Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

{

f

Energiagazdálkodás a termelőszövetkezetekben

Abban a mezőgazdasági üzemben, amelyben évente 40—50'—60 millió forintos ter- . melési- értéket állítanak elő, . látszólag eltúlzott krajcáros- i kodásnak tűftik, ha azt nézik, . hogyan takaríthatnak meg öt• ven-hatvan filléreket. De

■ mindjárt más a kép, ha ezek• bői a fillérekből egy év alatt i olyan összegek kerekednek, ' amelyekből kitelik két-három, : vagy akár több tag évi jövedelme. És az sem túlzás, hogy .az ilyen, látszólag filléres takarékoskodás népgazdasági érdek is. Ha egy mezőgazdasá' gi üzem gazdálkodása mérlegre kerül, rendszerint azt né■ zik: mennyi gabonát, takarmányt termelt, merfnyi jószá• got nevelt, hizlalt. De hogy hogyan gazdálkodott azzal az energiával, amelyet szénhidrogének, vagy elektromos áram formájában használt fel a termeléshez? Arra van tapasztalat, hogyan ösztönzik a traktorosokat az üzemanyagmegtakarításra — arra viszont alig, hogy a villamos- energia-megtakarításra ösztönözzenek.

A Szekszárdi Területi Tsz- szövetségben negyedik éve működik egy — jelenleg há- ' romfős — csoport, amelyet éppen azért hoztak létre, hogy a közös gazdaságoknak taná- "csókát, segítséget adjon az energiával való gazdálkodás- hóz. «

— Ä mezőgazdaság általános fejlődésével járt együtt, hogy az utóbbi években óriási mértékben megnőtt a mező- gazdasági üzemek energia- igénye, szénhidrogénekből ugyanúgy,' mint a villamos .energiából. Az utóbbinál sokkalta nagyobb mértékben, mint akár az ipar, vagy akár a lakosság körében. A tapasztalat az, hogy a villamos- energia-felhasználás és a kifizetett áramdíj sok helyütt indokolatlanul magas — mondja Frey István, a tsz-szövetség energetikai csoportjának vezetője.

Valamikor, Ka egy gazdaság istállót épített, csak a világításhoz, egy-két darálóhoz, víz- szivattyúhoz, majd a fejőgépek használatához kellett az áram. Ma viszont egy szakosított telep legalább annyi energiát igényel, mint valamikor égy kisebb település. Például ha csak a szociális létesítményeket a tejházakat, a borjúnevelőket meleg vízzel ellátó bojlerek áramfogyasztását nézzük, az nagyobb, mint korábban egy egész majoré. No és a szárítók, a lucerrfaliszt- . üzemek, a terménymozgatás a magtárakban ... Az úgynevezett belső terménymozgatás ma már elképzelhetetlen áram nélkül, villanymotorhajtás nélkül. Égy-egy szárító és kiszolgáló berendezés teljesítmény-igénye meghaladja a 120—160 kilowattot.

— Tulajdonképpen itt kezdődik az energiával való gazdálkodás — folytatja a gondolatot Frey István. — Mert például a mezőgazdasági üzemek energiafogyasztása az úgynevezett csúcsidőkbe!! jelentkezik, tehát sötétedéskor, este. Az állattenyésztő telepeken ilyenkor folyik az etetés, a fejés, az országos energiahálózatnak ilyenkor a legnagyobb a terhelése. És ez már fokozott népgazdásági teher is, ezért kellett megépíteni az inotai csúcserőművet. Ezt a terhelést a mezőgazdasági üzemek lényegesen csökkenthetik. Nem szükséges, hogy éppen ebben a néhány esti órában üzemeljem minden villamos gép — csak az, ami a legszükségesebb. Példaként említem a gerjeni termelőszövetkezetet: a napi

elektromos energiának 50 százalékát fogyasztotta a nappali időszakban, 27 százalékát csúcsidőben és csak 23 százalékát éjszaka. De nemcsak Gerjen ay egyedüli. Ha viszont a csúcsidőszakban öt-tíz százalékkal kevesebb a fogyasztás, az már anyagilag is előnyös, egyúttal népgazdasági haszon ist

— Pálfán például, ahol 36 kilowatt a gazdaságban használt melegvizes bojlerok teljesítménye, áttértek a három tarifás mérőberendezésekre. A bojlerokat csak éjszaka üzemeltetik, kilowattóránként harminc fillérért, és nem az esti csúcsidőben két forintért. Ahol egy bojler nem elég a, napi melegvíz-szolgáltatáshoz, ott érdemes még egyet beszerelni, beállítani éjszakai tarifára — a költség negyed, fél év alatt visszatétüL

— Az sem mindegy, hogy valamilyen berendezéshez milyen teljesítményű villanymotort használnak. Gyakori, hogy

tíz kilowattos motor megy ott, ahol elég lenne egy-két-három kilowattos is. Ezek következtében, tehát ha nem megfelelő a teljesítménytényező, az esedékes áramdíj nyolcvan százalékát is elérheti a büntető tarifa. Előfordulhat, hogy a berendezéshez nincs megfelelően kedvező hatásfokú villanymotor. A teljesítménytényezőt ilyen esetben fázisjavító kondenzátorok beépítésével lehet javítani — illetve az áramköltségeket csökkenteni. Ajánljuk ezért az üzemeknek, hogy nagyobb létesítmények — például szakosított telepek szárítók — tervezésekor már számoljanak a fázisjavító kondenzátorok beépítésével, hogy az üzemelés során ne terheljék meddő energiával a vezetéket. a transzformátort. Tanácsoljuk azt is, hogy ahol egy esetleges több órás áram- kimaradás komolyabb anva- gi következményekkel jár, ott állítsanak be tartalék áramforrást.

— Befejezésül még egy kérdés: a csoport munkája nem merül ki a tanácsadással?

— Nem. Szerződéskötés alapján, szolgáltatásként villamos szabványszerűségi és érintésvédelmi vizsgálatokat is végzünk a gazdaságokban; ezekhez megfelelő műszereink vannak, és egy terepjáró gépkocsink— így — munkánk jó része kint, az üzemekben folyik. Vizsgálataink eredményét nemcsak a gazdasági vezetők hasznosítják, hanem a tűzrendészet! hatóságok is fiDrága műhely

Hosszú időbe tellett, amíg a TESZKERV vásárcsarnoka elkészült Különféle pénzügyi-társulási nehézségek akadályozták, nehezítették e nagyszerű kezdeményezés elindítását. Végül megnyitották Szekszárd legforgalmasabb zöldség. gyümölcs-húsáru csarnokát A forgalom jelentős — a városi ellátásban első helyen álló vállalkozást csak dicsérni lehet. Van bőven áru, a minőség is kifogástalan, az eladók munkája ugyancsak dicséreti<e készteti a vásárlókat Tehát ez □ vállalkozás sikeres.

Amint megnyitották a TESZKERV csarnokát, egymás után zártak be a vásárcsarnok „régi" épületében az üzletek, standok. Megszűnt a Népbolt kitűnő vegyeskereskedése, elköltözött a kifogástalan áruválasztékkal rendelkező kötöttáruüzlet, a termelőszövetkezetek is bezárták standjaikat. Az áruház felső része üres. Több mint egy éve üresen állnak az eladóterek, a raktárak. Nincs aki hasznosítani merné a felszabadult üzlethelyiségeket.

Ugyan akad vállalkozó. A piac asztalait festik. Most itt rendezték be a festők műhelyüket. Jó műhely: központi fű- téses, jó világítás, folyó víz, raktár, minden van, ami egy műhely üzemeltetéséhez szükséges.

Minden olyan felszerelés van, ami üzlet fenntartásához keli! Az üzlethelyiségek azonban másfél éve üresen állnak. Panaszkodik a Népbolt is, a szekszárdi ÁFÉSZ is: nincs megfelelő üzlethelyiség, nem tudnak kellő számban szakboltot nyitni. A város központjában ott áll üresen legalább háromszáz négyzetméter üzlethelyiség.

Másfél év óta.

Üzletben műhelyt fenntartani, drága mulatság?- Pj Városi pártbizottsági ülés Szekszárdim

gyelemfoe veszik.

