Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

I I magazin • magazin A naítalin alkonya A naftáidat először molyir­tó szerként (pontosabban: molyriasztó szerként) ismerte meg a, világ, s mint ilyen, so­káig „egyeduralkodó” volt. Később kiderült, hogy oxidá­ciója révén ftálsavanhidrid is előállítható belőle, meLy a hőre lágyuló műanyagok lágyítószere, illetve a po­liészter műanyagok gyár­tásának fontos kiindulási anyaga lett. Mikor erre rájöt­tek, molyirtószerként már kor­szerűbb anyagok is rendelke­zésre álltak, így a városigáz­gyártás melléktermékeként kapott naftalint csaknem tel­jes egészében ftálsavanhidrid- d-é dolgozták fel. A nafíalin ekkor „fénykorát” élte. min­den mennyiség kevésnek bizonyult belőle. Márpedig a városigáz-gyártás fokozatos visszafejlődésével — a föld­gázból bontással nyert gáz lé­pett a kőszénből előállított városi gáz helyébe — egyre csökkent a rendelkezésre álló naftalinmennyiség. A vegyészek talán éppen a legjobbkor jöttek rá. hogy a ftálsavanhidrid a kőolajfino­mítás egyik terméke, az ' or- toxiloi oxidációjával is előál­lítható. Azóta egyre nagyobb kapacitású ftálsavanhidrid- gyártó üzemek épülnek világ­szerte a dinamikusan fejlődő műanyagipar igényeinek kielé­gítésére. A naftalin pelig las­sacskán „nyugdíjba vonul”, csak egyike lesz a jobbnál jobb molyirtószereknek. (Ha­zánkban éppen napjainkban térnek át a ftálsavanhidrid ortoxilol alapú előállítására.) Hogyan mérik a madarak repülésének magasságát Mostanáig azt tartották, hogy a madarak legfeljebb 1 kilométer magasba tudnak felemelkedni, de ezt csak szemmérték alapján állapítot­ták meg; senkinek sem sike­rült pontosan megmérni azt a legnagyobb magasságot, amed­dig a madarak felrepülnek. Mindeddig ugyanis nem volt olyan kicsiny ég könnyű ma­gasságmérő készülék, amelyet a repülő madárhoz ... lehetett volna erősíteni. Svéd íutiüSöJs egy csoportja most v -kidolgo­zott egy ilyen műszert,. A.ké-: szülék súlya nem egészen 1 gramm, legfőbb alkatrésze pe­dig a polonium nevű radioak­tív elemmel teli parányi edény. Az édény .mellett van egy filmszalagot tartalmazó kazetta. Meghatározott idő­pontban a kazetta ki­nyílik, és a filmet a polonium kisugárzása éri. Minél magasabbra emelkedett a madár, annál erősebben hat a filmre a radioaktív sugárzás és a film annál jobban meg­feketedik. Ez azzal van össze­függésben, hogy a magasság növekedéséyel együtt, icsökken a levegő sűrűsége és a radio­aktív sugárzás könnyebben el- jlÚ a polonium<?t, j tBKtaima^ó kapszulától ai íitmsfeaiá^igi í számítják ki, hogy milyen magasban szállt a madár. A műszer segítségével kiderült,’ hogy a postagajlajnbpk -példá-f ul csaknem 2 kilométer iría- gasságba is felemelkednek. Jő tanács horgászoknak Ne lőjétek le a repülőgépeket! Régóta köztudomású, hogy a halászokhoz és a vadászok­hoz a leghihetetlenebb történetek fűződnek, azt az esetet azonban, amely h brazil Luis Carlos Leallai törtéit, maga Munchausen báró is szívesen felvette volna-elbeszélés-gyűj­teményébe. j,. . Az eset színhelye a Brazília déli részén lévő Osório vá­ros környéke. Január első vasárnapján Luis 'szokása, szerint . barátaival horgászni indult a tengerre. Pergőcsalis felszerelést használtak. A tenger viharos volt, a hal a parttól, messzebbre vonult. Ilyenkor csak azok a horgászok járnak szerencsével, akik jó messzire be tudják hajítani a viliantót. Luisnak ez mindig sikerült, különösen a súlyos nehezékkel. Ráakasztotta tehát a 300 gramm súlyú álomdarabot és neHííigott,. hogy bevesse. Annyira belemelegedett, hogy észre sem j vette az alacsonyan, a víz fölött elrepülő egymotoros sportrepülő­gépet. A nehezéket tartó zsineg elszakadt, az ólom felröp­pent a magasba, és egyenesen a repülőgép kabinjába csapó­dott. A nehezék rapityára törte az öveget, és megsebesítette a pilótát, az azonban leküzdötte fájdalmát, és nagy nehezen eljutott a repülőtérre; alighogy leszállt, kizuhant a kabinból. Odasiető társai kórházba vitték; ott kiderült, hogy eltört az állkapcsa. A szakemberek véleménye szerint a pilóta szeren­csésen úszta meg a dolgot, ha tekintetbe 'vesszük, hogy az álomdarab nagy sebességgel szállt, a repülőgép sebessége legalább 160 km volt, a becsapódás pedig majdnem szemből - v történt. Alsószoknya felsőruhaként Túlságosan szép ahhoz, hogy elrejtsük A párizsi divatbemutatón Karl Lagerfeld _ és Roland Chakkal külön tapsot kapott; manökenjeiket alsószoknyában és pizsamában sétáltatták a bemutatón. A két divatterve­ző modelljei azonban nem azért születtek, hogy ruha vagy takaró alatt tűnjenek el. Az utcán hordásra tervezték őket A düseszből, műszálból vagy tisztaselyemből készült, csipke szegélyű és keskeny vál- pántú fehérneműk most még a fehérnemű-üzletekben kap­hatók és ruha alatt kell hor- daa* ékei; a kereskedelem azonban jó üzletet remél az alsónemű-divattól. A nadrág­divat ugyanis lassan tűnőben van, a nők egyre inkább a ruhák iránt érdeklődnek. A ruhák egy része béleletlen, s ez újabb esélyt jelent az alsó­ruha számára. Hogy ez az irányzat sikert arat-e, azt a nők fogják el­dönteni az üzletekben. Az vi­szont kétségtelen, hogy a Pá­rizsban készült alsószoknya jellegű ruhák igen drágák, s aki lépést akar tartani a di­vattal, az kénytelen valódi alsószoknyát hordani, mert az lényegesen olcsóbb. A balkezesség Szinte nincs olyan ember, aki egyforma ügyesen hasz­nálná a kezeit. A legtöbb em­bernek a jobb keze az erő­sebb, ügyesebb — értékesebb. Vannak azonban — jóval ke­vesebben — ákiknél ez fordít­va van: a bal kezük a hasz­nálhatóbb. A köznyelv az elő­zőket „jobbkezeseknek”, az utóbbiakat „balkezeseknek” nevezi. S ha a balkezesek az emberiség jóval kisebb részét is teszik ki, olyanokat talál­hatunk köztük, mint Homé­rosz. Michelangelo, Leonardo da Vinci, Goethe, Heine, Franklin Benjamin, Beetho­ven, Wagner. Hazánkban minden * 100 gyermekből 5 balkezes, ami azt jelenti, hogy a másfél mil­liót meghaladó általános és középiskolás tanulóink közül 80 ezer a balkezes. Ez a nagy szám — a balkezesség gyako­risága — azt bizonyítja, hogy érdemes a kérdéssel foglal­kozni, annál is inkább, mert sokan még ma Is kóros fo­gyatékosságnak tekintik. A BALKEZESSÉG OKA Az, erősebb, használhatóbb kezünket gyakrabban vesszük igénybe, míg a másikat in­kább csak segítségként hasz­náljuk. KijS számban olyanok is vannak, akiknek mindkét kezük egyformán erős és használható. Mi az élettani magyarázata annak, hogy a k'ét kezünk. nem egyformán „Auköflür'*? ‘ A válasznál az emberi test részarányosságá­ból .kell kiindulnunk. A két testiéiben szimmetrikusan he­lyezkednek el a páros szer­veink, de ezek nem egyfor­mán működnek. A jpbb kéz mozgását a bal agykéreg-fél irányítja. És miután a leg­több ember bal agyféltekéje a fejlettebb, ezért ügyesebb a jobb kéz. Arra a kérdésre vi­szont, hogy miért fejlettebb a bal agyfélteke, a tudomány még nem tud egyértelmű vá­laszt adni. éppúgy, mint ar­ra a kérdésre, hogy miért fek­szik a szív a test bal felén % NEM K$)R(?S? .