Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

A szekszárdi Soíétvölgy ritka virágai Örvendetes esemény az. hogy a szekszárdi Sötétvölgyet köz­jóléti parkerdőnek nyílvánítot­ták. Felmerül azonban a gon­dolat, hogy milyen ennek a parkerdőnek a növényzete, vagyis a flórája, A szekszárdi dombvidék a Mecsek környékhez tartozik, ennek legkeletibb nyúlványa, de még erősen mutatja a nö­vényzete a mecseki flóra ki­sugárzásnak a hatását. Felszí­ne főleg sárga földből, löszből épül feL Legmagasabb pontja .100 méter. Magánál Szekszárá­nál májasban, valamint július­tól októberig melegebb van va­lamivel, mint Pécsett, ahol vi­szont több a csapadék. Külö­nösen feltűnő a nyári és őszi meleg, amely kedvező a szek­szárdi bortermelés részére. A tele viszont valamivel hide­gebb, mint Pécs városáé. Tehát a klímája egy kicsit szélsősé­gesebb. kontinentalisabb, mint a pécsi Mecseké. A hőmérsék­let évi átlaga lényegileg azo­nos a pécsivel, viszont az évi csapadék mennyisége 10 száza­lékkal kevesebb. Lényegileg azonban Szekszárdi és Pécs klí­mája hasonló, és ez meg­magyarázza a mecseki és szek­szárdi flóra több rokon voná­sát. A magyar flóra felfedezője Kitaibel Pál 1799-ben és 1808- ban utazott át Tolna megyén; főleg Bonyhád. Kakasd, Duna- földvár, Paks, Simontornya, Tamási, Hőgyész flóráját ku­tatta. tv. 8. Gombocz Endre — Hor- vát' Adolf Olivér: Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései Tolna megyei útjáról — 1789, 1808 — Tolna megye múltjából. 6. füzet. Szerkesztette: Dr. Holub József, pécsi egyetemi tanár. 1941. Ki­adja Tolna vármegye közönsége. 1—24. lap.j A szekszárdi Sötétvölgy fló­ráját elsőnek Bärtal Károly, korán elhunyt szekszárdi ta­nár kutatta fel, és eredményei­ről a Botanikai Közlemények 1910. évfolyamában számolt be ..Adatok Szekszárd környéké­nek flórájához” címen. Utána kutatott a szekszárdi Sötét­völgyben a nagv nevű gombász és botanikus. Hollós László, aki igen magas kort ért él, és élete vége felé Szakszóidon te­lepedett le. Három közleménye is van Szekszárd környékének virágos növényeiről és számos munkája Szekszárd gombáiról. Szekszárd környéke az ő érde­méből az ország gombászaitilag egyik legjobban kikutatott te­rülete. Ezek után rátérek a szek­szárdi Sötétvöligy ritkább nö­vényeinek az ismertetésére. De még mielőtt erre sor kerül, megjegyzem azt, hogy e sorok írója is kutatott a szekszár­di Sötétvölgyben, de járt itt a nemrég elhunyt kiváló magyar flórista és mohakutató. dr. Bo­ros Ádárn professzor is. A szekszárdi dombvidék két legnevezetesebb növényfaja az illatos hunyor (Helleborus odo- rus) és a kaukázusi vagy kele­ti zergevirág (Doronicum orien­tale). Az illatos hunyor (Hellebo­rus odorus) a Mecsek környék vezérnövénye annyira jellem­zően. hogy elterjedési határá­val lehet megvonni a Mecsek környék növényföldrajzi terü­letét. Igen korán virít, már most ilyenkor a tél folyamán bimbózik és enyhe ősz alkal­mával kivételesen már decem­19"4. február 18­bér, sőt. néha november hóna­pokban is virágzik. Ennek a vidékünkre igen jellemző nö­vényfajnak az elterjedési terü­lete a Balkán és Itália szub- mediterrán tája, a jelzett két félsziget tengerparti mediter­rán öve mögött a szubemediuer- rán régióban taláilható. és a Balkánról húzódott fel a Me­csek környékre. Ez télnyitó vi­rágunk. később elvirítás után hozza nagy. örökzöld levéléit, melyek egész télen át meg­maradnak. Növényünk fel­fedezője Kitaibet Pál, Másik nevezetessége a szek­szárdi Sötétvölgynek a szúrós csodabogyó (Ruscus aculetaus), mely hazánkban csak Dél- Dunántúlon található. Valódi örökzöld, mediterrán félcserje. Már Bartai Károly közölte a szekszárdi Sötétvölgyből. Nö­vényünket Linné Károly vezet­te be a tudományba. És már 1587-ben az úttörő nagy ma­gyar botanikus, Méliusz herbá­riumában egértövis néven sze-' repel. Európában Spanyolor­szágtól Dél-Olaszországig te­rem. De mivel szubmediterrán, szu bat land faj, megvan Dél- Angliában is, ahol a nyáron nemzetközi botanikuskong' resszusi kirándulás alkalma val magam is bőven láttam tengerparton lévő köpenytársu fásokban. De terem még Elő Ázsiában is egészen Perzsiáig é® megtalálható Észak-Afrlká ban is A Kárpát medencén belül megvan még Erdélyben, az Al-Dunánál és Horvátor szágban. Elég hasonló földrajzi el terjedésű a pirítógyökér (Ta mus communis) is. A szekszár di Sötétvölgyből ugyancsak Bartai Károly közölte elsőnek, Fényes levelei is már arra utalnak; hogv déli eredetű nö vényfaj és valóban a Discorea- ceae családból való egyetlen nálunk élő faj. A család tagjai főleg a trópusok alatt élnek és a nevét egyik nemzetségéről a Diseoreától kapta. Ennek a növénynemzetségnek a nevé­ben a híres ókori botanikus, Diekorides neve él tovább. A jamsgyökár. a kínai burgonya is ebből a családból való. Gyö­kértörzse alkoholban felofldva reumaelJenes gyógyszert szol­gáltat. Népies gyógynövény, de újabban a szegedi egyetem tu­dományos alapossággal foglal­kozik hatóanyagaival. Ez is szubmediterrán, szub- atlanti faj, és így nyugaton eléggé felhatol északra. Nyári tanulmányutamon a ’párizsi medencétől északra Laonnál és Dél-Anghában mindenfelé láttam a köpenytánsulásokban az erdők szélén, míg nálunk magában az erdőben iß bőven van. ment megtalálja az igé­nyének megfelelő hőmennyisé­get A felsorolt növényeken kívül a szekszárdi dombokon még található néhány faj. mely a Mecsek környék és a Magyar Középhegység, illetve Dél- Dunántúi közös növénykülön- legetasége. A modem botanika az egyes növények megismerésén túl- menőleg azok társulási viszo­nyait is kutatja. Növényszocio­lógiai, illetve növénycönoűógiai kutatásaim során is jártam a szekszárdi Sötétvölgyben és van felvételem innen a cseres- tölgyesből, valamint bükkös­ből. [A. O. Horvát: die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung. Akldémiai Kiadó. Bu­dapest. 1972.1 Az egyezés mellett van kü­lönbség is a Mecsek hegység és a szekszárdi Sötétvödgy nö­vényzete között. Ennek az oka nem a klímában kereshető, mely meglehetősen hasonló, hanem a földrajzi adottságok­ban. így is azonban szép és érdé kés flórája és vegetációja var ennek közjóléti parkerdőnek és megérdemli a kíméletet a védelmet, hogy még sóit nemzedék élvezhesse ezeknek az erdőknek üdítő és felfrissítő haitását. Egyébként a természetvéde­lemnek Szekszárdon régi ha­gyománya van, mert Hollós László már 1914-ben a Magyar Botanikai Lapok 57. lapján felemelte szavát a szúrós cso­dabogyó (Ruscus aculetaus) tömeges Tolna megyei pusztí­tása miatt. Dr. Horvát Adolf Olivér kandidátus A Kossuth Könyvkiadó újdonságai V. STOFF: MODELL ÉS FILOZÓFIA A mai tudományos megismerés módszerei közül az egyik leg­jelentősebb az ún. modell- módszer. A könyv viszonylag rö­vid terjedelemben, tömören és világosan foglalja össze a mód­szer általános filozófiai és spe­ciálisabb tudományelméleti kér­déseit, A szerző a leningrádi Állami Egyetem tanszékvezető profesz- szora, több mint egy évtizede Uj téli pavilon Harkányban A reumások Mekkája néven emlegetett Harkányban vasár­nap délelőtt megnyitotta ka­puit a gyógyfürdő pompás új téli pavilonja. A másfél évszá­zaddal ezelőtt felfedezett és ma már évente egy és negyed millió vendéget fogadó gyógy­hely ezzel rangjához, híréhez méltó létesítménnyel gyarapo­dott. A 25 millió forint költ­séggel készült, kétszintes mo­dern épület szemet gyönyör­ködtető látvány. A földszinten süttői vörösmárvány padozatú előcsarnokba lép az érkező. Itt van a pénztár, presszó, ezerhat- száz személyes öltöző, ahon­nan tágas üvegfolyosó vezet a meleg vízzel teli medencébe. Az emeleti szárny hatalmas ter­mét kék pirogránit oszlopok tagolják, az oldalról és a te­tőn át megvilágított, fényben úszó térségben kétszáz heverő­ágy kínál pihenést a fürdőzők- nek a növényekkel díszített, nagyon szép környezetben. A hét munkanapjain egy, szom­baton és vasárnap két meden­cével üzemel a téli fürdő. foglalkozik a modellezés kérdé­seivel, műveire gyakran hivat­koznak a témával foglalkozó nemzetközi irodalomban. Ebben a könyvében magas színvonalú, egyszersmind közérthető áttekin­tést ad a modellezés módszerei, nek tudományos értékéről, is­meretelméleti helyéről, szak- tudományokbeli alkalmazásának sajátosságairól, az analóg meg­ismerési módszerekről.' Az álta­lános elméleti kérdések vizsgá­lata szervesen épül ? az egzakt tudományos elemzésre, s ez a tudományos konkrétság jellem­zi a tárgy jelentősebb nemzet­közi irodalmának kritikai ismer­tetését is. DR. STARK ANTAL: TERV ÉS VALŰSAG Hogyan teljesítettük tervein, két, mi az oka a tervtől voló el- térésnek? Mit tudunk viszonylag pontosan tervezni és mit nem? Mi a hosszú, közép- és rövid­távú tervezés funkciója? Hogyan változott ez a funkció, különös tekintettel a gazdaságirányítás mai rendszerére? Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ a szerző, a Marx Ká­roly Közgazdaság-tudomány} Egyetem tanára, a tervezés ki­tűnő teoretikusa. A legfiatalabb vadőr Mindenkinek háza. háza tá­ja több-kevésbé jellemző a benne élőkre. Aki a németkéri Szabadság utca 72-es számú ház udvarába belép, az két gyönyörű magyar vizslát pil­lant meg. A baromfiudvarban pávakakas neveli pompázatos színű tollát, egy fedett vesz- szőketrecben sebzett szárnyú és itt meggyógyított vadkacsa totyog. Benn a derékszögben megtörő folyosó üvegablaka mögött virág helyett fácántoll- csokor díszük a vázában. A falakon trófeák, melyek szá­ma az egyik szobában kiállí- tásnyivá szaporodik. Kitömött madarak, agancsok, őznyár­sak. borzbőr. A földön .vad­disznóbőr, a székeken róka­prém. A fiókos szekrényen vadászpatronok, a nyitott szekrényben két puska: Ifjú Puskás Mihály, a me­gye legfiatalabb vadőrének otthona híven tükrözi mester­ségét. mellyel még a neve is harmonizál. „Az alma nem esik messze a fájától” — így szól a közmondás, ami a ti­zenkilenc éves fiatalember esetében különösen igaznak tűnik. Apja évtizedek óta er­dész-vadász ember volt, je­lenleg a Paksi Állami Gazda­ság gyapai üzemegységének mezőőre. — A fiam ötéves korában kapott először puskát a kezé­be, — meséli nem kis büszke­séggel. Nem minden eredmény nélkül, amit a tavaly novem­ber 7-i, fényképekkel doku­mentált eset is bizonyít Ifjú Puskás Mihály ugyanis. Szu- ha-puszta mellett, futamodás- nyira a sertésteleptől, két perc leforgása alatt három vad­disznót terített le. A legkisebb 70 kilós volt. a legnagyobb mázsás kan. — Tíz méterre volt tőlem, — meséli mosolyogva a való­ban „jó puskás” Puskás. — Miért lett vadőr? — Gyerekkorom óta ezt láttam. Édesapám példájára... Példájára, de megfelelő képzettséget is . szerezve. A Dunakömlődi Vadásztársaság szerződésével három évet töl­tött Szombathelyen, ahonnan vadtenyésztő' bizonyítvánnyal ,,vadász' és szakmunkás” tért vissza. — Mekkora a területe? — 6000 hold, ez a vadász- társaság területének majdnem fele. — Mennyi rajta a vad? — Ezt nehéz megszámolni Nemcsak nálam, az egész te­rületen 400-ra becsüljük az őzek. 50-re a vaddisznók szá­mát. Tán 15 körüli szarva­sunk is lehet, de ezek jobban vándorolnak. A fácán renge­teg, a fogoly gyér a mező- gazdasági kultúrák vegysze­rezése miatt korábban meg­csappant nyúlállomány most van felfejlődőben. — Nem látszik ideges ter­mészetűnek. .. — Nem is vagyok. Á termé­szet szép, megnyugtató. Ami­kor kinn jár az ember, nem is lehet másra gondolni. Kö­zelről vagy távcsővel megfi­gyelni a vadat legalább ak­kora öröm, mint meglőni. — A társas élet? Nem sza­kad ki túlzottan a világból? Ezzel kapcsolatban apa és fiú véleménye nem egyezik. Előbbi úgy véli. hogy a fia sokszor még bálba menni is elfeled a vad kedvéért, KISZ-gyűlésre nem kevésbé. Utóbbi szerint ezt nem lehet rá vonatkoztatva állandó jel­lemzőként kimondani. Leg­fontosabb számára azonban kétségtelenül a munka és na­gyon jól tudja, hogy milyen szerencsés ember az. akinél eggyé ötvöződik munka és hobbi. A vadőr nagy érté­kekért felelős. Az idáig enyhe télen még viszonylag ritkán kellett befogni a két pejkót, hogy élelmet hordjanak ki a területre, a 6000 holdat azon­ban állandóan járni, az utolsó hajlatig, gödörig, árokig, csa- ütig ismerni kell. A jó mun­ka eredményét a harminchá­rom tagú vadásztársaság tag­jai és az elég sűrűn járó külföldi vendégek egvként él­vezik. A megye legfiatalabb vadőrének havi alapfizetése 1700 forint, amire a dúvad- kilövések után 2—300 forint körüli prémium jár. Ez a megbecsülés anyagi olflala. A ! ermészetjárás, a vadászat ''Tömét azonban ifjú Puskás T'hály nem cserélné el sem­'vel. O. I. foto: G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents