Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

i Színházi jegyzet Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról Nem vitás, évek óta Ilyen sikere színházi előadásnak nem volt. A Vígszínház „Pop- fesztiváljára” jegyet most sem lehet kapni, pedig tavaly már­cius óta játsszák. Sikere újra felhozta a kisregényt is, meg­jelent második kiadása is. Mert a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról ere­detileg Déry Tibor kisregé­nye. Előbb folytatásokban, majd kötetben jelent meg. Az író aligha sejtette, hogy ek­kora visszhangja támad. Hőse két fiatal, akik korán elkerültek a szülőföldről, el­sodorta őket az 1956-06 „nép- vándorlás” forgataga. A hazát cserélők tragikus sorsa rajtuk is beteljesedik: idegennek ér­zik Amerikát mindenestől, de eltávolodtak már az óhazától is. Nem találják sem helyü­ket. sem önmagukat. Szerel­mük a talajtalanság gyümöl­cse és áldozata. Mindehhez háttérül Déry egy montanai pop-fesztivál kép­zelt világát varázsolta. Egy olyan közeget, amely nem­csak az eső, a piszok, a ki­párolgó testek sűrű szaga miatt borzaszt, hanem első­sorban a pop-fesztivál több százezres tömegének lassú el­távolodásával emberi lénye­gétől. Céltalan, életképtelen, eldurvult, vagy elpuhult. ká­bítószerek füstjében és a pop­zene őrjöngésében öntudatlan fiatalok vonaglanak József és Eszter egymást kereső bolyon­gásának hátterében. A színpadra állítás Pós Sándor ötlete volt, és ahogy többször nyilatkozták, a Víg­színház vezetői nem nagy vá­rakozással néztek a vállalko­zás elé. Szerencséjükre, Pres­ser Gábor és Adamis Anna vállalkozott arra, hogy a da­rabhoz az elképzelt rock­zenét megírja. Ök a legdiva­tosabb, de ugyanakkor igé­nyes rock-zeneszerző páros. Presser zenéje az. ami rob­A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat fel­vesz asztalosüzemébe: Hői és férfi dolgo­zókat bétán íktt munkásnak, asztalos szakmunkásokat, szerelő asztalosokat, Felületkezelő üzemébe: festő szakmunkásokat, betanított munkásokat, Jelentkezés: Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. szám alatt az asztalos­üzem vezetőjénél. (474) bonó sikerré tette a darabot. Ebből következik, hogy a víg­színházi előadást csak úgy emlegetik: „pop-fesztivál”. Szekszárdon a Szegedi Nem­zeti Színház előadásában lát­hatjuk Déry—Presser—Adamis rock-musicaljét. A szegediek elképzelése igencsak különbö­zik az első, „pop-feszti válóé" feldolgozástól. A szegedieké a rokonszen­vesebb. ök nem a pop-zenére, hanem a darab drámai ele­meire helyezték a hangsúlyt. Keretjátékba foglalták az elő­adást, bejelentették, hogy egyikőjük sem az, akit ját­szik... Ez ugyan már régi öt­let, gyakran használják is, de itt semmiképp sem volt eről­tetett ez a játékstílus. Mert bizony a vígszínházi előadás részeiben hajlott a rock-zenés operett felé, érzelmesen elő­Tv-napló Nagy Laj os nyitott könyve Amikor Nagy Lajos meg­halt, az egész magyar iroda­lom fájdalommal regisztrálta: olyan író távozott, aki életé­ben jóval kevesebb elisme­rést kapott, mint amennyi megillette volna. Még jól em­lékszünk a fogadkozásokra is, hogy hasonlónak nem szabad megismétlődnie. Egy író sike­re vagy kudarca, elismerteté­se. vagy mellőzése sok min­denen múlhat, de a halállal lezárt életmű mindig egyértel­mű, s maradandósága vagy veszendősége könnyen fölmér­hető: Nagy Lajosról már éle­tében tudtuk, hogy klassziku­saink között a helye, s halá­lával annak idején nemcsak mellőztetésének fájdalmát érezhettük, hanem a veszte­séget és a feladatot is, amit ez a valóban gazdag életmű rótt és ró a magyar irodalom­ra. Most mégis úgy érezzük, Nagy Lajos művészete még mindig nem kapta meg méltó helyét, olvasói jóval keveseb­ben vannak, mint illenék, s kérdés, hogy egyhamar rang­jához, jelentőségéhez méltóan olvasott író lesz-e. A Nyitott könyv adása ezt akarta szol­gálni s legföljebb az jelenthe­tett gondot, hogy ebből a bő­ségből mi keltse életre Nagy Lajost. A két megfilmesített novella (Baleset, öregek) min­denképp Nagy Lajos java ter­méséből való, ahogy a Képte­len természetrajz kolibrija is. Az persze kérdés, hogy más természetű novellái nem szol­gálták volna-e jobban Nagy Lajos megismertetését. (Agy- veleő, Hja, ha pénz van a zsebben, stb.) Egy azonban kétségtelen, s ezt a Nagy La- jos-műsor javára kell írnunk: Horváth Z. Gergely rendezése saját ötletei helyett inkább a nagy Író iránti alázatot vá­lasztotta, o ennek eredménye, hogy légkört tudott teremteni. Nemrég a Lövik Károly- emlékműsorban épp az tűnt fel, hogy az önmagában jé A Kossuth Könyvkiadó újdonsága ' adott énekszámaival, pátoszos szavalásokkal. A szegediek az operett- veszélyt kikerülik, feszesebb, játékosabb előadásukkal. A figurák értelmezése is eltérő: a szegediek javára. Nem gon­dolta volna a színházlátogató, hogy ennyi kitűnő, jól éneklő fiatal színésze van Szegednek. Az előadás az ifjú közönség előtt óriási sikert aratott. Rit­kán fordul elő, hogy színházi előadást végigálljanak, pedig most ez történt: vagy százan — nem jutva székhez — végig- álltók a két felvonást. Az is ritkán fordul elő. hogy szí­nésznőt taps mellett dobogás­sal, füttyel ünnepeljenek — a régebbi évjáratú nézők még másra használták a füttyöt... (virág) ARKUS ISTVÁN: VÉRES NAPOK CHILÉBE^ Arkus István a Népszabadság tudósítójaként több mint három évig dolgozott Chilében. Szem­tanúja volt a Népi Egység 1P70- es választási győzelmének é/ az ellenzék első puccskísérleténe k is. Az 1973 szeptemberi fasiszta ellenforradalom után is r ovid ideig Chilében maradt, és így közvetlen közelről győződhetett meg a puccs menetéről és a dik­tatúra első megtorló intézkedé­seiről. A könyvben személyes élőlé­nyeit, benyomásait írja le, és ozo- kat az epizódokat, amelyeket jó­barátai, ismerősei és riportala­nyai éltek át az ellenforradalom napjaiban. A „nézelődést" a Népi Egység pártjainak választási hadjáratai­val kezdi — bemutatva a kez­detet, amelyet Schneider tábor­nok hiábavaló meggyilkolása után Allende elnök beiktatása zárt le —, majd útitársként hív­ja meg az olvasót 1973 nyarán a fuvarozósztrájkkal és szabotázs. zsal sújtott Chile déli részében tett utazására. A riportkönyv kétségkívül legér­tékesebb részei azok, amelyeke ben a szerző az ellenforradalom napjait írja le: az elnöki palota ostromát, Allende elnök meggyil. kolását és a junta uralmának berendezkedését. Ez a mindvégig személyes hangvétel, a szemtanú állandó közelsége adja a könyv frisse­ségét, ez teszi nagyon is érzé kelhetővé a terrornak azokat a megrázó tényeit és megnyilvánu­lásait, amelyek a sajtótudósító . sokból sokszor személytelennek tűntek. STATISZTIKUSI MUNKAKÖRBE FELVÉTELT HIRDET a Szekszárdi Nyomda Vállalat. Közgazdasági technikumot végzettek előnyben. Jelentkezés: közgazdasági csoportnál. (x) rendezés hogyan iktatta ki Lövik mondanivalóját, illetve annak szellemét, holott a klasszikusok megidézésénél mégis csak az a fontos, hogy ők maguk szólalhassanak meg. A Nagy Lajos-műsor érdeme, hogy nem lépett az író helyé­be, hanem szolgálta, s a ren­dezői lelemény nem akart több lenni, mint amennyi ebben a szolgálatban lehetett. Azt viszont kár lenne el­hallgatnunk, hogy a műsor végére hagyott szerkesztő- kritikus párbeszéd a maga akadozó-semmitmondásával teljesen fölösleges ráadás volt. Az est befejezéseként a jól ismert James Kinget hallhat­tuk, aki elsősorban mint Wagner-éneke6 áll a világ él­vonalában. A három Puccini helyett jobb lett volna a ná­lunk is nagy sikert aratott Walkürből énekelnie, bár így is megcsodáltuk hangjának tökéletes tisztaságát, ami min­denekelőtt Verdi Otellójában érvényesült igazán. S jó volt hallani, hogy miként véleke­dik a modern zenéről, az ope­ra jelenéről és jövőjéről. Cs. L. Régit cserélje ki újra! Centrifuga Mosógép Hűtőgép NÉPBOLT Televízió Porszívó Rádió Csereakció a Népbolt szaküzleteiben! Szekszárd, Tolna, Paks, Bonyhád, Nagymányok, Máza. (454) Izgalmas, új folytatásos regény Három zászlót Salvatore G Suliiménak «01» ISMÉT megnyílt fjjt ffljjkjjt. ^ az Ezermester és Uttőröbolt BARKÄCSMÜHELYE O $1 i Szekszárdon (a 160 lakásos Uhll '' bérház alatt.) Mindennap 16,30—20 óráig, szombaton 14—10 óráig, a barkácsolók rendelkezésére álL Műhelyhasználati dij: felnőtteknek 5,—Ft/óra. Tanu­lóknak, gyermekeknek: 2,50 Ft/óra, _____ (362) Ez a címe annak a regény­nek, amelynek folytatásos köz­lését lapunk holnapi számában kezdjük el. Bevezetésként most a Felice Chilanti regényéhez írt előszót közöljük, amely el­igazítást is ad, kedvet is te­remt a regény elolvasásához. ELŐSZÓ Ez a könyv egy bandita. Salvatore Guliano és emberei történetét beszéli el. A hét évig, 1944-től 1951-ig tartó ese­mények során több mint száz ember vesztette életét: csend­őrök, parasztok, rendőrök, go­nosztevők. Periratokból és bátor újság­írók leleplezéseiből állt össze az itt közölt dokumentum­könyv. A szerző csak akkor folya­modott a képzelet segítségé­hez, ha az eleinte ismeretlen mozgatórugókat akarta meg­magyarázni, vagy az egyes epizódokat kívánta megeleve­níteni. De a képzelet is a tényanyagra épített, és egyet­len célja, hogy kibogozzon egy sötét, a józan ész és a tör­ténettudomány fogalmai sze­rint is „titokzatos” eseménvjso- rozatot. A könyvben szerepelnek ed­dig nyilvánosságra nem keijült adatok is, melyeket a szerző újságírói működése során a maffia jelenségét, a szicíliai és az amerikai változat kapcsola­tát vizsgálva tárt föl. A tájékozott olvasók köiry- nyen rájönnek, hogy annak a tömegmészárlásnak, amelyet Giuliano bandája Porte Ua della Ginestránál rendezett, ugyanaz a „fekete kéz” volt a sugalmazója és felbujtója, mint Dallasban, Memphisben, Los Angelesben J. F. Kenne ly. Martin Luther King és Bob Kennedy meggyilkolásának. Húsz évvei ezelőtt Nyugät- Szicíliában az amerikai fa­siszta Co6a Nostra használta ki — a halódó feudalizmussal és a később savoyai fasisztává lett bourboni állam maradvá­nyaival egyetértésben — a banditák naiv kísérletét, mely* lyel mint gerillaharccsok akar­tak kitörni az alvilágból. Ám egy gyalázatos, reakciós „poli­tikai” ügy szolgálatába állva banditák lettek megint, sőt rosszabbak, mint amikor ra­boltak, zsaroltak, és hogy a tanúkat elhallgattassák — öl­tek. 1968. F. C. A Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet, gyakorlattal rendelkező > gépírőnőt, valamint bérszámfejtőt vesz fel. Jelentkezés a főkönyvelő­nél. Szekszárd, Arany J. u. 7. sz. (473)

Next

/
Thumbnails
Contents