Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

Községfejlesztés Tolnán S3 közérdekű javaslat — Amit sikerült teljesíteni — A legfontosabb feladatok Tolnán is időben összegezték a választásokat megelőző gyű­léseken elhangzott javaslato­kat és elkészítették a közér­dekű javaslatok listáját. Tolna nagyközség lakói több száz észrevételt tettek a jelölő gyű­léseken. de javaslataik közül a listára csak azok kerültek, amelyek közérdeket képvisel­tek. A napokban Kun János­sal, a nagyközségi közös ta­nács elnökével néztük , át a közérdekű javaslatokat. s számba vettük, mit sikerült kö­zel egy év alatt ezekből meg­valósítani. A legtöbben a község kom­munális ellátottságával kap­csolatos észrevételeket tettek. Ezen belül is különösen sok volt az utakkal, járdákkal, egyéb, a közművesítés javítá­sával foglalkozó kérelem. A tanácselnök elmondotta, hogy eddig kilencven százalékban teljesíteni tudták ezeket a kí­vánságokat. Egyetlen dologgal adós még a tanács, a mözsi Szent István utca építésének második ütemével. Ennek meg­valósítására anyagi és egyéb okok miatt csak az ötödik öt­éves terv első felében kerül­het sor. Napjainkban sok szó esik népesedéspolitikánkról. Hogy ez téma volt q gyermekintéz­mények bővítése kapcsán már tavaly tavasszal is. bizonyítja az a tény. hogy Tolnán igen sok olyan javaslat hangzott el a jelölő gyűléseken, amelyek a gyermekintézményekkel fog­lalkoztak. Mi a helyzet jelen­leg? Jelentős előrelépés tör­tént. Tolnán az újtelepiek gondját sikerült megoldani olyképpen, hogy a nagyköz­ségi tanács .anyagi támogatásá­val három szövetkezet — ä gép- és' műszeripari, az aszta­los-. és az építőipari — társa­dalmi munkában egy csoport elhelyezését biztosító helyiség­gel' bővítette az újtelepi óvo­dát. Hasonló módon kívánják megoldani a Rákóczi utcában lévő óvoda bővítését is. A ter­vek máris elkészültek, a költ­ségvetési üzem vezetőjének társadalmi munkájaként. A bővítést rövidesen megkezdik és szeptemberre be is feje­zik. A mözsiek kérését is ha­sonlóan. társadalmi összefo­gással szeretnék teljesíteni. Az ottani óvodát is bővítik egy csoporttal, s várható, hogy ezt a jövő évben sikerül megol­dani. Sok javaslatot tartanak szá­mon a nagyközség és a társ­községek közoktatási helyze­tével kapcsolatban is. Különö­sen sok a gond a Tolna új telepén lévő általános iskolá­val, mert ez kicsi, és nem fe­lel meg az igényeknek. A megoldás? Négy tanteremmel bővíteni kívánják az intéz­ményt. s az előkészületi mun­kák rövideken, a kivitelezés pedig az ötödik ötéves terv első éveiben fejeződik be. Ál­talánosságban igaz, hogy az oktatási intézmények állaga sok kifogásolnivalót hagy ma­ga után. Azt tervezik, hogy az éves felújítási munkák jobb megszervezésével, .irányításá­val ennek a kérdésnek a vé­gére két éven belül pontot tesznek és sikerül az iskolákat kifogástalan állapotba hozni. Tolnának és társközségeinek — Mözs. Fácánkert — több mint 13 ezer lakosa van. Ért­hető, hogy növekednek a köz- művelődési igények, s ezzel magyarázható a közérdekű ja­vaslatok nagy száma is. Mö- zsön és Fácánkerten tavaly végezték el a művelődési há­zak felújítását. A nagyközségi tanács községfejlesztési tervei szerint Fácánkert külterületén, Júliamajorban is felújítják a művelődési házat, a tengelici termelőszövetkezettel közösen. A felújítást a napokban kezd­ték el. tavasz végére, nyár elejére ei is végzik. Tolnán pillanatnyilag egy létesítmény próbálja kielégíteni a közmű­velődési igényeket, hóm a leg­jobb körülmények között. Ezt sokan felvetették a jelölő gyű­lésen is, de égy új művelődé­si intézmény létrehozása meg­haladja a helyileg biztosítható erőket. Márpedig csak erre tá­maszkodhatnak a tolnaiak. A kereskedelemmel is jó né­hány javaslat, észrevétel fog­lalkozott és sok jogos panasz hangzott el. Hogyan lehet ezen változtatni? A nemrégiben szanált központi területen egy lüSZ-íitkári értekezlet Szekszárdim ötvenöt KISZ-titkár vett részt azon a megbeszélésen, melyet tegnap tartottak Szek­szárdion. a munkahelyi KISZ- szervezetek vezetői részére. Elsőként Kappel Károly. a városi pártbizottság munka­társa ismertette azt a hatá­rozatot, melyet a pártbizott­ság hozott a párt- és a KláZ- munika továbbfejlesztésére. Többek között elmondta, hogy a várospolitikával kapcsolatos feladatok megoldásában to­vábbra is számítanak a fia­talokra. Nagyobb gondot kell fordítani az ifjúmunkások aktivizáláséra, a bejáró fiata­lokat is be kell vonni az if­júsági szövetség munkájába. Szükséges az iskolákban és a munkahelyeken működő KISZ-szervezetek közötti kap­csolatok fejlesztése. Ezután Keresztes János, a városi KISZ-bizottság titkára ismertette a forradalmi ifjú­sági napokkal kapcsolatos tennivalókat. majd az érte­kezlet résztvevőit a megyei ifjúmunkásnapok program­járól tájékoztatta. ABC-áruház építését tervezik a helyi ÁFÉSZ-szel közösen. A kivitelezés jövőre kezdődik, s a tervek szerint a vásárlók 1976-ban vehetik birtokukba az új áruházat. Sok kifogás hangzott a szolgáltatások minősége ellen. Jó megoldásnak látszik a Szék' szárdi utcán felépülő több szintes házak földszintjén szol gáltatóhelyiségek létesítése Ez azonban egyelőre csak terv. Bár nem sokan foglalkoztak ezzel, mégis érdemes említést tenni az egészségügyi ellátott­ságról. Jelenleg 10 orvos tevé­kenykedik Tolnán, s az új te­lepen az év elején fejezték be egy új körzeti orvosi rendelő és lakás építését. Végezetül azt kérdeztük Kun Jánostól, a nagyközségi közös tanács elnökétől, hogy mit tart a legfontosabb községfej­lesztési feladatnak az elkövet­kező időkben? Ahogy elmon­dotta, a legfontosabb tenni­valójuk a Tolnát átszelő és a nagyközséget Domborival Ö6z- szekötő út megépítése. A KPM a közeljövőben megkezdi az útépítést és jövőre fejezi be. Az út különben a nemrég sza­nált házak helyén halad át. s egyenesen szeli át a települést. Tolnán a mnács évenként 6—7 millió forintos községfej­lesztési alappal gazdálkodik. Az elmondottakból is kitűnik, ezeknek a forintoknak meg­van a helye, mind Tolnán, mind pedig a társközségekben. — vj — 25 éves az OTP 1949. március 1-én, negyedszázaddal ezelőtt, négy ember indult útra Tolna megyében gyalogszerrel, vonaton és kerékpárral. Velük kezdődött az akkor megalakult Országos Takarékpénztár, ma már szinte valószerűtlennek tűnő hőskora. A háború utáni zilált pénzügyi viszonyok felszámolása 1948-ban a bankok álla­mosításával indult el. A szocialista bankrendszer megteremtésének; egyik fontos feladata volt a lakosság céljait szolgáló „népbank”, az Országos Takarékpénztár megalakítása, mely az MNB takarék- osztályából kivált OTP Nemzeti Vállalat utóda lett. Egy vissza­emlékezésnek nem lehet célja a számok sorolása. Csak érzékel­tetésül említjük, hogy az első évet 400 ezer forintnyi betét, Igen loevés pénzmozgás, nagyon szerény hitelezési lehetőségek jelle­mezték. 1960-ban jutott el az Országos Takarékpénztár Tojna megyében a 100 milliós betétállományhoz, ami akkor úgy tűnt, hogy maga a csillagos ég, melynél feljebb jutni nem lehet. Nap­jainkban ezt a szintet egyedül a dunaföldvóri fiók is túlhaladta. Nagy fellendülést hozott a pénzintézet életében az, amikor egy­két év után irányítása alá került a postatakarék-szolgólat, továb­bit pedig a takarékszövetkezetek megindulása. Ez utóbbi — mint Ismeretes — Dunaföldvár nevéhez fűződik. Aki az OTP szolgáltatásainak az egyre újobb és újabb konst­rukciók fejlődését nyomon követi, saját szemszögből ugyan, de egyúttal az egész ország életének változásairól is képet kap. Dióhéjban: a sportfogadás bonyolítása (1950); átutalási és nyeremény-betétkönyvek (1931); termelési hitelek (1953); a KST-k szervezése (1954); d községfejlesztési alap számlák kezelése, ami a tanácsok és az OTP közti hivatalos kapcsolat kezdetét jelzi (1955); a takarékszövetkezetek szervezése (1956); lottó, öröklakás- építés és -értékesítés, házhely-értékesítés (1957); áruvásárlási köl- csön-akció, helyközi takarékbetét (1958); szövetkezeti lakások építése és értékesítése (1959); társasházak építése, gépkocsi- nyeremény-betét (1961); valuta-üzletág (1964); a tanácsi lakás­építések banki feladatainak ellátása (1968); devizabetét-konst­rukció (1969); ifjúsági betét (1970); a tanácsi költségvetési szám­lák kezelése (1971). Az Országos Takarékpénztáron keresztül bo­nyolódtak le az állami kölcsönjegyzések is, melyek visszafizetése ebben az esztendőben befejeződik. A takarékpénztár ismert rövidítésével az országban minden-' hol találkozik az ember, a szekszárdi vasútállomás melletti házak falától a legkisebb községig. A takarékosság gondolata ország­szerte elterjedt, szolgálva a köz- és magánérdeket egyaránt. A gazdasági helyzet és a pénzintézet iránti bizalom jele, hogy míg 1960-ban Magyarországon 555 forint volt az egy lakosra jutó betét összege, ez tavaly 5823 forintra rúgott. A negyedszázaddal ezelőtt megkezdett munka ragyogó eredményeket hozott és jogos a remény arra, hogy ezek az elkövetkezendő években csak soka-’ sodni fognak, az egész ország lakossága érdekében. Tovább javul megyénhben a tejellátás Már 75 községbe szállítanak zacskós telet •. V •. t«P> - «*«. r* ír 1 A Tolna megyei Tejipari Vállalat évek óta jelentős erő­feszítéseket tesz, hogy minél szélesebb körben kiterjessze a korszerű, polipackos csomago­lású tej forgalomba hozatalát. Törekvéseik valóra váltásában nagy segítséget jelentett, hogy aa év elején négy új gépko­csival tovább növelhették gép- kocsiparkjukat, Ezek a jármű­vek azonnal részt vettek a tej és tejtermékek szállításában, s ennek eredményeként a tavalyi negyven község helyett idén majdnem kétszer annyi, hetvenöt településre szállíta­nak naponta műanyag zacskó­ba csomagolt tejet. A bővülés­re főleg a dombóvári és a tamási tejüzem ellátási körze­tében került sor. így Dombó­várról a tavalyi három helyett idén tizennyolc, Tamásiból pedig négy helyett tizenkilenc településre szállítanak napon­ta tejet. Ezzel egy időben nőtt azoknak a községeknek is a száma, ahova heten Irént há­romszor, illetve kétszer visz­nek friss tejterméket. Három­szor kapnak árut a megye hatvanhat községében, s azok­nak száma, ahova kétszer megy a tejipari vállalat gép­kocsija. huszonnyolc. A fejlődés mértékére egyéb­ként jellemző áz is. hogy a polípaok csomagolású tej mennyisége az elmúlt év so­rán hatvan százalékkal emel­kedett. s az előzetes számítá­sok szerint ez a növekedés idén is eléri a tavalyi meny- nyiség 25—30 százalékát. A továbblépés a következő években már mérsékeltebb lesz. Ennek oka, hogy azok a települések, ahova még nem. szállítanak tejet naponta, aránylag kicsik, s a kereske­delemben kell megteremteni először a változás alapfeltéte­leit. A tejfeldolgozó ipar ka­pacitása már jelenleg is ele­gendő arra, hogy a csarnoki tej helyett polipackos tejet vásárolhassanak a megyében mindenütt Fülop László képviselő Bátaszéken A bátaszóki KIOSZ helyi szervezete meghívására vi­taestet. fórumát tartott a művelődési házban a kisipa­Továbbkép/ési nap bölcsődei gondozónőknek 1974. március 1. Tegnap a megyei kórház kultúrtermében tartották meg a megye bölcsődéiben dolgozó csecsemő- és gyermekgondozó­nők tanfolyamának soros to­vábbképzési napját. A tanfo­lyam. amit havonta egy alka­lommal kötelesek látogatni az érdekelt gyermekintézmények vezetői és szakképzett dolgo­zói, kétévesnek indult az el­múlt év szeptemberében. Az eddig eltelt hat hónap ered­ményességét már azok is el­ismerték, akik kezdetben ké­telkedtek ennek a kötelezően előírt továbbképzésnek a si­kerében. Ez nem bizonyít e rvebet, mint azt. hogy a me- •2i tanács egészségügyi osztó­vá és q gyermekgondozás vo­natkozásában anyai ntézetnek, szakmai központnak számító csecsemőotthon jól készítette el a képzés programját. Csak olyan témáknak adva ebben a kétéves időtartamú tématerv­ben helyet, amelyeknek felfris­sítésre, vagy az ismeretek bő­vítésére szánt anyagát nyom­ban hasznosítani is tudják a gyermekintézményekben dol­gozók. A tegnap megtartott, hato­dik foglalkozáson egyik leg­emberibb készségünk, a beszéd kialakításának zavarairól volt szó döntő mértékben. A tanfo­lyamon Pesti Gyuláné. a szek­szárdi kisegítő iskola logopé­dusa tartott előadást a 0-tól hároméves korú gyerekek be­szédfejlődésének különféle problémáiról, illetve arról, hogy mikor kell elkezdeni az időben felfedett beszédhibák korrigálását és miként. A kö­vetkező előadás az anyanyelvi névelés — beszédhibás gyere-^ kék esetében különösen spe­ciális —. feladatát tárgyalta. Jobbágy Károly né óvónő ar­ról beszélt nagy érdeklődéssel hallgatott előadásában, hogy a helyes beszédkészség kialakítá­sában milyen segítséget kap­hatnak a gyermekintézmé­nyekben dolgozók a bábozás­tól. Mindkét előadást követően sor került a hallottak és a személyes problémák megbe­szélésére is- A konzultáció be­fejeztével, a továbbképzési nap záró előadását a Tolna magyei Balassa János Kórház- Rendelőintézet munkavédelmi felügyelője, Ambrus Menyhért tartotta, aki ezúttal a bölcső­dékre érvényes munka- és balesetvédelmi szabályokait is­mertette a hallgatósággal. roscikinak és más meghívott vendégeknek Fülöp László or­szággyűlési képviselő. Vitaindító előadásában fog­lalkozott az 1973-as esztendő gazdasági, politikai és kultu­rális eredményeivel. Beszámolt a nemzeti jövedelem 6—7 szá­zalékos emelkedéséről, az ipar és mezőgazdaság eredményei­ről. az egy főre jutó kereset 2 százalékos emelkedéséről, a felhalmozás és a fogyasztás százalékos arányáról, expor­tunk nagyiarányú növekedé­séről. Az 1974. évi fontosabb fel­adatok közül kiemelte az ipar 5—6 százalékos, q mezőgaz­daság 2—2,5 százalékos, a reál­bérek 5—5,5 százalékos terve­zett növekedését. Az előadást vita követte, a fórum késő estig elhúzódott. Főleg helyi problémák vetőd­tek fai. iskolaépítéssel, óvo­dabővítéssel, a szakmunkás­képzés helyzetével kapcsolat­ban. a feltett kérdésekre részben Hegedűs János ta­nácselnök adott választ. (f. 1. b.) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents