Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Hétfői kérdésünk:

Hogyan segíti az SZMT a nagycsaládosokat ?

Kérdésünkkel Egyed Mihályt, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkárát kerestük fel, aki bevezetésképpen arról a felmérésről beszélt, amelyet az

SZMT a közelmúltban végzett. A felmérésből megállapítható, hogy megyénkben 1665 azoknak a családoknak a száma, amelyekben három, vagy annál több gyermek van.

Hogyan segítheti a nagy- családosokat az SZMT? Már 1970-ben, a nőpolitikái párt- határozatot követően intézkedési tervet dolgoztak ki a szakmai megyebizottságok és munkahelyi szakszervezeti bizottságok részére. Ebben összegezték azokat a nagycsaládosokkal kapcsolatos feladatokait is, amelyeket a szakszervezetnek kell megoldania az elkövetkező évek során. Az intézkedési tervnek a nagycsaládosokról szóló részében többek között hangsúlyozták azt, hogy a szakszervezeti bizottságok a lehetőségekhez mérten kezdeményezzék az üzemi gyermekintézmények

gyors ütemű fejlesztését, bővítését. Ezért felül az üzemi szakszervezeti bizottságok

feladata a rendelkezésükre álló anyagi erőforrásokból a nagycsaládosok rendszeres támogatása is.

. Egyed Mihály külön is említést* tett arról, hogy az in-, tézkedési • terv alapján az üzemi szakszervezeti bizottságoknak vizsgálniuk kell a munkahelyi szolgáltatások helyzetét, az esetleges bővítés feltételeit. Az SZMT feladatként jelölte meg az állami és szövetkezeti lakások elosztásánál a nagycsaládosok előnybe helyezését, továbbá azt, hogy a munkahelyi szakszervezeti bizottságok támogassák a nagycsaládok magánerőből történő, családiház-építését.

A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége a közelmúltban ismételten napirendre tűzte a nagycsaládosok helyzetét, s megvonta az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának mérlegét. -Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok és szakszervezeti bizottságok az intézkedési tervnek megfelelően végezték munkájukat, s a megyében élő nagycsaládosok segítése annak alapján történik.

Az eddigi eredményekről szólva Egyed Mihály elmondotta, hogy a megye sok vállalatánál, üzeménél, gyáránál hasznos kezdeményezések születtek — a nagycsaládosok érdekében. Különösen figyelemre méltó a Bonyhádi Cipőgyár kezdeményezése, ahol a nagycsaládosok gyermekeinek cipőt- adtak ajándékba. Megyénk jó néhány munkahelyén nyújtottak anyagi támogatásit, segélyt a nagycsaládosoknak^ tanévkezdés előtt. A megye állami gazdaságai közül különösen jó példával jár elől a Dalmandi Állami Gazdaság, ahol az elmúlt ősszel 106 nagy családból származó gyereknek vásároltak iskolai felszereléseket, öt gyerek után óvodai, 10 gyerek után kollégiumi és 23 gyerek utárí napközi térítési díjat fizettek. Ugyancsak a Dalmandi Állami Gazdaság vásárolta meg 30 gyereknek az egész évre szóló autóbusz-bérlet- igazolványt az iskolába járáshoz.

Az anyagi támogatáson túl jelentős volt az a segítés is, amelyet néhány vállalat nyújtott fuvarok, bontási anyagok

biztosításával nagycsaládos dolgozójuk családiház-épí- tóséhez. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége külön is vizsgálta a nagycsaládosok üdültetésének helyzetét, annál is inkább, mert a SZOT Elnöksége a jövőben növelni kívánja a nagycsaládosok üdültetési lehetőségeit. A SZOT elnökségének határozata értelmében néhány szakszervezeti üdülőben szobák egybenyitásával teremtenek lehetőséget a nagycsaládosok üdültetésére, s ezek megyénkben is előrelépést jelentenek majd ezen a téren. Az SZMT mindezen túl külön is lépéseket tett-an- nak érdekében, hogy az üténii üdülővel rendelkező vállalatok, gyárak, üzemek hasonló módon próbáljanak lehetőséget teremteni nagycsaládos dolgozóik üdültetéséhez. Még egy számadat az üdültetésekkel kapcsolatban. Tavaly a családos beutalók keretében 250 gyereket tudtak üdültetrti, s az SZMT arra törekszik, hogy a nyári' gyermeküdültetésekben is elsősörban azok a gyerekek -vegyérték részt, akik nagy családból származnak.

A' Tolna megyei Tanács VB. és az SZMT elnöksége közötti együttműködési megállapodás értelmében a lakáselosztó bizottságok munkájában részt vesznek a szakszervezet képviselői is. A bizottságok tevékenységét úgy igyekeznek befolyásolni, hogy a lakáselosz- tásrtál a nagy családok előnyhöz jussanak. Egy Szekszárd- ra vonatkozó adat szerint például 1975 végére várható, hogy a megyeszékhelyen élő valamennyi nagy család lakáshoz jut.

Egyed Mihály elmondotta végezetül, hogy a nagycsaládosok . támogatásában, »■ segítésében az SZMT-nek továbbra is megvannak a feladatai, s ezek mielőbbi megoldása mindnyájunk — társadalmunk ügye.

— vj. —

1944. március 19.

Harminc évvel ezelőtt német páncélkocsik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 19-re virradó éjjel a náci Németország ^hadereje megszállta Magyarországot.

Történelmi tény, hogy Kál- lay- •) Miklós miniszterelnök, amikor> környezetében jav asojtjákj. valamiképpen az or- ezá^piz kellene fordulni, va- lahó^y ilegalábbis' tájékoztatni kellerte' a 'nemzetet; a. keserű valóságról, íg# utasította el a gdrtdoíáíot? „Nfcm lehet'az emberéltét éjszakai -álmukból felverni,"

Szinté;' ^jelképesnek'>• lehet teMÉ#h££w ..Hprthy-rendszér e íjéUegást^si'- vehetőjének -ái- lásf^íglálását ’ és -egyben1 búcsúszavát a ''-m,agyar történe- lé*jgte tgyáézos, napiján. -Amint a ez. a,'

rvu»gáía.HAsa- magyarázattal szőtóál' .arra is: miért, tudták Hi^erié,^ téíj'áh könnyen megszállni .országot, miért nem bo^-tájtpzóti'dti' érős. széles, ha- té*r)ny‘ellenállás hazánkban.

•Horthy és'; ügyvivői ekkor már tisztában voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban. a népi beavatkozást kikerülve. előkészíteni a kiugrást, — ahogy akkoriban, a

Bemutatjuk Pauli Annát:

Textilbe szőtt álmok

Egy-egy találkozásról, majdnem véletlen hozta beszélgetésről az embernek sok minden eszébe jut; Olykor meglehetősen távoli témakörbe tartozók is. Vasari írta a reneszánsz nagy művészéiről oly kedvesen pletykáló művében, hogy a legjelentősebbek közül nem is egy milyen sokszorosan kísérletező kedvű

volt, végeredményben pedig mennyire féltőn szerették mesterségük drága áron megszerzett titkait. Ami más szóval azt jelenti, hogy értették művészetük mesterségbeli részét és nem szégyelltek fáradalmas munka árán megtanulni azt. A középkor és a reneszánsz művészeti műhelyei nem voltak minden földi jóval felszerelt luxuskollégiumok. és a művészi munka kezdeteivel nem járt munkaidő-kedvezmény.

Mindez egy szerény tolnai házban ötlik eszembe, amilyenhez hasonló akad a nagyközségben még néhány száz. Pauli Anna mái évekkel ezelőtt elszakadt Tolnáról, de máig ide tér időnként haza a főváposból, ahol dolgozik és alkot. Nem eredmény taienű!, hiszen kevés fiatal textil tervező dicsekedhet azzal, hogy 1973-ban a BNV-n nyert díjat egy függönysora, egy kagylós mintájú másik ugyanabban az évben a szombathelyi iparművészeti biennálé második díját vitte el, a berlini VIT-en is szerepelt térelválasztóját pedig megvette az iparművészeti. Múzeum.

— Valószínűleg tik art még néhány megyénkből, elszármazott tehetség; akiről édeskeveset tudunk és mindig., ösziví- sen vállalkozunk bemutatásukra. Most. magán kezdve a sort, mondjon néhány- szót eddigi pályájáról!

— 19.64-ben érettségiztem

Pécsett a művészeti gimnáziumban. Utána az Iparművészeti Főiskola textiles tagozatán felvételiztem ... .

— Felvették? '

— Nem; És nem vettek fel 1964-ben, sőt 1965-ben sem, csak 1966-ban.

— É6 addig? Itthon volt?

— Dehogy. Gyárban dolgoztam ...

— „Prédálta a tehetségét?”

— Csudát! Ez olyan álprobléma. amit jobb, ha le se ír. A művész nem válik ketté, ha pedig elszakad az anyagától, amelyikkel foglalkozni akar, akkor már nem is művész. A gyári munka egyebek köztarra is “jó volt, hogy 1 megerezzem, milyen keveset' tudok. Í970-bén szerezted^ diplomát és 1971-ben felvettek a csil- lagfjegyi IténszöVőhöz textil- tervertőnek.

Ttzután* egv kisebb-szakmai előadással felérő- Szövegrész kellene, hogy következzen.- ha mindent vissza' akarnánk; - ad- rtV te indulás 'nehézségeiről, örömeiről és arról,;.; hogy 'milyen.'fontos az an'yág,' de' a' gyári élet isméréte is.- Páuli Anna • szinte undorral' 1 '-szól a „nylon-korszakról”,' az- ősi anyagoktól való ' ideig-óráig

tartó idegenkedéstől, ami az egészségre is káros volt. A textil vonatkozásában tájékozatlan kérdező megtudja, hogy „semmitől bem féltünk-' úgy, mint a lentől”, tehát lenszövőben. degpzni különösen nehéz munkaterület. 'Ä' munka maga séma. könnyű, hiszen a tervezés igaz ugyan, hogy a textilbe szövésre szánt álmokkal kezdődik, de utóbb az álmokat milliméterpapírra kell vetni, .minden öltéshelyet kipontozni, ami firkái teljesítménynek se csekélység.

— Hogyan kapott kedvet, a pályához?

. — Édesanyám mellett, aki ugyan nem textiltervező, de rengeteget és jó ízléssel varrt iá 3 laza.

— Vannak a szakmában példaképei ?

1 — Kinek nincsenek? Pécsi

László és Szilviczky Margit textiltervezőkre tudok leginkább felnézni."

— A munkahelyén megbecsülik?

— Időbe telt. amíg eljutottam odáig. Eleinte feleslegesnek tartottak. Pedig az ipar, a nagyipar is és a művészet a mi esetünkben elválasztha- tatlanul összefügg.

— A gyáron kívül hol dolgozik? Hol van az otthona?

—- Az otthonom itt van,

' Tolnán, a szüleimnél. Budán, a ’ Városmajorban, albérletben élek. Ott is dolgozom. Ne- ' ház. .

Ordas Iván

• Fotó: Gottvald Károly

miniszterelnökre célozva emlegették — járni kezdték a „Kállay-kettőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapja. hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. • A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá . ne ébredjen a tényleges helyzetre: a háborúból. az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az lehet, ha a németek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az antifasiszta koalíció- többi tagjával.

Horthyék néptől való féléimét. a haladástól és a közvélemény elaltatásának. illúziókban ringatásának taktikáját használták ki Hitlerék. , 1944. március 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi lát- szatfüggetlensége is. de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyamatot, -beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védjegyezte” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai apparátusával hajtotta végre. Ilyen módon, viszonylag jelentéktelen személycserék után, a német megszállók minden terror intézkedésükben számíthattak a magyar közigazgatásra és hatóságokra, nem is beszélve a hadseregről, amely tovább harcolt a németek oldalán.

Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszállás. az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, megkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen néme.ellenés ember letartóztatását, ' megklnzását. koncentrációs táborba hurcolásá', megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának. hadszíntérré változtatásának folyamata is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-től ők maguk, mididen külső kényszer nélkül' tettek.

Mégis, 1944. március 19-e nemcsak a szégyen. a vereség napja. Horthyék gyávasága és nemzetárulása, a német fasiszták gátlástalansága és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésre ösztönzött. A német megszállás idején kezdtek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportosulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei között, az az osztály- és párt-szövetségi rendszer, amely alapja volt az ellenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot. a forradalmian átalakuló magyar társadalom ég az ú j népi kormányzási rend.

(ni)