Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

f 4 V I CSALÁD-OTTHON Táplálkozásunk helye a világban Életmódank és táplálkozá­sunk változását saját múltunk­kal már összehasonlítottuk. De nem kevésbé tanulságos, ha a hozzánk közel, és tőlünk távolabb élő népek életmód­jával és táplálkozási problé­máival is megismerkedünk. Az ős- és ókor emberének fő táplálkozási problémáját a mennyiségi tényező képezte: kevés volt a rendelkezésre álló élelem, viszont fajtában annál változatosabb. Egyes af­rikai népek manapság is száz­féle gyümölcsöt és ugyanany- nyi színesfőzeléket és hüve­lyes terméket fogyasztanak. A sok friss termék, bár rneny- nyiségüag gyakran elégtelen, de minőségileg kielégítő táp­lálkozást eredményezett. E tényt nem követendő példa­ként, hanem mint mai táplál­kozásunk egyhangúságának el­lentétét tartjuk figyelemre méltónak. A mai emberiség táplálko­zására viszont a végleték jel­lemzőek. A;z iparilag fejlet­tebb országokban élő népek elégségesen, vagy túltáplál­tak, ezzel szemben az embe­riség kétharmadát, háromne­gyedét kitevő fejlődő államok, az ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok lakossága mennyiségileg és minőségileg egyaránt elégtelenül táplált, helyenként és esetenként — így pL napjainkban Közép- Afrlkában — áz éhhalál kü­szöbén áll. MIÉRT KARCSÜAK A SVÉD NŐK? A fejlődő országokban 1300 és 2500 kalóriabevitel között mozog a napi táplálékfelvétel, általánosan jellemző a növé­nyi eredetű táplálékok, első­sorban a gabonafélék túlzott és az állati fehérjék elégtelen fogyasztása. Velük szemben az európai szocialista és kapita­lista államok, valamint Eszak-Amerika és Ausztrália lakossága kalorikusán túltáp­lált és csupán az egyes táp­lálékféleségek arányában adódnak különbségek. így a szocialista és dél-európai or­szágokban még mindig ural­kodó szerephez jutnak a ga­bonafélék. míg a többi állam lakossága túlzottan sok állati fehérjét fogyaszt. Érdekes ten­dencia figyelhető meg főleg a skandináv országokban, ahol az egy főre égő kalóriafelvé­telt az elmúlt fél évtizedben tudatosan mintegy 300—500 kalóriával csökkentették, mi­által számos táplálkozás ár­talmat — elsősorban az elhí­zást — sikerült visszaszoríta­ni. Ebben rejlik tehát a svéd nők karcsúságának a titka! A KORSZERŰ KONYHÁMÉ VÉSZÉT Nemcsak az élelmiszerstruk­túra összetétele, de az ételek fajtái és elkészítési módjai is országonként változnak. Ezek mór döntően nem a gazdasági szint, hanem a nemzeti ha­gyományok és szokások függ­vényei. Hála a széles körű nemzetközi turizmusnak, ma már egyre többen, nemcsak leírásból, de személyes ta­pasztalatok alapján is megis­merkedhetnek az egyes nem­zetek konyhaművészetével. Nem célunk és feladatunk, akár csak ezek összehasonlító méltatása. de megemlítjük, hogy a hagyományos magyar konyha — a többiekkel szem­ben — tobzódik az állati zsi­radékokban. magas a liszt fel­használási aránya, kevés a natúr főzelék és aránytalanul kevés szerephez jutnak benne a zöldségek és saláták. Nem kellene véteni konyhaművé­szetünk fő sajátosságai és nemzeti jellege ellen,, ha a zsír és liszt felhasználását csökkentenénk és .ugyanakkor a jelenleginél változatosab­ban. több friss növényi alap­anyag felhasználásával készí­tenénk ételeinket. Erre nyújt objektív alapot egyebek között konnányunk „szarvasnvarha- progrSm]a’v,'' „zöldség- es gyü- mölcspro.gram”-ja. De ‘ hiába az állami program. , ha. az egyének és közösségek nem ismerik fel a bővülő lehetősé­gekből adódó előnyöket és nem élnek egyre fokozottab­ban velük. Ebben ís szeret­nénk a továbbiakban több se­gítséget nyújtani. TÄPANYAG­ÉS ENERGIA­SZÜKSÉGLETÜNK Szervezetünk működéséhez és munkavégzésünkhöz szük­séges energiát táplálékainkból fedezzük. Az energiaigényt és tápanyagaink energiatartal­mát általában kalóriában fe­jezzük ki. Az energiaszükség­letet — a nyugalomban lévő szervezet energiaigényét — megadhatjuk a testsúlytól függően úgy, hogy óránként és testsúlykilogrammonként 1 kilogrammkalóriát számolunk: így egy 70 kg-os ember napi alapenergia-igénye 70x24, az­az 1540 kalória. Ezt növeli na­pi munkavégzésünk és pihe­nés alatti tevékenységünk energiaigénye. Ily módon nagy­vonalakban állíthatjuk, hogy — a fizikai aktivitás ■ fokától függően — felnőtt férfiak ka- lóriaigénye 2200 és 3200 kaló­ria között, a felnőtt nőké pe­dig 1800 és 2600 kalória között mozog. Kólák9 szörpök, gyümölcslevek Korszerűsödő életmódunkkal mindinkább együtt jár növekvő üditöital-fogyasztásunk. Az 60-es években a Coca-CoUtt csak hallo­másból ismertük, ma mindennapos italunk, s szinte nincs olyan tele­pülése az országnak, ahol ne juthatnának hozzád A szénsavas üdítő italok fogyasztásában nagy utat tettünk meg: I9él-ben évente négy liter volt as: egy főre jutó fogyasztásunk. ls/tí-ban már IS literre emelkedett. s 1975-ben vár­hatóan már átlag 2« liter palac­kozott szénsavas üdítő italt iszik egy-cgy lakos taz országban. A Coca- és. a Pepsi-cola ked­vességének gyors előretörése, az élelmezés p- dpmány szakemberei szerint eny jelentős veszéllyel jár. Ugyams ezefcnek az italoknak na­gy : magas, 10 százalékos a cu- kc.star/rlrtv’:, n~r:i. kV óink szíi- mánuk tin: é1-}:.' Iry is szerepet játszik ft, kólák fogy osztásánál Természetes, hogy ezek az adatok csak a nagy átlagra érvényesek: aiz egyénj kü­lönbségek igen • jelentősek, így ismeretes, hogy vannak úgynevezett hizékony egyé­nek, akiknek testsúlygyarapo­dása napi 1500 kalória felvé­tele mellett is lényeges, míg mások napi 4—5000 kalória el­fogyasztása után is soványak maradnak. Az egyes tápanyagaink kaló­riatartalma: 100 gramm fehér­je és szénhidrát 400 kalóriát, 100 gramm zsiradék pedig 900 kalóriát tartalmáz. Körülbelül azt mondhatjuk, hogy akkor táplálkozunk helyesen, ha a szükséges energia 15 százalé­kát fehérjéből, 40 százalékát zsírokból és 45 százalékát szénhidrátokból fedezzük. Ez egy átlagos fizikai teljesít­ményt nyújtó felnőtt ember­nél ioo g fehérje* 90 g zsír, és mintegy 370 g szénhidráit be­vitelét jelenti. Természetesen nem táp­anyagokat. hanem élelmiszere­ket fogyasztunk Viszont ah­hoz, hogy adott lehetőségein­ken beliil táplálkozásunk ne csak élvezetes, hanem egész­séges. szervezetünk számára megfelelő legyen, a követke­zőkben kissé részletesebben meg kell ismerkednünk táp­anyagainkkal, majd pedig élel- misaiereihk összetételével. " DR. FÖVÉNYI JÖZSEF Tíz perc torna Tavasszal, a fáradtságérzés leküzdéséhez talán még na­gyobb szükségünk van a napi 10 perc tornára, mint az év más időszakaiban. Ha le’.iát eddig még nem tornásztunk, nyissuk csak ki az ablakot, szívjuk be a friss levegőt, nyújtózkodjunk egy nagyot és kezdjük el. 1. Leguggolunk és magunk előtt a kezünkre támaszko­dunk úgy, hogy behajlított jobb térdünk a két nyújtott karunk között legyen. Bal lábunkat oldalra nyújtjuk és kettőt rugózunk majd vissza­húzzuk a guggoló állásba. Két karunkat. — s ezzel a testsú­lyunkat is — áthelyezzük a bal térdünk fölé. a jobb lá­bat oldalra nyújtjuk és ket­tőt rugózunk. 2. Egyenesen állunk, két karunkat vállmagasságban kinyújtjuk, lábunkat térdben behajlítjuk, sarkunkat ló ma­gasra felemeljük. Sarkunkat leengedjük, térdünket kiegye­nesítjük, két karunkat, leen­ged'jük, 3. Üljünk le. Nyújtsuk ki mindkét lábunkat, azután len­dítsük át a jobb lábunhat a bal lábunk felett, miközben lábujjunkkal érintsük meg a padlót a bal térdünk mellett, nyújtsuk ki a lábunkat, majd ugyanezt a gyakorlatot végez­zük el az ellenkező oldalra lendítéssel is. 4. Álljunk egyenesen, nyújt­suk ki a karunkat. Emeljük fel a jobb térdünket és há­romszor érintsük a bal kö­nyökünkhöz., Álljunk egyene­sen, s most a bal < térdünket érintsük háromszor a jobb könyökűnkhöz, ''' 5. Egyenesen állunk, kezün­ket csípőre tesszük, jobb lá­bunkkal messze élőre lépünk, majd térdünkéit behajlitva háromszor rugózunk. Vissza­lépünk alapállásba, utána a bal lábunkkal lépünk előre, hajlítunk és rugózunk, 6. Üljünk le, és nyújtsuk 3d a karunkat. A lábunkat térd­ben hajlítsuk meg és bicik­lizzünk a levegőben, miköz­ben lassan hanyatt fekszünk, majd ismét felülünk. Ez egy kicsit nehéz gyakorlat. Aki­nek nem megy, az könnyítésül hanyatt fékve végezze a bicik­liző xnozgiást, A ,gyakórlatofcat ütemes szá­molásra, vagy ka lehet, friss ribuusú zenére végezzük. mértékletességre int az a körül­mény is. hogy magas cukortartói- műk fogainkat sem kímélik. Választékunkat egyre több fajta hazai üdítő ital gazdagítja. Nem panaszkodhatunk a ször­pök választékára sem: a gazdag vitamintartalmú csipkeszörp. a feketeribizli, a som- és málnaször­pök kedvelt italaink. A Viroma szörpöt a magas vérnyomás és érelmeszesedés ellen, a Diviroma szörpöt pedig a cukorbetegeknek ajánlják. Akik adnak táplálkozásukra. mindenekelőtt az eredeti gyü­mölcsléteket fogyasztják. A meggylé, az őszibaracklé, a birs­lé legnagyobb erénye, hogy ásvá­nyi anyagokban rendkívül gazdag, ugyanakkor valdmerinyi nagyon jó ízű. frissítő hatásuk pedig fe­lülmúlja mind a kólákét, mind a szörpöket. JC, & Abszolút műveletlenség Vízszintes: 1. Abszo­lút műveletlenség. ha valaki... (Folytatás itt és a függ. 22. sz. alatt.) 15. Kolumbia fővárosa. 16. Egészen friss. 17. Pártfogása, 1». Megoko- lás. 19. ökör lesz belő­lük. a. Nagy zeneszer­zőnk. 22. Ebéd fele! 23. Lünév. 23. ... bikavér. 27. Emel! 28. Gléda. 30. Szovjet harci repülőgép volt. 32. A Nagy-tavak egyike. 33. Angol vilá­gos sör. 34. Község Veszprém megyében. 36. Férfinév, 33. Érzék­szerv. 38, Tolna megyei község. 41. öles. 42. Hazánkban Is 1árt szov­jet illúzión Ista. 43. Mindenre kiterjedő. 46. Csak félig pontos! 47. Homorú lenese. 4«. Ki­csinyítő képző. 50. Írásiban rögzített. 91. Fiatal hat tás. 92. Kötő­szó. 53. Hullámos min­tázatú textilanyagok. 55. Amely sfceméiy. 57. Kék színű, réztartalmú ásvány. 53. Kellemetlen szag, 90. ..A” lábbal haladó. 62. Névutó. 13. Arab törzsfő. 65. Borot- válnivaló. 67. Nyugati autómárka. »9. Alma. népiesen. 70. Alan*. 71. Balti nyelvű nép. 73. Palika egynemű betűi. 74: Lásd. viasz. 52. sz. 75. Női név. 77. Papír­ra jegyez. 79. Magad. 90. Jegyezget 82. ....Lao, 05. Község a Gerecse hegységben. 07. Sörös korsó. 99. Főzelékféle. 90. Pedagógus. #L Na­gyon régi. Függőleges: 1. Ez a hal nem hal. 2. lelkiismeretes, alapos. 3. YQE. 4. Színművésznőnk (Mariann). 5. Község Heves megyében. 6. Liba- hang. 7. Imrécske. 8. Zola-hős­nő. 9. Csonthéjas gyümölcs. 10. Folyadék. 11. Szegény, mint a templom ... 12. India köztársasá- gj elnöke. 13. Mtirium. Irén és ká­lium vegyjele. 14. Ténymegállapí­tás végett! megvizsgálás. 1». ősi vallás1 tárgya. 20. Aki ... az ta­lál. 22. A vizsz. 1. sz. folytatása. 34. Tesz. 26. Borókapálinka. 20. Síkság. 31, Valótlan. 32. Egyenjo­gú V-á tesz. 33. A távolabbiak. 35. Trónust emlősök. 27. Én. latinul.-0. Vr-'-'Mvéhor. ...... I ó ' " " ■■>. K i -á'ó c 17-a *tr' •• ............... r e). 42. Szekszárdi áruház. 44. 1 L 5 h T“ d T~ 2 2> AO 11 12­ir *r V 45 9 9 n ■ i 48 • 12> • 2.0 • 5-1 12, • 22» lh • • is l£> • WF 2.8 W • io 11 • 12­9 3i • 56 7tf 8 is • 59 ko • w~ 9 hi • Mr 9 hb 9 H* • 0 9 51. • 52_ 52» 5*4 9 55 9 57 5&1 • 52) m so 61 9 62. • ab ik 9 GS eé 9 ®r 69 (A • 9 w~ 9 TI fi • 75 ’ Vi • & 9 fa • Í<f .. • T3 8o h m 85­25 • 85 se• a? 1 ii • 9 90 i ► J ii Férfinév. €9. Számtalan. 47. Majd­nem kiad! 4®. Adóm becézve. 94. Átnyújtja. SS. Ilyen az ég. 58. A Pécsi MBC válogatott kapusa. 60. Azon a napon. 61, Átkarolt. 64. Ne arra. 65. Szeszes ital. régie­sen, 96. Középen ültet! 98. Elhi­báz». Tő. Balatoni üdülőhely. 72. Város a Duma és Tisza egyesülé­sénél. 75. Kivánaiorr, 76.. Táplál. 38. Az iskola írásbeli figyelmezte­tője. 61. Fél kilenc! *3. Kas betűi keverve. »4. öt megelőzve. 86. MED. 88. Zamat. «0. TUtóezó. Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 22. sz. sorok megfeité- «e 1974. március 25-ig levelezőla- a Megyei Művelődési Köz­pont. 7101 Szekszárd. Pf. 15. cím­re. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY”. A helyes megfej­tést beküldők között öt darab könyvet sorsolunk ki. Az 1974. március 3-1 rejtvény he­lyes megfejtése: Vízsz. 1. — És most mutasd az új kalapot, amit vettél! Függ. 16. — Rendeljen mentőautót, ott jön a férjem! Könyvjutalmat nyertek: Cser Jolán. 7100 Szekszárd. Szőlőhegy u. 34;.. Csömör Ferencné. 7160 Bonyhád. Ifjúság u. 9.. Jákob Sándomé. 7084 Pincehely. Józaef A. u. 2.. Káló. Anna 7100 Szek­szárd. Kölcsey ltp. 8.. Kocsis Sán­dor 7064 Gyönk. Ady E. u. 15. A nyereményeket postán kflkK jük el.

Next

/
Thumbnails
Contents