Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
1 f Pártsxervexés — párttranritá* A párttagfelvételről — cgv év múltán Több mint egy esztendeje már ,a Politikai Bizottság 1972. november 21-í határozatának szellemében végzik a pártszervezeteinkben a tagfelvételi munkát. A tagfelvételek szabályozására született átmeneti intézkedések ez idő alatt egy sor területen pozitív hatást váltottak ki. Kedvező változások következtek be a párttagság összetételében. Az ezzel kapcsolatos nevelőmunka tudatosabbá és tervszerűbbé vált. De jótékonyan hatott a határozat a párt belső életére és fegyelmére is: megielenése óta fokozódott a párttagság aktivitása, a pártrendezvények látogatottsága, a párt- megbízatások teljesítése. A tagfelvételüket kérőkkel szemben támasztott fokozott követelmények növelték a párttagság tekintélyét. AZ ÖSSZETÉTEL ALAKULÁSA Hosszú idő után. a múlt esztendőben megállt a fizikai munkakörben dolgozó párttagok arányának csökkenése, sőt. valamelyest emelkedett is a munkások aránya pártunkban. A legutóbbi adatok szerint a párttagságon belül a fizikai dolgozók aránya (az ilyen foglalkozásból nyugdíjba mentekkel együtt) 44,8 százalékot tesz ki. A határozat megszületése óta felvett új párttagok több mint hetven százaléka a fizikai dolgozók soraiból került ki. Ez tette lehetővé. hogy noha az elmúlt évben is ,ió néhány kommunista munkás került szellemi pályára, irányító munkakörbe. mégse csökkenjen a párttagok között a munkások aránya. Tanulságos, hogv ezzel nár- huzamosan a szellemi dolgozók aránya is növekedett — -sőt még mindjg gyorsabban, mint a fizikai dolgozóké — a csökkenés tehát az úgynevezett egyéb kategóriába soroltaknál következett be. örvendetes. hogy a szellemi dolgozók közül elsősorban az értelmiségiek száma gyarapodott pártunkban. Pártszervezeteink megértették, hogv a fizikai munkások arányának növelése mellett elsősorban a magasan képzett szakemberek, az alkotó értelmiség felvételére kell nagyobb gondot fordítani és ezzel hozzájárulni a párt ösz- sletételének minőségi javításához. A határozat céljainak megfelelően tovább emelkedett a párttagságon belül a nők aránya. s jelenleg már meghaladja a 26 százalékot. Ennek értékét növeli, hogy ez a javulás elsősorban, a munkásnők fokozottabb felvételének következménye. Ugyancsak pozitív jelenség a fiatalok magas aránya: az újonnan felvettek több mint 60 százaléka harminc éven aluli volt. s ennek eredményeként ma már ez a korosztály alkotja a párttagság egvnvolcadát. Törekvéseinknek megfelelően — a múlt évben csökkent az új tagok felvételének üteme. A párt taglétszáma 1,9 százalékkal emelkedett, s ez azt bizonyítja, hogy a menv- nyiségi növekedés helyett a minőségi fejlesztés került a pártszervek és alapszervezetek munkájának előterébe. NFM STATISZTIKAI KÉRDÉS! Az ismertetett tények alapján levonható az a követke- tetés. hogy a pártszerve?.:: és a párttagok többsége nv- értette a tagfelvételi politika lényegét, s a múlt év elején jelentkezett félreértések zömét sikerült eloszlatni. Az értelmezés azonban még mindig nem teljesen egységes. Ebben a munkában is tapasztalható volt helyenként a formalizmus. Ez elsősorban, abban nyilvánult meg. hogy a párt politikai, szervezeti erősítésének feladatát valamiféle statisztikai kérdésinek fogták fel. Egyes helyeken olyannyira „óvatosak” voltak, hogy szellemi dolgozókat alig vettek fel a pártba, az erre adódó lehetőségeket nem használták ki. A járási és városi pártbizottságok általában viszonylag jelentős mértékben „túlteljesítették” a fizikai dolgozók kívánatosnak tekintett arányát. Ez a túlteljesítés egyáltalán nem kedvező, mivel az ilyen gyakorlat fékezi a párttagságra méltó, a kommunisták sorait erősítő értelmiségiek, alkalmazottak és tanulók felvételét. Elgondolkoztató az is. hogy az 1973. évi felvételek csaknem egyharmada az esztendő utolsó két hónapjában, következett be. Emiatt félő. hogy ebben az időszakban a számszerű célok teljesítése, vagy megközelítése érdekében néhol a párttagságra még nem érett embereket is felvettek. A jövőben kerülni kell az ilyen felvételi „hajrákat” és egyenletes tagfelvételi munkát kell kialakítani, mert a kampány- szerűség ezen a területen különösen káros, ezért megengedhetetlen. A Politikai Bizottság döntése értelmében a tagfelvételi munkában 1974-ben változatlanul az eddigi szabályozó intézkedések érvényesek, s a pártba történő felvétel elvei, követelményei is változatlanok. Tehát a pártba jelentkezők elé továbbra is a korábbinál magasabb követelményeket állítunk, személy szerint alkalmazva ezeket a fizikai, illetve a szellemi dolgozók megítélésénél. Továbbra is a minőség javítása a cél, s nem a mennyiség növelése. A fizikai dolgozók körében folytatott nevelőmunkq során ezután is a nagyüzemekben, dolgozó szakmunkásokra, a munkásnőkre és a fiatalokra kell összpontosítani a figyelmet. Ugyanakkor kellő gondot szükséges szentelni az erre alkalmas értelmiségiek céltudatos párttaggá nevelésének, nem várva csupán a spontán jelentkezőkre. Az egyetemeken és a főiskolákon a tavalyinál erőteljesebb felvételi munkát látunk célszerűnek és indokoltnak. MEGVÁLUNK Á PÁRTBA NEM VALÓKTÓL Á Politikai Bizottság határozata arra is kötelezte a pártszervezeteket, hogy a párttagság aktivitásának és fegyelmének javítása érdekében, folytassanak beszélgetéseket az egyes párttagokkal. Akik a szervezeti szabályzat által rögzített követelményeknek önhibájukból tartósan nem tesznek eleget, azokat töröljék, vagy javasolják nekik a kilépést. anélkül, hogy ez az egzisztenciális helyzetüket érintené. Az eljárás nem jelenthet felülvizsgálatot. ugyanakkor biztosítja a párt folyamatos tisztulását. A határozatnak ez a része biztosítja a lenini elvek érvényesülését. A pártnak aktív. a szervezeti életben részt vevő. politikájáért harcolni kés* tagokra van szüksá?? Nem elég. hogv valaki belép ‘ a pártba és tagdíjat fizet, tevékenységével is hitet kell tennie meggyőződése mellett. A beszélgetések eredményeképpen 1972-höz viszonyítva 112 százalékkal növekedett tavaly a kilépők és 22 százalékkal a töröltek szárra. E folyamatot kedvezőnek értékeljük, hiszen ezáltal fokozatosan kikerülnek a pártból azok, akik nem ütik meg az élcsapathoz való tartozás mértékét. akik nem hajlandók munkát végezni a pártban. Távozásukkal a párt nem veszít erejéből. A közös megegyezéssel történő elválás egyúttal azt is jelenti.' hogy meg tudjuk tartani ezeket a pártba besodródott, de egyébként becsületes embereket a pártot körülvevő szimpatizánsok körében, és adott esetben mozgósítani is tudiuk őket a párt előtt álló célok me gval ósí tásár a. A tagfelvételi elvek következetes érvényesítése és a pártba nem valóktól történő megválás ugyanannak a folyamatnak a két oldalát jelenti. E folyamat eredményeként pártunk tovább erősödik. s még alkalmasabbá válik vezető szerepének betöltésére. BARÁT KÁROLY az MSZMP KB alosztályezetője Kazáiíonők A pálfai Egyetértés Tsz-ben a szövetkezet számára Is. eladásra is készülnek fűzfavesszőből kosarak. Böröcz József és Mérei Lajos szorgalmas keze alól minden télen hért-nyolc® száz kosár kerül ki. ! (Foto: Gottvald Károly) Antal János körülnéz a portán Antal János döbröközi tsz- tag házának vagyunk a vendégei. Esztendeje hagytuk abba a beszélgetést, ideje folytatni. Antalné a nappalit kijelöli vendégszobának, kávét tesz az asztalra, elnézést kér, és visszavonul a konyhába: készül az ebéd. Antal János figyelmezteti: hallgatózni tilos, * — Ebben a házban mikor kezdődött a szocializmus? — Ezen még tényleg nem gondolkodtam. Mikor? Mikor? Nem tudóm mikor kezdődött. Hazatérve a Szovjetunióból 1947. június 7-én anyám, kedves feleségem, meg a kislányom várt rám idehaza. Három évig egyáltalán nem voltam a szülőfalumban, nem is hallottam róla. A vonaton értesültünk a földosztásról, ezt megelőzően az Igaz Szóban is olvastuk, hogy földosztás van, de én nem hittem el. Lehetetlen, gondoltam, hogy csak úgy földet adnak. Mi se szegények nem voltunk, se gazdagok. Tizenkét hold földünk volt. kataszteriben. Szerettem volna többet, de anyám régi szomszédsági ügy miatt hiába igényelt, nem kapott, és amikor hazakerültem, altkor meg már mind kiosztották, nekem nem jutott. Lekéstem, pedig voltak elképzeléseim, persze csak egyéni vonalon. — Ide jött haza? — Hát ez tulajdonképpen akkor két ház volt. Ez, ahol most ülünk, régi típusú parasztház, úgy vettük meg özvegy Tóth Pálnétól. Az apósnak előtte a Tisza utca 22-ben állt a zsúpfedeles háza. Feleségem egyedüli lány, én egyedüli gyerek vagyok, úgy indultunk mi, hogy parasztok vagyunk, azok is maradunk és többre akarjuk vinni. Mondom, akkor ezen a portán két ház állt. de a kettő nem ért annyit, mint most az egy. Ötvenhatban. ötvenhétben kezdődött talán nálunk a szocializmus. mikor a régi házat lebontottuk. és a két portából egyet csináltunk. Előtte mi volt? Elsorolom: az első szoba, deszkás, nem padlós. deszkás, a középső, a benyíló földes volt. az utána jövő is, meg a konyha is. Mi valamennyien a konyhában éltünk. Az első szobát nem használtuk, a parasztok nem használják, ott a bevetett ágyak, meg az ünneplő ruhák „laktak”. — Mi számított értéknek? — A jószág, a mezőgazda- sági felszerelés. A felszabadulás után, ahogy a fogságból megjöttem, nyitva tartottam a szemem, és hamar megvettem egy kaszálógépet. Ezt -tartom az első megmozdulásnak. Fűkasza, hozzá való gereblyével. Munkát keresve ezzel aztán eljártunk a környező gazdaságokba részibe kaszálni. Szarvasd, Konda, Csurgó, Mászlony, Nosztány, Vörösháza, ahol értük. A fűkaszával kezdődött a gépesítés. Nagy jövedelemre nem tettem szert, de ez a kiindulás. Volt egy régi vetőgépem, később vásároltam egy tolókanalas vetőgépet, de a fűkaszával indult meg minden : azzal arattunk, fele idő alatt végeztünk az aratással, mint máskor, és gyorsan el lehetett végezni a tarlóhántást. — Mit tart most értéknek? — Ott a központi fűtés. Azelőtt a kályhákat használtuk, kosz. szemét, füst. korom és minden reggel takarítani. Úgy terveztük, 'hogy letesszük a kazánt a szuterinba: a lakás nem szennyeződik. Házi központi fűtés, minden helyiséget fűti, ahogy akarjuk. Jelenleg a leányom szobáját nem, mert ő Pécsen van, az ő szobájába felesleges meleget engedni. A konyhában gáztűzhely, villany- tűzhely, de télen a régi hagyományos tűzhelyet használjuk, a konyhát se fűtjük a központival, mert bemelegszik amúgyis főzéskor. A központi fűtés nagy érték, már nem a kazán, hanem amit az művel. Mellette van a szén, csak megrakja az ember, aztán megy. Talán tizenkétezer forintba került. Talán. Nem írtunk mindent, nem vezettünk listát, ami kellett azt lassan beszereztük, megvettük. Mi történt a régi kályhákkal ? — Hát, hát... Az egyik cserépkályha valahol, hátul még megvan, össze lehetnn rakni. — A pince ürest? — Jelenleg a pincében tartjuk a krumplit, a két hordó bort, egyik hordóban pirosat, a másikban fehéret. Ez a fogyandó bor, a többi természetesen kint van a présházban. Ennyiből áll a háztáji pince. Régebben letettük a takarmányrépát, a vetőkrumplit, mivel elég nagy az a pince. — Hány szobás ez az új ház? — Mindent összevéve négy, esetleg öt. De látják, a régi bútorból nincs semmi. Hová kerültek? Néhány darabot a feleségem talán él is adott, talán. Máskülönben minden új. Itt, mondjuk, ahol most ülünk, a televízió az érték. A másik szoba a Marikáé. Szeret olvasni, sok könyvet vásárol. abban a szobában a könyv az érték, és a bútorzat. A fel- szabadulás után. ahogy jött. a divatosabb, vettünk egy párnázott garnitúrát, de levittük Harkányba, ott még jó, itt nem. — Olvasólámpájuk van? — Van. — Mióta? — Amikor a Marika beiratkozott a gimnáziumba, akkor vettük. Azelőtt az ember megvacsorázott, odaült az asztalhoz, elolvasta az újságot, esetleg kézbevett egy könyvet- Most. vacsora után, amíg az asszonyok mosogatnak, én beülök olvasgatni a kényelmes helyemre. — Fürdőszoba? — Nahát, az épületben a fürdőszoba ér legtöbbet. Én annak az értékét felbecsülni se tudom. Van hozzá egy kis villanybojler. Igaz sokat kell fizetni, de megéri. Éjjel, nappal meleg víz. amikor az ember akarja, és így ez nagyon jó. Az egyik csap kiszolgál a konyhába. a másik a fürdőszobába. Nem akarok nagyzol- ni. paraszt voltam, az vagyok, az is leszek, de lavórból már nem tudok mosakodni. Fürdő;:, szeretem a fürdőszobát, még kezet is ott mosok. A szennyvíz lefolyik, nem kell kiönteni. (Folytatjuk) P. V. sz.
