Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
Kornyexetvédelmi őrjárát A zajt nem lehet megszokni Sokfélék a környezeti ártalmak, Ván levegő-, talaj-, víz-, sugár-, stb. ártalom, melyek közül ’höl egyik, höl másik fordul elő' környezetünkben. Zajártalomnak azonban mindenki vagy tartósan vagy átmenetileg ki Van téve. A zaj' káros hatásának ismerete történelmünkkel egy idős. Bár csaknem közhely a történelmi visszapillantásokat a fáraókkal kezdeni, a zajártalom esetében sem lehet elkerülni. Az egyiptomiaknál a zaj egyszer háborús ok volt. Az egyik szomszéd királyt zavarta a vízilovak lármája és elrendelte kiirtásukat. A fáraók a vízilovat szerit állatként tisztelték és ezért vallási kötelezettségüknek tartották háborút üzenni a szent vízilovak pusztítói ellen. Egy másik érdekes történelmi példa: több mint 2000 évvel ezelőtt az akkori kínai rendőr- miniszter elrendelte, hogy „aki a császári felséget becsméreli. ne akasszák fel, hartem Síposok és zajmesterek szünet nélkül, éjjel nappal addig játsszanak a fülébe, amíg holtan a padlóra zuhan, mért a felségisértőnek a legkomiszabb halál jár.” Í773-ban a porosz törvénykönyvben olvasható: „A vásott fickókat akik utcán lármáznak vagy másképpen keltenek nyugtalanságot, fogsággal vagy testi fenyítéssel kell büntetni.” A zaj mint ártalom már 150 évvel ezelőtt szerepelt az orvosi irodalomban, már akkor írtak foglalkozási nagyothallóéról, utalva a kovácsok halló- szervi károsodására. Koch Róbert, a tbc-bacilus felfedezője, aki 1905-ben kapott Nobel-díjat, a pestis és kolera elleni védekezés úttörője. szinte legyint a saját felfedezéseire, amikor zseniálisan előremutat és azt mondja: „Az embernek egy nap a zaj ellen épp olyan elkeseredetten kell küzdeni, mint egykor a kolera és pestis ellen.” És hol volt Koch Róbert korszaka a technika ugrásszerű fejlődésétől, ami magával hozta ezt az ártalmat. A zaj fizikájából csak any- nyit engedjen meg az olvasó, hogy mértékegysége a decibel, rövidítése a dB: Normális beszéd kb. 1 méter távolságról 55 dB Hangos beszéd kb. 1 méter távolságról ól dB Igen hangos beszéd kb. 1 méter távolságról 67 dB Kiabálás kb. 1 méter távolságról 73 dB Néhány adat a gépi zajokról: Repülőmotor 116 dB Villamoskocsi 85 dB Zajos utca 75 dB Falióra-ketyegés 30 dB Durván meg lehet közelíteni a dB-értéket, ha a beszéddel megmérjük. Ha egy zajforrás mellett a normális beszéd még hallható, akkor annak zajszintje 55 dB, ha csak a hangos beszéd hallható, akkor 61 dB, ha csak a kiabálás érthető meg, akkor 73 dB. A hang a fülbe jut, mint inger és hallásérzet keletkezik — ez egy elég bonyolult reakciója a szervezetnek, ebben a funkcióban a fül csak áttételező szerv. Az impulzusok az idegek útján továbbterjednek az agyba, ahol már új ingerek keletkeznek. Pl. elfordítjuk fejünket a hang irányába, ösz- szerezzenünk pislogunk, stb. De ezek még mindig csak az érzékelt reakciók, ezek láthatók. Viszont a zaj hatására valami más is történik, pl. megijedünk, bosszankodunk, vagy éppen „élvezzük” a zajt Tehát egy emocionális, pszichés történést indít el, más szóval az agynak különféle központjára hat és így befolyásolja az egész szérvezet működését, és ezáltal az egyén magatartását. Lássuk tehát először, hogy mi történik a fülben. Ha valaki tartósan magas zajszirtt- ben dolgozik, kétféle halláskárosodást szenved. Van egy átmeneti halláskárosodás, irtás szóval a magas zajszintből eltávozva átmenetileg kissé nagyot hall, ez eltarthat órákig, de utána ismét úgy hall, mint előtte. A másik halláskárosodás, ami már megmarad, azaz ha állandóan magas zajszlnt- ben dolgozik vagy csak tartózkodik, akkor lassankint elkezdődik a nagyothallás. Erre az jellémző, hogy aki elszenvedi, az nemigen veszi észre, legalább is eleinte. Bevezető tünetei inkább fejfájás, fülzúgás, fülcsengés. A fülcsengés gyakran lefekvéskor, teljes csendben jelentkezik. A kéz- deti halláskárosodást azért sem veszi észre, mert eleinte olyan hangokat nem hall, amik nem zavarják, ezek a normális beszédnél magasabb hangok. A beteg csak később, a halláskárosodás előrehaladtával veszi észre, hogy a normális beszédet nem úgy hallja, mint azelőtt, hanem rosz- szatíbul. Ilyenkor a suttogó beszédet már alig hallja. Mindjárt még kell jegyezni, hogy a korral is beszűkül a hallás, és ez már a 40-es években lemérhető. Műszerről azonban el lehet különíteni a korral járó halláskárosodást attól a károsodástól, amit a környezeti zajártalom okozott. A döntő különbség a kétféle nagyothallás között, hogy a korral járó nagyothállást nem lehet befolyásolni eredményesen, viszont a foglalkozásból eredő nagyothallás nem romlik tovább, ha ilyenkor az illető olyan környezetbe kerül, ahol nincs zajártalom. Legnehezebb arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen erős legyen, vagy lehet a zaj, ami nem okoz halláskárosodást. Mai hivatalos álláspont szerint kb. 80 dB az a zajszint, ami nem okoz tartós halláskárosodást. Az utca emberét a közlekedési zaj károsítja. Ha valahol 1 óra alatt 1000 gépjármű halad el, ott a zajszint ezt a 80 dB megengedett erősséget meghaladja. Pl. Budapesten az Üllői ütőn mérték ilyen magas értékeket Ez viszont nem jelenti azt, hogy Szekszárdon A restaurálás titkai i Nemzeti Múzeumban Március 25-től érdekes kiállítás várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeumban: „A hónap kiállítása" sorozatban ezúttal a restaurálás művészetével ismerkedhetünk meg. A bemutató betekintést nyújt a sajátos foglalkozás „Itulíssza- titk'aiba". A Magyar Nemzeti Múzeum tárgyainak helyreállítására már a múlt századtól több kísérlet történt. A hivatásszerű restaurálás azonban lényegében csak századunk 30- as, 40-es éveitől számítható. A felszabadulást követően jött létre a múzeum restaurációs esstóJ&o? A tárlaton végigkövethetők azok az érdekes munkafolyamatok, amelyek a tárgy felfedezésétől múzeumba kerüléséig kísérik sorsát. Megtekinthető majd a 8000 éves kerámia- művesség több művészi emlékének rekonstruált darabja, a rámái kori Pannónia csodálatos üvegtárgyainak újjászületésé. Helyéi kapnak a kiállításon a fegyver-, hangszer-, textil- és metszet restaurálásának és a muzeális bútofkin- csek szakértő helyreállításának munkafázisai is. ilyen magas zajszint nem lehet. mivel nincs olyan pontja a várdsnak, ahol ekkora lenne a járműforgalom. Egy autóbusz 65 dB, teherautó 75 dB zajt okdzhát, há műszakilag rendben van és egyenletesen halad. Ha viszont a kipufogódob nem tompít, vagy a motort féltüráztatják (pl. kanyarban a Garay téren) akkor átmenetileg a 80 dB zajszintet erősen meghaladja. Idetartozik még a vonatok zaja, ami nappal a lakóterületet nem zavarja. Egyrészt mert nappal a közeli bérházakat nem lakják. másrészt pedig nappal magasabb zajszintet tudunk elviselni, mint éjjel. A nyugodt alváshoz megengedett zajszint 25—35 dB között mozog, 45 dB zajra a kísérleti egyének fele felébredt Tehát a vonat zaja, dudálása, stb. nappal a megehgedétt szinten mozog. de éjjel már zavar. Ennek az az ellenérve, hogy az ott lakók megszokják, de máris előre kell bocsátani egy orvosi megállapítást, hogy a zajt pszichésen ugyan meg lehet Szokni, de az idegrendszerben akkor is kiváltja a káros reakciókat. Mindent egybevetve, a közlekedés zaja nálunk is meghaladja, ha átmenetileg is, a kívánt zajszirttet. De ehhez a kívánatos zajszinthez még hozzá kell fűzrti azt a nem egészen szubjektív véleményt, hogy „kívánatos zajszint” tulajdonképpen nincsen. A zaj velejárója a civilizációnak és mint minden biológiai határérték esetében, itt is a helyzettel megalkudva ajánljuk a 80 dB-t. És eléggé ismert az a szómon! tény, hogy a zajszint évente 1 dB-ei erősödik. Az USA-ban tíz évvel ezelőtt történt felmérés szerint a lakosságból 10 millió ember már halláskárosodást szenvedett és ezeknek felénél a nagyotthal- lás a beszéd hangszintjén kimutatható volt. A 80 dB tehát' nem optimum, hanem kényszerű megalkuvás, amire törekszünk, elég keservesen ösz- szeegyeztetve a civilizációs érdekéket az egészség érdekeivel. Lássuk továbbá, hogy a záj az idegrendszer és egyéb akaratunktól függetlenül működő szervek területén milyen károsodást okoz. Erről a legközelebbi környezetvédelmi őrjárat során. Dr. Szelényi Béla HNF környezetvédelmi munkaközösség elnöke Sxínháxi esték Kieist es a Heilbronni Katica Bernd Wilhéím Heinrich vört Kleist — nem azonos névrokonával, aki jóval előtte élt, s akit Csokonai is fordított — a világirodalom rendhagyó fejezete. Élete is rendhagyó. Régi porosz katonacsaíádbói származott, s maga is fegyvert fogott, Mainzmál harcolt a franciák ellen, de már 1799-ben, huszonkét évesen, levetette a mundért, hogy visszatérve szülővárosába. Odera-Frankfurtba, filozófiát, fizikát, matematikát tanuljon, majd Berlinben bukkan föl. aztán Drézda. Párizs következik, Svájcban megpróbálja a Rousseau által hirdetett „terméiszetes életet”, de 1802-ben már Weimárban vari, Goethe pártfogásában bízva. Goethe azonban elfordul tőle, s újabb hosszú bolyongás következik, kémkedés gyanújával még börtönbe is kerül, majd ismét Drezdában van. művészeti lapot szerkeszt, politikai hetilappal (Gérmania) próbálkozik, aztán rövid prágai tartózkodás után ismét Frankfurt, s végül Berlin következik, ahol a Berliner Ádendblattér-t szerkeszti. S az utolsó állomás a Potsdam melletti Wannsee, ahol élőbb agyonlövi Henrietté Vögelt, egy jó módú polgár beteg és egzaltált feleségét, s utána magával is végez. Költői búcsúleveleket írnak, megkérik a férj egyik barátját, hogy időben menjen ki holttestükért a Wannsee partjára, s kíméletesen készítse elő a férjét. Kleist pedig azt írja nővérének: ,|Adjon neked az ég olyan halált, amely csak fele annyi örömöt és elmondhatatlan derűt jelent, mint nekem az enyém.” Feljegyezték még róluk, hogy közös haláluk előtt kavicsokat csúsztattak a Wannsee vízén. Közben Kleist remekműveket írt. Vagy pontosabban, remekműveket is. Mert a Michael Kohlhaas a világirodalom ormán áll, s vele együtt még néhány novella, s színművei közül az- Amphitryon ás Az eltört korsó feltétlenül. A többi nem. vagy legalábbis nem a szó megszabott értelmében, mint például a Heilbronni Katica, amit a kecskeméti színház mutatott be. Mert ez az egzaltált lángész a romantika szertelenségeiből mindig kiemel valamit, amit előtte senki nem tudott A Heilbronni KaHajók — télen A MAHART siófoki üzemében ezen a télen harminc hajót javítanak, ellenőriznek, hogy at új idényben biztonságosan és kicsinosítva állhassanak forgalomba. ticában is, ami műfaj-meghatározása szerint „ein grosses historisches Ritterschauspiel”, vagyis nagy történelmi lövag- dráma. A nehezen áttekinthető romantikus történet mélyén egy lélektani képiét áll. a Vágy irracionalizmusa, az egyszeri és személyes végzet példája. Kätchen vén Heilbronn ázzál válik drámai hőssé, hogy átadja magát a végzetnek, amelyről nem tud számot adni, ami nem ő. hanem a sorsa, s ez a sors benne testesül meg. Nem áldozat, hanem az elháríthatatlan sors, de ez már nem a görög drámák végzete, hanem Valami nagyon modem, amit majd a pszichoanalízis fedek fél. Goethe épp ezt nem szerette bénne. az érzések zűrzavarát emlegette (die Verwirrung des Gefühls). amire egyébként ő is adott bőségesen világirodalmi példát a Wilhelm Meistérben is, de leginkább a vonzások és választásokban. Ha a romantikus túlzásokat lefejtjük a Heilbronni Katicáról, az irracionális vágy jelenik meg, amelyre nincs magyarázat. önmagáért van, Vihar Friderik, azaz Graf von Strahl csak megjelenési fér? mája. majd — némileg indokolatlan — beteljesülése ennek az alt-hatatlan vágynak. A kecskeméti színház előadásában mintha visszájára fordult volna minden. Szóiké István rendezése nem Kleist szavára figyelt. Inkább Madách; Lucifer tanácsát fogadta megs Tragédiának nézd? nézed legott Komédiának, s mulattatni fog. Ezt a rendezői felfogást lé-' hét dicsérni, de ugyanolyan joggal el is lehet marasztalni. Mi inkább kísérleti jellegéi emelnénk ki. az előadás ugyanis vitathatatlan kvalitásokkal rendelkezik, az egész azonbán nagyon távol van Kleixttől. S nagyon távol van attól, airti Kleistét ma is elevenné, Bzín- padképessé teszi. S ami még nagyobb baj, a túíhangszérelt előadásban bizonytalanná válik az egyéhkónt is kusza cselekmény. amit csak aláhúz néhány karikatúrába hajié alak, mint a császár, akit Major Pál bármily kitűnőén Is játázik. nem Kleist-i figura. Zavarosa színpadkép is. á rengeteg lépcsőnek nincs funkciója, ahogy a szereplők szüntelen szaladgálása sem viszi előre a cselekményt. 3 az egész indokolatlanul hangos, ráadásul a com- média delTárté hatást keltve, pedig Kleistnéi erről nincs szó. Nem is lehet. Kleist ugyanis halálos komolyan gondolta amit írt. Az élete bizonyítja. így hát Szőke István rendezése inkább érdekes kísérlet, de semmiképp nem Kleistet idéző színházi élmény. Kísérletnek viszont érdeké*. S Májor Pál mellett még két jelentős színészi alakításra í* szívesen emlékezünk. Szakács Észtéire és Tolnai Miklósra. Voltak férceik. amikor valóban betöltötték a színpadot. Ami rajtuk múlt, megtették. C SANYI LÁSZLÓ Inrn ii41 1974. február 19.
