Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
Fock Jenő fogadta a csehszlovák tervbizottság elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke keddén hivatalában fogadta Vaclav Hula-t, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Kadhafi váratlan látogatása Kairóban Hétfőn este váratlanul az egyiptomi fővárosba érkezett Kadhafi líbiai elnök. A vendéget Szadat államfő fogadta, majd a kairói Tahira palotában lévő szálláshelyére kísérte, ahol azon nyomban megkezdték megbeszéléseiket. Kadhafi öt hónap óta először látogatott el Kairóba, az elmúlt időszakban ugyanis a két állam kapcsolatait egyre súlyosbodó feszültség jellemezte. Az 1973-as októberi háború kirobbanása után Kadhafi elnök nyilvánosan bírálta az egyiptomi államfőt, szemére vetve, hogy nem konzultált vele a háborút megelőzően, majd a tűzszünet elfogadása után ugyancsak hevesen elmarasztalta az egyiptomi és Szíriái vezetést. A kapcsolatok elhidegülésénefc mélypontján Kadhafi visszarendelte a két állam egyesülésének bejelentésekor Kairóban felállított líbiai diplomáciai képviselet vezetőjét. Hétfői váratlan Kairóba érkezését megfigyelők a líbiai—egyiptomi kapcsolatok újbóli felmelegedésénék jóiéként értékelik, s utalnak olyarí értesülésekre, amelyek szerint Szadat és Kadhafi Kairóból Rijadba utazik, hogy Fejszal királyt is bevonja az újonnan megindult párbeszédbe. Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök is felszólalt az egyiptomi nemzetgyűlés keddi rendkívüli ülésén, amelyen az októberi háború győzelmes hőseiről emlékezték meg. Szadat negyedórás beszédében az októberi háborúban kivívott győzelmet méltatva hangsúlyozta, hogy „több évszázad óta ez volt az arabok első tényleges győzelme”. Kadhafi líbiai elnök — véget vetve a két ország közötti' elhidegülésről szóló híreszteléseknek — hozzávetőlegesen negyedórás beszédében a legnagyobb elismerés hangján szólt Egyiptomnak az októberi háborúban és azóta játszott szerepéről. Egyiptomot „az arahság védőbástyájának” nevezte, és rámutatott: tévednek azok. akik azt hiszik, hogy Egyiptom és Líbia holmi felszínes nézeteltérések miatt eltávolodhat egymástól. A Rio Grandetól délre Van egy folyó a tágas, amerikai kontinensen, ami nemcsak két ország — az Egyesült Államok és Mexikó — határa, hanem két világé is. Mind az USA-ban, mind a spanyolul és portugálul beszélő úgynevezett latin-amerikai államokban fogalom ez a kifejezés: A Rio Grandetól délre.... A folyó északi oldalán a tőkés világ legfejlettebb, legerősebb országa terül el, a déli parton pedig irdatlan földdarabon olyan országoknak a patagoniai Tűz földig lenyúló sora húzódik, amelyek 1974-ben is csaknem afroázsiai nagyságrendű gondokkal küszködnek: éhséggel, nyomorral, írástudatlansággal. És ahogy az úgynevezett „harmadik világ” afrikai és ázsiai tagországaiban a dilemmák jórészt a gyarmati múlt örökségéből származnak, hasonló a helyzet a kis Rio Grandetól délre is. Hasonló, de nem azonos. Hivatalosan egyetlen latin- amerikai ország sem volt a hatalmas északi kolosszus gyarmata. Nemhivatalosan azonban annál inkább. Amikor annak idején Monroe elnök meghirdette a róla elnevezett elvet, az így hangzott: „Amerika az amerikaiaké.” Elméletben ez arra vonatkozott, hogy a spanyol és más európai gyarmatosítóknak távozniok kell a kontinensről. De gyakorlatilag már akkor azt jelentette, hogy Amerika — az Egyesült Államoké... így volt ez katonailag: Az amerikai tengerészgyalogság akkor szállt partra egy-egy latin-amerikai országban, amikor akart — és sokszor akart. Legutóbb Dominikában, amikor baloldali fordulat volt várható, előtte Guatemalában űzték el Jacopo Arbenz megválasztott demokratikus kormányát. így volt — és jórészt így van — gazdaságilag, hiszen az amerikai óriásmonopóliumok — a hirhedt United Fruit és a többiek — vágták és vágják zsebre a Rio Grandetól délre fekvő országok nemzeti kincseinek hasznát. És így volt ez politikailag: Washington egyszerűen nem tűrt meg olyan rendszert a féltekén, amely ne teljesítette volna minden parancsát. A Szovjetunió, a szocialista tábor léte, a nemzetközi erőviszonyok változása azonban Latin-Amerikára is rányomta a bélyegét. Chilében ideiglenesen vérbefojtották a megújhodási kísérletet, de Ferutói Mexikóig új szelek fújdogálnák. Az a követelés, hogy helyezzék új alapokra az Egyesült Államok és a többi amerikai ország kapcsolatait, lebírhatatlannak bizonyult. Ennek a követelésnek a jegyében tanácskozik Mexikóvárosban 24 latin-amerikai ország külügyminisztere, hogy először egymással, majd csütörtöktől Kissingerrel „újfajta kapcsolatokról” tanácskozzék. Gyors eredményekre persze nem lehet számítani. De maga a konferencia olyan tünet, amely jól érzékelteti, hogy az idő a Rio Grandetól délre sem állt meg. (KS). Abduszalem Dzsallud életrajza Magyar felszólalás a haderőcsökkentési tárgyaláson Az európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások :eddi plenáris ülésén C. M. dose nagykövet, az angol küldöttség vezetője elnökölt. A •ácsi Kongresshaus nagytermében tartott ülés ezúttal is zárt volt, és arról hivatalos közleményt nem jelentettek meg. Sajtókörök értesülése szerint a plenáris munkaülésen feCszó- lalt a tárgyalásokon tanácskoAbduszalem Dzsallud. Líbia 29 éves miniszterelnöke katonai iskolát végzett Líbiában mérnöki szakon. Ösztöndíjasként az Egyesült Államokban tanult tovább. Tagja volt a királyi hadseregben megalakult szcbad tisztek mozgalmának. Miután az e mozgalomba tömörült katonai csoport megdöntötte a monarchiát, az 1970 elején megalakult kormány, jan a belügyminiszteri, gazdasági miniszteri, ipari és tervezésügyi miniszteri tárcákat kapta. 1971* ben miniszterelnök-helyettessé ne. vezték ki; ebben a minőségben termelési kérdésekkel foglalkozott. 1972-ben nevezték ki miniszter- elnökké. zási joggal részt vevő magyar küldöttség vezexője. dr. Petrán János. A magyar delegátus támogatta a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia által korábban beterjesztett kontsruktív javaslatokat. A Hofburgban lévő sajtó- központban bejelentették, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. Római katolikus főpapok eskütétele Dr. Bánk József egri érsek, Kisiberk Imre székesfehérvári megyés püspök, dr. Lékai László c. püspök, esztergomi apostoli kormányzó. Kádár László c. püspök, veszprémi apostoli kormányzó kinevezésük után kedden esküt tettek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt, a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütevők nevében dr. Bánk József egri érsek mondott köszönetét. Az eskütételen jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ij- jas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. j Biztonsági értekezlet Az európai biztonsági érte- :ezlet egyes albizottságaiban i második szakasz záródoku- nentumainak szerkesztése itán sikerült az első közös örmulákat megfogalmazni. Különösen a gazdasági együttműködéssel foglalkozó konfe- -enciaszervek munkájában tapasztalható haladás. Az értekezlethez közelálló körök rámutatnak, hogy más bizottságokban is megvannak a feltételek az előrehaladáshoz. A szocialista országok Geníbori térgvaló delegáció most élénkítik kapcsolataikat más küldöttségekkel, hogy ezzel elősegítsék a szerkesztési munka hatékonyságát. Budapestre érkezett Dzsallud líbiai miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) tesz hivatalos látogatást hazánkban. Látogatása több egyszerű diplomáciai aktusnál, az eredményesen fejlődő kapcsolatok újabb fontos állomásának ígérkezik. Kormányunk és népünk kezdettől fogva ro- konszenvvel és nagy érdeklődéssel kísérte Líbia népének a teljes függetlenség biztosítására irányuló erőfeszítéseit. Az 1969-es fordulat óta kialakult fejlődési folyamathoz szerény lehetőségeihez mérten a Magyar népköztársaság is hozzájárult. Országaink között évek óta mindkét fél számára előnyös feltételek mellett fejlődő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok léteznek, 1971 óta pedig hivatalos magyar külképviselet működik Tripoliban. A kapcsolatok fejlődését jelzi a többi között az is, hogy az 1969. évi 76 millió devizaforintról 1973-ra csaknem 115 millió devizaforintra emelkedett a Líbiába irányuló exportunk, amely 1973-ban 17 százalékkal haladta meg az előző évit. Abduszalem Dzsallud miniszterelnök budapesti látogatása, a magyar államférfiakkal folytatott eszmecseréje alkalmat ad nem csak a két ország közötti kapcsolatok áttekintésére, de az együttműködés, különösen pedig a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Befejeződött a BYT szófiai ülése Kedden délelőtt a Bolgár Kommunista Párt székházában befejeződött a Béke-világta- nács szófiai ülése. Az ülésen elfogadott fő dokumentum felszólítja az egész haladó emberiséget, a világ dolgozóit, a nőket és az ifjúságot, az értelmiség, a politikai pártok, a szakszervezetek képviselőit, a nemzeti felszabadító mozgalmakat, az egyházi szervezeteket, hogy fokozzák harcukat a béke megőrzéséért és megerősítéséért korunkban, amikor a béke és a békés egymás mellett élés megszilárdításának lehetőségei jobbak, mint a törtéríelem folyamán bármikor voltak. A nemzetközi közvéleményre hatalmas feladat hárul a béke- erők moszkvai kongresszusán megjelölt feladatok teljesítése terén, és ez megköveteli a békemozgalmak egységének megerősítését a militarizmus, az agresszió, a háború erői elleni harcban — állapítja meg a felhívás. Az újonnan megválasztott BVT megválasztotta a világtanács elnökségét. Az elnökség tagja lett dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke, nemzetközi Lenin-békedíjas, míg az elnökség másik magyar tagjának személyére hazánk később, a 3VT párizsi ülésén tesz javaslatot. A keresztény békekonferencia képviselőjeként az elnökségbe ismét beválasztották dr. Bartha Tibor püspököt, a békekonferencia alelnökét. Az újonnan megválasztott BVT magyar tagjai a következők: Újraválasztott tagok: Bugár Jáncsné: Országgyűlési képviselő, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. az Országos Béketanács elnökségének tagja. D. Káldy Zoltán: Országgyűlési képviselő, a magyar evangélikus egyház elnök-püspöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Pethő Tibor: A Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a MUOSZ alelnöke. Dr. Réczei László: Nagykövet, egyetemi tanár. Dr. Sík Endre: Nyugalmazott külügyminiszter. az Országos Béketanács elnöke, nemzetközi Lenin-békedíjas. Sebestyén Nándorné: Az Országos Bóketanács főtitkára. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Újonnan megválasztott tagok! Dr. Bognár József: Állami díjas akadémikus, az A£ro»ázsiai Kutató Központ igazgatója, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Boldizsár Iván: József Attila-díjas író. « Magyar PEN-Ciiub elnöke, az Országos Béketanács alelnöke. Dr. Cserháti József: R. kát. megyéspüspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára. Makoldi Mihályné: A Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, Kossuth- díjas pedagógus. Dr. Nagy Gábor: A BVT magyar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Papp Anna: A Magyar Ut törőszövetség titkára, a Cimea főtitkára. Timmer József: A SZOT titkára, a Szakszervezeti Világszövetség tagja. Dr. Vályi Gábor: Az országgyűlési könyvtár igazgatója, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Vincze József: Nagykövet.
