jobban kézben tarthatók, hatásosabban ellenőrizhetők. Egyébként pedig a kijelölt kereskedelmi szervezetek is jelentős állami támogatást kapnak, hogy feladataiknak megfelelhessenek, gyorsan és kulturált formában juttassák ei a friss, vitamindús’árut a lakosságnak. Ez természetesen nemcsak pénzkérdés, ezért a határozat fontos feladatként jelöli meg a kereskedelmi szervezet működésének javítását is. A termelő és a fogyasztó tapasztalatból tudja, hogy e témában is bőven megérett az idő a cselekvésre l A kereskedelem gondolatkörébe tartozik a Miniszter- tanácsnak az a döntése, hogy a friss zöldség ellátásban a hazai fogyasztás elsőbbséget élvez. Tehát a hazai ellátás rovására nem szabad külföldre szállítani az árut. Sőt. ameny- nyiben lehetséges, jobban ki kell használni az importlehetőségeket. tehát a külföldről való vásárlást is a megfelelő hazai árukínálat érdekében. \ harmadik gondolatkör: az árak. Tudomásul kell per- sze vennünk, hogy a kertészkedés közgazdasági körülményeit a minisztertanácsi határozat sem tudja alapvetően megváltoztatni. A, termeléshez szükséges ipari termékek ára emelkedik. Fokozatosan drágul a munkaerő. Naívság lenne tehát olyan célt kitűzni, hogy a kertészeti termékek ára csökkenjen, térjen vissza valami korábbi színvonalhoz, a minisztertanácsi határozat azonban kimondja, hogy a cél „az eddiginél mérsékeltebb emelkedési ütemű fogyasztói árszínvonal tartása." Vagyis a piaci árak ne emelkedjenek jobban, mint a városi lakosság jövedelme. Ez nemcsak gazdasági. hanem fontos társadalompolitikai célkitűzés is. amelynél; teljesüléséért valamennyi illetékesnek felelősségteljesen kell munkálkodnia. 1974. március 3.
