Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
Visszhang A Kossuth Könyvkiadó újdonságai FEKETE MIHÁLY: ELLENÁLLÓK AZ AVAS ALJÁN A szerző egyik alapítója és vezetője volt az ún. MOKAN- komiténak, a magyar ellenállás e sajátos szervezetének, amely Miskolcon, a diósgyőri gyárban és a környékbeli községekben fogta össze a németellenes hazafiakat. A MÓKÁN (a Magyar Kommunisták Antináci Komitéja) harca immár a nemzeti történelem része. Fekete Mihály visszaemlékezései tehát nem csupán egy érdekes munkássors dokumentumai folytán érdekesek, hanem mindenekelőtt azért, mert hozzájárulnak a magyar ellenállási mozgalom jobb megismeréséhez és megértéséhez. Az emlékirat bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy Fekete Mihály mint ifjúmunkás, miként került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, a befejező rész pedig tömörségében is tanulságosan szemlélteti: hogyan indult meg az új élet a németek és a nyilasok alól felszabadult Miskolcon. A könyv bőven idézi a levéltárak és az egykorú sajtó dokumentumait, a harcostársak vallomásait, elsősorban azonban a szerző saját emlékeit foglalja össze. Kerüli az irodaImiaskodást, a megszépítő színezgetéseket: tárgyias és tárgyilagos modorban, egy munkásforradalmár öntudatával idézi fel a MOKAN- komité megszervezésének és az ellenállás főbb eseményeinek történetét. Fekete Mihály annak a nemzedéknek tagja, amely a fő terheket vállalta a Horthy- rendszer és a német megszállás elleni küzdelmekben. Deák Ferenc is panaszkodott... Valóban örökzöld téma az ellátás és abban is a balatoni. Bizonyítja ezt Deák Ferenc panaszbejegyzése a pannonhalmi főapátság balatonfüredi fürdőházának vendégkönyvébe. A vendégkönyv régi iratok rendezése közben került elő. A bejegyzés 1836-ból való. Deák Ferenc gyakran vendégeskedett az apátság fürdőházában, s az említett évben nem volt elégedett az ellátással, de még a fürdőházzal szembeni üzlet szegényes kirakatát is bírálta. A vendégkönyv, a haza bölcsének bejegyzésével, egyik ritkasága a pannonhalmi vár folyton gazdagodó könyvtárának. Itt látható az a toll is, amellyel Deák Ferenc 1867- ben aláírta a kiegyezést. „Vigyázat, fpontbetörés!” Vajon sok-e Imre József, a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságának vezetője és dr. Takács Ambrus, az Igazgatóság jogtanácsosa az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek. „A ,Sok a pénzünk — Méregdrága hasonlóság — Ingyen helyett tízezrekért’ című. a Tolna megyei Népújságban 1974. Január 19-én megjelent cikket, mely a KPM - Közúti Igazgatóságot is érinti, kérem helyesbíteni, és a valóságnak megfelelően a sajtóban közölni. Az igazgatóság jogi képviselője a hatályos joganyag felhasználásával és alkalmazásával járt el akkor, amikor az 56. sz. fkl. út korszerűsítéséhez szükséges területeket az igénybevételi eljárás helyett kisajátítási eljárás keretében szerezte meg közút korszerűsítése céljára. A kisajátítási eljárás lefolytatását és megválasztását gyakorlati tapasztalatai, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főosztály 982.082(1970 ..Országos közutak építése céljára szükséges területek kisajátítása” utasításának megfelelően tette. Az építésügyi törvény szerint, ha a részletes rendezési terv szerint a város (község) belterületén, vagy külterületi település beépítésére szánt területen közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét kisajáEgy „mammut”-vállalat: a több, mint 11 ezer dolgozót foglalkoztató Taurus Gumiipari Vállalat napról napra — immár két éve — pontban két órakor részletes előrejelzést kap az ÖRFI orvosmeteorológiai szolgálatától. A rejtjeles számokban küldött jelentés az ergonómiai és munkalélektani laboratórium vezetőiéhez érkezik. aki ezt azonnal „lefordítja”, közérthetővé teszi. Az előrejelzés háromórás periódusokra osztja a nap 24 óráját, tehát arról tájékoztat, hogy háromóránként milyen fajtájú és erősségű frontbetörésekkel kell számolni, A laboratórium azonban csak a középesnél erősebb, vagy az erős frontbetöréseket