Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
(Folytatás az 1. oldalról) 6) A Központi Bizottság ismételten kifejezte, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele a dolgozók, mindenekelőtt a munkások általános műveltségének emelése, szakmai képzésének és továbbképzésének Javítása. Fokozottabb támogatást kell nyújtani a szakmunkásképzés tökéletesítéséhez. Fontos feladat a felnőtt korú munkások felsőfokú képzésének és továbbképzésének kiterjesztése és ösztönzése. A A párt elvi, politikai kérdésnek tekinti, hogy a munkások, a fizikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon támogatást kaoianak a tanulásban és továbbtanulásban. 71 A Központi Bizottság elvárja. ho.gy a munkásosztály t.á '•s-'jalmi rrzereoének. fejlesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek a munkájukban következetesen érvényesítsék. • A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgozásával. A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek rendelkezésére bocsa ti a tanulmányozásra és a iszüksége* intézkedések megtételére. III. A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés hely. z.etét és határozatot hozott továbbfej lesztéséről. 1) A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében Is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott, műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott. A társadalmat mindinkább áthatja a marxista világnézet, a szocialista közgondolkodás. Társadalmunkban olyan szocialista kultúra van kibontakozóban, amely magában foglalja a ha. zai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni. élni. művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztat, ta a parasztság gondolkodásmódját. erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra. a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tud3tosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal emelésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet Játszott a közművelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mint. egy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részévé vált. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tu- dományos-búvárkodó mozgalmakban. a kü’önféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 művelődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt be a televízió és fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó. 2) A közművelődés azonban a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől. a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultú. ra. az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kirlakítázánrk .segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magasfokú öntudattal y-s-t-70 a kő7'Uötben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontosságának felismertetése, lehetőségeinek bővítése; * növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése. e*ért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista bri- ’ gádokban már kialakult, aktív művelődési igényekkel rer„- del'kező közösségekre kell támaszkodni. A munkáslaktq városi peremkerületekben, az új lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó köz- művelődés; intézményeket. A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben meglévő történelmi hátrányt falun is leküzdjük. A közművelődés akkor felelhet meg növekvő társada’-ii feladatainknak, ha a pórt-, az állami, a társadalmi szervekés szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a köz- művelődés egész intézmény- rendszerét, valamennyi eszkö- aét összehangoltan, nagyobb következetességgel és hatékonysággal kell felhasználni. A településfejlesztési tervekkel összhangban — az 1990-ig terjedő hosszú távú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági, anyagi eszközökkel, s biztosítani kell, hogy az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésüknek megfelelően, használják fel. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére Nagy figyelmet kell fordítani a nők művelődési lehetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szocialista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogv a közművelődési tevékenységijen minden szinten következete. sebben jusson érvényre a párt elvi. eszmei, politikai irányítása. A pártszervezetek a kulturális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részének, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tö- megpolitikai munka között. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, további céltudatos erőfeszítésre hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. * A Központi Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunkálására. a közművelődés egységes felügyeleti rendszerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszervezeteket, szövetségeket, hogy dolgozzák lei saját távlati közművelődési terveiket. A Központi Bizottság indokoltnak tártja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a köz- művelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság határozatát nyilvánosságra hozza. IV. 1) A Központi Bizottság megvitatta a párt soron lévő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból fakadó kő. telezettségének megfelelően elhatározta : a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975. márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát. A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának előkészítésére Kádár János elvtárs vezetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párt. tagság rendelkezésére bocsátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a párt- szervezetek konkrét tennivalóit. 2) A Központi Bizottság elhatározta hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően, eaves vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre: párt. és társadalmi szerveknél a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Nép- szabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszahadság fő- szerkesztői tisztsége alól, java. solja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyugállományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, felmenti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának. d) Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a budapesti pártbizottság első titkárának. A Minisztertanácsnál a) Ajtai Miklós elvtánsat, a Központi Bizottság tagját javasolja felmenteni a Miniszter- tanács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvlársát, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentve a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Ezeket a változásokat a Pártélet című folyóirat közli. 3) A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítésekor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredményeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élvezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat keli követni — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkásparaszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demokrácia további sokoldalú, erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztéséi, a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendszeres emelését. A párt továbbra id fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek szeles körére támaszkodva, az antimarxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetődő új kérdések megválaszolását. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekein«; szolgálatában, az internaci inalizmus talaján állva, továbbra is a hazai szocialista épitőmunka nemzetközi feltételeinek megteremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik. *' A Központi Bizottság meg- győzőBése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkásosztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait hogy a X. kongresszus határozatainak jó vég(Folytatás a 3. oldalon) Aczél György és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettesei letették az esküt az Elnöki Tanács elnöke előtt. Képünkön baltól Jobbra: Aczél György, Borbándi János, Kállai Gyula, Fock Jenő, Kádár János, Losoncai Pál és Cseter ki Lajos.