^ I^ i A tudomány viszont matór1 határozottan állítja, hogy a' balkezesség nem kóros < jelen­ség. Mégis, bár a .Jb^lkezesék- i‘ nek ■ nem keli ‘'szégyégkézíi.iifk, a .kérdés nem olyan'egyf^e$ű! i Kultúrviiágunk berendezéseit ugyanis az általában vezető jobb kéz erő- és ügyeáségi fö­lényének megfelelően tervez­ték meg, készítették el: a gé­peket, • eszközöket, ezerszámo- _ kát, a különböző csavarokat, munkapadokat, hangszereket, orvosi és laboratóriumi beren­dezéseket, műszereket, az autó- és motorkerékpár fo­gantyúit, stb. stb., társadalmi szokásaink: a köszönés (kéz­fogás), az étkezés, az evő­eszköz-használat kialakulása is ehhez igazodott. A balkezesek tevékenysége ezekben jelentősen korlátozott. A körülmények kényszerítő hatására a kijelölt munkát a balkezes is elvégzi ugyan a számára nem kedvező gépen, de körülményesebben, több energiával, nagyobb figyelem­koncentrációval. Több idő is szükséges számára, mint a jobbkezesnek. Iskolai vonatkozásban ilyén nehézség a tantermek meg­világításának egyoldalúságá­ból és a padok elhelyezéséből fakad, ha csak a jobbkezesek­re gondolnak és figyelmen kí­vül hagyják a balkezesek igé­nyét. S mindehhez jönn.ek azok a pszichológiai hatások, ame­lyek még mindig minduntalan érik a balkezest: „Hogy fogod azt a ceruzát?’’ A BALKEZES GYERMEK Nem kellemes a balkezesnek hallgatni ezeket a megjegyzé­seket. ezért, jó, ha már kora gyermekkorban, rhegfelelő ma­gatartást . tanúsítunk a balke­zes gyermek iránt. A csec^emeíke^éInek'‘a’haSz-r nálatábai^: jjj’e(p „te$£ különbsé-, get, hol az egyiket, hol a ma-, sikaiT “hSsffimjay'' Hathőnapcfá korban jelentkezik az egyik kéz fóközettsbb használata. A tízhónapos gyermek pedig, bár játék közben mindkét ke­zét egyformán ‘ használja, a nagyobb erőt - kívánó foglal­kozásokhoz márv határozottan a jobb kezpt veszi igénybe — ha jobbkezes. Érdekes, hogy kisgyermek- korban időnként. változik, hogy melyik' az „yralkodó” a két kéz’közül, 'Az elejnte két­kezes gyermokfiek később hol az egyik, ’’Bői á másik keze yálik uralkodóvá, és csak ezt g ^ően alakul • ki a jobb-, Xe-i fcaiKázedfeé» A gyer- íl-a^kilonps erőt, figyelmet, ügyességét..kívánó foglalkozás, az, önkéyitáeií kifejező és vé­dő. ipozdul^tok -esetén ; jellem- izőímódán úigáziiáiia a bal. il­letve'. a {jobb- kézét.' Sok eset­ben' ez elárulhatja, hogy. a jobb .vagy' a báty kéz uralkodó szerepe -alakul-e ki. ' •*;.« Megfigyelték, hogy & ha -ä gyermekek ; mindkét^ kezét egyenlőén foglalkoztató mun­kára fogják, a jobbkezesnek a ***** jobb keze, a balkezesnek a bal keze válik ügyesebbé. A jobbkezes a jobb kezét, a bal­kezes a bal kezét „trenírozza”. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a teljes jobb- és a teljes balkezesség között számos vál­tozat; lehetséges. E különbö­zőségen belül találjuk a rej­tett vagy részleges balkezes­séget és a kétkezességet. ÓVATOS NEVELÉS Á balkezes gyermek neve-i lése nagy tapintatot igények A kifejezetten balkezes gyer­meket kockázatos erőszakkal jpbbkezességre szorítani. S mi- . után nehéz megállapítani, hogy a balkezesség milyen fokú, még a kellő hangnemű átSzóktátáöáfriS^ is á Tégriá- gyobb óvatosság szükségek MoM,túöPfszialjuk, . gyermekünk, tanítványunk ha­tározottan balkezes, semmi­képpen sem szabad őt jobb­kezességre szoktatni, mert a balkezes gyermek jobbkezes- ségre való erőszakos nevelése a ' gyermek idegrendszerében súlyos funkcionális és pszichés zavarokat idéz elő (beszéd­zavar, ' dadogás, a mozgás ügyetlensége, a megfigyelő­képesség és megjegyző emlé­kezés csökkenése, dacossági szorongást írási-olvasási zava­rok," stb-) Könnyen kialakul­hatnak ilyen idegrendszeri za­varok az olyan gyermek ese­tében is, akit rejtett vagy részleges balkezesnek ítélnek,' de a gyakorlat azt igazolja, hogy hangsúllyal a bal kezé­vel tevékenykedik, tehát kö­zelebb áll a balkezességhez: Nem szabad tehát felesleges pszichikai terheléssel' nehe­zebbé tenni a balkezes gyer­mek életét, ’ hiszen úgy is sok nehézséggel kell megküzdenie a jobbkezesek számára kiala­kított világban* , M. L, 4­írni A kövér embrr fokozott ízlelőképessége Csukott szemmel, csupári ízéről felismerni az ételt sok­kal nehezebb, sémmint gon­dolnánk. Sok ember képtelen megmondani, mit eszik, ha előbb meg nem nézte az ételt. Az ízlés természetére vch natkozó kísérleteket folytatott egy amerikai pszichológus, Susan Schiffman. Kísérletei során néhány önkéntes jelent­kezőnek bekötötte a szemét, majd meglehetősen közönsé­ges ételekkel kínálta őket, többek között hússal, citrom­mal, banánnal és kávéízű édességgel. Annak elkerülésé­re, hogy a „kísérleti nyulak” tapintással állapítsák meg az étel mibenlétét, minden ételt a gyermektápszerekhez hason­lóan homogenizált állapotban tálaltak. Az ételek felismerésében legügyesebbnek a fogyókúrára fogott elhízott • páciensek bi­zonyultak. 65 százalékuk (fel­tehetőleg azért, mert életük­ben alapvető jelentőségű sze­repe van az I ételnek) azonnal felismerte, mit eszik. Ez a 65 százalék jóval fö­lötte áll az átlagnak. Általá­ban megfigyelték, hogy száz vizsgált alany közül alig 40 ismeri fel gyorsan, milyen ételt fogyaszt. Amikor a kí­sérleti alanyokat életkor sze­rint csoportosították, megálla­pították, hogy általában a fia­talok gyorsabbak a felisme­résben. A fiatalok 41 száza­léka, az idősebbeknek alig 24 százaléka ismerte fel azonnal a fogyasztott ételt. Susan Schiffman megállapí­totta. hogy az idős emberek nyelvén található, édes és sós ízeket megkülönböztető ízlelő­szemölcsök előbb elsorvadnak, mint a savanyú és keserű íze­ket érzékelő szemölcsök, ame­lyek még idős korban is erő­sen aktívak maradnak. Bár az elhízott páciensek gyorsabban és biztosabban, fel­ismerték az ételeket, Schiff­mann doktornő megjegyezte, hogy ezek undorítónak talál­ták majdnem valamennyi fo­gyasztott ételt. „Ennek oka az, hogy a kalóriaszegény ételei­ket pép formájában adagol­tuk. Márpedig az elhízottak' jobban szeretik a ropogós éte­leket, mint például a burgo­nyaszirmot és q pizzát.” Schiffman doktornő vélemé­nye szerint ezeket a kísérleti eredményeket fel lehet hasz­nálni új diétásétrend kialakí­tásához. ji

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents