Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

I

4

Ez évtől: bábolnai rendszerben termelik a kukoricát Tolnán

' Az utóbbi években számos, valamely mezőgazdasági növény termelésére koncentrált zárt rendszerű közös vállalat, társulás, együttműködés jött létre. A burgonya, cukorrépa, a kukorcia, sőt újabban a lucerna, a paradicsom termesztésére is szövetkeznek mező- gazdasági üzemeink. A legfejlettebbek, legszervezettebbek közülük jelenleg a kukoricatermesztés rendszerére alakult társulások, amelyekben a megye termelőszövetkezetei sikerrel vesznek részt. A Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat — közismertebb nevén a CPS — 152 gazdaságot tömörít, s összesen 226 ezer hektáron gazdálkodik. Tolna megye hat termelőszövetkezete termeli a kukoricát a CPS-rendszerben. A vállalat egyik legújabb tagja a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet, melynek elnökével, Mó- nus Istvánnal beszélgettünk arról, hogy mit jelent a szövetkezetnek a CPS-be való belépés.

— Miéta CPS-tag melőszövetkezet?

a tolnai ter— Ez év január 1-től. Sok tapasztalatunk még nincs, de reményeink igen nagyok a rendszerrel kapcsolatban.

— Miért éppen bóbolnoi rendszerbe kapcsolódtak bet

— A bábolnai rendszer — annak ellenére, hogy a legdrágább — a legtöbbet tudja nyújtani, egyike a legtőkeerősebb társulásoknak. Nem a tagszövetkezet veszi fel a hitelt. hanem a közös vállalkozás, a tagszövetkezet csak ötszázezer forintos fejlesztési- alap-hozzájárulással „száll be”. A hitelek, a kamatok, a különböző járadékok nem a tsz-t terhelik, hanem a közös vállalkozást. A rendszer egy teljesen kidolgozott, táblára szóló technológiát alakít ki, amit sem a szekszárdi, sem a bajai rendszer nem tud nyújtani. A közös vállalkozás és a tag- szövétkezetek között a kapcsolat rendszeres, a CPS-nek az emberei hetente jönnek a szövetkezetbe.

__ Ezt mogolőioon gondoltak-« arra, hogy valamilyen urmeléii rendszerbe belépnek?

— Nem gondoltunk. A kukorica termésátlaga nálunk 54 mázsa hektáronként, míg a CPS átlaga 47—43 körül mozog. A mi kukoricatermésünk magasabb, mint a CPS-nek a jelenlegi átlaga. Ennek ellenére felkerestük őket, mégpedig azért, mert gépparkunk

A Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat tabi gyáregysége

FELVESZ

lakatos,

hegesitő

szakmunkásokat

tabi munkahelyre.

Továbbá felvesz víz-, villany-, fűtésszerelőket

_ azonnali belépéssel —

v

áltozó munkahelyre.

Fizetés a kollektív szerződés szerint. Telephelyen kívüli munka esetén külszolgálat! átalányt biztosítunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban. Levélcím: 8660 Tab. Pf. 10.

(424)

teljesítménye igen alacsony. A mözsi termelőszövetkezettel és a TOLNAKER-rel közösen vállalkoztunk arra, hogy kétszáz hektáron burgonyát termesztünk. Ennek a gépigénye igen magas, s ezt nem tudtuk volna beszerezni. A CPS-be való belépéssel egy 160 lóerős traktort kapunk, amit részben a rendszerbe kapcsolódó kukoricamunkáknál, részben egyéb mezőgazdasági munkáknál felhasználunk.

— Mit kap a Következet a CPStöl, s ennek lejében mit kell adniuk?

— Mi fejlesztésialap-hozzá- járulást fizetünk — három év után ezt a tsz visszakapja. Az egy gépegységre eső terület 790 hektár, ennek fejében 595 kiló májusi morzsolt kukoricát kell leadnunk hektáronként. Amennyiben a bázishoz viszonyítva többlettermésünk lesz. a többlettermésnek a 25 százalékát adjuk a CPS-nek. A többi a mienk. Ha a közös vállalkozás exportra értékesít, akkor a jelenlegi belföldi terményforgalmi ár és a CPS exportára közötti különbségnek a 60 százalékát megkapjuk.

— Milyén a CPS irányítási rendszere?

— A CPS-nek körzeti központjai vannak. Mi a Baranya megyei baksai körzethez tartozunk, ennek a körzetnek durván 19 ezer hektár kukoricatermő területe van. Mi 790 hektárral — egy terület- egységgel léptünk be a vállalkozásba. Erre egy 160 lóerős traktort, egy német dominátor- kombájnt, ezenkívül vetőgépet, ekét, tárcsát és kultivátort kaptunk. Kapunk még IFA tehergépkocsikat műtrágya- szóróval, permetezőadapterrel együtt. Ha a gépnek szabad kapacitása van, akkor azt a tsz egyéb munkáiban is hasznosítani lehet. A CPS csupán azt kéri, hogy üzemnaplót vezessünk. Január 27-én a CPS igazgatótanácsi ülésén már mi is részt vettünk. Az egyik gazdasági vezető elmondta, hogy a Magyarországon kialakult zárt rendszerek azért zárt rendszerek, mert aki nem lépett be valamelyikbe, az ki van zárva abból, hogy a rendszerben alkalmazott korszerű, nagy teljesítményű erőgépet kapjon, hogy a szükséges műtrágya-mennyiséget időben megszerezze, hogy a terményét exportra küldje. A következő ötéves tervben Komáromban ötszázezer vagonos kukorica-feldolgozó üzem épül, ahol a rendszerhez tartozó gazdaságok kukoricatermését feldolgozzák: szeszt, keményítőt és más termékeket készítenek, így a 360 forintos export kukoricaár helyett ennek a dupláját is ki lehet hozni a kukoricából.

— Mi a vélemény« rendszerekről í

a termelési

— Biztos, hogy a jövő gazdálkodásának ez lesz az útja. Saját erőből a jelenlegi szakmai felkészültséggel senki nem tudja biztosítani azt a termelési technológiát, amire a rendszerek képesek. Éppen ez döntötte el azt, hogy a CPS- hez csatlakoztunk. A CPS laboratóriumában talajvizsgálatokat végeznek, részletesen kimunkált költségszámításokat készítenek, a legfejlettebb adatszolgáltatással, a legfejlettebb technológiával dolgoznak, a legjobb vetőmagvakat tudják biztosítani. A rendszeren kívüli gazdaságok csak magyar vetőmagvakat kapnak, ezek viszont nem hozzák azokat a terméseredményeket, amit a rendszerek már igen. Korábban marton vásári fajtákkal dolgoztunk, ebben az évben már amerikai, nyugatnémet, olasz vetőmagvak is elvetésre kerülnek.

Bábolna a cukorrépára, a napraforgóra is szakosodott, de tervezik, hogy a következő években a búzára is kiterjesztik a rendszert. Ehhez is csatlakozunk. Sőt azon gondolkodunk, hogy a szójával is belépünk.

Katoaapelitikai előadás Szekszárdin

— Mit hoz majd rendszer?

a tsz-nek ez a

— Számításaink szerint az első évben már a 60 mázsa hektáronkénti átlagtermést is elérjük. Ez az elmúlt évhez viszonyítva hatmázsás hektáronkénti növekedést jelent. Az 54 mázsás múlt évi eredményhez viszonyítva a költségek lényegesen csökkentek, mert nem kell géneket vásárolni. Igaz, hogy műtrágyából lényegesen többet használunk föl, de ey. megtérül: a többlettermésnek biztosítani kell a költségeket. Mi abból indultunk ki, hogy ha a CPS- rendszer t> többletköltségeket „hozza”, nekünk már akkor is megéri. 1973-ban három E—512-es kombájn törte a kukoricát, a napi teljesítménye 13—14 vagon volt. A CPS gépel két műszakban napi 25 vagont takarítanak be, tehát ennek a dupláját. A három kombájnvezető helyett két műszakban csupán a két ember dolgozik, kevesebb kiszolgáló jármű kell, lényegesen kisebbek a költségek. Tolna megyében a zombai, a várdombi, a szakályi, a nagvkónyi és az ozorai tsz-elc CPS-tagok. Fehér folt még a CPS-ben Tolna megye: az országból innét van egyelőre a legkevesebb gazdaság a rendszerben. Talán azért is sikerült soron kívül belépnünk: mi az utolsó pillanatban, decemberben jelentkeztünk tagnak.

V. M.

K. Papp Józsefnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának meghívására március 15-én, Szekszárdra érkezett Trombitás Dezső, a kormány honvédelmi bizottságának titkára. Trombitás Dezső katonapolitikai előadást tartott a megyei párt székházban honvédelmünk erősítésének szükség- szerűségéről és az ezzel kapcsolatos időszerű feladatokról.

Az előadáson! részt vettek a honvédelmi felkészülésben érintett, illetve érdekelt megyei, járási, városi párt- és állami szervek, fegyveres erők és testületek képviselői és gazdasági vezetők.

A meghívottak nagy érdeklődéssel hallgatták Trombitás Dezső előadását, amely a pártnak és a kormánynak a honvédelemre való felkészülésről szóló határozatából adódó feladatokról és a honvédelemre való készség minden irányú erősítéséről, fejlesztéséről, fontosságáról szólt. Noha az utóbbi időben a nemzetközi helyzetben bizonyos fokú eríyhülés állt be a szocialista tábor katonai ereje növekedésének és békepolitikájának következtében, ez a béke védelme szempontjából nem jelenthet lanyhulást, nem hanyagolhatjuk el szocialista hazánk védelmi készségének állandó fejlesztését

Átgondolt szervezés.

r ij •• a r % r

precíz adminisztráció

Ülésezett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság

Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvitatta, majd elfogadta a szokásos elnöki jelentést. ezt követően pedig két, a gazdasági élettel szorosan összefüggő témával foglalkozott.

A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek tagjaikkal, alkalmazottaikkal, valamint a tsz-en kívülálló személyekkel kapcsolatos elszámolásaik rendjét és gyakorlatát — a Dombóvári, a Paksi és a Tamási JNEB-ek közreműködésével — tizenöt szövetkezetben vizsgálták a népi ellenőrök, A legfontosabb, és általánosként értékelhető tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetekben az utóbbi néhány esztendőben lényegesen javult a számviteli és az adminisztrációs munka. A fejlődéshez hozzájárultak azok a központi intézkedések, amelyek a számvitel rendjét szabályozták. Dicséretes, és a köz 33 vagyon féltésére enged következtetni, hogy számos termelőszövetkezet a kötelező mértéken túl. belsőleg is pontosan szabályozta a különféle juttatások . rendszerét. Szórványos, eseti kivételektől eltekintve mindenütt megfelelően bizonylatolták a tagokkal, az alkalmazottakkal és a kívülállókkal létrejött elszámolásokat.

A sok helyes gyakorlat egyike. hogy számos szövetkezetben nem egyedül az elnök, hanem a vezetőség dönt nagyobb összegű előleg kifizetéséről. A szorgalmas közös munka egyik eredményeként ma már nem egy tsz több hónapra is juttat akár ötezer-tízezer forintos előleget olyan méltánylást érdemlő esetben tagJól kezdte az éyet az építőipar

A népgazdasági tervben előirányzott feladatok megvalósítása érdekéberf az idén 4 százalékkal kell bővíteni termelését az építőiparnak. 1974 első két hónapjában végzett munkáról készített összesítés alapján jól kezdte az évet az építőipar: majdnem 600 millió forint értékű létesítménnyel épített többet, mint múlt év azonos időszakában. Így az építőipari termelést 10,2 százalékkal bővítették. A növekménynek, tehát e termelési többletnek mintegy nyolcvan százalékát a korábbinál jobban gépesített, célszerűbben szervezett, hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével alapozták meg. Az eredményhez kétségtelenül hozzájárult a kedvező időjárás, de egy évvel ezelőtt sem volt zordabb a tél A kivitelező építőiparban az ÉVM vállalatok és az építőipari szövetkezetek 12, illetve 14 százalékkal több munkát végeztek, mint múlt év első két hónapjában. A jó kezdet azért értékes, mert lehetőséget nyújt az éves feladatok egyenletes ütemű, hajrá nélküli megvalósítására, s a torlódások elkerülésével a megfontoltabb, jobb minőségű munkára.

A lakásépítő vállalatok, szervezetek is éltek a tava- szias tél adta lehetőségekkel, s így már 61 600 új otthon építését kezdték meg. Ez az állomány 6600-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM vállalatok jeleskedtek, ebben a két hónapban 1364 új otthont építettek fel, s 382-vel adták át többet, mint egy évvel ezelőtt.

Az építőanyagipari vállalatok is a keresletnek megfelelően, átlagosan 10 százalékkal bővítették termelésüket ebben a kőt hónapban. A kereslet megélénkülésével különösen jelentősen növekedett az épületszerkezetek termelése. Előregyártóit vasbeton-szerkezetből 28 százalékkal bővítették a termelést, s így ebben a kát hónapban összesen 153 000 négyzetméter alapterület beépítéséhez szállítottak ilyen termékeket az építőknek.

Egyebek között a variálható feszítőcsavarok FV- váz- szerkezetből megháromszorozták a termelést, a mezőgazdasági épületek betonváz-szer- kezetéből pedig 67 százalékkal többet kaptak az építők, mint múlt év első két hónapjában. (MTI).

jainak, amilyen — például — a házasságkötés, a temetés.

Több termelőszövetkezetben tapaiSztalták a népi ellenőrök, milyen jól tükrözik az elszámolások a háztáji termékek közös értékesítésének szervezettségét. az értékesített meny- nyiség évről évre történő növekedését.

A megyei NEB a még eredményesebb munka érdekében javasolta a területi tsz-iszövet- ségeknek, hogy minta elszámolások rendelkezésre bocsátásával segítsék a szövetkezeteket az egységes és áttekinthető elszámolási rend megteremtésében.

A vállalati szervezési tevékenység fejlesztésére 1972 tavaszán jelent meg kormány- határozat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság most arra keres választ, hogy milyen eredmények születtek a kormányhatározat nyomán. Ebben az országos méretű és jelentőségű vizsgálatban a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is részt vett.

A népi ellenőrzés úgy találta, hogy a szervezési feladatokat megyénk legjelentősebb — bár csak közepes nagyságúnak tekinthető — vállalatai oldották meg a legeredményesebben. Ezeknek a vállalatoknak a nagysága még megfelelően biztosítja az irányításhoz szükséges könnyű áttekintést, és ebből a jó következtetést.

Meggyorsult a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, — de még nem mindenütt kielégítő; állapította meg tegnapi ülésén a megyei NEB. A bizottság megítélése szerint hatalmas tartalékaink vannak még, amelyeket részben az irányító szerveiméi, részben maguknál a vállalatoknál lehetne felszínre hozni. Ezért látszik szükségesnek. hogy az irányító szervek az eddiginél jobban keltsék fel a vállalatok érdeklődését a termelés időszerű szervezési feladatainak megoldása iránt. Célszerű megértetni, hogy nemcsak kizárólag az új technológiák bevezetése igényel új szervezési formát; de számos helyen a meglévő eszközökkel is lehet szebb eredményeket elérni ötletesebb szervezésiek

A bizottság többek közt javasolta, hogy az illetékesek mindenütt gondoskodjanak a vállalati szervezéssel foglalkozó dolgozóknak szakmájuk sajátosságait is felölelő, magas szintű és folyamatos továbbképzésével. Emlékeztetett a bizottság arra is, hogy a helyes szervezés hatékonysága nő. ha a szervezési feladatokat már most összehangolják az ötödik ötéves terv irányelveivel.

B. Z, i