Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

iCüzIe

(Folytatás a 2. oldalról)

rehajtásával, példamutató munkával, kommunista helytállással készüljenek a párt XX. kongresszusára. 1975. tavaszán, a kongresszus évében lesz hazánk felszabadulásának 30. évfordulója is. A Központi Bizottság felhívja a munkásm é n;y

osztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával, szocialista céljaink támogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializmus teljes felépítésének útján.

Pártbizottsági ülések

A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta első titkárnak Katona Imrét,

a Központi Bizottság tagját.

Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét. a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyula elnökletével március

21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. Az elnökség elfogadta a nyugállományba vonuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, s megválasztotta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának; javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásokról.

Az Elnöki Tanács ülése

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára nyugdíjazásuk miatt felmentette a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből Fehér Lajost és Aitai Miklóst, s egyben megválasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé Aczél Györgyöt és Borbán- di Jánost.

Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt Aczél György és Borbánéi János letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.

Aczél György életrajza

Aczél György 1917-ben született Budapesten, munkáscsaládból származik. 1935 óta vesz részt a munkásmozgalomban, azóta párttag. A felszabadulás után évekig Borsodban és Baranyában a megyei pártbizottság titkári funkcióját töltötte be. 1956-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, 1958-tól 1967-ig mint

o művelődésügyi miniszter első helyettese dolgozott. 1967. április

12. óta az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt 1970 óta a párt Politikai Bizottságának tagja. 1958 és 1963 között Baranya megyét képviselte az országgyűlésben, 1971-ben Pécs 1. számú választókerületében ismét országgyűlési képviselővé választották.

Borbcndi János életrajza

Borbánéi János 1923-ban szü- ' letett, munkáscsaládból származik, 1945 óta párttag. 1949-ig ' géplakatosként Csepelen dolgozott. 1949-től a Fémáru- és Szer- . számgépgyárban üzemi párttitkárként, majd a pártközpontban politikai munkatársként tevékenykedett. 1953-tól 1955-ig a diósgyőri Lenin Kohászati Művek pártbizottságának első titkára. '1955 és 1958 között elvégzi az SZKP főiskoláját. 1953-tól 1961-!g

honvédelmi miniszterhelyettes, 1966-tól az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és ddmi- nisztratív osztályának vezetője. 1962-től 1966-ig' országgyűlési

képviselő, az MSZMP Vili. kongresszusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották, s 1970 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Közgazdaságtudományi egyetemet végzett.

Becsben csütörtökön folytatódott a közép-európai csapatcsökkentési tárgyalás»

Koszorúzás és nagygyűlés a Tanácsköztársaság kikiáltásánál!

51. évfordulóján

K. Papp József, a megyei pártbiz ottság első titkára, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a járási párt bizottság első titkára elhelyezi a Magyar Szocialista Munkáspárt

koszorúját a márt irok emlékművén.

A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55- évfordulóján, március 21-én. a kegyelet jeléül megkoszorúzták az 1919-es emlékműveket. Szekszárdon, a Mártírok terén lévő emlékműnél a megye, a város és a iá- rás párt-, állami ég társadalmi szerveinek képviselői koszorúztak. Megkoszorúzták az alsóvárosi temetőben lévő 1919-es emlékművet, a megyei tanács pártbizottságának képviselői pedig a Tanácsköztársaság direktóriuma tagjainak emlékművén, a MÁV párt- alapszervezetének képviselői Soós Sándor emléktáblájánál helyezték el a kegyelet koszorúját.

Este hét órakor a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében ünAz ünnepség szónoka beszéde bevezetőjében áttekintést adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán kialakult forradalmi helyzetről, aminek eredményeként Magyarországon is felragyogott a forradalmi tavasz. 55 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én. A magyar proletariátus, elsőként követve az orosz példát, kezébe vette a hatalmat, megteremtette a proletárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársaságot.

— A Kommunisták Magyar- országi Pártjának 1918. november 24-i megalakulása új sza. kasz kezdetét jelentette a magyar munkásmozgalomban, de új helyzetet teremtett az ország politikai viszonyaiban is — mondotta Király Ernő.

— Megszületett az érlelődő szocialista forradalom élcsapata, amely vállalta a proletariátus történelmi szerepét, harcba hívta a munkásokat, a parasztokat a proletárdiktatúra magvalósításáért. 1919. márciusában a magvar munkásosztály magára vállalt’ a legnehezebb történelmi feladatot.

— A magyar munká’oszHiy márciusi győzelme igazo1fa, hogy az Oros7.orc,7ágb’o "vőz- tes szocialista forradalom, s annak vezérlő e'zmóío a 1om- nizmus nem elszigetelt, saiátos orosz jelenség, hanem nemzetközi érvényű, törvényszerű társadalmi folyamat, amelyet

népségre került sor. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Király Ernő. a megyei pártbizottság titkára, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára. Császár József. Szekszárd város Tanácsának elnöke, továbbá a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg parancsnoki karának képviselője. Kertai József és Kemény Árpád, az 1919-es Emlékérem tulajdonosai, valamint a társadalmi és gazdasági élet kiválóságai.

Az ünnepséget Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Király Ernő. a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet.

ideig-óráig késleltetni lehet, de feltartóztatni lehetetlen, mert 1917, októbere óta az emberiség fejlődésének fő áramát képviseli.

Az ünnepi gyűlés szónoka részletesen szólt a Tanácsköztársaság első napjainak Tolna megyei eséményeiről, majd hangsúlyozta:

— Nehéz volna felsorolni a Tanácsköztársaság fennállásának dicsőséges 133 napja alatt hozott intézkedéseket, amelyek a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a dolgozó emberek javát szolgálták. A Tanácsköztársaság a nép valóságos hatalma volt. amit az általános. egyenlő és titkos választójog alapján megtartott választások törvényesítettek. A Tanácsköztársaság kimondta azt a ma érvényes igazságot hogy á jólét egyedüli for. rása a kizsákmánvolás korlátáitól megszabadult alkotó munka.

— A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos alkotó munka és elszánt önvédelmi harc után a belső reakcióval és árulókkal szövetkezett imperialista túlerő leverte. De .sem a csendőrterror, se ezrek és ezrek legyilkolása és behörtöhzé’e sem a naev’rá- nyű irredenta-nacionalista népbutítás nem feledtethette, hogy volt egv 133 naoos időszak a magyar történelemben,

amikor a nép volt az úr a saját hazájában.

— 1945-ben a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, tehát amire 1919-ben hű szövetségesünknek, a Szovjetuniónak és népeinek még nem volt elég ereje és lehetősége, megtette 25 évvel később, amikor fegyverrel ’ siettek a magyar munkásosztály segítségére. Ezért mondhatjuk, hogy testvéri barátságunk és együttműködésünk a Szovjetunióval a történelemben gyökerezik, ezt a barátságot 1919-ben a magyar internacionalisták, 1945,ben és 1956-ban a szovjet hazafiaknak a közös célokért kiontott vére pecsételte meg.

— Felszabadulásunk óta országunk szocialista fejlődésének. népünk felemelkedésének, nemzeti függetlenségünk biztosításának legfontosabb tényezője a szövi et—magyar barátság volt és az ma is.

Ezután Király Ernő arról beszélt, hogy népünk a párt vezetésével hogyan valósítja meg azokat a célkitűzéseket, amelyeket a kommunisták feladatuknak tekintettek 1919- ben is, majd hangsúlyozta: — A mai évfordulón szólni kell arról is, hogy állandó feladatunk a Tanácsköztársaság emlékének ápolása, s annak biztosítása. hogy történelmi értékének megfelelő helyet foglaljon el az első nagy magyar proletárforradalom.

— Körünkben vannak annak a nemzedéknek a képviselői — sajnos egyre kevesebben — akik 1919-ben utat törtek, magasra emelve a szocialista f r- radalom zászlaját. Társadal. munkban tisztelet és megbecsülés övezi őket. Dicsőség és hála mindazoknak, akik vállalkoztak az emberfelettien nehéz feladatra és 133 n’pon át példát mutattak az utókornak forradalmi hűségből és felelősségből. Dicsőség a Magyar Tanácsköztársaság emlékének I Dicsőség a pártnak, amely a Tanácsköztársaság által megkezdett úton vezeti a magyar népet a szocializmus teljes felépítése felé! — fejezte be ünnepi beszédét Király Ernő. a megyei pártbizottság titkára.

Az ünnepség második részében művészi műsort mutattak be a megjelenteknek.

Király Ernő beszéde