Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

\

Amíg a műtrágya a talajba jut

Ä február végi tavaszi határt járva, erre is, arra is műtrágyaszóró gépekkel találkozik az ember. De micsoda gépekkel? Jó, tizenöt éves „etető- vályúkkal”, valamivel fiata- labbaltkal és — a repülőgépet nem számítva — a legújabb, IFA tehergépkocsira szerelt adapterekkel.

Nem csoda, hogy mostanában a műtrágyázás mikéntje került a növénytermesztés napirendjére. Épp az elmúlt napokban számoltunk be arról, hogy az AGROKER nem tudja teljesen kielégíteni a megye mezőgazdasági üzemeinek igényeit, annak ellenére sem,

■ hogy a kereskedelem a tavalyinál tíz százalékkal több műtrágyát hoz forgalomba. Ugyanakkor adatok, mérések azt bizonyítják, hogy a nem megfelelő tárolás miatt az üzemekben hatóanyagának tíz— huszonöt százalékát elveszti az értékes műtrágya. Nagyrészt ezért került országszerte napirendre a hőgyészihez hasonló agrokémiai társulások létrehozása.

De addig is tenni kell valamit, amíg ezeket a társulásokat megalakítják, amíg a központi tárolók megépülnek.

Világmegváltó elképzelések helyett...

Naponta négy-öt vagon műtrágyát szór ki az adapteres IFA tehergé pkocsi.

tűk a rakodást, forgórakodóval, és szállítószalagokkal. A szállítószalagok közé őrlőt is iktattunk be, ir\gy tökéletes, egyenletes legyen a kiszórás.

/****$$ w

'1 - .. . . . -■•. . . .‘I.‘.-K-.vw. . . .'.w -V

A tárolótelepen gépekkel végzik a rakodtatást.

A dombóvár—kocsolai útról egy IFA fordul be a dülőútra. Porkoláb János gépkocsivezető egyszerre negyven mázsa rakományt visz ki a földre, szemcsézett nitrogén-foszfor- káll műtrágyát, alaptrágyának a tavaszi vetések alá.

— Hányat fordul naponta?

— Tízet, tizenkettőt*

— Tehát akkor négy-öt vagonnal szór el naponta.

— Igen, aszerint, hogy menynyi keli egy-egy táblára. Tulajdonképpen még nem ismerjük annyira a teljesítményt, hiszen új még ez a gép, először használjuk. A bajai ku- kcricatermesztési rendszerhez társult a szövetkezet, ennek révén kapta az adapteres IFA-t. Annyi biztos, hogy nagyobb, lényegesen nagyobb a teljesítménye, mint az eddigi műtrágyaszóróknak.

Bent. a telepen hosszú műtrágyaprizmák sorakoznak egymás mellett, fóliazsákokban, és ömlesztve, fóliatakaró alatt, .fóliaszőnyegen. Az első pillantásra látszik, mindent megtettek azért, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe.

— Jelenleg száznegyven vagon műtrágyát tárolunk itt, lényegében zárt, egyholdas területen — mondja Vérallyai Béla, a szövetkezet gépüaemé- nek vezetője. — Megpróbáltunk olyan körülményeket teremteni, hogy a legkisebb legyen a veszteség. A prizmáit helyét bogárhótúra alakítottuk ki. Az ömlesztett műtrágya fóliaponyvára kerül, és azzal is takarjuk le, hogy be ne ázzon. Meg lehet nézni, az eső ellenére sem ázott be sehol. Amennyire lehetett, gépesítetIlyen mennyiségnél már nem győznénk kézi erővel a rakodtatást. Elég győzni kézzel a vasútról való beszállítást is.

Mert a szállítmány rendszerint szombat-vasárnap éjjel jön — legutóbb is tizenkét vagon.

— Számoltunk már azzal is, hogy lebetonozzuk a tároló- teiepet. Hatszázezer forinttal számoltuk a költségét. De ha azt számoljuk, hogy évente hárommillió forintot költünk műtrágyára, akkor nem sok a hatszázezer. Két-három év alatt megtérül.

— Talán nem mellékes, mi legalább is nem mellékesként kezeljük, hogy a telepről, a beépített 20 tonnás hídmérlegen keresztül, mérlegelve, szállítójeggyel mehet ki a műtrágya a földekre.

— Mostanában a műtrágva- gazdálkodás egyik fő témája, hogy zsákosán, vagy ömlesztve szállítsák-e? Hogyan vélekednek erről itt Dombóvárott?

— A zsákos műtrágya tárolása könnyebb. A szállításban, rakodásban — miután a géne- sítés egvre jobban, előtérbe kerül, az ömlesztett a célszerűbb. Hogy az IFA-nál maradjunk: a forgórakodó az ömlesztettből tíz perc alatt megpakolja. Sokkal gyorsabban, mint minden egyes zsákot felhasogatni, a szállítószalagra öntözgetni. A vagonból kirakásról nem is beszélve...

Bognár—Gottvald

ÜzertK és - munkaszervezők körében jól ismert a kifejezés : „gyalogszervezés’’. Ellentéte ez a gigantomániába esett szervezők nagyratörő elképzeléseinek. akik csak egy- egy üzem, padlástól pincéig történő gyökeres átforgatásában tudnak gondolkodni, s természetesen e munka alapjának. kiindulópontjának a lehetőleg minél nagyobb és j minél drágább elektronikus ; számítógépet jelölik meg.

! (Mellesleg: lassan megérjük,

: hogy egy magát valamire tar- . tó szervező, számítógép nélkül a hideg vízbe se dugja a kezét. Ahol hincs pénz gépire, ott várnak: pénzre, gépre, vagy csodára.,..)

A Kohó- és Gépipari Minisztériumban — a jelek szerint — másként, okosabban, józanabbul gondolkodnak.

Amikor hozzáláttak a mintaszervezésre kijelölt vállalatok munkaprogramjainak összeállításához, alapelvként határozták meg: a már működő — vagy a kiépítés alatt álló — fejlettebb vállalati rendszerek továbbfejlesztése a legegyszerűbb, a legcélravezetőbb, a leggazdaságosabb, vagyis a mintaszervezések során nem szükségesek a mindent átforgató. világmegváltó elképzelések, ehelyett a meglévő adottságokkal számoló, azokhoz igazodó ésszerű szervezési program és cselekvés kell — ha belátható időn belül már valódi eredményt akarnak elérni. (Ezt a gondolkodásmódot igazolja többek között. hogy a vállalatok egészére kiterjedő átszervezés legfontosabb feltételei ma még hiányzanak: nincs mindenütt korszerű technológia, a legtöbb helyen még egészen alacsony színvonalú a vállalat általános szervezettsége, nincsenek megfelelő eszközök és kevés az igazán jól felkészült szakember, no és nincs elegendő pénz...)

A minisztériumban az egész iparágra kiterjedő vizsgálódás után állapították meg, hogy melyek a mintaszervezésre szóba jöhető vállalatok és intézmények. A kijelölésnél végül is a következő szempontok szerint döntöttek: milyen

Enyhe tél, gyorsan romlanak a raktározott zöldségkészlctek

Fokozott import a lakosság ellátására

Hogyan fiiakuInak a raktár- készletek, milyen ellátás vájható a továbbiakban? — kért tájékoztatást Panák Lászlótól, a Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatójától az MTI munkatársa.

— összehangolt intézkedésekkel sikerült az alapvető cikkekből biztonságos: ellátást nyújtani. Egyik fő gondunk a

raktározott készletek minőségének megőrzése, arrii egyre nehezebb az idei rendkívül enyhe január—februárban —, mondotta a vezérigazgató,

— A szakma egyébként is magával hurcol egv sor, a műit esztendőből származó nehézséget. Az ősszel a megelőző éveknél jóval több. összesen 19 000 vagon árut tároltunk a lakosság ellátására, a cikkek összetétele azonban nem volt a legszerencsésebb. .Az 1973. évi burgonyaterméskiesések miatt már az őszi időszakban mintegy 9000 va- gor.os behozatalra szorultunk, s a hazai új-burgonya megjelenéséig még előreláthatólag további. körülbelül 2500 vagoné« importot veszünk igénybe, hogy a kereslet kielégítésére megfelelő készletünk legyen. Esetleg a korábban beérő úi burgonyatermésből is hozunk be, a választék bővítésére —. de természetesen, ügyelünk a hazai termelők érdekeire is. Ilyenformán burgonyából kiegyensúlyozott lesz az ellátás továbbra is, bér ez szinte kizárólag a fehér és sárga fajtákra vonatkozik.

— Hagymából megfelelő nyitókészletekkel rendelkeztünk — mintegy 1300 vagonnal tároltunk.

— Leveszöldségből már eddig is importra szorultunk. A meglévő szerény hazai készletek és a külföldi szállítmányok sárgarépából kiegyensúlyozott ellátást biztosítanak, de gyökérből — s ezt a lakosság is tapasztalja a piacon — nincs elegendő: a szabadpiaci árak felszöktek.

— Sok káposztát tároltunk; az 1500 vagonnyi árutömeg zömét szabadtéri, földelt prizmákban. A korai felmelegedés miatt ezeket idő előtt meg kellett nyitni. -Olyan jelentősek a veszteségek, hogy március végén, április elején már nehéz lesz hazai áruból ellátni a piacot. Felkészültünk arra, hogy valamelyik baráti országból káposztát is kell vásárolnunk.

— A többi Zöldségfélékből is megfelelő mennyiség került ősszel a tárolókba. Mégis időnkénti feszültségeket okozott, hogy az előbbiek hiányában ezen a télen a szokásosnál több zeller, karalábé, kelkáposzta fogott.

— Különösen sok — összesen 4600 vagon — almát raktároztunk, de a várakozásnál szemben a fogyasztás visszaesett. Noha az alma ma már csaknem teljes mennyiségében fedett tárlókban telel, a meleg időjárás így is megteszi hatását.

— A piacot járva, a boltok

kirakatait nézve azonban nem látszik, milyen gondokkal küszködnek a tagvállalatok, s az árpolitikát is sikerült még úgy alakítanunk, hogy a fogyasztókra ne hárítsuk át az elkerülhetetlennél nagyobb terheket. Üzleteinkben az alapvető cikkek mellett egész télen át volt saláta, paradicsom, uborka, zöldpaprika, s már kapható az idei retek, karalábé. i

—• A tavaszi kilátásokról egyelőire korai lenne nyilatkozni. A termelőkkel kötött szerződésekben — néhány cikk kivételével —- általában a múlt évinél nagyobb mennyiségek szerepelnek. A szerződéskötések még korántsem fejeződtek be, különösen a paprika-. zöldborsó-, zöldbab- és az uborkatermés lekötését szorgalmazzuk.

vállalatgazdasági tevékenység geket (folyamatokat) célszerű az egyes üzemeknél, intézményeknél mintaszerűen megszervezni; hogyan hasznosíthatók az eredmények az iparág többi üzemeiben; milyenek a meglévő műszaki- gazdasági-anyagi és személyi feltételek; hogyan lehet megoldani a mintaszervezések vállalati és ágazati irányítását; milyen erkölcsi és anyagi támogatással lehet és kell fokozni a mintaszervezések hatékonyságát?

Mindezek számbavétele és alapos elemzése után nyolc vállalatot jelöltek ki: a jVía- gyar Vagon- és Gépgyárat, a. termelésirányítás korszerű, számítógépes átszervezésére; a Dunai Vasművet a kobá: ati nagyjavítások úgynevezeti há- lótervezéses módszerének kidolgozáséra és alkalmazásúra; a Hűtőgépgyárat a vállalati rekonstrukciós tevékenység — a korszerű szervezés eszközeinek, módszereinek alkalmazásával történő — megvalósítására: a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát, a célgéoek- kel felszerelt új tíousú sze llő- szalag megszervezésére. p hol a munkaszervezés egyik legismertebb eljárását, az MTM- mődszert alkalmazzák; a Szerszámgépipari Műveket az úgynevezett alkatrészcerttri- kus szervezési módszerek alkalmazására. (Ennek nagyon leegyszerűsített lényege, hogy a sorozatgvártmányokhoz felhasználandó alkatrészeket a lehető legszélesebb körben tipizálják); az Ipari Műszergyárat a nagy terméksorozatok gyártásának megszervezésére, _ különös tekintettel az ergon ómiai követelményekre;

Videotont az ügyvitelgépesítésen. alapuló komplex irányítási rendszer kialakítására; s végül a Mechanikai Műveket a kis számítógépekkel történő termelésirányítás kidolgozására.

A tennivalók vázlatos felsorolásából is látszik, hogy a kohó- és gépipar voltaképpen egyetlen nagy rendszer- szervezést valósít meg, de úgy, hogy annak egyes elemeit más és más vállalatok kísérletezik ki és alkalmazzák a gyakorlatban. (A szakiroda- lom ezt modulrendszerű szervezésnek nevezi.) A módszer kézenfekvő előnye, hogy segíti a legfontosabb és ezek közül is a legfejlettebb vállalati tevékenységek gyors és korszerű továbbfejlesztését, másrészt lehetőséget nyújt a vállalati tevékenység egészének — egy későbbi időpontban, a meglévő eredmények összegezése után történő — továbbíej lesztésére.

A mintaszervezés céljainak megfelelően a vállalatok feladata, hogy eredményeiket, tapasztalataikat, szervezett formában adják át más vállalatoknak. (Az ágazat szervezési intézeteivel való együttműködés, a rendszeres publikálás, a különböző módszertani. anyagok kidolgozásában való közreműködés, stb. révén.)

A kijelölt vállalatok sikeres munkájának egyik lényeges feltétele a minisztérium erkölcsi és anyagi támogatása. A KGM éppen ezért jelentős összegeket fordít a központi műszaki fejlesztési alapból a mintaszervezések gyakorlati végrehajtására, az egész munkát pedig időről időre rendszeresen értékeli, a „főszereplők”, vagyis a kísérletet gyakorlatban megvalósító vezetők teljesítményét minősíti. Az elfő — valamennyi kijelölt vállalatot érintő — értékelésre ez év második felében kerül sor.

VÉRTES CSABA ;