Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Csaladfa r' A fiatalasszony kijött a műhelyből, az ajtót betette, féllábra állt, és nem kérdezte, csak a szemével jelezte: nem érti, mit akarunk, „Ismerkedni, megismerni egy magyar család életét és történetét visszafelé addig, amíg az emberi emlékezet követni tudja.” „Mehet" — mondta és összecsapva a gyűrűit, két szem cukrot dobott a kávéscsészébe. Aztán belevesztünk a Marik, Pisták. Mancik, mamák, Karcsik, Jóskák, bátyják és nénjék véges és soha véget nem érő örök szépségű történelmét kimorzsolni a rárakódott rétegek alól. — Melyik rokonát tartja a legérdekesebb embernek? Kering-e valakiről a családban érdekes történet, legenda? — A nagyapámról. A régi Világból, amikor még a Pengő volt a forint. A nagypapa éppen borotválkozott, a nadrágszára feltűrve, a fél arca szappanos, mikor beállított hozzá egy bácsi. A falutól öt vagy hat kilométerre volt egy ilyen borpince. Mondja az ember, hogy ha így, ahogy van. elmegy, kap egji hordo bort. Hát, az én öregapám — fiatal volt még akkor — fogta maaát, és elment. Mindenki leste, azt hitték, hogy őrült, nevették, de nagyon, öregapám pedig megnyerte a bort, és hazagurította a hordót. — Őriznek régi fényképeket? — Igen. sokat. A rokonságnak majdnem minden tagjáról. Apám ezeken mutatta meg. hogy ki a Józsi bácsi, ki a dédapám, meg a többiek. — Mire gondol, amikor nézegetni a képeket, mi bennük * különös? — Nem is tudom. Talán arra, hogy milyen érdekes is, hogy régen már kitalálták a fényképezőgépet; és megörökítették az öregeket, hogy a másik nemzedék is lássa, hogy éltek, öltözködtek, mi volt. Tényleg, miiven érdekes is volt a ruhaviselet — Van-e valami a családban. amiről nem szívesen beszél? — A két kisgyerekről, akik bennégtek a szalmakazalban. — Érte-e nagy szerencse a családot? — Talán az, hogy mi ketten születtünk a Marival. Anyá- mék kislányt szerettek volna, és kettő is lett egyszerre. Édesapám, mikor bement a szülőotthonba, mondta neki a doktornő, hogy kettő. Jaj, azt mondja, két lány. Aztán jön haza. Katica mama, a szomszéd kint áll a kapuban, azt mondja: Na János, mi van? Képzelje mama, lány, de kettő! Erről apu mindig olyan szépért tud mesélni. — A szüleivel együtt laknak? — Nem, mi albérletben lakunk. A szüleim és a nagy- szüleim vannak együtt, kertes házban. — Mekkora a kert? — Nem is tudom. Hogy is mondják ? Szögölre, vagy négyzetszögölre kéne meghatározni. Még egyszer akkora, mint ez a szoba. Édesanyám paradicsomot, paprikát, málnát, epret, hagymát ültet bele. Krumplit, ilyesmit a piacon veszünk. Nem jövök el úgy otthonról, hogy rfe hozzak valamit. — Meg tudja különböztetni májusban a búzát és a rozsot? — Nem. — Mikor palántázzák a paradicsomot? — Kora tavasszal. Talán. Nem nagyon értek én ehhez. Inkább takarítok, mosogatok, és bár nem szívesen, de főzök. És itt a gyárban nagyon szeretek dolgozni. Kesztyűszabász vagyok, és biztos vagyok benne, hogy ahhoz értek. Alartgírozást is tanultam, de nem tudnám olyan gyorsan csinálni, mint egv alan- gíroiónő. A kesztyűgyár minden részlegében dolgoztam, de sehol nem tudnám úgy a normát teljesíteni, mint a szabászaton. — A férjével új rokonság került a családba. — Az apósom ács. édesapámmal dolgozik együtt, a Fatelítőrtél. Az anyósom csinosító, itt a kesztyűgyárban. A férjem testvére, a Vali szintén itt dolgozik a gyárban. sőt a férje is itt van. Apósom családjából ismerem annak a bátyját. Aztán az anyósom testvéreit: Gyula bátyjáék Göllében laknak, Karcsi bátyjáék, Mari nénjéék Kaposváron, Jancsi bátyjáék pedig Toponáron. Ha elmegyünk Göllébe, mindig olyan sokan vagyunk, hogy csuda, ők jobban adnak valahogy a rokonságra. — Sok mindent tud a családról. 1 — Szerintem keveset. Töb- ’ bet kellene tudni, többet. Mondjuk Jóska bátyjáról, az édesapám testvéréről, hogy miért vannak haragban. Én nem tudom elképzelni, hogy mert férjhez mentem, megszűnik a testvéreimmel a kapcsolat, vagy mit tudom én. Mindennap hazaugrok, megyek az anyósoméihoz. Szóval, nem tudnék úgy összeveszni a testvéreimmel, hogy ne beszéljek velük. — Mennyire ismeri a szüleit? — Annvit tudok, hogv mikor kicsik voltunk, édesanyám nem dolgozott. Apám viszont éjjelnappal, megállás nélkül, hogy nekünk mindenünk meglegyen. Éjszaka a Fatelítőn volt, nappal meg kaszált. Aztán, hiába laknak egy házban nagyapáék és a szüleim, külön háztartást vezetnek. Arról sem sokat tudok, hogy milyen volt az apam élete. Jókedvűek, nem is arról van szó, jókedvűek. de nem mutatják ki, ha fáj nekik valami. ' — Őriznek-e régi bútorokat, szerszámot, ruhákat, ékszert, családi emlékeket? —■ Nem. Ilyesmiről nem tudok. Az ékszert eltemetik a halottal. Úgy illik. — Milyen volt a nagyszülei vagyoni helyzete? — Régen, a pengő időszakában jómódúak voltak. Nagy- apáméknak 6zép házuk volt. Meséli nagyapám, hogy mikor bejött a forint, egy telis-teli kosárral eldobáltak, elégettek. Éltették, gyűjtögették, aztán elégették. Elveszett. Sokat nem beszélgettünk mi se vagyonról, se másról. Tizennégy éves koromban ide jöttem a gyárba, aztán ipari tanuló lettem — Szokott-e az édesanyja dalolni? — Csak arra emlékszem, hogy kétéves lehettem, mikor egy vasárnap délután moziba vittek bennünket a vasutaskörbe. Ez úgy ötvenhat körül lehetett. „Bakaruhában”, azt játszották. Már félig lement a film, mikor hangosan elkezdtem sírni: Anyukám, te ma még nem adtál nekem zsíros kenyeret Azt mondja anyu, mindenki minket nézett, majd lesült a képéről a bőr. Képes Volt mindőnket felállítani, aztán vittek haza. Hát istenem... Jói megvert apukám. — Mi az édesapja nótája? — Szeressük egymást gyerekek. — Mi a bogara á szülőknek, nagyszülőknek ? — Anyunak, apunak a rend. Marival, mikor tizenévesek ' voltunk, addig el nem mehettünk otthonról, míg fel nem mostunk, mosogattunk, míg rend nem volt A nagyapáék bogara a kert. — A férjével mi a tervük? — A férjem a vasúton dolgozik. Beadta a lakásigénylést, már várjuk a választ. Két lakás megüresedett, talán megkapjuk az egyiket. Ha lesz igazi otthonunk, gyerekeket szeretnénk. Kettőt. — Mit fog majd mesélni a gyerekeinek? — Keveset tudok majd a rokonaimról mesélni, mivel az én szüleim sem mondtak sokat. Szűkszavú emberek. Én és a Mari talán túlzottan is sokat beszélünk, mondja is anyám: be nem áll soha a szátok. Talán a testvéreimről. S' Épül az ország legnagyobb kiállítócsarnoka — Március 31-én búcsú a Ligettől Az év végén jelentést tesz a kormánynak a budapesti nemzetközi vásárközpont építéséről a HUNGEXPO vezér- igazgatója. A tervszerűen és az előírt ütemben folyó munkák az új vásárközpontban monumentálisak. A vásár elköltözik a Ligetből. Március 31-én a sajtó, a televízió képviselőinek jelenlétében az utolsó vásárcsarnok darabjait is elköltöztetik Kőbányára, a budapesti nemzetközi vásárközpontba. Oda. ahol Közép-Euró- pa legnagyobb vásárvárosát építik. A vásárcsarnokok építése ezekben a napokban gyorsított ütemben folyik, hisz május 18- án a budapesti nemzetközi vásár, a beruházási javak első, szakosított tavaszi vására már megnyitja kapuit. Tizennyolc hónappal ezelőrí határozta el a kormány Gazdasági Bizottsága, hogy 1974-től a tavaszi és az őszi BNV szakvásárt már az új területen keli megrendezni. A GB határozata értelmében a HUNGEXPO rendhagyó módon építteti a vásárt. Például a pavilonokat olyan könnyű- szerkezetes elemből készítik, hogy tíz évig nem kell az acél- szerkezetet festeni, korrózió ellen védeni. A vásárban lesz elegendő víz. megfelelő kapacitású villamos hálózat és elégséges számban telefon. A most félkész állapotban lévő A jelű csarnok 23 ezer négyzetmétert fed be. Ez lesz az onszág legnagyobb csarnoka. A tavaszi BNV részére 45 ezer négyzetméter kiállítási terület már elkészült. A vásárlátogatókat szolgáló létesítmények — büfék, éttermek, cukrászdák stb. — azonban teljes egészében nem készülnék eL Május I8-án a BNV beruházási javak vására mindenképpen megnyílik. Ezt követi azonban az év folyamán tucatnyi szakosított vásár. Még a BNV előtt tartják a nemzetközi építőgép-kiállítást és a HUNGAROPLAST nemzetközi műanyagipari szakkiállítást. Szeptemberben nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari, gép- és műszerkiállítás lasz, és szeptember 14-én nyílik a lakosságot is közelebbről érintő, őszi BNV, amely a fogyasztási cikkek szakvására lesz. Ezen az öltözködés, az otthon, a háztartás. az élelmezés, a szabad idő. és a közlekedés szerepel fő témaként. Az őszi BNV-t követi a nemzetközi csomagolási és anyagmozgatási kiállítás; a nemzetközi ipari, elektronikai kiállítás; a nemzetközi téli ruházati, tisztító, bőr- és cipőipari kiállítás, valamint a téli élelmiszervásár. A budapesti nemzetközi vásárközpont idei programjáról a múlt hét közepén Földes László vezérigazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit. Ennek nyomán közölhetjük mi is. hogy gazdagabb kiállítású, szebb, világszínvonalon álló vásárvá’-o.s épül a ligeti helyett Kőbányán. — Pj — á szüléimről meséiéit majefj amit tudok. — Érzi azt, hogy a rokonság összekötő kapocs? Számíthatnak egymásra? — Á, dehogy. Kizárt dolog. Furcsa, és én nem is tudom felfogni. Ha mi négyen testvérek nem fogunk össze, baj lesz. Ha szüksége van valakinek valamire, kihez, csakis a testvéréhez, a szüleihez fordulhat. S ha velük haragban vagyok, hova, kihez menjek? — Van-e a rokonok között párttag, közéleti ember? — Nem tudok róla. — Analfabéta? — Nem hiszem, hogy lenne. —• Ismeri a rokonsági megjelöléseket? Sógor, ángyi, ükapa, szépapa, ipám, napam? — A sógornőm Vali. Az ángyom az apám testvérének a felesége. Ükapa az édesapám édesapjának az apja. Vagy annak az apja? A szépapa saját apám? Vagy nagyapám? Az ipám nő, a napam férfi. De, hogy ki, nem tudom. Ez olyan svábos valami lehet. — Hányban született a nagyapja. nagyanyja? — Nem tudom. — Mi a nagyanyja leánykori neve? — Nem tudom. — Apja, anyja, testvérei mikor születtek? — Édesapám: 1922. április 31. Édesanyám 1932. június 9. Jancsi 1951. február 11. Feri 1952. június -27. Mari és én 1954. június 1. — Jobban ismeri a munkatársakat, mint a rokonokat? — Tudom, hogy hogyan dolgoznak, de a családjukat nem nagyon ismerem. A Ruff Laci, a Csuti Károlyné, a Tárnoki Gyuri és én. mi négyen dolgozunk együtt Fiatal a brigádunk, nem nagyon ismerjük egymást, és még összedolgozni is nehéz. Konkrétan barátom, barátnőm itt a gyárban nemigen volt és nincs is. Csak a Mari. az ikertestvérem. Rendes emberek dolgoznak itt, összetartunk, a főnököm a Korbács elvtárs, az Ottó. a többiek mindenki rendes, és összetartó. — Számon tartják, hogy kinek. mennyi a keresete a családban? — Nem. Csak, ha mondják; megjegyzi as ember. D. VARGA M^l ETA Adjuk el a* autót Használtért újat — Díjtalan értékelés Autót eladni, napi feladattá válik. Jönnek az új kocsik, a spórolás életeleme az autótulajdonosnak, mert újabb és „nagyobb”, drágább autót venni — sok zsíros kenyér és krumplileves árán lehet. A régi kocsitól viszont meg kell szabadulni. Amint szaporodnak az autóvásárok. egyre érdektelenebbek lesznek. Pécsett legutóbb félezer autóit „vezettek fel”, mindössze kilencet adtak el. Kecskeméten és Baján 300—300 kocsi volt a kínálat — több ezer érdeklődőn kívül, csak négy-öt komoly vevő volt. Hol adjuk el az autót? Az „ügyesebb’ ’autósok már felfedezték az új „vásárt”, címe: Székesfehérvár, Batthyány utca 4. Jászberényi Miklósné telepvezető-helyettes szívesen ad információt : — Ha ön ideáll - lakókocsi elé autójával, három szerelőnk közül az egyik azonnal megkérdezi. milyen ügyben jött, ha eladja a kocsit, azonnal hozzáfognak az értékeléshez, ha csak értékeltetni akarja, altkor is. Az értékelés ingyenes. Megmondjuk, mennyit tudunk a kocsiért fizetni, s ha akarja, itt hagyja, szűk, ha nem akkor bizományba átvesszük. — liven egyszerű egy kocsit eladni? — Igen, sőt etgyre több szolgáltatást adunk az eladóknak. Például, most várunk egy nagyobb szállítmány új, de sérült autót Ezek a kocsik szállítás közben értéküket vesztik, azaz megnyomatják az oldalát, leverik a festéket, bepiszkítják az ülést stb. Ezért leértékelik az új kocsit. A „vevő” itt leadja. mondjuk használt Trabantját, felértékeljük, az értéket beszámítjuk az új kocsi árába, és az új árának ötven százalékát fizeti csak. a többire az OTP hitelt ad. Egy nap alatt elintézünk ilyen cserét, ha az eladóna’- megfelelő kocsit tudunk adni... — Trabantot, például. — Trabant és Wartburg kivételével minden, a Merkur által árusított kocsit tudunk így adni. Tehát a Merkúr már nemcsak elosztja a kocsikat, hanem kereskedik is. Azaz, azt teszi, amiért létrehozták, pontosabban nálunk is megkezdődik az autókereskedelem. Megérjük majd még azt is. hogy a selejtezésre érett autóért és csere alapon, lehet újat vásá* rolni. Egyelőre azonban a használt autókkal való kereskedés is kifizetődő a Merkúrnak és az eladónak is. Nem keli például vásárról vásárra szaladgálni, hanem diszkréten lehet az eladást lebonyolítani. Tolna megyéből idén tizenheten voltak már eladók a Merkur fehérvári telepén. A forgalom is jelentős, hisz még csak alig lsét hónapja üzemel ezen az új helyen a használtautó-értékesítő telep, forgalma máris meghaladja a másfél milliót. Naponta négyöt kocsit hoznak eladni, és ugyanennyit meg is vásárolnak. Nagy kelete van a vállalatoktól leadott Volgáknak és a különféle GAZ-típusú személyszállító kocsiknak. Az ár elfogadható a vállalat haszna egy-egy vételnél, tisztességes. Néhány kocsi ár: Moszkvics, (CM) 39 ezer Ft Volga (rendszám nélkül) 17 ezer Ft, Trabant (CT) 23 ezer Ft, új típusú Volga (rendszám nélkül) 62 ezer, Ft. P Fiat (IT) 93 ezer Ft. Ha valakinek megtetszik egy kocsi, foglalót ad. a vételár három százalékát, ha öt napon belül nem viszi el az autót, a foglalót nem kapja vissza. PÁLKOVÁCSJENŐ A