B. L

Ülést tartott az MSZMP Szekszárd városi Bizottsága pénteken délelőtt, a pártszékház tanácstermében.

Az ülés első napirendi pontját Császár József, a város tanácselnöke terjesztette elő, aki az 1973. év városfejlesztési tervének végrehajtásáról, valamint az idei év feladatairól, terveiről adott tájékoztatást Az első napirendi pont után széles körű vita alakult ki. A jelenlévők közül többen kérdést tettek fel,- illetve véleményt mondtak az idei évre tervezett városfejlesztéssel kapcsolatban, összevontan került sor Rúzsa Jánosnak. a pártbizottság első titkárának

ismertetésében, a második és a harmadik napirendi pont megtárgyalására, amely a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1973-ban végzett munkájáról, valamint az 1974. első felére tervezett munka- programjáról szólt.

Az egyebek témakörében dr. Nedók Pál, a pártbizottság titkára a megalakuló várospolitikai munkabizottság 17 tagjára tett javaslatot. A pártbizottsági ülés részvevői a munkabizottság elnökének dr. Nedók Pált. titkárának Mátyás Istvánt a városi tanács elnökhelyettesét választották meg. - •

Több, olcsóbb lakás — fiataloknak

A KISZ VIII. kongresszusa 1971. decemberében sikeresnek nyilvánította a 10 ezer KISZ-lakás felépítésére meghirdetett akciót. Annak idején a fiatalok a célul kitűzött 10 ezer helyett 12 599 lakáshoz jutottak. Mostanában azonban keveset hallunk a KISZ-la- kásépítkezésekről. Ennek

okairól a KISZ KB ifjúmunkásosztályán az alábbi tájékoztatót kaptuk:.

— Az ifjúsági lakásépítés ma is tovább él. azonban minőségileg és tartalmában más formában és más néven. A KISZ-bizottságok számára ugyanis járhatatlan volt az az út, hogy az építkezések gondjainak átvállalásával tervezői. kivitelezői és 'beruházói kérdésekkel foglalkozzanak, valóságos építkezési vállalkozáshoz hasonlóan. Baján, ahol a KISZ-lakásépítkezés megindult, még öszvért is vásárolt a KISZ városi titkára az építőanyag szállítására. Miközben az ifjúsági vezetők meglehetős jártasságra tettek szert a telekszerzés, az építőanyag- és hiteligénylés bonyodalmaiban. óhatatlanul háttérbe szorultak az építkező városokban és kerületekben az ifjúsági mozgalom alapvető feladatai, a KlS^-szervezetek tartalmi munkájának irányítása és segítése. Ezért kellett a társadalmi munkamegosztás útjára lépnünk, és a SZÖ- VOSZ-szal együttműködve az ifjúsági szövetkezeti lakásépit- kezés formáját kialakítani. Az

1971. júliusában megszületett új lakásrendelet lehetőséget teremtett az egyén és a közösség arányos teherviselésén alapuló, differenciált lakásépítési formák kialakítására. A KISZ-bizottságok ma mérnem maguk építenek, hanem érdek- védelmi tevékenységükben az úi rendeleteknek szereznek érvényt sokoldalúan. Ahol csak lakáselosztásról vagy -építésről szó esik. a vállalatoknál

A szekszárdi kukoricatermesztési rendszer

fejlődése

r Á Szekszárdi Állami Gazdaság a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel közösen 1972- ben alakította ki zárt kük őri- catermesztési rendszerét KSZE (Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés) néven. Kezdetben öt állami gazdaság és hét tsz kötött együttműködési szerződést, elsősorban belföldi és hazai előállítású jugoszláv hibridkukorioa-fajták termesztésére. A partnerek az első évben hektáronként 58,64 mázsa átlagtermést értek el &&QÍU) hektáron. A termesztési

rendszerben az amerikai John Deere-féle és NSZK-beli, valamint hazai és szocialista importból származó gépekkel dolgoztak.

Tavaly már nyolc megyében 38 gazdaság'— köztük 19 tsz — vett részt- a „szekszárdi” termelési rendszerben és csaknem negyvenhárom és fél ezer hektárról 55,55 mázsa átlagtermést takarítottak be Közülük 28 gazdaság ért el 50 mázsa fölötti átlaghozamot hektáronként számítva.

A KSZE-rendszer területe az idén 15 000 hektárnyival bővülhet, bár ennél jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg iránta. A 15 000 hektáron 20 tsz kapcsolódik be az év folyamán ebbe a termelési rendszerbe, zömében Baranyában, kisebb mértékben Fejér, Somogy és Pest megyében. A rendszer területfejlesztésén kívül a szolgáltatások, elsősorban a szervizhálózat és alkatrészellátás tökéletesítésére és új géptípusok kipróbálására törekednek az idén. (—só)

és a tanácsoknál egyaránt Jelen van a KISZ. és érvényesíti a pályakezdők és családalapítók érdekeit. Az ifjúság magánerőből történő lakásépítése ugyanakkor nem szűnt meg, folytatódik társas és telepszerű ifjúsági szövetkezeti formában.

— Milyen lehetőségeket Jelent az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés a fiatalok számára.

— A KISZ VIII. kongresz- szusa befejezettnek nyilvánította a 10 ezer KISZ-lakás felépítésére meghirdetett akciót, de egyben elfogadta, hogy

1975-ig bezárólag, a IV. ötéves terv időszaka alatt, szövetkezeti keretek között újabb 10 ezer ifjúsági lakást kell felépíteni. Ennek az úi formának. a lényege a korszerű munkamegosztás, A KISZ a fiatalok körében az ú.i szövetkezeti építési mód ismertetésével előkészíti az ifjúsági lakásszövetkezetek alakulását, érvényesíti a rendeletekben biztosított kedvezményeket. Az egyéb feladatoknak a tanácsok, az OTP, a SZÖVOSZ és a kivitelező vállalatok tesznek eleget. A tervezett tízezer ifjúsági szövetkezeti lakásból ezret már átadtak, hétezer lakás építés, vagy előkészítés alatt áll.

— Milyen kedvezményeket biztosít az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés?

— A KISZ KB is részt vett azoknak az új lakásrendeleteknek és hitelpolitikai irányelveknek a kidolgozásában, amelyek az elmúlt években születtek. Tudatában vagyunk annak, hogy az ifjúság lakás- helyzete a társadalom lakás- helyzetének része, a csak azzal

együtt olcfódik meg végérvé*' nyesen. Ma már a fiatalok a tanácsi elosztású, de az egyéb lakásoknak is 30—40 százalékát kapják. Az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezők ma nagyobb kedvezményekben részesülnek, mint korábban, amikor 120—130 ezer forint OTP-hitelt kaphattak az építkezők, — 110 ezer forintig 2 százalék kamatra, afölött 6 százalék kamatra. Tavaly január 1-től 250 ezer forintig vehetnek igénybe OTP-hitelt a fiatalok, s a kamat egységesen 2 százalék. A szociálpolitikai kedvezmények, a gyermekenkénti 30 ezer forint előlegezése sem a lakásépítési szerződés kötésének napjától, hanem a lakás használatba vételének napjától szól. Eszerint, amíg a lakásuk épül, nem törlesztenek magas részleteket a fiatalok. Ezen felül, amennyiben kérik, az első három esztendőben mérsékelt hiteltörlesztést is kaphatnak. Ez átlag havi 150 forint rész- letfizetés-csökkerfést jelent.

— Szót érdemel még. hogy a IV. ötéves tervben az OTP által épített, mintegy 50 ezer tanácsi elosztású lakásra vonatkozóan nemrég olyan megállapodás született, hogy ezeknek a lakásoknak 25—30 százalékát is fiatalok kapják. Az OTP a fiatalok lakáshelyzetének javítása érdekében szorgalmazza az átmeneti lakásformák építését, mint a mini- garzon. amely húsz négyzetméter alapterületű. Budapesten, Székesfehérvárott és Zalaegerszegen már épültek ilyen lakások.

A lakáselosztás és -építés minden, módozatánál érvényesülnek tehát a fiatalok érdekei, az egész társadalom érdekein belül, s annak fontos részeként K. £,