Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Megyén belül 52 szakma Hirnes fo Mi — Hátáról A nyolcadikosok március 20-ig jelentkezhetnek a szakmunkásképzőkbe Idén egy hónappal meg­hosszabbították az általános iskolákból a középfokú okta­tási intézményekbe történő je­lentkezés határidejét. A vég­zős. nyolcadikosok jelentkezési lapját március 20-ig kell el­küldeni a gimnáziumokba, szakközépiskolákba, szakmun­kásképzőbe. Akárcsak a ko­rábbi esztendőkben, azok szá­mára is ki kell tölteni a je­lentkezési lapot, akik nem akarnak továbbtanulni. Ezeket a lapokat az általános isko­lák a megyei pályaválasztási tanácsadó intézethez továbbít­ják. Jelenleg 3412 nyolcadik osz­tályos tanul a megyében. Ez év júniusában várhatóan 3360-an fejezik be általános iskolai tanulmányaikat, kb. százötvennel kevesebben mint tavaly. Jó a gyerekek dolga, hiszen több üres hely lesz a középfokú oktatási intézmé­nyekben, mint ahány jelent­kezőre számítanak. A közép­iskolákba felvehetők száma ugyanannyi, mint tavaly: a 39 tanulócsoportot és a két gyors- és gépíróosztályt figyelembe véve 1400—1500. Ugyanakkor a legkülönbözőbb munka­helyek 2606 szakmunkástanu­lót kívánnak foglalkoztatni. Mindebből látszik, hogy mint­egy 4000 elsősre lenne szük­ség. ugyanakkor csak 3360-an fejezik be a nyolcadik osz­tályt. (Figyelembe kell venni azt is, hogy a végzősök 8—9 százaléka nem tud, vagy nem akar továbbtanulni.) A nemen­kénti megoszlást, az optimális tanulócsoport-létszámot, vala­mint az iskolák profilját fi­gyelembe véve a megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztálya a szakmunkásképző intézetekkel közösen 1556 fős tervszámot alakított ki a szak­munkástanulók esetében. A tervszámot még jóvá kell hagy­nia a Munkaügyi Miniszté­riumnak is. A megyei tanácson arra tö­rekszenek, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább, vagy me­gyén kívüli munkahelyet, is­kolát választanak. Néhány szakmában szeretnék növelni a lányok arányát is. ötvenkét olyan szakma van, amit me­gyén belül lehet tanulni. Leg­nagyobb az igény a vas- és fémszerkezet-lakatosokra, utá­nuk a kőművesek következ­nek. Kilencvennyolc női sza­bóra, kilencven szövőre, nyolc­van növénytermesztő gépészre van szükség. Iskolatípusonként a kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakmunkásképző van a legkedvezőbb helyzetben: ál­talában két-háromszoros a túl­jelentkezés. Mint ismeretes, érettségizett fiatalok is tanulnak szakmun­kásképzőkben. A vállalatok 86 Maga alatt vágja a fát lefaragott ágakat kezdi össze- eprítani, kévékbe kötni. — Az elnök szólt, hogy tisz­títsam meg ezt a sor fát. vág­jam ki a bokrokat, ne árnyé­kolják feleslegesen a talajt. Szamócát telepített a tóesz eb­be a táblába. — Nekem meg az időmből futja erre a munkára. Valami­kor majdhogynem ez volt a kenyérkeresetem. Gondozó va­gyok a borjúnevelőben, ott reggel, meg este van elfoglalt­ság. Nem panaszkodhatom a keresetre. — Pedig tudják, valamikor milyen szegény ember voltam? Ha jaj... Olyan szegény, hogy a nadrágomon a folt majd fel­törte a térdemet, a tarisznyába meg csak kenyérdarab jutott. Az sem, volt tarisznya, mert csak zsákból volt. örökké elé­gedetlen voltam, a háború alatt abajgattak is eleget a csend­őrök. — Most meg azt mondom: aki a munkát szereti, annak a megélhetése is megvan. Arra meg különösen büszke vagyok, hogy jó téesz a miénk. középiskolát végzett fiút és 16 lányt szeretnének beiskolázni. A munkaügyi osztály tervszá­ma 106, de ez irreális, hiszen évek óta csak 75 körüli a je­lentkezők száma. Végezetül néhány tény a pályaválasztási tanácsadó inté­zet munkájáról. Az általános iskolások közül különösen so­kat foglalkoztak az egészség- ügyi szempontból problémát okozókkal, nehogy későn derül­jön ki alkalmatlanságuk vala­mely szakmára. Október elejé­től vidéki fogadónapokat is tartottak Dombóváron, Pakson, Tamásiban. Bonyhádon. A ta­nulók, pedagógusok különösen a tamási és dombóvári járás­ban éltek ezzel a lehetőséggel. Az olvasó véleménye szerint... A Népújság 37-es számában a „Félteni kell, és ha igein, mitől?” c. jegyzet olvasásakor az egyik mondat igen meg­kapott. „És mikor kapunk a tizen­évesek keze után. ha a kxmya- kospohárért nyúl?” E mondat kapcsán megje­lent előttem egy — sajnos — naponta ismétlődő kép. Amíg a munkahelyemre érek. közben van egy kereskedelmi egység, ahol sorban állnak tizen- és huszonévese^ is. és nem is ke­vesen. Párszor megfigyeltem és láttam, hogy nem tejet, kif­lit vásároltak, hanem két-há- rom, kicsi, dl-es vagy fél d'l-es töményszasz* és máris dugták zsebbe. Ezeknek a fiataloknak a szü­lei is mennek dolgozni, tehát ott és akkor nem tudnák az ifjak keze után nyúlni, hogy „ne!” Itt a társadalomnak kell ösz- szefogni, és elejét venni an­nak, hogy a boltok előtt az ut­cán igyanak, vagy zsebbe dug­va vigyék be a szeszt a mun­kahelyre, és szondázás után titkon fogyasszák el. MÁCSIK FERENCNÉ Szekszárd, Alpári Gyula u. 3. Mátkatál: virágos, mintás cseréptányérban két szép pe» rec, széles aljú literes üveg, tele borral, két hímes tojás, mindez leterítve ternó kendövei, a tetején bokorra kötött pántlika. Jó néhány esztendővel ezelőtt húsvét hétfőjén vit­ték a mátkatálat a Sárköz községeiben a 10—14 éves lányok. Mátkatálat már régóta nem hordanak, a hímes tojás készíté­sének viszont máig él a hagyománya. A minták a régiek, a. funkció változott: dísznek, ajándékozás céljára készülnek « híres sárközi hímes tojások, eljutnafc nemcsak az ország, ha­nem a világ minden tájára. A Sárköz legdélibb községébenj Bátán él a hímestojás-készítés egyik mestere. Vörös Mihály- né, vagy ahogyan szűkebb pátriájában ismerik: Ivánka Term néni. Minden esztendőben megrajzol néhány ezer darabot. A festés anyaga új, már nem használja a „hegyen termett’ ku­tyatejet, a liliomot, az eszköz viszont hagyományos. A raj­zoláshoz szükséges kica, ceruzányi fadarab, merőlegesen rá­erősített vékony rézcsővel. A természet, az egykori paraszti élet adta minták között van „kantáros, kötőfékös, békahá- tos, madaras, tölgyfaleveles, gyöngyös”. Azt szokták monda­ni, „hasonlít, mint egyik tojás a másikhoz”. Ez viszont sem­miképpen nem vonatkozik Terus néni hímes tojásaira, hi­szen a kézzel rajzolt minták között keresve sem lehet két teljesen egyformát találni. Terus néni „műhelyében”, már sok száz hímes tojás sorakozik a tartókban, hogy nemsokára, útra keljen, messze tájakra eljuttassa a sárközi népművészet hírét. — gy — Gattvéld Károly felvétele B. I. — G. K. A következő ötéves tervben jelentős beruházás megvalósí­tását tervezik Bonyhádon, ter­melési értékét tekintve me­gyénk legnagyobb ipari szövet­kezetében. A ruházati Rtsz je­lenleg huszonnégy helyen dol­gozó bőrdíszmű, szolgáltató és konfekcióipari részlegét egy épületbe vonják össze. Ugyan­itt lesznek a központi irodák is. A beruházási költségek 30 százalékát saját erőből fede­zik. A többit a szövetkezetek központi fejlesztési alapjából és állami támogatásból, hitel­ből fizetnék ki. A beruházás­tól az önköltség jelentős csök­kenését, a termelés szervezet­tebbé tételét, az üzem- és Néhány éves nyársfasor a tengelic-szőlőhegyi bekötő út mentén A fák most csupasz koronája csaknem a földtől nyújtózkodik felfelé. Felfelé nyújtja rövid nyelű fejszéjét Árki Pál is. felakaszt­ja egyik ágra, majd feltornáz­za magát az alsóra. Onnan már ágról ágra, mint hágcsón halad felfelé, és bár a könnyebb súly­csoportba tartozik, alatta ve­szedelmesen meghajlik egy-egy vékonyabb gally. Amint a megfelelő magas­ságba ért, a fejszét félkézre fogja, és maga fölött, mellett, alatt nyesni kezdi a fölösleges gallyakat. Igen, szó szerint ma­ga alatt is — úgy halad lefe­lé, hogy a csupasz törzs marad. Gondosan, precízen még simá­ra is faragja az ágak helyét, hogy a fa sebei hamar, csúnya csonkok nélkül behegedjenek. — No, eggyel ismét készén nagyok — állapítja meg, és a A múlt év februárjában ad­tunk hírt arról, hogy a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolán megalakult a megyénkben diá­kok klubja. A cél az volt, hogy rendszeres kapcsolatot tartsa­nak a megyével, és lehetőség szerint kedvet szerezzenek a fiataloknak az itthoni munká­hoz. A tavalyi alakuló ülést követő program változatos volt. Márciusban a megyei szarvas­marha-tenyésztésről hallgattak meg előadást, júniusban a fel­vételi előkészítőre behívott fia­talokkal együtt tartottak klub­estet. Megjegyzendő, hogy a főiskola népszerűsítéséből a hallgatók ts kivették részüket. Dr. Kotsis Ottó adjunktus irá­nyításával 14 itthoni középis­Bemutatótermet nyit a Bonyhádi Ruházati Ipari Szövetkezet munkaszervezési feladatok jobÖ megoldásának lehetőségét vár­ják. A centralizációval egy időben a géppark felújítását is tervbe vették. Ez, valamint a raktárak számának csökken­tése lehetővé teszi, hogy a szövetkezetben kevesebb dol­gozó azonos mennyiségű és jobb minőségű terméket állít­son elő. Jelenleg a központi részleg kijelöléséről folynak a tárgyalások a szövetkezet ve­zetői és a tanács között, s ezt követően még az idén meg­kezdik a kiviteli tervek készí­tését. A szövetkezet a nagy épít­kezés megkezdése előtt is bő­víti kereskedelmi tevékenysé­gét. Ennek elősegítésére szol­gál Budapesten az V. kerület, Páfi György utca 25. szám alatt idén tavasszal megnyitan­dó betnutatóterem, melyben kiállítják valamennyi termé­küket. így lehetővé teszik, hogy az ország kereskedelmi vállalatainak képviselői a fő­városban tekinthessék meg a százmilliós termelési értéket előállító ipari szövetkezet áru­kínálatát, s ott helyben üzle­tet is köthessenek. Ez azért is jelentős, mert a bonyhádiak évente 80 millió forint értékű terméket a hazai kereskede­lemben értékesítenek. Egyéves a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tolna megyei diákklubja kólába látogattak el. 8 helyről 27-en érdeklődtek, közülük 23- an jelentkeztek és 13-an fel­vételt is nyertek a főiskolára, az átlagosnál magasabb pont­számmal. Az új tanévben ta­nulmányi kirándulást tettek I regszemcse—Decs—Gemenc— Szekszárd útvonalon, majd ok­tóberben az otthoni TESZÖV- ök tájékoztatását hallgatták meg. Ugyanebben a hónapban volt a „gólyaavatás”. Decem­berben Kiss István, Szabadi Mihály és Bogár István tar­tott előadást Tolna megye nép­rajzáról. Az idei első félév tervei: e hő 23—24-én lesz a gödöllői, keszt­helyi és kaposvári diákklubok vetélkedője Gödöllőn. Néhány nappal később — a könyvhó­nap keretében — a Mezőgaz­dasági Kiadó fiatal szerkesztői látogatnak el a klubba. Már­ciusban esedékes a területi fő­osztály tájékoztatója a megyéi állami gazdaságok állattenyész­tésének fejlődéséről. Április­ban klubok köáti látogatásra, májusban egy megyebeli fcsz- elnök és főáilattenyésztő meg­hívására kerül sor. majd jú­niusban a sárközi lakodalom megtekintésére. A klubnak jelenleg 29 tagja van. A tavaly végzett hét tag közül hatan a megyei állami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben helyezkedtek el. O. I,

Next

/
Thumbnails
Contents