Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

Többen a kelet-eurőpíai kö; * J zegben születve, annak, különböző nyelveken beszélő elnyomottjait, s összetörtjeit összefogva kellett a proleta­riátusnak megszüntetni az ob­jektív ellentmondásokat, hogy azután a torzsalkodás s gyű­lölködés helyett e népek köl­csönös megbecsülésén alapuló tudatát alakítsa ki. A proletariátust történelmi hivatásának teljesítésére ké­pessé tette az a társadalmi helyzete s világnézete, ame­lyet a korabeli németországi viszonyokat elemezve, egyete­mes érvénnyel Marx Károly így fogalmazott meg: ,',Német­ország egyetlen, gyakorlatilag lehetséges felszabadulása az annak az elméletnek az alap­ján való felszabadulás, amely az embert tartja az ember leg­főbb lényének. Németország­ban a szolgaság semmilyen fajtáját nem lehet megtörni anélkül, hogy a szolgaság min­den fajtáját még ne törjék. Az alapos Németország nem forradalmasodhatik, ha nem alapjaiban forradalmasodik. A német emancipációja az ember emancipációja. Ennek az emancipációnak az agya a fi­lozófia, szíve a proletariátus." A proletariátus tehát „méhé- ben hordja az emberiség meg­újhodását”, mivel olyan világ­nézettel rendelkezik, amely nem az emberi gondolkozás fő útvonalaitól távol, hanem annak folytatásaként jött lét­re, megteremtve így a gondo­lat forradalmát, és egyben a forradalmi cselekvés gondola­tát is. Az osztállyá szerveződés, a proletár internacionalizmus és szolidaritás kialakulásának és megerősödésének történeti fo­lyamatában a kelet-európai proletariátusnak önállósítania kellett magát minden polgári befolyástól. Szükséges volt, hogy szakítson annak minden­nemű nacionalista ideológiájá­val. olyan osztályharcos állás­pontot alakítson ki. amely ta­gadásba vérié a burzsoázia osz- tályálláspontjának állításait. Az önállóság azonban nem ki­zárólagosságot, a szakítás nem elszigetelődést, a tagadás nem előzmény nélküliséget jelentett. Ahhoz ugyanis, hogy a pro­letariátus fel tudja magát sza­badítani a társadalmi elnyo­más alól, az elnyomás bár­milyen formája alatt szenve­Ctatárf Dánielt Szocializmus és nemzetiségi kérdés A proletariatue a nemzetiségi kérdés megoldásának letéteményese dők harcát kellett közös me­derbe terelnie. Azzal, hogy ta­gadta a burzsoázia álláspont­ját, vállalta az emberiségnek azokat az általános értékeit, amelyeket a polgárság megta­gadott. így az osztály szoli­daritása — éppen azért, mert a proletariátus létérdekéből fakadt — az általános emberi szolidaritás kiindulópontja és olyan magva lett amelyből a teljes emberi felszabadulás vi­rágai sarjadhattak ki. Az, aki a mindenfajta elnyomás alap­vető pillérének a kapitalista elnyomásnak a megszünteté­séért indult harcba, nem le­hetett közömbös a feudális, a nemzeti, a nemzetiségi, a faji elnyomás áldozatainak szen­vedései iránt SZERVEZŐDNEK A PROLETÁROSZTAGOK Aranycesy Magda, Erényi Tibor. Kelen Jolán, Hajdú Ti­bor. Kende János. Nemes De­zső, Vinczc Edit műveiből is­merjük a korabeli magyaror­szági és kelet-európai proleta­riátus osztállyá szerveződésé­nek időszakát. Az említett — és más — művek sokoldalúan mutatják be: hogyan mélyül­tek el Kelet-Európá!ban a pro­letariátus nemzetközi front­vonalának hadállásai és ho­gyan erősödött az összetarto­zás tudata a közösen vívott harcokban; miként vált egy­re világosabbá, hogy az egyik ország munkásainak elbukása a másik ország munkásainak harcát is kedvezőtlenül befő-' lyásolja. mint ahogy az egyik sikere a másiknak is új erőt kölcsönöz. A történeti anyag tanúságai szerint a nemzetkö­zi méretű együttes küzdélem- ' ben a proletariátus helyi osz­tagai országaik viszonyainak, fejlettségi szintjeinek, öntuda­tosodásuk fokának megfelelően hogyan kezdték el a közös cél eléréséért folyó harc legmeg­felelőbb sajátos harci módsze­rek kialakítását, keresték és alakították a szolidaritás for­máit Érvényesítve azokat megvalósították a küzdőtársak Tv-naplá Pirandello receptjével Fejes Endre a munkapad mellől került az irodalomba: minden írásának munkások a hősei. Munkások — akik nem olyanok, mint hinnék őket. Lelkűknek ezer lírai fiókja van, teli káprázatok kacatjá- val. Fejes ezeket a fiókokat borítja elénk. Hősei — árnyalt lelki életük révén — mindig magukban hordozzák a tragédiát és leg­többször drasztikusan érvénye­sítik is. A Rozsdatemető, a Jó estét nyár, jó estét szere­lem történetében ott a gyilkos­ság. Fejes írói sorsán több ízben búsongtak az irodalomkritiku­sok: keveset ír, és nem tud megújulni. Bizonyíték lesz a legújabb tévés feldolgozás, a Cserepes Margit házassága. Szokatlanul hosszú mű, három­órás. Azt írja rendezője, — Szőnyi G. Sándor —, hogy amint egy költeményt nem le­het részletekben olvasni, úgy nem lehet ezt a Fejes-művet részletekben vetíteni. Az ‘biz­tos. ha két részben adják a filmet, a második résznek már kevés nézője lett volna. Mint ahogy Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című darabját sem tartja szórakoz­tatónak a nagyközönség, pedig az a mű feszesebb ritmusú, szellem1 izgalmasabb, mint Fejesé. Pirandello i 918-as szisztémáján nem sokat változ­tatott Fejes: az író harcol fi­guráival, a szereplők önálló akaratával. Vitók Pál a tisztakezű, az író szándéka szerint meg kell hogy ölje Cserepes Margitot, a kacér feleséget. De Vitók Pál nem akar ölni. Cserepes Mar­git pedig vidám végét szeret­né a történetnek. Felvonul a szokásos Fejes-világ többi tag­ja, zsarnok mama, kalandos életű papa, okos rosszlány, intrikus öregúr, meg a „mun­kásosztály neveletlen gyerme­ke”, Egri Zoltán. Mindenkinek megvan a véleménye Vitók Pál és Cserepes Margit, a drá­ma sorsáról. Az író kiabál, indulatosko- dik. hiába, szereplőivel szem­ben nem sokat tehet. Még a munkásosztály mellett hitet tevő szavainak sincs igazán súlya. Indokolatlanul pateti- kusnak érezzük — és hát Men- sáros László sem az a színé­szi alkat, akivel megszemélye. síttetni a munkásságból érke­zett írót — még ha a darab­ban szmokingot visel is, téve­dés. Fejes Endre ebben a tévé­játékban sem tudott elszakad­ni a témától, ami állandóan foglalkoztatja. Újat mondania még a Pirandelíótól kölcsön­zött formában sem sikerült. — vfé — egyenrangúságán és kölcsönös megbecsülésén alapuló kapcso­lataikat egymás között, úgy, hogy közben minduntalan a szolidaritás bőségesen buzgó forrásaiból is méritettek. Mind megannyi történelmi bizonyító anyag, amelyeket megszólaltatva, fokozni tudjuk szocialista tudatformáló tevé­kenységünk hatékonyságát. Hasonló a helyzet azoknál a munkáknál is, amelyek a világtörténelem új fordulatát jelentő és a kelet-európai tör­ténelem óráinak járását is meggyorsító Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a nemzetközi hatását vizsgálják és meggyőző erővel mutálják ki: az ostromlott erődben har­coló bolsevik párt, s a szovjet nép eszmei, erkölcsi s politi­kai szolidaritását élvezve, for­radalmi pártjait megteremtve, a többi k'ejét-európai ország harci osztagai miként igyekez­tek eleget tenni az új Törté­nelmi helyzetben reájuk váró kötelezettségeknek. A POLGÁRI NEMZETI EGYENJOGÜSÍTÁSI KÍSÉRLETEK CSŐDJE A polgári történetirás nagy szellemi erők igénybevételévéi igyekszik kimutatni, hogy az a békerendszer, amelyet a pol­gári eszmék jegyében hoztak létre, megoldotta Kelet-Euró­pábán a polgári demokratikus átalakulás — beüeértve a nemzeti s nemzetiségi egyen­jogúsítás — feladatait. E po­litikai zavarokat is okozó tu­dományos törekvések hatókö­rének csökkentése érdekében választ kell adnunk arra a kérdésre, vajon e polgári tö­rekvések képesek voltak-e va­lójában Kelet-Európa sok év­százados sorskérdéseinek a megoldására. A történelmi anyag alapján azt mondhatjuk, hogy nemi Csődjük is igazol­ja Leninnek azt a megállapí­tását. hogy „nálunk fl polgári forradalom győzelme mint a burzsoázia győzelme nem le­hetséges". A polgári forrada­lom demokratikus feladatai­nak megoldása tehát a szocia­lista forradalomért küzdő pro­letariátusra várt. Egy nagyon nehéz és bonyolult folyamat keretében a kelet-európai or­szágok kommunista pártjai eszmeileg magukévá teszik a lenini permanens forradalom gondolatát, megkezdik annak alkotó alkalmazását. Ennek alapján azután egyre jelenté­kenyebb magyar, román, jugo­szláv. csehszlovák népi töme­geket tömörítenék a társadal­mi, politikai, gazdasági, szel­lemi válaszfalak ledöntéséhez nélkülözhetetlen feltételek Könyr Varsó történetéről A Lengyel Állami Tudományos Kiadónál megjelent Marian Droz- dowski és Andrzej Zahorski ismert történészek műve „Varsó törté­nete” címmel. A könyv népszerű- tudományos formában ismerteti a lengyel főváros történetét. A szerzők 12 fejezetre osztot­ták művüket. Az első rész a IX. század végétől írja le annak a kis településnek a létrejöttét, amely a mostani Bródno lakó­negyed helyén áHt. A kötet rész­letesen ismerteti Varsó történe­tét, fejlődését, várossá, főváros­sá alakulását és jelenlegi arcu­latát A könyv a lengyel főváros tör­ténetére vonatkozó tudományos kutatások eredményeire támasz­kodik. Kitér Varsó politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális életének kérdéseire is. Bemutat­ja a város múltját, jelenét és tá­volabbi jövőjét. Ä kötetet szín­vonalas rajzok, térképek és lény­képek illusztrálják. megteremtése érdekében. Meggyőződésem, hogy e fo­lyamat tudományos nyomon- kísérésének a szocialista tu­datformálás olyan új kincses- bányáit tudjuk feltárni, ame­lyek azért merülhettek oly so­káig a feledés homályába, mert a polgári társadalmak­ban a forradalmi mozgalmak­ban sohasem lehetett történe­tük a levert vagy végül is térdre kényszerűek rabszolgák­nak, jobbágyoknak, proletá­roknak! Az uralkodó osztá­lyok sohasem emlékműveket, hanem akasztófákat állítottak ‘ A RÉGI GARDA MEGPRÓBÁLTATÁSAI E folyamat az adott kor vi­szonyai között nem lehetett zökkenőmentes. Küzdő, szen­vedő, harcoló, gyötrődő, ön­magukat meghaladó és egyben tévedő emberek tevékenységé­ben jutott kifejezésre. Nem a történeti kép stilizálása, ha­nem épp hitelesebbé tétele ér­dekében „a régi gárdával" kapcsolatban gondolnunk kell a Fábry Zoltán által megfo­galmazott szemléleti követel­mény érvényesítésére: „A régi gárda egyre gyérül, bomlik, kidől. Már az is csoda, hogy így bírták, eddig húzták. Ke­mény életük volt, nélkülözé­sekkel küzdve sokszor ettek keserű kenyeret — írta. — Volt, akinek sohse volt ott­hona: keresték, kergették, ül­dözték. futtatták. Volt. aki megismerte a börtönök, rá­csok, szögesdrót-kerítések min­den fajtáját.... az illegalitás nem volt éppen egészségügyi séta. Ideg, ér, hús és csont, lélek és gerinc őrlődött. Min­den próbatét volt. Haj őszült, láb sántult, tüdő, vese, szív kopott: ember bénult, beteg- ség vert gyökeret. Nehéz élet- bolt, mindent egyszerre és egyben mozgósító,, lelket, szel­lemet, embert, erkölcsöt, szer­vezetet vizsgáztató, igénybe vevő teljesség... A hűség. a. kiállás, kitartás lelket, szelle­met, embert szépít és nagyít, de testet, egészséget rombol. Ez az adója, ez az ára. És ez a rokkant, morbid test — bio­lógiai törvényeket, orvosi szá­mításokat cáfolva — mégis el­bírta a baj nehezét, és elérte sokszor az átlagos emberi élet­kort, a mai halálpontot... Egyre gyakrabban és egyre sort szakítóbban halnak meg. Jaj, ne feledkezzünk meg ró­luk: ők voltak a kezdet, a ne­hézséget, bait vállalók, a vi­lágba űzőitek, az illegalitásba ózont lehetők, ök voltak az indítók és az állhatatosak. A legnehezebb időkben egyfor­mán kiállók és kitartók. Régi kommunisták". Azok — tehetjük hozzá Fábry szavaihoz —. akik a különböző nyelveket, beszélők progresszív áramlatainak ösz- szefogását egyengetve, nem je­lentéktelen mértékben előké­szítették azt a történelmi pil­lanatot. hopv amikor a Szov­jetunió felszabadította orszá­gainkat, először, de véglegesen a közös kelet-európai honfog­lalás útjára léphettünk. Ez volt a társadalmi feltétele annak, hogy elkezdődhetett a nacionalista tudat leküzdésé­nek és a szocialista tudat el­mélyülésének folyamata. ..Az' internacionalizmus — írta Ká­dár János — nem elvontan, hanem csak az élet által na­pirendre fűzött kérdésekben szükséges konkrét állásfogla­lásokban érvényesülhet és ölt­het testet a valóságban". Befejezésül foglaljuk össze: a szocializmus építésének új valósága hogyan segíti a szo­cialista tudat elmélyítésére hi­vatott szellemi erőfeszítéseket.' milyen új ellentmondásokat kell feloldanunk annak érde­kében, hogy ez a folyamat fel­erősödjön és hatékonyabbá váljon. (Folytatjuk) Módszertani klub a szekszárdi járásban Két éve folyamatosan műkö­dik a szekszárdi járási KISZ- vb. és a művelődésügyi osz­tály kezdeményezésében a szekszárdi járás módszertani klubja. Célunk volt segítséget ad­ni a klubvezetőknek, KISZ- titkároknak, kultúrfelelősök- nek, népművelőknek. A segít­ségadás olyan módon történik, hogy mindig más-más ifjúsági klubba látogatunk eh — Itt az előre eltervezett klubfoglalko­zást mutatjuk be, — majd mó­dot adunk a megbeszélésre, a szervezés, műsorbiztosítás, for­gatókönyv-összeállítás megbe­szélésére. Ezeket a bemutatókat ki-ki saját klubjában, a helyi lehe­tőségeket figyelembe véve szervezheti meg. 1974. évben a következőket tervezzük: táncház, forradalmi ifjúsági napok (vetélkedővel, irodalmi színpad ünnepi mű­sorával.) Ki tud többet a Sár­közről? (járási szintű vetélke­dő). Sport és egészség (isme­retterjesztő előadás, élmény- beszámoló élsportolóval.) Is­merjük meg Gemencet (ki­rándulás, tréfás játékok tanu­lása). Január 30-án a bátai ifjúsági klub vendégei voltunk. — A bátai népi együttes és Szabadi Mihály, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese köz­reműködésével megismerked­tünk a „táncház” fogalmával. — Majd karikázó, cinegés, és egy-két sárközi népdal tanu­lásával indultunk vissza Szek- szárdra. Reméljük folyamatos mun­kánk további segítséget, ötle­tet ad. hogy az ifjúsági klubok programja minél gazdagabb, színesebb legyen. Módszertani klub szekszárdi járás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents