Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

Támogatás a többgyermekes anyáknak

Tovább bővítik az idén a nagycsaládosok részére nyújtott kedvezményeket a vállalatoknál — állapította meg a Szakszervezetek Országos Nőbizottsága, széles körben végzett felmérés:, alapján. A központi népesedéspolitikai intézkedések nyomán országszerte általános törekvéssé vált, hogy anyagi juttatásokkal, munkaidő-kedvezményekkel és egyebek között a lakásvásárlások elősegítésével enyhítsenek a gyárak, üzemek a többgyermekesek gondjain. A vállalatok nagy részénél a több- gyermekes anyák mentesülnek a fokozott megterhelést jelentő éjszakai műszak alól. A lehetőségek szerint a nagycsaládos nőket sok helyen könnyebb beosztásba helyezték.

Gyakori, hogy a vállalat évente pénzjuttatásokkal gondoskodik a sokgyermekes vagv gyermeküket egyedül nevelő anyákról. Rendszerint karácsony előtt osztják ki az e

célra szánt összegeket, de többfelé a szeptemberi beiskolázáskor is kifizetnek segélyeket. A bányászatban több vállalat havi két-háromszáz forintos úgynevezett segély-ösztöndíjat ad a középiskolás gyermekeinek. A ruhaiparban pedig minden tanévbfen 200—700 forint közötti hozzájárulást kapnak a tanulmányi költségek fedezésére. A szegedi és a zalaegerszegi ruhagyárban a tanulmányi szabadságon felül a vizsganapokon fizetett szabadságot kapnak a továbbtanulók.

A nagycsaládosok lakásvásárlását is mind több helyen segítik. A fővárosi tanács kezdeményezését több megyei tanács is követi, soron kívül juttatja a sokgyermekeseket. Zalaegerszegen például idén 42, Kecskeméten pedig 23 nagycsalád jut ily módon lakáshoz, a vállalatok itt pénzzel járulnak hozzá az új otthonok

A sátoraljaújhelyi

böríöulázadás évfordulóján

1943 februárjában, amikor már Horthv-Magyarország minden politikai börtöne megtelt kommunistákkal és antifasisztákkal. a vezérkari főnök új börtönt szervezett. A sátoraljaújhelyi, addig kizárólag köz- törvényes börtön felső két emelete katonai börtön lett, és csak az épület földszintje maradt meg „civil” börtönnek. 1943 nyarán a börtönbe újabb csoportokat hoztak: magyar kommunisták csoportjait, főleg Budapestről, Kassából, Pá- ■ párol és Erdélyből. A börtönben képviselve volt Magyar- ország szinte minden nemzetisége: magyarok, szerbek, ruszinok, szlovákok. A legújabbak az 1943 tavaszán főként Budapesten és Kassán letartóztatottak, a Békepárt tagjai és szimpatizánsai.

„A kitörés gondolata, az a vágy, hogy megszabaduljunk a börtöntől, újra a mozgalom sorába álljunk, küzdhessünk a fasizmus, a háború ellen, már korábban is foglalkoztatott bennünket — írta Bazsik Renáta, az egykori fogoly, visz- szaemlékezésében —. kollektívánk vezetősége feljegyzést juttatott el hozzánk. A feljegyzés, emlékezetem szerint, a következőket tartalmazta:

A győzelmes Vörös Hadsereg közeledik Magyarország határaihoz, már elérte a Kárpátok gerincét; a hitleri fasiszta hadsereg Magyarországot rövidesen hadszíntérré változtatja. Milyen sors vár ránk ebben a történelmi helyzetben, ha nem tudunk kijutni a bör- börtönből? A helyszínen végeznek velünk, mint tették_ezt az olasz és a jugoszláv börtönök és táborok foglyaival, keletre hurcolnak a szovjet aknamezőkre, mint annyi más kommunistát, munkaszolgálatost, a harmadik eshetőség, hogy elhurcolnak bennünket Németországba, koncentrációs táborokba, ahol az éhenhalás, a gázhalál vár ránk, mint sok kommunistára és ellenállóra. Várjuk be a sors kiszámítha. tatlan ítéletét?”

A kollektíva vezetősége a kitörést a tavaszra javasolta. A jelszó: „Mire az erdők ki- zöldülnék” — mire az időjárás is kedvez, s a lombba borult erdők rejtik a menekülőket.

De közben jött 1944. március 19-e. A németek megszállták az országot.

Az erdők még nem zöldek, de cselekedni kell! Talán néhány nap és elzárva előlük minden lehetőség, hogy életüket kitépjék a vak sors kezéből. s megkíséreljék a majdnem lehetetlent: szabaddá válni és újra harcolni.

S harminc éve, március 22- én a börtön több száz foglya fellázadt. A titokban kidolgozott terv szerint — a vízkérés ürügyén kinyittatott cella- ajtókon belépő fegyőröket — ártalmatlanná 1 eszik. Van már fegyver! A foglyok „rohamcsapata” a pihenő őrséget is lefegyverzi. Szabadok lettek, mámoros boldogsággal özönlöttek ki a zárkákból a folyosókra. A falak visszhangoztak: Puskákat, elvtársak! Le a fasizmussal! Előre a hegyekbe!

Az udvaron puska- és pisztolylövések. A kapu kitárul — fel a magasba, a Sátorhegyre. A városban minden fegyverest, magyart, németet riadóztatnak.

Aknavetővel. géppuskával pásztázzák a hegyoldalt. Sokan ott esnek el. és halnak kín- halálit.

Hideg télutói idő köszöntött be azon az éjjelen hóviharral, az alig rügyező fák nem fogják fel a jeges északi szelet, a lábnyomok árulkodóan kirajzolódnak a friss havon.

Nappal a sáros földön lapultak, gallyakkal fedve be egymást, hogy az üldözők ne vegyék észre őket

De hiába.

Nem messze Sátoraljaújhelytől Felsőregmec községben húsz fiatal került csendőrkézre. Egy padláson rejtőztek el. A csendőrök elfogták őket, kivezették a rétre, s mindnyájukat megölték.

Senki sem menekülhetett

És megállás nélkül folyt a rögtönítélő bíróság tárgyalása.

Szörnyű a megtorlás.

„Nem megtörni, nem kérni, nem ismerni el semmit és felemelt fejjel meghalni, ha kell” — ez a vádlottak jelmondata.

A börtön búcsúzik a halál, ba menőktől. Mélységes csend van az egész épületben, csak- egyetlen zárka hangos, itt töltik utolsó óráikat a halálra ítélt kommunisták. Énekszó hallatszik szerbül, magyarul, szlovákul. Forradalmi dalokat énekelnek, verseket szavalnak és leírják utolsó gondolataikat: gyerekeknek, anyának, testvérnek. feleségnek, menyasszonynak — elvtársaknák.

Felkelték, fegyvert ragadtak és elestek a harcban a tizenegy kivégzettel együtt hatvanketten.

Ma a sátoraljaújhelyi emlékmű előtt a tömegsír magyar, szerb, szlovák és ruszin kommunisták maradványait őrzi. Kommunistákét, internacionalistákét.

K. Cy.

megvásárlásához. A Videoton gyár ennél is többet tett, egy négygyermekes dolgozói ának

kifizette a lakásvásárláshoz szükséges egész összeget.

Az anyagi segítség mellett mindinkább terjed a természetbeni juttatás is, legtöbb helyen a vállalat saját termékeiből járul hozzá családos dolgozóinak ellátásához. Az építőiparban kamatmentes hitelekkel, díjtalan bontóanyagokkal segíti a nagycsaládosok vagy gyermeküket egyedül nevelő nődolgozók házépítését, több állami gazdaság pedig ingyen tejjel enyhít a több- gyermekesek anyagi gondjain. A ruhaiparban az öltözködés, a bányászvállalatoknál pedig a tüzelőgond egy részét veszik le a sokgyermekes családfenntartók válláról. (MTI)

60 millió forint balatoni

hempingehre

A Balatonnál több mint 60 millió forintot költenek az idén a kempingek és kényelmes fa- házakból álló nyaralóíaiepek építésére. Az összeg több mint 90 százalékát a SIÓTOUR ruházza be a déli part idegenforgalmi egységeinek fejlesztésére.

Balatonszemesen a Balatonból visszavett területen bővítik a telepet. Uj partvédőmű építésével, s az elrekeszteü parti sáv feltöltésével csaknem 100 ezer négyzetméter szárazföldi területhez jutnak. A nyaralótelepen újabb luxus faházak építésével együttesen 560 vendéget fogadhatnak. A balatonszemesi Vadvirág nyaralótelep mellett lévő kempinget két és félszeresére bővítik, 3000 vendég fogadósam teszik alkalmassá.

Első osztályúvá feilesztik a balatonboglári Sellő kempinget, ahol ugyancsak közművesítési munkák kezdődtek. A balatonszemesi Hullám kempingben kocsimosót is építenek.

Az északi parton újabb, úgynevezett vizesblokkokkal gazdagodott a balatonfüredi kemping. Itt 550 sátorhellyel gyarapították a közművesített területet.

Köszöntjük a zenetanárok országos versenyét

Liszt Ferencet az elmúlt század legnagyobb zenei géniuszát, a vidéki magyar városok között Szekszárdhoz fűzte a legtöbb szál. Gyakran pihent meg az Augusz-ház falai között, több műve született itt, és valahányszor megfordult városunkban, a zenei világ nagyjai követték. E látogatások így valóságos fesztiválvárossá avatták Szekszárdot.

A múltban eléggé elhanyagoltuk a Liszt-hagyományok ápolását. A megye és a város művelődésügyi irányítói az utóbbi években nagy gondot fordítottak e történelmi emlékek ápolására. Nagy anyagi áldozattal újjáépítették a mester szekszárdi otthonát. Itt helyezték el a Liszt Ferenc zeneiskolát. Emlékszobát rendeztek be, és számtalan rendezvénnyel valóságos reneszánszát éljük e hagyományok ápolásának.

E rendezvények sorában a legemlékezetesebb esemény volt a két évvel ezelőtt megtartott zenetanárok országos versenye, amelyen minden résztvevőnek Liszt-művet is elő kellett adnia. E két év előtti versenynek olyan sikere, olyan országos visszhangja támadt, hogy a rendező szervek akkor elhatározták, e nemes vetélkedés rendszeressé tételét, kétévenkénti megismétlését.

Az előző versenynek rangját emelte, hogy olyan országos tekintélyű neves művészek, zeneművészeti főiskolai profesz- szorok vállalták a zsűri munkáját, mint Szegedi Ernő, Antal István és Wehner Tibor, örömünkre szolgál, hogy Szegedi Ernőt és Antal Istvánt újra köszönthetjük a zsűriben. A zsűri harmadik tagja Lantos István főiskolai tanár, aki a fiatal nemzedéket képviseli.

Szeretettel köszöntjük a nemes vetélkedő szereplőit. Az ország minden részéből 38 zongoratanár vállalkozott arra, hogy nehéz, mindennapi pedagógiai munkája mellett, ilyen nagy nyilvánosság előtt tegyen tanúbizonyságot arról, hogy mint aktív muzsikus is megállja a helyét. Ök a vidéki városok zenei életének napszámosai. Ök azok, akik építik, formálják, alakítják városunk zenei életét

Kodályt idézve: „A zenei köznevelés ma már tisztára tan. erők kérdése." Közismert hogy az ország legtöbb zeneiskolája tanerőhiánnyal küszködik, mert a fiatal nemzedék nem érzi e pálya kellő társadalmi megbecsülését Ez a ver. seny a Liszt-hagyományok ápolása mellett azt is célozza, hogy rájuk irányítsa a figyelmet és bizonyítsa, hogy a szocializmust építő kultúrpolitikánk megbecsüli és igényt tart sokoldalú munkájukra.

Az ország legkiválóbb zongoratanárai Ceglédtől Bajáig, és Nyíregyházától Sopronig találkoznak, és néhány napig a zene városává avatják Szekszárdot. Ez a fesztivál szorosabbra kívánja fűzni a vidéki zeneiskolák közötti kapcsolatot és dokumentálja, hogy a főváros centrikus zenei szemlélet mellett kibontakozóban van a vidéki önálló zenei élet is.

A verseny ma, pénteken délelőtt 9 órakor, ünnepélyes keretek között kezdődik a megyei művelődési központ már. várótermében. Vida Jánosné, a megyei művelődésügyi osztály vezetőhelyettese nyitja meg. A város zenekedvelői és minden érdeklődő díjtalanul látogathatja a pénteken és szombaton de. 10 és du. fél négykor kezdődő elődöntőket, és a vasárnap 9 órakor kezdődő döntőt. A győztesek dísz- hangversenye vasárnap délután 5 órakor lesz.

HUSEK REZSŐ

FELICE CHILAIYTI:

um zászlói More Biuliinűnafe

— A jóisten áldja meg a doktor urat! — És Giuliano anyja megcsókolta a kezet, amely meggyógyította a íia sebét.

Másnap este Giuliano útnak indult a hegyekbe. Megkezdte hosszú, tragikus, vérrel és rettegéssel kísért útját. Szüksége volt eftv lóra, anyja tehát elment a bérlőhöz, fia barátjához. Sötétedéskor egy szép pej kancát vezettek végig a dűlőúton Mon- telepre határáig. Az anya is ott várta Giulianót, két tarisznya élelemmel és ruhaneművel.

Turiddo este lovagolt végig a kihalt vidéken: egyedül volt, keze ügyében, a nyereg oldalán,. egy ronggyal letakarva a géppisztoly: tudja, hogy most minden akadályon gyilkolva kell átjutnia. Távoli autózúgásra, öszvértrappolás- ra, járőrök hangjára. keze máris a fegyver markolatán.

Késő éjjel ért a kastélyba, a magaslat tetejére. A hercegnő bérlőié szobát adott neki. Az övé volt a gabona, amelyet Giuliano a malomba vitt. Tudta, hogy a fiú becsületesen viselkedett: ölt. de nem köpött Nagv utat fogsz még megtenni. Turrido; aki némán cselekszik, az a magasba jut

Pár nappal később, immár teljesen gyógyultan. Giuliano elküldte a csőszöket a hűséges monteleprei fiúkért: jöjjenek el hozzá. Giuliano sokat gondolkodott. Kész tervei voltak már. A kastélyba eljött a két Cucinella. Pis- ciotta, Passatempo és még néhányan. Mannino. és Terra- nova messze jártak, de valaki majd értesíti őket.

Giuliano elhatározta, hogy kiszabadítja a börtönből Francesco bácsit meg a többi foglyot. A bérlő habozott: „Meg kéne beszélni a dolgot Gna- zio bátyámmal” — mondta, ö volt az erős monrealei cos- ca meffiaf önöké.

Passatempo is azt tanácsolta, hogy a maffia jóváhagyásával cselekedjék. Giuliano

azonban csak magában bí* zott, a saját'elhatározásaiban.' És összes barátjának megparancsolta. hogy nyomban üljön lóra. Monleale kétórányira volt, még sötétben odaértek. Az állatokat a határban hagyták, némán lopakodtak át a városkán, zubbonyul: alatt a fegyverekkel. Árva lélekkel se találkoztak. A rajtaütés sikerült: a börtönőrt. aki kaput nyitott, meg a többi őrt géppisztollyal és pisztolyokkal sakkban tartva megkötözték, szájukat betömték. A cellákat kinyitották, a foglyok elmenekültek.

Visszatérőben Giuliano megbízta Passatempót. hogy álljon meg a Carolina-villa előtt, tájékoztassa Gnazio bátyámat az akcióról.

Partinicóban Santo bátyám már 'megfogadta az ügyvédet, aki minden lehetséges eszközzel, egész tapasztalatát latba vetve munkálkodott már, hogy fölmentesse a vádlottakat. Ahogy mondta, van esy nagyon befolyásos barátja, tekintélyes államférfi. És a fasizmusnak már leáldozott, választásokról beszéltek. Santo bátyám pedig főkortes volt már húsz érvvel ezelőtt is.

Ökegve] mességének módjában állt. hogy segítse néhány bírósági tisztviselő karrierjét. h,a síkraszállnak az érdekében: még az ügyész bátyjának is tud valami jó állást.

(Folytatjuk)