veszi figyelembe és csak ilyen esetekben „riasztják” a diszpécserszolgálatot, ahonnan továbbítják a jelentést a Vállalat Cordatie. Tauril. Palma és Heuréka gyáregységének 16 üzemébe, a művezetőkhöz. A vidéki gyárakba csupán .azért nem juttatják el az előjelzést, mert az orvosmeteorológia egyelőre a főváros 50 kilométeres körzetére ad prognózistAz esetleges frontbetörés, pillanatnyilag ezer olyan munkást érint, akik viszonylag nehéz körülmények között — például nagy melegben — dolgoznak. Így a vul- kanizálókat, targoncavezetőket, spriccelőket, hengerelő- ket, a lemez- és oldóüzemben dolgozókat. Miért van szükség az előrejelzésre? Nem új keletű megfigyelés, hogy a különböző meteorológiai fronthatások és az üzemi balesetek alakulása között szoros összefüggés van: frontbetöréskor nő a balesetek száma. A laboratórium munkatársai még 1972. januárjában, a frontnaptár adatai alapján három évre visszamenően elemezték az üzemi balesetek alakulását. Megállapították, hogy az úgynevezett frontórákban két-két és félszer több baleset történt a vállalat gyáregységeiben. mint a meteorológiailag eseménymentee órákban. E tapasztalat alapján rendelték meg az ORFI-tól az előrejelzést és vezették be kísérletképpen az üzemi tájékoztatást. Az előrejelzésért minimális összeget, minden dol- dozó után 1 forintot kell fizetnie a vállalatnak. Csodát még nem lehet várni ettől a módszertől, hiszen maga az orvosmeteorológia is „gyerekcipőben” jár, s igen gyakran előfordul, hogy a meteorológia ugyan nem jelez frontbetörést, utólag azonban kiderül, mégiscsak bekövetkezett. Ugyanakkor azt sem lehet még tudni, hogy a különböző frontok közüj ki mire érzékenyebb és hogyan reagál! Ehhez nagyon 60k pénzre lenne szükség, mindenekelőtt szervezett orvosi gárdára és vizsgálatokra- A kérdés szinte tálcán kínálkozik: miért van akkor' hát erre szükség? Egyszerűen azért, mert az előrejelzés birtokában, különböző biztonsági intézkedésekkel, a munka- védelmi előírások betartásának szigorúbb ellenőrzésével és az ésszerű pihentetés megszervezésével meg lehet előzni bizonyos baleseteket. Nem köziik minden egyes dolgozóval, hogy: „Vigyázat, frontbetörés közeledik!”, hiszen ezzel a módszerrel Pánikot keltenének, esetleg stressz lépne fel. A munkát közvetlehül irányító vezetők, művezetők feladata a szükséges intézkedések megtétele. A laboratórium vezetői tanfolyamokat szerveztek, és ott ismertették a különböző front- hatásokat. Felhívták a művezetők figyelmét arra, hogy kísérjék különös figyelemmel a rosszabb egészségi állapotú dolgozókat, az újonnan belépőket, valamint azokat, akik láthatóan fáradtan állnak munkába. Az eddigi tapasztalatok biztatóak: az előrejelzés bevezetése. 1972. februárja óta 0,96 százalékról 0,75 százalékra csökkent az üzemi balesetek száma. A jövőben, a munkaalkalmassági vizsgálatokon szeretnék megállapítani azt is, hogy a felvételre jelentkezők közül, ki, melyik fronthatásra érzékenyebb. Így az eddigieknél gondosabban tudják megszervezni a munkaerő- irányítást. V- S. títási eljárás nélkül igénybe veheti, és közterületként lejegyez- letheti, a részletes rendezési terv szerint feleslegessé vált közterü- ' letet pedig a telekhez hozzájegyeztetheti. E témakörben értelmezési kérdésként jelentkezik, hogy a hivatkozott rendelkezést a KPM által létesített, bővített, vagy szabályozott utak esetében is alkalmazni lehet-e. Az állásfoglalást az a lényeges tényező határozza meg, hogy az ingatlannak az építési törvényben szabályozott igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha a közút létesítése, bővítése vagy szabályozása a város (község) rendezési" tervén alapul, a KPM által épített utak pedig nem a város (község) rendezési tervén alapulnak, . bár a tervezésnél a rendezési terv is figyelembevételre kerül, ezért az ingatlan igénybevételének az említett KPM-út céljára nincs helye. A 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 24. jj-a szabályozza, kimondva, hogy közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása céljára akkor lehet áz ingatlant kisajátítani. ha ilyen célra az ingatlan igénybevételének nincs helye. Ugyanezen törvényhely 12. | (1) bek. kimondja, hogy: ..az igazgatási osztály a kisajátítási kérelmet az 1957. IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően és különösen abból a szempontból köteles megvizsgálni, hogy a kisajátítás feltételei fennállnak-e,”A városi tanács vb. igazgatási osztálya ezen kötelezettségét teljesítette, és joggal állapította meg, hogy a kisajátítás feltételei fennállnak. Egyébként az igénybevétel február közepén adja át az Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat új, 16 méter magas, 2000 négyzetméter alapterületű magasraktárát. Az új tárolóhelyiség 1000 vagon áru raktározására alkalmas Az alkatrésieket minikonténerekben tárolják és a szallitoberendezeshez kapcsolt ICL-kom- puter a megfelelő kód alapján nyilvántartja, kikeresi, sőt egy rakodógép segitsegevel teherautóra rakia a megfelelő alkatrészeket. Az óriási raktárban — amelyben 15 ezer fele alkatreszt tarolnak - mindössze heten dolgoznak, (MTI Fotó: — Bisztray Karoly felv, - KS) gondolata még az egyezségi tárgyaláson is felvetődött, és mint nem alkalmazható . eljárás mellőzést nyert. Az értéknövekedés kérdését jelen ügyben a Szekszárdi Járásbíróság P. in. számú tanácsa nem vette figyelembe a kárösszeg megállapításánál, helyesen. A cikkben történt idézés nem szerencsés, ugyanis az a helyzet, hogy az építendő út műszaki jellemzői olyanok, melyek az ingatlanok értékét nem növelik (rácsatlakozások és behajtók hiánya), mert mint országos fő közlekedési út, elsősorban a gyors jármüvek biztonságos közlekedését és a város nagy tömegű forgalmának levezetését szolgálják. tűk volna, hogy a cikk megjelenése előtt a felvetett problémákat megtárgyaljuk. A fentiek alapján kérem a cikk helyesbítését és értesítésüket.'’ A szerkesztőség megjegyzése: Az idézett levélben Imre József igazgató és dr. Takács Ambrus jogtanácsos arra mutat rá, hogy a kisajátítási vagy az igénybevételi eljárás közötti választás jogszabályértelmezés kérdése. A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága es a szekszárdi Városi Tanács VB igazgatási osztálya úgy értelmezte a jogszabályt, hogy az adott esetben kisajátításnak volt helye. Bíráló álláspontunkat az Építésügyi törvény 17. §-ának miniszteri indokolása 2. pont második bekezdésében foglaltakra alapoztuk: ..Természetesen annak sincs akadálya, hogy az építésügyi hatóság az érintett telkeknek közút céljára szükséges részét akkor vegye igénybe, amikor a közút létesítése, bővítése vagy szabályozása — a forgalom megnövekedett követelményeinek kielégítése céljából vagy más okból — az említett telekátalakítási, bekerítést illetőleg beépítési szándékok nélkül szükséges.'’ Közismert, nézetünk szerint, az a tény, amit különben forgalomszámlálási adatok is bizonyítanak, hogy Szekszárd térségében az 56. számú fö közlekedési út forgalma az utóbbi fél évtizedben erőteljesen növekedett. Ez az út bővítését és az ehhez szükséges telkek igénybevételét kellően indokolja. Lapunk nem illetékes annak elbírálására, hogy a járásbíróság helyesen, vagy tévesen állapította-e meg az értéknövekedést. A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságának megvolt a lehetősége arra, hogy fellebbezéssel támadja az ítéletet, de nem élt ezzel a jogával. Az igazgatósággal kialakult jó kapcsolat fenntartását mi is kívánatosnak tartjuk. Ezért adtunk helyet teljes terjedelmében reflexiójának, noha megítélésünk szerint bennünket helyreigazítási kötelezettség nem terhel. Az MMG szekszárdi műszergyára FELVÉTELT HIRDET gyakorlattal rendelkező MÉRNÖKÖK. ÜZEMMÉRNÖKÖK. FELSÖFOKŰ « TECHNIKUSOK RÉSZÉRE. Műszer- és szerszámgyár- tási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. (408/ Szolgáltató vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET KÖZGAZDÁSZI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: közgazdasági egyetemi végzettség. „Gyakorlattal 57734” jeligére a szekszárdi hirdetőbe. (232)
