Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

f I V “Világ proletárjai égyesültetií£? TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSFArT TOLMA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 márc. 22. XXIV. évf. 68. szám. ARA: 0,80 Ft a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. márciusi 19—20-án kibőví tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályve­zetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az alábbi előterjesztéseket: 1) Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Hullai Árpád elv társ. 2) Jelentés a munkásosztály helyzetéről. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3) Előterjesztés a közművelődés helyzetéről és ■ fejleszté­sének feladatairól. Előadó: Aczél György elv társ. 4) Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusának összehívására. Előadó: Kádár János elv társ. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet, a párt és a kormány nem­zetközi tevékenységét, jóvá­hagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett intéz­kedéseket. 1) A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a szocializmus, a hala­dás, a béke erői világszerte gyarapodnak és előretörnek. A szocialista országok népei si­keres építőmunkával növelik a szocializmus politikai és gaz­dasági erejét. A kapitalista or­szágokban a progresszív erők fokozott harcot vívnak a de­mokratikus jogokért. A har­madik világ népei kitartóan küzdenek teljes nemzeti fel- szabadulásukért. A kapitalizmus súlyos belső problémákkal küzd. Általá­nos válságának újabb, sok­oldalú mélyülését olyan akut megnyilvánulások jelzik, mint a tőkés világot sújtó kormány­zati krízisek, az infláció, az energia- és az olajválság. A nagytőke a válság összes anya­gi terhét a dolgozókra és a volt gyarmati országok népei­re igyekszik áthárítani. Szá­mos tőkés országban a jobb­oldali erők fokozzák aktivitá­sukat. Ma a nemzetközi helyzet alapvető jellemzője az, hogy széleskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése. A szocializmus, a haladás és a béke erői harcának eredmé­nyeképpen a nemzetközi hely­zetben általános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésé­nek irányában. Ebben a helyzetben a szél­sőséges imperialista reakciós körök mind a nemzetközi eny­hüléssel szemben, mind saját országuk demokratikus mozgal­mainak letörésére ellentáma­dást indítottak. Puccsokat szer­veznek. a terror eszközeihez nyúlnak széles körű felfoko­zott kommunista- és szovjet- ellenes propagandakampányt folytatnak. Mozgósítják a leg­sötétebb erőkqt, a haladás minden rendű és ran­gú ellenségét. Ismét elővették az antikommunizmus ósdi, ko­pott lemezeit; eszközként fel­használják Szolzsenyicin szov­jetellenes írásait, csakúgy, mint Mindszentyt, a régi világ kép­viselőit csakúgy, mint az anti­kommunizmus újsütetű lovag­jait. A nemzetközi enyhülés el­lenfeleinek sajnálatos módon kezére játszik a maoista ve­zetés amely szintén keresz­tezni próbálja az enyhülés hí­veinek lépéseit. A reakció erőivel és szándé­kaival szemben növekszik a munkásosztály, a néptömegek és a gyarmati iga alól fel­szabadult országok népeinek ellenállása, harca, amellyel né­pünk teljes mértékben közös­séget érez és szolidáris. A szo­cializmus, a haladás, a béke pozícióit erősíti az a világ­méretű harc, amely azért fo­lyik. hogy az enyhülés tenden­ciáját ne lehessen visszafordí­tani. A hidegháborús reakció minden erőfeszítése végső so­ron bukásra van ítélve, mert a történelem alapvető mozgató­erőit semmi és senki sem tar- tó-'+othatia fel. 2) A Központi’Bizottság ál­lást foglalt a nemzetközi élet néhány konkrét kérdésében. Megállapította: — jelenleg az enyhülésért vívott harc fő színtere Euró­pa; tovább bővültek a szocia­lista és a tőkés államok kap­csolatai. Folytatódik az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet második sza­kasza és a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentésre irányuló tárgyalás. Az enyhü­lési folyamat lassítását célzó törekvések azonban fékezőleg hatnak ezekre, a valamennyi állam érdekében álló tanács­kozásokra is. A két értekezlet eredményes munkájának bizto­sításához a tőkés országok konstruktívabb magatartására van szükség. — népünk ismételten kifeje­zésre juttatja szolidaritását Vietnam, Indokína hős népei­vel. elítéli az Amerikai Egye­sült Államok agresszív körei­nek támogatását élvező dél- vietnami Thieu-rezsimnek a tűzszünetet sártő, kalandor cselekedeteit, állást foglal a párizsi megállapodások mara­déktalan érvényesítése mellett; támogatásáról biztosítja a kü­lönböző földrészeken szabad­ságukért, függetlenségükért küzdő népeket. — a közel-keleti válság ren­dezését célzó eddigi lépések, a tűzszünet megszilárdítása, a csapatszétválasztásók, üdvöz­lendők abban az esetben, ha ezek félreérthetetlenül az álta. lános rendezés első lépéseinek tekinthetők. A végleges rende­zés nem lehet más, mint az izraeli agresszorók által meg­szállt arab területek teljes ki­ürítése. s a palesztinai arab nép jogainak csorbítatlan visz- szaállítása. Részünkről igyek­szünk mindent megtenni, hogy a Közel-Keleten javuljanak a tartós rendezés feltételei. — támogatjuk az el nem kö­telezett országok Algéria által benyújtott kezdeményezését, hogy az energiahordozók, a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés általános, minden or­szágot érintő problémáinak ta. nulmányozása céljából hívják össze az ENSZ soron kívüli közgyűlését. Részvételünkkel arra törekszünk, hogy hozzá­járuljunk a fejlődő országok függetlenségének erősítéséhez és a kölcsönös előnyökön nyug­vó. egyenjogú nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­hez. — Latin-Amerikában a reak­ció az amerikai imperializ. mus támogatásával összehan­golt támadást indított a hala­dó vívmányok, a forradalmi mozgalmak ellen. A chilei fa­siszta junta folytatja véres ter­rorhadjáratát. A haladó nem­zetközi közvélemény — közöt­te a magyar nép — fokozza szolidaritását a chilei néppel, és széles körű akciókat foly­tat Corvalán blvtárs és más hazafiak életének megmenté­séért. A latin-amerikai forra­dalmi erők összefogásuk erősí­tésével, a néptömegek széles rétegeinek aktivizálásával vá­laszolnak a növekvő imperia­lista nyomásra. 3) Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét az aktivitás jellemezte, szorosan együttműködtünk a Szovjet­unióval, a többi szövetséges szo­cialista országgal, eredményes, magas szintű tárgyalásokkal és újabb megállapodásokkal szilárdítottuk egységünket. A Központi Bizottság meg­állapította. hogy a kapcsola­taink szélesedtek a kommunis­ta és munkáspártokkal, fejlőd­tek a nemzeti demokratikus mozgalmakkal és pártokkal is. Az adott nemzetközi hely­zetben megkülönböztetett je­lentősége van a szocialista erők egységének, a kommunis­ta és munkáspártok közötti sokoldalú együttműködésnek és tapasztalatcserének. Ennek sorában nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a szocialista or­szágok kommunista pártjai 1973 decemberében megtartott moszkvai ideológiai értekezle­tének. Pártunk fontos feladatá­nak tekinti az ideológiai mun. ka erősítését, cselekvő részvé­telét a testvérpártok sokoldalú ideológiai együttműködésében. Fokozni kell a szocializmus propagandáját, az imperialis­ták eszmei diverziójának visz- szaverését, haladás- és béke­ellenes tevékenységének le­leplezését. Pártunk és kormányunk to­vábbra is aktívan közreműkö­dik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializ­mus, a haladás, a béke ügyét mozdítja elő. erősíti a szo­cialista országok összefogását, segíti a kommunista mozgalom egységének erősödését, II. A Központi Bizottság irány­elveket fogadott el a munkás- osztály vezető szerepének erő­sítéséről, helyzetének további javításáról. 1) A munkásosztály helyze­té: alapvetően az határozza meg, hogy hazánkban eredmé­nyesen épül a szocializmus, megvalósulnak a munkásosz­tály céljai. Társadalmunkban erősödik a párt, a munkás­osztály vezető szerepe, szoros a párt és a munkásosztály kapcsolata. A munkásosztály céljainak megvalósulása egy­idejűleg az összes dolgozó ér­dekeit szolgálja. A párt kötelességének te­kinti, hogy a munkásosztály helyzetét, életkörülményeit fo­lyamatosan figyelemmel kísér­je rendszeresen számba vegye a változásokat, s levonja be­lőlük a szükséges elvi, politi­kai következtetéseket. Leg­utóbb a párt X. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülése tekintette át a helyzetet és jelölte ki a tennivalókat. Az intézkedések eredményesek, hatásuk kedvező volt. 2) A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkás- osztály vezető szerepének alap­vető feltétele: forradalmi él­csapatának marxista—leninis­ta ideológiája, a párt és az osztály szoros kapcsolata, s ezen belül a munkások kellő részaránya a pártban. A Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja a munkások arányának javítását a párt tagságában, s a pártszervek újjáválasztása során növelni kell a fizikai munkások arányát a párt kü­lönböző szintű vezető testüle­téiben. A Központi Bizottság szükségesnek tartja erősíteni azt a folyamatot, amelynek so­rán a közéleti tapasztalatok­kal rendelkező munkások tár­sadalmunkban tervszerűen ve­zet' funkcióba kerülnek. 3) A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy az üzemi de­mokrácia a szocialista demok­rácia része. Az üzemi demok­rácia fejlesztésének letétemé­nyesei a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek. Ab­ból kiindulva, hogy a munkás- osztály vezető szerepét politi­kailag a párt érvényesíti, az üzemi demokrácia fejlesztésé­ben is alapvetőnek kell tekin­teni a párt szerepét. A párt- szervezeteknek kell kialakíta­niuk az érintett szervezetek te­vékenységének egységét. 4) A Központi Bizottság szükségesnek tartja olyan át­gondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek ered­ményeképpen fokozatosan nö­vekszik a munkások súlya a társadalom mindennapi életé­ben. Tudatosan arra kell töre­kedni. hogy a munkában ki­emelkedő munkások egyszer­smind közéleti emberré is vál­janak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak vé­leményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. Növelni kell a munkáspálya erkölcsi megbecsülését, javítani kell a munkásokkal foglalkozó sze­mélyzeti munkát, és könnyíte­ni kell helyzetüket minden­napos ügyeik intézésében. El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltsé­get, vonzóerőt megbecsülést és előrejutási lehetőséget bizto­sítson. 5) A Központi Bizottság rá­mutatott: a munkásosztály na­ponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztályöntudatával, helytállásával, áldozatos mun­kájával, fegyelmezettségével, szervezettségével a társad nini: haladás irányát meghatározó erő. Társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztályának, a munkásosztálynak a felelőssé­ge helytállása, a nemzeti jö­vedelemhez való döntő hozzá­járulása jelentős szerepet lát­szott abban, hogv az utóbbi másfél évtizedben ^nds-eresen emelkedett minden dolgozó osztálv és réteg életszínvonala: az enész társadalom érdeke, előrehaladásunk fontos záloga, hogy a munkásosztály életkö- rülménvei is rendszeresen ja­vuljanak. A Közoonti Bizottság leszö­gezte: biztosítani kell, hogv a munkásosztály életszínvonalá­nak javítására a negyedik öt­éves tervben előírt célokat el­érj ük. A Központi Bizottság alá­húzta, hogy a munkásosztály legszilárdabb magja a nagy­üzemi munkásság. A párt úgy véli, hogv a nagyüzemi mun­kásság helyzetének fokozatos és rendszeres javítása a köz­ponti szervektől összehangolt, átfogó intézkedéseket és meg­különböztetett figyelmet igé­nyel. A munkásosztályon '-■dűl sajátos helyzetük, s íelertősé gük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a mun­kásfiatalok problémáival. (Folytatás a 2. oldalon) I Közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents