Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

'1 » t Harminckét éve Jelent meg a Szabad Nép Jelszó: Olvasd és add tovább! 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális lapja. A Szabad Népnek az el­nyomás éveiben és a fel- szabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Harcban és si­kerekben gazdag útja során százezrek szellemi kenyerévé vált. A lap első szerkesztője és névadója: Rózsa Ferenc. „Párt- lapunk neve jelképezi azt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott veze­tőjét: a KMP-t állította” — mondotta Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc szerkesztőtársa, A második világháború har­madik évében, két hónappal a Népszava emlékezetes kará­csonyi számának megjelenése és három hónappal a történel­mi jelentőségű november 1-i Batthyány-örökmécsesnél le­zajlott antifasiszta tüntetés után — feladata volt írásban is közvetíteni a hazai kom­munistákhoz a Központi Bi­zottság állásfoglalását a kö­vetkezetes szövetségi politika gyakorlati megvalósításáról. A Szabad Nép hasábjain is meg akarták értetni a párttagság­gal az új szövetségi politikát: a legszélesebb nemzeti össze­fogás szükségességét. Az első szám vezércikke: SZABAD NÉP — SZABAD ORSZÁGBAN. Ezenkívül tar­talmazott őszinte beszámolót a hitleri hadsereget a Szovjet­unióban ért veszteségekről, felszólította az illegalitásban levő elvtársakat a beböirtön- zöttek fokozott támogatására. Leleplezte a Bárdossy-kormány hazaáruló üzelmeit. ismertet­te a Nemzeti Harci Frontnak a parasztságra és a haladó polgárságra vonatkozó prog­rampontjait, munkáSégységet' hirdetett, foglalkozott Horthyék újvidéki vérengzésével, s füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarországot követelt. 1942-ben csak négy szám je­lenhetett meg. (A legutolsó májusban.) Ugyanis Horthyék politikai rendőrsége megtalál­ta a lap nyomdáját, letartóz­tatott sokat, az újság szer­kesztésében, előállításában, terjesztésében részt vevők kö­zül. Rózsa Ferenc és Schön- herz Zoltán a fasiszták börtö­nében fejezték be életüket. Rózsa Ferencet június 1-én tartóztatták le és vitték az Andrássy-laktanyába, ahol a Juhász-fivérek és Wayand doktor próbálták ..szóra bírni” — hasztalanul. Rózsa Feren­cet nem tudták vallomásra kényszeríteni, hű maradt ah­hoz az utasításhoz, amelyet az illegális Szabad Népben adott a párt tagjainak... „Ha vallat­nak inkább válaszd a halált, minthogy áruló legyél.” Az illegális kommunista párt e sajtóorgánuma két év és négy hónap múltán jelenhe­tett meg ismét: 1944 szeptem­berében. Az újabb évfolyam­ból öt számot adtak ki, — ad­tak kézről kézre — juttattak el a fasizmus ellen fellépő magyar munkásokhoz, kommu­nistákhoz és . szimpatizánsok­hoz egyaránt. A Szabad Nép közölt — a többi között — 1944. szeptem­beri számában nekrológot Ságvári Endréről, az októberi­ben Zsukov tábornagy üzene­tét a magyar hadsereg kato­náihoz. Az októberi szám tar­talmazta a szociáldemokrata párt és a kommunista párt vezetőségeinek határozatát a munkásosztály harcos, forra­dalmi egységének megterem­téséről. Az illegális Szabad Nép a nemzeti ellenállás írásos agi­tátora és szervezője volt. Ugróczky Mihály A pécsi nyomdászát története Baranyában érdekes kezde­ményezés született: felkutat­ják, feldolgozzák a legjelen­tősebb ipari és mezőgazdasá­gi üzemek történetét, s könyv alakban kiadják. Országosan is egyedülálló üzemtörténeti monográfia-sorozat születik ily módon, amelynek most jelent meg a 10. kötete. Ez a mű a pécsi nyomdászat kétszáz éves múltjával foglalkozik, az 1773t. ban alapított Engel-féle nyom­dától a mai nagy tipográfiai üzemig, a Pécsi Szikra Nyonü, dáig. Történeti mű jelent meg edi dig négy pécsi üzemről, va­lamint hat mezőgazdasági üzemről is. Megírásukhoz a szerzők feli, használták, illetve felhasznál4 ják a rendelkezésükre álló ősz• szes dokumentumot és a doU gozók személyes közléseit, rísz* szaemlékezéseit. (MTI), j Iskolai pályázat muzeális értékű tárgyak gyűjtésére A hasznos anyogok gyűjtése közben talált múzeumi értékű tárgyak meg­mentésére az iskolások körében ismét meghirdeti együttes pályázatát a Ma­gyar Úttörők Szövetsége, a Központi Múzeumi Igazgatóság és a MÉH. Muzeális értékűnek minősítik a gyűjtés során előkerült nevezetes tör­ténelmi eseményekkel, kiemelkedő sze­mélyiségek életével, tevékenységével kapcsolatos tárgyakat, írásos dokumen­Gazdag program az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási központjában Eredményes esztendőt zár­tunk és reményteljes évet kezdtünk nyilatkozta Klaus Plobner, az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási köz­pontjának igazgatója az MTI munkatársának. Ez évi tevé­kenységünket döntően meg­határozza. hogy az idén 25 éves a Német Demokratikus Köz­társaság. — 1974-ben indul útjára Po­litikai klub című rendezvény- sorozatunk: ebben alkalmat te­remtünk arra, hogy az NDK politikái, társadalmi közéleté- riék' egy-egy neves képviselő­je kiféjtse országunk állás- foglalását olyan' fontos kérdé­sekről, mint az európai prob­lémák rendezése, a békés egy­Felnőtt tanulók gyárlátogatása más mellett élés, stb. Újdon­ság az is, hogy februárban turistanapokat szervezünk, kö­zösen az erfurti nemzetközi virágkiállítás (IGA) vezetői­vel. Nem titkoljuk, kedvet szeretnénk csinálni a magyar turistáknak az NDK-hoz. Márciusban Magyarország és az NDK közötti fegyverbarát­ság jegyében az NDK nemzeti hadsereg megalakulásának 18. évfordulójáról emlékezünk míg kiállításokkal, előadásokkal. Március végén NDK dokumen- tumfilm-napokat rendezünk. Május minden bizonnyal „qsúcsforgalmal” hoz az NDK magyarországi kulturális kép­viseletének életében. A barát­ság hónapja alkalmából jó néhány rendezvény lesz. kö­zösen a Hazafias Népfront il­letékes szerveivel. Az NDK és Magyarorszag közötti kulturális egyezmény keretében ekkor bonyolítják le az NDK barátsági és kultu­rális napokat a magyar fő­városban és vidéken. Találko­zó lesz többek között azok­kal a magyar szocialista bri­gádokkal, amelyek német antifasiszta, kommunsita hő­sök nevét viselik. Ugyancsak májusban magas szintű mű­vészdelegáció látogatására is számíthatunk a baráti szocia­lista országból. A világhírű rendező, Felsenstein alkotásai­ból ebben az időszakban film­héten vonultatják fel a leg­jelentősebbeket. A német anti­fasiszták harcáról, 1933—45 közötti küzdelmükről doku­mentumkiállítás számol majd be a magyar érdeklődőknek. (MTI) tumolcat, régi újságokat, röplaookati plakátokat, fényképeket; különös te­kintettel a haladó mozgalmak, <3 munkásmozgalom, valamint a felszos badulás országos és helyi vonatkozói- sú emlékeire. A pályázók jelentkezhet, nek régi kiadású vagy más bibliog­ráfiai szempontból értékes nyomda­termékekkel, régi viseleti darabokkal, egyenruhákkal, jelvényekkel, zászlók­kal, céhemlékekkel, agrár-, illetve ipartörténeti érdekességű, valamint né­pi ,és művészi értékű használati es» közökkel, dísztárgyakkal is. Az álta­luk muzeális értékűnek tartott tárgya­kat mutassák be a gyűjtést irányító pedagógusoknak és véleményüktől függően a helybeli, Budapesten pat dig a megfelelő szakmai múzeuríl munkatársainak. A múzeum szőkémbe* re ítéli majd meg, hogy a bemutat tott tárgy megfelel-e a pályázat fel­tételeinek. A muzeális értékűnek elfat gadott tárgyat a gyűjtő, az úttörő­csapat és az irányító pedagógus ne­vének, címének feltüntetésével — a nagyobb méretű tárgyról mellékelj fotóval és leírással együtt — a MÉrf Tröszt propagandairodájának elmérd (VI. Jókai tér 6. szám alá) kell bet küldeni 1974. május 31-ig. A beérket zett tárgyak értékelésük után a terü­letileg vagy szakmailag illetékes mú­zeum gyűjteményébe kerülnek, a gyűjt tő nevének feltüntetésével. A szakemberek által legértékesebb­nek ítélt muzeális tárgyak gyűjtőit jutalomtáborozással, könyvajándékkokt kai és az ország valamennyi múzeumá­ba egy évre érvényes díjtalan belé­pővel jutalmazzák. Jutalomban része­sítik az ilyen tárgyakat beküldő út­törőcsapat gyűjtőmunkáját irányító pedagógust is. (MTI) Községünkben — Mórágyon — felmértük azoknak a szá­mát, akiknek nincs meg a nyolcadik osztályról szóló bi­zonyítványuk. Szomorú volt ez a kép! Elhatároztuk, hogy megszervezzük a felnőttokta­tást. Sok felvilágosító munka után a Hazafias Népfront köz­ségi szervezetének segítségével 1973 januárjában beindult az első vizsgára előkészítő tan­folyam hetedik osztálya. Tizen­két hét munkája után 25 ta­nuló tett sikeres vizsgát. A hetedik osztályt végzet­tek 1973 őszén — 3 kivétellel — biztos tagjai lettek a vizs­gára előkészítő tanfolyam nyolcadik osztályának, öt új tagot is szerveztek maguk mel­lé. Az előzőek sikere láttán húsz felnőtt jelentkezett a hetedik osztály tanfolyamára is. így jelenleg két csoportban folyik a tanfolyam. A tanfolyam hallgatói igen lelkesen tanulnak, csak ko­moly indokkal hiányoznak. Lelkésedésiiket igazolja az, hogy amikor meghirdettük a téli szünetben az egynapos üzemlátogatást — a tanfolyam tanulóinak nyolcvan százaléka jelentkezett erre a kirándulás­ra. A kirándulás megszervezésé­hez és lebonyolításához ko­moly segítséget nyújtott a Hazafias Népfront községi szervezete. Dunaújvárost látogattuk meg. Felnőtt tanulóink közül sokan dolgoztak ebben a városban még akkor, amikor az alapo­kat rakták le. Kíváncsian vár­ták hát az új képet, amit 15 év után látni ebben a város­ban. Idegenvezetőnk a Dunai Vasmű legfontosabb részeit bemutatta. Csodálattal és áhí­tattal álltak meg tsz-tagjaink a monumentális gyár egy-egy üzemrésze előtt. Közös ebéd után a MOM óragyárában vártak bennün­ket igep nagy szeretettel. A párttitkárnő és a személyzeti előadó vezetett végig üzemü­kön, majd a kultúrteremben közel egyórás eszmecsere kö­vetkezett, sok kérdéssel és fe­lelettel. Elmondták ennek az üzemnek a vezetői, hogyan szervezik meg a felnőttek ok­tatását. Mindannyian örömmel hallottuk, hogy náluk is szép eredményeket értek el ezen a téren. Talán még tovább is maradtunk volna, ha nem sie­tünk a Szalmacellulóz- és Pa­pírgyárba. Ez a gyár igen érdekes volt. Felnőtt tanulóink láthatták, hogy a tsz-ben megtermelt szalmából hogyan lesz hófehér cellulóz, majd papír. A hosz- szú gépsorok automata munká­ja előtt sokáig időztek. Kér­déseikre a gyár dolgozói igen kedvesen válaszoltak — min­tákkal is megajándékoztak bennünket. Az igen jól sikerült kirán­dulást Pakson a halászcsárdá­ban fejeztük be. Még ma is mindennap szó­ba kerül a gyárlátogatás. Biz­tos vagyok abban, hogy a lá­tottak élménye és szépsége maradandóbb minden magya­rázatnál. 30—50 éves tanuló­inkban életük végéig megma­rad ennek a napnak az élmé­nye. DR. KOVÁCS PÄL tanár, tanfolyamvezető Mórágy Szüts László: Pokolfüz ■— Kisregény —* íi. Azt hiszem az emberek meg­rökönyödve néztek utánam. Faképnél hagytam őket. s fu­tottam a szállásunkra. Nem törődtem már azzal, hogy meg­láthatnak, hogy Flóri meglát­hatja, hogy bután elárulhatom magamat, hogy mindent el­ronthatok. Az öregasszony ud­vara már. vízben állt — azzal sem törődtem, átgázoltam a vizen. Éedobbantam a kony­hába. mint akit kergetnek. Tóth néni éppen tüzet rakott, most már nyugodtan rakha­tott. Csak odaköszöntem neki, s mentem a szobánkba. Ki is fordultam mindjárt. — Elment? — Kicsoda? — állt fel az öregasszony, s aztán csak rám­feledkezett. Feldúlt lehetett az arcom nagyon. Elrohantam. Tudtam, hogy a busz fél nyolckor indul, ahhoz pedig már nem sok idő van hátra. Persze, hogy a vendéglőnél a busz az orrom előtt hagyta ott a megállót. Futottam utána, de nem várt be. Én azért csak futottam. Az országút erdők mentén kanyarog, a ligetes kis erdőket rétek váltogatják, meg szántó­földek, szőlők, a földeken már sárgult a kukorica, a nap me­legen sütött. Alighanem, a kiskatonák hamar megizzad­nak a csatornaásásban! De csak le kell vezetni a vizet, hiszen nem hagyhatják ott az égő gázoszlopot tábortűznek. A busznak már porát sem lát­tam. Friss volt a levegő. Egy útőr kapargatött az árok men­tén, piros zászlócskáját kitűz­te, furcsállva várta, hogy oda­érjek. s nyilván ugyanazzal az elcsodálkozással bámult utá­nam is — de én csak futottam, futottam. Nyolchúsz előtt az állomásra kellett érnem. Hallottam a vonatfüttyöt, de akkor már láttam is az állo­más épületét. Együtt értem a vonattal a peron elé. Utas alig volt, Zsuzsát azonnal felfedez­tem kék orkánkabátjában, bő­rönddel a kezében. De akkor eg.yszerre " elhagyott minden erőm. Nekidőltem a peron kor­látjának és versenyt lihegtem a gőzmozdonnyal. Nézz hátra, Zsuzsa, nézz hátra! A viciná­lis komótosan lassított. Zsuzsá­nak eddig kell hátra néznie, míg a kávédaráló végleg le nem cövekel. Én nem mehetek oda hozzá, én nem tudok mit mondani. Neki kell hátra néz­nie. hogy lássa: itt vagyok. Hátranézett. A szeme kereké re nyílt, távolról is jól láttam. Nyilván azonnal észrevett. Igyekeztem teljes egészében betölteni a szeme nyílását, hogy azt is észrevegye, amit nem mondhatok el. Mo6t az­tán igazán nem voltam ön­telt. Egyetlen görcsösen ka­paszkodó kéz voltam. Vajon észre veszi-e? Zavartan fordí­totta vissza a fejét. ­A vonat megállt, a vagonok még csak össze sem koccan­tak. Kicsapódtak az ajtók, Zsuzsa előtt is egy. Érkező még annyi sem volt, mint távozó. Egy testes asszonyság kászá­lódott le a lépcsőn, pontosan Zsuzsa lába elé, de ő még odébb sem lépett. Csak állt, nekem háttal, szemben a nyi­tott vagonajtóval. Senki több, mo6t már felléphetne. Meg sem mozdult. Egy kalauz már feltartotta a karját, Zsuzsa csak állt. Nem fordult hátra, állt szemben a nyitott vagon- ajtóval. Mit akar? Vagy uta­zik, vagy... Akkor a kávé­daráló füttyentett egyet. Zsu­zsa nem mozdult. A kerekek megcsikordultak a sínen, s a vonat elindult. Tehát nem utazik, tehát marad! De hát mi­re vár? Mikor odamentem hozzá, még akkor is úgy kellett elé­je kerülnöm. Mintha én gör­dültem volna a vonat helyé­be. Ahogy az arcába néztem, egy nagy könnycseppet lát­tam kibuggyanni a szeméből. — Ez borzasztó! — rebegte. Én semmit sem szóltam, el­vettem tőle a bőröndöt, kézen- fogtam és megindultunk a ki­járat felé. íFoly tatjuk) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents