Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

f > ¥ *VILÄG PROLETÁRJÁÍ ÍGteSÜLJÉTfiK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ;tt"táftÖYJUfc SZÖCIÄtlSTÄ MUMKÁSPÁkT TOE^ MEQVEI BlZOTTSACÁHRK LAPJA PÉNTEK 1974 febr. 22. XXIV. évf. 44. szám ARA: 0,80 Ft. A cél: a lakosság áruellátásának további javítása Kádár János fogadta Abduszalem Dzsalludoi Küldöttgyűlést tartott a Sseitssárd — Sárhoz és Vidéke ÁFÉSZ Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei Művelődési Központban tartotta küldött- gyűlését a Szekszárd—Sárköz és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet, amelyen a mintegy négyezer tag képviseletében 150 küldött jelent meg. Rajtuk kívül részt vett a küldöttgyűlés munkájá­ban dr. Kálmán Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a MÉSZÖV elnöke, Horváth József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első tit­kára is. A küldöttgyűlést Kovács Frigyes igazgatósági elnök- helyettes nyitotta meg, majd az igazgatóság nevében Izsák Lajos elnök adott tájékoztatót a küldötteknek az elmúlt gaz­dasági év eredményeiről, az idei év fontosabb feladatairól. Elmondotta, hogy egy éve egyesült a decsi és a szek­szárdi ÁFÉSZ, s az első év gazdasági eredményei máris a fúzió hasznosságát bizonyít­ják. Általánosságban megálla­pítható. hogy az ÁFÉSZ — a kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére — feladatát jól látta el, s a lakosság áruellátását a lehetőségekhez mérten biz­tosította. Különösen nagy gon­dot fordítottak nemcsak a ta­valyi, de az elmúlt években is a hálózat fejlesztésére, a modern kereskedelem tárgyi, személyi feltételeinek megte­remtésére. Szekszárdon például csak az elmúlt két esztendő során közéi 1500 négyzetméter­rel növekedett a kereskede­lem eladótere. Az ÁFÉSZ el­nöke. ezután a gondok között említette, hogy a megyeszék­helyen tíz kereskedelmi egy­ség működik nem megfelelő körülmények közt. A Szekszárd—Sárköz és Vi­déke ÁFÉSZ közel 70 egysé­gének kereskedelmi forgalmá­ról szólva Izsák Lajos elmon­dotta, hogy az üzletekben az elmúlt év folyamán több mint 90 millió forintos forgalmat értek el. Az 1973-as évet több mint 4 millió forintos nyere­séggel zárták. Tímár Mátyás Milánóban Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese csütör­tökön a milánói külügyi inté­zet meghívására Mario Fran- zinak. az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetének tár­saságában Milánóba utazott. A miniszterelnök-helyettes, aki előzőleg találkozott és el­beszélgetett Dino Del Bo pro­fesszorral. a külpolitikai inté­zet elnökével, nagy érdeklő­déssel és figyelemmel kísért előadást tartott az intézet székházában olasz gazdasági szakemberek és vezetők előtt Magyarország gazdaságáról, a magyar kormány gazdaság­politikájáról, valamint a ma­gyar—olasz gazdasági kapcso­latok és együttműködés né­hány időszerű kérdéséről. Az elmúlt év eredményeinek ismertetése után az előadó rá­tért az 1974-as feladatokra. A zöldség- és gyümölcstermesz­tés növelésével kapcsolatos ter­vekről kiemelten szólt Izsák Lajos, részletezve a terveket, amelyek alapján az ÁFÉSZ működési területén tovább sze­retnék növelni a zöldség- és gyümölcstermesztő, valamint a kiáállat tenyésztő szakcsoportok számát. Szekszárdon például gyümölcsfelvásárló helyet lé­tesítenek, azzaj a céllal, hogy a kiskerttulajdonosoktól meg­vegyék a kisebb tételű — de a város általános ellátottsága szempontjából nem közömbös — gyümölcs- és zöldségfélesé­geket. Mindnyájunkat érint például az is. hogy az ÁFÉSZ lehetőségeihez mérten az idén jelentősen növelni kívánja üz­leteinek hűtőkapacitását, na­gyobb lehetőséget teremtve ez­zel a mirelit és félkész áruk ■forgalmazására. Az igazgatóság elnökének beszámolóját vita követte, amelynek során a küldöttek elmondták javaslataikat, ész­revételeiket. A vitában felszó­lalt dr. Kálmán Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a MÉSZÖV elnöke, Horváth József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első tit­kára is. — vj — Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának eljső titkára csü­törtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Abduszalem Dzsalludot, a Lí­biai Arab Köztársaság minisz­terelnökét, a forradalmi pa­rancsnoki tanács tagját. A találkozón jelen volt Fock Jenő a Minisztertanács elnöke. I Befejeződtek a magyar—líbiai tárgyalások Csütörtökön délután — tár­gyalásainak befejeztével — el­utazott Magyarországról Abdu­szalem Dzsallud. a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke, a forradalmi parancsnoki tanács tagja, aki a Magyar Népköz- társaság kormányának meghí­vására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A líbiai kor­mányfővel együtt elutaztak kí­séretének tagjai. A líbiai kormányfőt ünnepé­lyesen búcsúztatták a Ferihe­gyi repülőtéren. Líbiai és ma­gyar zászlók, arab és magyar nyelvű búcsúfelirat díszítette a főépület homlokzatát. A be­tonon katonai díszőrség sora­kozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos és Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, (Folytatás a 2. oldalon) A Ferihegyi, repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök tatta a líbiai kormányfőt. búcsúz­Lakóházak új építőanyagból Az Epítkezésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium irányí­tásával- és támogatásával az ágazat vállalatai, szövetkezetei, tervezőintézetei csaknem 50 fontos kísérletet végeznek az építési módszerek és szerkeze­tek fejlesztése érdekében. A program szerint 9 kísérleti la­kóház felépítésére, részletes gazdasági, műszaki vizsgála­tára kerül sor. Többek között az idén átadandó negyedik budapesti házgyár első termé­keiből is. Kísérleti épületet szerelnek össze, hogy kipróbál­ják és részben begyakorolják az újfajta elemek összeállítá­sát és pontosítsák a gyártás, szállítás, szerelés üzemszerve­zési programját. Hosszú távra szóló fejlesztést alapoznak meg azzal is, hogy néhány házgyári épületrészben a befejező mun­kák meggyorsítására olyan szak. és szerelőipari anyago­kat, megoldásokat próbálnak ki; amelyeknek tömeges fel- használására az V. ötéves terv­ben kerülhet sor. A kísérleti lakóházak több­sége a szövetkezeti és magán­lakás-építés gyors és gazdasá­gos módszereinek kiválasztását célozza. Győrött házgyári pa­nelekből építenek belső udvar­ral rendelkező, úgynevezett át­riumos sorházakat, amelyekből modern telepszerű társasházi lakótelepeket lehet kalakítani. Az idén fejezik be az osztrák A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari V. százlakásos házat épít a szekszárdi Her­mann Ottó lakótelepen. Képünkön a kohósalakblokkos házat mutatjuk be. betonozási módszerrel épített diósdi, s az angol eljárással betonozott keszthelyi 16—16 lakásos épület kivitelezésének műszaki-gazdasági értékelését Szekszárdon KGST-kooperáció- ból származó gázbetonblokkból építenek egy lakóházat, Zala­egerszegen pedig ugyancsak gázbetonból készítenek kiegé­szítő épületszerkezetekét az alagútzsalus módszerrel létesí­tett épületekhez. Külföldön is nagy érdeklődés kíséri figye­lemmel egy ■ magyar feltaláló kislakásépítési eljárását, a szö­vetszerkezetes építési módszert, amely méhsejt-szerű és na­gyon könnyű panelekből lehet egyemeletes lakóházakat emel­ni. Az idén jó néhány kísérlet segíti a könnyűszerkezetes épí­tési program megvalósítását, amelyben figyelembe veszik a KGST-országokkal kialakítható kooperációs lehetőségeket is. így csehszlpvák szerkezetek, elemek, berendezések felhasz­nálásával építenek 150 szemé­lyes óvodát Gyöngyösön, be­vásárlóközpontot Szentendrén, konyha- és étkezdéi épületet Budapesten. Az NDK-ból szál­lított térrácsos szerkezetekből üzemcsarnokot emelnek a Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat te­lephelyén és másutt. Hazai könnyűszerkezetekből üzlet­sort állítanak össze az újpalo­tai lakótelepen, turistaszállót Balatonkenesén, óvoda-bölcső­de épületet Zalaegerszegen, és különböző üzemcsarnokokat, raktárakat Budapesten és vi« déken» I

Next

/
Thumbnails
Contents