Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

PáriépÉf© munka a szekszárdi Járásban Az 1972. novemberi központi bizottsági állásfoglalás, majd azt kővetően a politikai bízott, sági határozat irányt szabott az alapszervezetek és pártszér- vek tagfelvételi munkáját ille­tően, segítve az előkészítő és felvételi munkát. Ezek a ha­tározatok. 'akkor, egy folyama­tot indítottak el, de ma is ugyanúgy érvényesek, mint megszületésük pillanatában voltak, s az irányelvek ma is kötelezőek a pártmunka e te­rületére. Ami az általános elveket il­leti, egyértelműen világos, fo­kozottan kell ügyelni a párt munkás jellegének megőrzésére és erősítésére, a tagság eszmei- politikai szilárdságára, az ideo­lógiai, cselekvési egység erő­sítésére és továbbfejlesztésére. a politikai műveltség növelé­sére. Nem arról van szó, hogy az alapszervezetek az elmúlt évek­ben nem törekedtek ezeknek az elveknek a betartására, ha­nem arról, hogy a kát említett- határozat fokozottan ráirányí­totta a figyelmet a párttaggá nevelés és a pártba való fel­vétel fontosságára és a céltu­datosság erősítését tűzte ki fel­adatként. A pártalapszerveZetek és pártszervek helyesen értelmez­ték a határozatokat, s munká­juk nemcsak az egyetértésről tanúskodik, hanem arról Is, hogy az elvi állásfoglalások­nak n gyakorlatba való átülte­tés?’-» is alkalmasnak bizo­nyultak. Ezt a fenti megállapítást igazolja a szekszárdi ■ járási pártbizottság felérése. amit az említett témakörben végez­tek. Az elmúlt időszakban nyolc­van új taggal növekedett- a kommunisták száma a járás­ban. Ennél érdekesebb és jel­lemzőbb az a szám, amely a munkás jellegre utal. A hatá­rozatok megjelenése óta fel­vettek zöme a szakmunkások köréből kerül ki. összességé­ben ők alkotják az új párt­tagok 58 százalékát. Az újon­nan felvettek valamivel több mint 90 százaléka munkás. Ami a nem'fizikai dolgoz’kot illeti, itt is a műszaki irányí­tásban közvetlenül részt vevők javára billen a mérleg, a fent maradt tíz százaléknak több mint kétharmada. Nagyon jónak értékelhető, hogy a tagfelvételek során nőtt a nők és a fiatalok ará­nya az elmúlt évekhez képest. Az összes most felvett pártta­gok több mint egynegyede nő, a harminc éven aluliak ará­nya pedig 65,1 százalék. To­vább javult a KlSZ-álapszer- vezetek párttagajánló tevé­kenysége. Míg 1971-ben a KISZ-tagok sorából felvett párttagok 37 százalékának Volt egyik ajánlója az ifjúsági szer­vezet taggyűlése, addig mos­tanra -éz az arány 75,7 száza­lékra emelkedett. 33 olyan fia­tal került a párttagok sorába, altinak egyik ajánlója a KISZ- taggyűlés volt. Kedvezően alakult a tavalyi tagfelvételek során a párttagok iskolai végzettsége is. Az ősz. szes felvett párttagok több mint 90 százaléka rendelkezik nyolc általános, /vagy ennél magasabb iskolai végzettség­gel. Mindössze hát olyan elv­társunk van. aki még nem fe­jezte be az általános iskolát. Azért írjuk, hogy még, mert jelenleg valamennyien tanul­nak, Nem lenne helyes elhallgat­ni azt sem. hogy a munka so­rán. a szekszárdi járásban is találkoztak néhány esetben meg nem értéssel, vagy hely­telen felfogással. Ide tartozik például az. hogy egyes helye­ken élbizonytalanodás követ­kezett be, különösen az el­múlt időszakban, és valamifé­le lassítással igyekeztek bebiz­tosítani az alapszervezet mun­káját. Másutt úgy értelmezték a határozatokat, hogy most már nem is lehet mást fel­venni. csak fizikai munkást. Megint másutt oly magasra emelték a mércét a felvételü­ket kérők esetében, hogy ez sem indokolt. Néhány helyen akadályt jelentett a szubjekti­vitás is. A járási pártbizott­ság és a közbeeső pártszervek céltudatos munkájának köszön, hető. hogy a meg nem értést és az egy-két esetben jelent­kező ellenérzést sikerült meg­szüntetni és a tagfelvételi mun­ka mind aránvaiban. mind a megelőző nevelést illetőeíi a határozatok szellemében fo­lyik. Amikor a felvételekről, a párt taglétszámának gyarapo-’ dásáról és a párt erejének nö­vekedéséről beszélünk, szólni kell arról is, hogy a párt nem­csak gyarapodik új tagokkal, hanem egyesek ki is kerülnek soraiból. A kizárás, törlés és kilépés, bizonyos határokig, a párt szervezeti életének -nor­mális folyamata. Egészségesnek akkor mondható, ha pem túl­ságosan nagy b ^kerülők szá­ma', továbbá ólkánokat érint, akik veszélyeztetik a párt egy­ségét, erkölcsi-politikai tiszta­ságát és ' nem kénesek elégét tenni a párttagsággal járó kö­vetelményeknek. 1973-ban, a szekszárdi járás­ban, 59 fő keriilt ki a párt­ból. Az a tapasztalat, hogy a kikerülők mind olyanok, akik n?m alkalmasak arra. hogy a párt tagjai legyenek. A kizárá­si okok között szerepel pél­dául: párthatározat, pártmeg­bízatás végrehajtásának elmu­lasztása, anyagi károkozás, lo­pás, vallásosság stb. A kilé-1 pettek olyanok közül kerültek ki, akik sokallták a tagdíjat, vagv valamely egyéni — ál­talában vélt — sérelem érte. A törlések okai között legtöbb esetben a szervezeti élet elha- nvagolása, a tagdíjfizetési kö­telezettség rrieötagadásn és az átietentkezási kötelezettség el- mu'rs-tása szerepel. A kizár­tak '’ima kilenc, a kilépette­ké hát, a többit törölték a párttagok sorából. Nem kétséges, hogv ezeknek az embereknek a pártból va­ló kikerülése indokolt volt, nem árt azonban azt ih szóvá tenni, hogy a jövőben az alap­szervezetek, de a pártszervek is kívánatos, hogy rendszere­sen és folyamatosan foglalkoz­zanak ne csak az átfogó poli­tikai feladatok megoldásával, hanem a párttagok egyéni problémáival is. folytassanak határozottabb nevelőmunkát, adjanak nagyobb segítséget az alapszervezetek tagjainak kö­zösségi és mindennapi életük­ben. A szekszárdi járásban a ha­tározatoknak és a párt műkö­dése által diktált követelmé­nyeknek megfelelően folyik a pártépítő munka. A további­akban is vezérelv a Központi Bizottság 1972. noverpberi ál­lásfoglalása és az azt követő politikai bizottsági határozat. Az alapszervezetek és a párt­szervek törekednek a határo­zatok mind magasabb szinten való végrehajtására. L. Gy. A napraforgómag olajtartalmának meghatározását végzi az ireg- szemcsci takörmánytermesztési kutatóintézet laboratóriumában Sza. bados Rózsa, Fehérvári Istvánná és Magyar Istvánná. Fotó: G. K. Ünnepek a cselekvésre Megkezdődtek az idei forra­dalmi ifjúsági napok. Az elő­zetes híradásokból többé-ké- vésbé ismertek már á kiemelt programok időpontjai és hely­színei. Ifjúsági vezetőket, KISZ- funkciónárlusokat. tisztségvise­lőket ég természetesen az új­ságírót Is ilyenkor áz érdekli, vajon milyen lesz az idei FIN? Mit szeretnének fiatalok és idősebbek is elérni az ünne­pek, az emlékezés segítségé­vel? EJpször is azt. hogy a három forradalmi tavasz esz­méje — a forradalmiság, a hazafiság és az internaciona­lizmus —• ne csak az ünnep­napok alaphangját adja meg, hanem váljék mindenkori hét. köznapi tevékenységünk jel­lemző sajátosságává. Ami vi­szont csak úgy remélhető, ha a tízen-, huszonévesek a fogal­mak tartalmát értik világosan, s nem rekednek meg a külső­ségek. a formai jegyek tudo­másulvételénél. * Ki-ki a maga tapasztalatából említhet példát arra. hogy mi­lyen könnyű elrontani, forrná, lissá tenni ünnenlé-re méltó események évfordulóit. Amikor az ünneo mindössze annyi, hogy felöltjük a szebbik ru­hát, kitűzzük hajtókájára az alkalomhoz illő jelvényt’, meg­hallgatjuk — félfül1 el fi ével­ve — az esedékes beszédet, s hazatérünk ané’kül, hogv akár­csak rezdtí’t vólná bennünk’ a lélek. És ilyenkor item feltét­lenül a szóneír avenge. A szó­rok lehet mestere a fogalma, zásnak, mégsem hat. Mert nem éljük vele mondandóját. A fiatalok különösen érzé­kenyek. szinte idegesíti őket a frázisnak hangzó szó. A „le­gyél jó hazafi!”, a „dolgozz becsületesen!”, „küzdj hétköz­napi forradalmár módján!” tí­pusú biztatások, intelmek nem egyszer hatástalanok. Pedig nem mondanák valótlant, nem hiábavalóságokra akarnak rá­venni. Csák éppen gyakran hiányzik a ftigalmak, az ösz- szefüggések magyarázata, s még inkább hiányzik eme kí­vánalmak megvalósításának módja. Hogy a ió hazafi rrla Magyarországon milyen. csele­kedetekkel válik azzá. á hét­köznapi forradalmárt miről is­merhetjük fel, a „dolgozz be­csületesen!” megfögadása mi­ként válik közhasznú erénnyé. Személy szerint az idei ren­dezvények többségét nagy vá­rakozással figyelem. Van re­mény arra. hosv majd mind­egyiken az eddiginél nagyobb arányban lesznek résztvevők, ..szereplők”, és kisebb arány­ban szemlélődök. ..nézők". De az ünnepi megemlékezéseknél, a rendezvényeknél is fonto­sabbnak tartom azt, ami előtte, utána. Körülötte történik. R^z* ben n politikai előkészítés cím. szó alá sorolható beszélgetései két. KIS/-taggyűléseket és KISZ-aktívákat. Alk-dmam volt. néhányat- végighallgatni. Majd mindegyik izgalmas vi­tává alakult, a rés7tve'”ök ugvanis nem nyugodtak addig, amíg a maguk számára nem értelmezték 1848. a Tanácsköz­társaság. hazánk felszabadulá­sának jelentőségét, az ezekhez a sorsfordulókhoz kötődő fo­galmakat. Másrészt pedig fontosnak tartom — talán, mind közül a Négy tanteremmel bővítik a decsi általános iskolát Negyedmillió forint a lakosságtól — Tervek, társadalmi munkában Decs kinőtte általános isko­láját. A körülmények arra 1 kényszerítetták- az • iskola veze­tőit, hogy az egykori felvonu­lási épületekben is osztályter­meket rendezzenek be. A közelmúltban az ép ír,ők végre hozzáláttak az iskola bő­vítéséhez. Ám amíg ez megtör­ténhetett, társadalmi összefo­gásból jó példát mutattak a decsidk. Hogy miért? Amikor először felvetődött az általá­nos iskola bővítésének gondo­lata. a nagyközségi közös ta­nács a terveiket, elképzelése­ket, falugyűlés keretében is­mertette a lakossággal. A falu­gyűlésed született meg a de- csiek* elhatározása is, amely szerint a bővítési munkálato­kat — lehetőségeikhez mérten — anyagilag is támogatják. A lakossági gyűjtés végeredmé­nye — több mint negyedmillió forint, amely az iskola bővíté­sének céljára adott állami tá­mogatással együtt fedezi a költségeket. Érdemes ast is megjegyezni, hogy a tervek is társadalmi munkában készül­tek. Az építkezés különben a múlt év végén kezdődött el. s ha minded jól megy. akkor a négy új tantermet már a kö­vetkező tanévre, azaz szep­tember 1-gyel birtoktikba ve­hetik a decsi iskolások. A négy tantermen túl, az építők külön csapatotthont is kialakítottak az iskola úttötőinek, s az osz­tálytermekbe épített harmoftl- kafalak alkalmassá teszik a helyiségeket a megfelelő kö­rülmények között folyó szak­köri munka végzésére is. legfontosabbnak — azokat < ?- ötleteket, melyek a kisebb-na- gyobb közösség érdekéért való cselekvést szorgalmaztak. Ürügyként. a cselekvés nyitá­nyaként említve az évfordulót. Mondván, hogy így vagyunk méltóak a forradalmár elődök­höz. Nem emlékezéssel — az­zal is persze —, nem ünnepi szóvirágokkal. — bár a ke­gyeletről sem feledkeztek meg, hanem valami plusz cselek­véssel, amely fiem tartozik a munkahelyi kötelességek közé. Példának okáért a Láng gép­gyáriam: egyik KlSZ-alapszef- vezete védnökséget vállalt egy több mint negyvenmillió dol­lár értékű exporttermék jó mi­nőségéért. A forradalmi ifjú­sági napok előkészítése közben formálódott a vállalás. Máshol „A mi világunk" címmel ki­állítást szerveztek az építőipa­ri főiskolások, egy nyomdaipa­ri szakközépiskola negyedike­sei tanáruk iránvításával Per- czel Miklós emlékiratait jelen­tetik meg. Számukra évek múlva sem. azt jelenti az 1074-es eszten- dő márciusá—áprilisa, hogy az ünnepeken szépen felöltöznek, meghallgattak szavalatot, be­szédet, elhelyezték a koszorút, hanem ezeken kívül munká­jukra. alkotásukra emlékezhet­nek. Fölösleges a kérdés, hogy melyik ünneplési mód a mara­dandó. melyik igazán méltó az alkalomhoz. Egy nem éppen irikorú szer­számkészítő mondta a fiatalok FIPÍ-programjának ismereté­ben: „Lehet, hogy szavakban nem tökéletesen fejezik ki, mit jelent a forradalmár elődök példáját követni, a forradalmi eszmék örökösének lenni, de a tetteik bizonyítják, érzik, mit és hogyan kell tenni. . Hadd tegyem hozzá, hogy akik cselekvésük Célját, hasznát ér­zik. azok a szavakat is hite­lesebben fűzik össze, ügy, hogy ne váljanak puszta jelmondat­tá. 'A. D. saüii 1974. március 20.

Next

/
Thumbnails
Contents