Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

Készen a párt, a nép hatalmának védelmére Befejeződtek a munkáaőregység-gyülémek A bécsi munkásfelkelés 40. évfordulóján A. megyei munkásőr-parancs­nokság törzsének, közvetlen alegységeinek ünnepi egység- gyűléséveil fejeződött be az el­múlt évet értékeik) és az idei feladatokra felkészítő egység- gyűLéaek sorozata. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt Szabópál Antal, a me­gyei párt vb-tagja, a megyei tanács elnöke, Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa, Szűcs György, a megyei párt­bizottság párt- és tömegszer- vezeti osztályának vezetője, Haypél Tibor, a MOP ^ szak­csoportvezetője. Pallkovics Ist­ván nyugdíjas, volt megyei pa­rancsnok, a társ f egyveres tes­tületek képviselői, köztük a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli hadsereg- csoport egyik alakulatának pa­rancsnokai. Az egységgyűlés elnöki tisztét dr. Szentgáli Gyula, a megyei párt vb-tag- ja, a megyei kórház főigazgató- főorvosa töltötte be. Sörfőző István, a megyei párt vb-tagja. a munkásőrség megyei parancsnoka tartotta az értékelő beszámolót, amely a megyei törzs, és a közvetlen alegységek munkáját értékelte — de ez a számadás szólt, az egész megyei testület helyze­téről, eredményeiről, arról, hogyan hajtotta végre a hát­országvédelemből rá háruló feladatait. — A megye munkásőráUo mánya — mint az a járási egységgyűléseken elhangzott beszámolókból, a járási párt­bizottságok értékeléséből is kitűnt — teljesítette feladatait, harckészültsége, politikai fel- készültsége megfelelt a köve­telményeknek. A munkásőrök kiképzésben, szolgálatban való helytállását, politikai felké­szültségét ismerte el a megyei párt vb-nek a Tolna megyei Népújságban közzétett levele is — állapította meg a megyei parancsnoki beszámoló. Sörfőző István ezután rész­letesen kitért a megyei törzs és a közvetlen alegységek múlt évben végzett munkájának ér­tékelésére. majd foglalkozott a kül- és belpolitikai helyzettel. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes béke­polit'iikája révén csökkent, eny* hűlt a hidegháborús feszült* ség, de neon csökkent az ideo­lógiai harc. Ebben a harcban, az imperialisták fellazító po­litikája elleni fellépésben igen komoly feladat hárul a mun­kásőrökre; a harc a felvilá­gosító szó erejével. A munkás­őrök különösen sokat tehetnek — együttműködve a táns fegy­veres erőkkel — az ifjúság honvédelmi nevelése érdeké­ben. A megyei parancsnoki beszá­moló ezután az idei feladatok­kal foglalkozott, amelyek a parancsnokokra, az egész sze­mélyi állományra hárulnak.. A parancsnoki állományban a pártmunkás stílust, a pedagó­giai, a pszichológiai készséget kell tovább erősíteni — hang­súlyozta. A beszámoló után az elnöklő dr. Szentgáli Gyula a kiváló címek odaítéléséről szóló pa­rancsot ismertette. Kiváló Parancsnok, illetve Kiváló Munkáaőr címet kapott Lengyel János, Szeghalmi Jó­zsef. Farkas János, Kurilla János, ifj. Teleki István. Sár­közi László. Rácz Ferenc, B. Tóth János, Szabópál Antal a megyei pártbizottság, a megyei tanács (Tudósítónktól): A Kórházszövetségen belül működő kórházigazgatók klub­ja a Vác városi Tanács Szőnyi Tibor Kórházában tartotta feb­ruári ülését. Az ülésre a Du­nántúltól Észak-magyarorszá- gig 54 kórházi vezető érkezett. A Dunakanyar korszerű egészségügyi intézményének megtekintése után a könyvtár- szobában helyet foglaló hall­gatóság előtt dr. Korona Ár­pád igazgatóhelyettes főorvos tartott — nagy érdeklődést keltő —■ előadást. Vázolta a elismerését totaiicadlta azért a a hazafias kötelesség teljesíté­sért, amely a kiképzésben, a fegyveres szolgálatban meg­nyilvánult. Külön köszönetét maitóott a munkásőr „hátor­szágnak” a feleségeknek, a szü­lőknek. akik nóm kevés terhet vállalnak azért, hogy a férj. a fiú eleget tegyen kiképzési, szolgálati feladatainak. Majd ismét kitüntetések át­adása következett, a több éves szolgálat elismerése. Sörfőző István és Szabópál Antal ad­ta át a 15 év utáni szolgálati érdemérmet Fodor Imrének, Cziráki Ferencnek, Varga Já­nosnak, Gyenes Ferencnek, Nagy Ferencnek, Nagy Deres­nek, id. Murányi Györgynek, Győrkő Józsefnek. Többen kapták még a tízéves szolgálati érdemérmet, az öt év utáni em­lék jelvényt, a tartalékba kerü­lők. a lőszered ők pedig a mun- kásőr-emiékémaet. A leszerelők nevében Pro- kos József mondott köszönetét az elismerésért, és tett ígére­tet, hogy változatlanul mindig készen állnak a párt, a haza, a nép hatalmának fegyveres védelmére. Az egységgyülés az Intemacionálé hangjaival ért véget. gépi adatfeldolgozás és számí­tástechnikai módszerek kórházi alkalmazásának sokrétű lehe­tőségek A két és fél éves váci kez­deményesés eredményeiről szólva beszélt az új típusú kór­lap- és dokumentáció-rendszer tapasztalatairól. Példákon ké­résitől megmutatta egy-egy adat felhasználását a kórház vezetése, a területi munka szer. vezése, a tudományos célú elemzések terén. Az előadást élénk vita kö­vette. A hozzászólók sarában dr. Szentgáli Gyula, a Tolna megyei Kórház-Rendelő Intézet főigazgatója elismerését fejez­te ki az elért eredményekért. Véleménye szerint a váci kor­ái somogyi művészeti szem­le hagyományos tavaszi sereg- szemléjének nyitányaként va­sárnap kezdetét vette a körze­ti bemutatók sorozata. Első­ként a nagyatádi járásban Csurgó nagyközség művelődési házában találkoztak hét kör­nyékbeli falu: Berzence, Ku­tas. Beleg, Szabás, Csurgó, A napokig tartó esőzések után kellemes, napsütéses idő­vel köszöntött be a hét vége. Vasárnap a fővárosban és kör­nyékén csaknem 14 fokig emel­kedett e hőmérő higanyszála, mint a Meteorológiai Intézet­nél elmondták ez a hőmérsék­let 6 fokkal magasabb a sok­évi átlagnál. A bécsi rádió 1934. február 12-én este győzelmi induló hangjai mellett sugározta Doll- fuss kancellár nyilatkozatát: a kormánycsapatok a főváros­ban „helyreállították a ren­det”. A hír ekkor még nem felelt meg a valóságnak: az utolsó fegyverek csak három nap múlva hadlgattalk el Becs külvárosaiban. Az osztrák munkások fegyveres ellenállá­sa ezen a napon ért véget A több napos harc másfél évtizedes nehéz belső küzde­lem záróakkordja volt: az osztrák reakció és a haladás erői vívták. Az 1918. november 12-én ki­hirdetett osztrák köztársaság megszületése pillanatától kezd­ve politikai és társadalmi fe­szültségektől volt terhes, azon­nal megindult a belső harc a szociáldemokraták és keresz­tényszocialisták között, a de­mokratikus jogok kiterjeszté­séért, illetve korlátozásáért. A fiatal köztársaságban to­vábbra is nagy számban ültek vezető tisztségekben monar- chisták, klerikálisak. A de- mokratikue és szocialista erők bázisa Bécs volt. A főváros törvényhatóságában a szociál­demokraták igen erős befolyás­sal rendelkeztek. 1919 és 1934 között ők irányították a köz- igazgatást s jelentős szociál­politikai reformokat vittek ke­resztül. iránt héz szakemberei a technikai lehetőségek határán belül maximális eredményt értekek Az alkalmazott kórlap a szek­szárdi, s más rokonintézetek ilyen irányú tevékenységét is segití, A társasebéd után dr. Kol­lár Lajos váci igazgató főorvos érdekes vitaindítója követke­zett az általános vezetés- elméleti kérdésekről, a mo­dern kórház funkciójáról a területi munka bevezetéséről és továbbfejlesztéséről. A ven­dégek a késő délutáni órák­ban Indultak haza egy hasz­nos szakmai tanácskozás ta­pasztalataival. Porrogszentpál, Porrogszent- király öntevékeny művészeti együttesei. szólistái. A körzeti bemutatók legjobb­jai részt vesznek az április­ban sorra kerülő járási szem- lékem Májusban Kaposvárott nagyszabású gálaesttel zárul az idei seregszemle. Az Európa-szerte enyhe, ta- vaszias időjárás az ország ma­gasabb hegyein is éreztette hatását. így nem volt szeren­cséjük azoknak, akik síelés­sel akarták tölteni a hét vé­gét: az ország területén már sehol sincs sportolásra alkal­mas hó. Kékestetőn már szom­baton is plusz 1 fokot mértek. A keresztényszocialista párt mögött felsorakozó konzerva­tív erők — ahogy ők neveztél" — a „Vörös Bécs” ellen már a húszas évek elején létre­hozták a fasiszta jellegű fegy­veres Heimwehrt, titkos szö­vetségben a bajor és magyar fasisztákkal. Sorozatos provo­kációkat szerveztek a baloldal ellen, hogy a szocialistákat le­szorítsák a legalitás útjáról^ majd mint a polgári rend vé­delmezői, likvidálják a polgá­ri demokráciát. Megélénkült a Helm wehr aik/ti vitása az 1921. július 15-i véres bécsi tüntet tés után. különösen azért is) mert Mussolini és a magyar ellenforradalmi kormányzati erők titkos fegyverszállítások­kal és politikai tanácsokkal rendszeresen támogatták a szervezetet. Bár 1928 és 1934 között részben belső, de főleg nemzetközi okok miatt nem kerülhetett sor arra, hogy a Heimwehr puccs útján átve­gye a hatalmat, a keresztény- szocialista kancellárok, főleg Engelbert Dollfuss, a baloldal elleni harc során mind na­gyobb befolyást biztosítottak a reakció e fegyveres fasiszta szervezetének. A gazdasági világválság és a német fasiszta erők előre­törése kétségtelenné tették; hogy a demokratikus és a fa­siszta törekvések közötti régen feszülő ellentéteknek vala­milyen formában Ausztriában is ki kell robbanniuk. Fokozta a feszültséget hogy Hitler ha­talomra jutása Ausztria önálló állami létét fenyegette. Dollfuss Mussolini támoga­tását és szövetségét igyekezett megszerezni. Mussolini, majd Gömbös tanácsainak hatására formálódott ki Dollfussban a „konkurrens fasizmus” terve, ami rokonszenvesnek bizonyult az osztrák uralkodó rétegek előtt is, hiszen a gazdasági válság növelte a baloldali erők aktivitását. Dollfuss 1933 ta­vaszán rendeleti úton felosz­latta a szociáldemokrata fegy­veres szervezetet, a Schutzbun- dot, április végén, letartóztat­ták Ausztria Kommunista Pártjának vezetőségét és több száz tagját. A következmény: a hitlerista erők fokozták te­vékenységüket, terrorakcióik: mind gyakoribbakká lettek, a kancellár „kétfrontos” harca a nácik és a baloldal ellen Hit­ler híveinek kedvezett. Az osztrák kormány 1934 ja­nuárjában megkezdte a fasisz­ta puccs előkészítését, a par­lamentarizmus likvidálását, majd a Heimwehr linzi pro­vokációjával egy időben, feb­ruár 12-én a kormány csapatok körülfogták a munkás-lakó­tömböket Bécs elővárosaiban; Általános házkutatást akartak tartani elrejtett fegyverek ösz- szegyűjtésére és a vezetők le­tartóztatására. Elérkezett a döntés órája, és a bécsi munkásság legendás önvédelmi felkelése három­napi hősies harc után elbukott. Az osztrák fasizmus győzött, a polgári demokráciát Dollfuss felszámolta. Mussolini „jutal­mul” garantálta Ausztria füg­getlenségét. Mussolini „garanciája” elle­nére 1938. március 12-én Hit­ler megszállta Ausztriát anél­kül. hogy a legkisebb ellen­állásra bukkant volna, hiszen az ellenállásra korábban kész erőket Dollfuss és utódai szét­verték. A7. osztrák tragédiának és a bécsi munkásság hősi helyt­állásának 40 év távlatából az a történelmi tanulsága, hogy a nemzeti függetlenség és társa­dalmi demokrácia erői csak együtt, közös táborban szol­gálhatják sikeresen a haladás, a néptömegek érdekeit. Márkus László, a Történelemtudományi Intézet főmunkatársa. Debrecenben megkezdték a város legmagasabb. 22 emelet»; jakóházának műszaki átadását. A lakók rövidesen beköltöz­hetnek a ház 209 lakásába. (MTI foto; Balogti P, Lászlá felv, — B. L Országos érdeklődés a kórházi adatok gépi feldolgozása PAn REZSŐ Somogyi művészeti szemle Napsütéses hétvége

Next

/
Thumbnails
Contents