Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

t W 1 Tanácsúié» Szcksxárdon A költségvetés és a Városgazdálkodási Vállalat munkája a napirenden Sxabópál Antal besxámolója a megyei tanácstagi csoport munkájáról Tegnap délelőtti két és fél órás ülésén sok napirendi pontot tárgyalt meg Szekszárd város „parlamentje”, a tanács­ülés. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, aki a város megyei tanácstagi cso­portjának munkájáról adott ■tájékoztatást. A megyei tanács elríöke el­mondotta, hogy a csoport fel­adata a várost érintő tervek­ről, feladatokról tájékozódni és képviselni a megyei ta­nácsban Szekszárd reális érde­keit. A csoport terv szerint dolgozik és félévenként ülé­sezik. Tavaly megtárgyalta a lakásépítés helyzetét, ami az idei év első felében ismét na­pirendre kerül. Ekitor tárgyal­ják a mezőgazdaság, az eró­zió elleni védekezés és a szőlőrekonstrukció helyzetét is. A második félévben az if­júságpolitikai határozat, a be­ruházások helyzete és a ke­reskedelem problémáinak megvitatása következik. A következő évek tervei: 1975- ben Szekszárd szerepe a re­gionális tervek alapján és a társadalmi munka szervezése. 1976-ban az ötödik ötéves terv városbeli célkitűzései és a cso­port tevékenységének értéke­lése. A megyei tanácstagok, illetve a megyei tanács már az eddigiekben is sok, a várost érintő feladattal foglalkoztak és foglalkoznak majd a jövő­ben is. Ilyenek: az állami tervbizottság döntésétől füg­gően 1975-ben megindítandó vágóhídépítés, ami milliárdos nagyságrendű beruházás; a Bőrdíszmű kihelyezése a Ke- selyűsi útra; a városba beve­zető út korszerűsítése; az 1975—77-bert létrehozandó 6000-es crossbar rendszerű te­lefonközpont. 15 millió forint jutott a megyeszékhely szol­gáltatásainak fejlesztésére eb­ben az ötéves tervben, a köz­műgondok enyhítésére pedig szintén tetemes összeg. A szak­munkás-kollégium megkez­dődött építkezése százmilliós beruházás. Megvalósul az új­városi ABC-áruház, a 4500 négyzetméteres iparcikk-áru­ház. Tovább fejlesztik a sötét­völgyi parkerdőt és horgász­tavat létesítenek. A megyei ta­nács elnöke ezek után részle­tezte azokat a várost érintő témákat, melyek ebben! az év­ben kerülnek a megyei tanács elé. Állandó cél, hogy az MSZMP elvi határozatainak megfelelően, az elsődleges népgazdasági feladatok meg­valósításának szem előtt tar­tásával, tovább folytatódjon a megyeszékhely dinamikus fej­lődése. a lakosság érdekeinek szolgálata. A városi tanács idei költ­ségvetésének és fejlesztési alapjának megtárgyalásához Császár József tanácselnök szóbeli kiegészítést fűzött. A 13 százalékkal növekedett be­vétel segíti a városfejlesztési feladatok megvalósítását. Kér­désekre válaszolva a tanács­elnök és helyettese elmondot­ták, hogy a tavalyi költség- vetési maradvány a korábbi évekénél kisebb, ami javuló gazdálkodásra vall. A déli kertvárosiak kérésére a költ­ségvetési üzem konkrét javas­latokkal szolgál majd, hogy a lakosság hol végezhet társa­dalmi munkát. Szabó József tanácstag javaslatára megvizs­gálják, hogy a tervezett tan­medence tetőszerkezetéhez nem lehet-e a bontás alatt lé­vő BNV területéről megfelelő anyagot szerezni. A dombori ifjúsági tábor üzemeltetésére megfelelő pénzösszeg áll ren­delkezésre, a magva regre gyi egész évi működtetése azon­ban egyelőre item megoldha­tó. . ...... A tanácstagi beszámolókon és jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatokkal kapcsolatos hozzászólások a közvilágítás helyzetével, a vásártéri bejáró létesítésével és a bogyiszlói úti gyalogjáróhíd áthelyezésé­vel foglalkoztak. Az előbbi panasz ismert. A vb. eljár a DÉDÁSZ-nál, hiszen a világí­tás költségeit városszerte sok esetben olyan lámpahelyek után is fizetik, melyek meg­vannak ugyan, csak éppen fényt nem adifak. A vásártéri Országszerte megemlékeznek a szovjet hadsereg születésének évfordulójáról A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának közel­gő 56. évfordulójáról hazánk­ban és országszerte megemlé­keznek. Budapesten február 19- én a munkásőrség országos parancsnokságának központi törzs- és alegységparancsnok- képző iskoláján barátsági gyű­lést rendeznek, amelyen szov­jet katonák is részt vesznek. Február 21-én a MÁV Törek­vés művelődési központjában lesz műsoros ünnepség, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaséig, a vasutasok szakszervezetének budapesti bizottsága. a MÁV budapesti igazgatósága és a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége közös 3 1974. február 19. rendezésében. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára emlékezik meg a történelmi jelentőségű évfordulóról, majd a magyar néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttese ad műsort Az évforduló előestéjén, feb­ruár 22-én a fegyveres erők, a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség. az MSZBT. a KISZ KB, a Hazafias Népfront, Országos Tanácsa, továbbá Szovjetunió budapesti nagykövetsége, az ideiglenesen hazánkban' » állo­másozó szovjet déli hadsereg - csoport parancsnoksága, vala­mint a szocialista országok Budapesten akkreditált katonai és légügyi attaséi nevében meg­koszorúzzák a felszabadulási emlékművet a Gellérthegyen. A vidéki városokban. így Szek- szárdon is, megemlékeznek az évfordulóról és elhelyezik a kegyelet, hála virágait az or­szág felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hő­si* emlékművén, (MT1J, bejárót salakozni fogják, a hi­dat áthelyezik. A Városgazdálkodási Válla­lat tevékenységének értékelé­sénél Császár József hangsú­lyozta, hogy a vállalat mun­kája kihat a közhangulatra és- a tanács egésze megítélésére is. Birtalan József tanácstag felhívta a figyelmet, hogy a fokozatosan működni kezdő lakóbizottságok javaslatait a vállalat kezelje sürgősként, mert a tavalyi 1600 bejelentés meglévő hibákra figyelmeztet A tanácsülésen kiosztották a „Tiszta, virágos Szekszárdért” mozgalom keretében végzett társadalmi munka jutalmait. ..Városfejlesztésért” emlékér­met és oklevelet kaptak:, A 44-es, az 58-as és a 70-es 6zámú választókerület, a vá­rosi-járási tűzoltó-parancs­nokság, a Tanácsi Tervező Vállalat, a tanács KlSZ-alap- szervezete. a Vendéglátóipari Vállalat, a Szabó Szövetkezet, a Városgazdálkodási Vállalat, a 4. sz. általános iskola, a Ró­zsa Ferenc Műszaki Szakkö­zépiskola, a Csapó Dániel Me­zőgazdasági Szakközéoiskola és a városi KISZ-bizottság. Elismerő oklevélben részesült: a 15., 19., 21,, 23., 50. számú választókerület, a MEZŐGÉP,, a Tanácsi Építő- és Szerelő­ipari Vállalat, a Sárköz- Völgységi Vízitársulat a megyei kórház, a Garay Tsz. a Költségvetési, Üzem, az 505. sz. Ady Bpdrfe Ipari Szalun un k ás- képző Intézet, » ' A tanácsülés befejezéseként i sorra került interpellációkban a tanácstagok több közérde­kű kérdéssel foglalkoztak. így az ómegyeháza kapubejáratá­ban a járműkozlekedés meg­tiltásával, a művelődési köz­pont Bőrdíszmű felőli járdá­jának szennyezettségével, az újvárosi hentesüzlet húsellátá­sával, az I. számú iskola előtti csapadékvíz elvezetésével, a parásztai híd gyalogátkelőhe­lyének elhúzódó lezárásával, a gőzfürdő újbóli megnyitásá­val (a vállalati rekonstrukciós keretből legjobb esetben 1976-ban valósul' meg) és a Palánkon elrendelendő közúti sebességkorlátozással. O. I. A döntést hozó látóhatára Sajrtos, mindannyian szép számmai ismerünk példákat, amikor nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal. A lépcsőház nélkül felépített lakóház legen­dáját lassan belepi a feledés pora, de mi tagadás — s nem ok. alap nélkül — új legendák születnek. A városról, ahol az átépített főúton csak jókora késéssel indulhatott meg a for­galom, mert az illetékes ügy­intéző elfelejtette megrendelni a közlekedésirányító lámpákat. Az új gyárról, ahol hónapokig több volt az áramszünet, mint a munka mivel a villamos ve­zetékek cseréje valahogy ki- felejtödött a számításokból. A lakóházról — tessék csak fi­gyelni. még mindig a lakóház­ról —, amely hónapok óta ké­szen áll, mégsem találni lelket sem benne. „Csak’’ a gázveze­ték bekapcsolását nem rendel­ték meg, „csak” — egy másik­nál — a hőtermelő kazánok' ellenőrző műszereinek leszállí­tására kell várni. Azokat ugyanis a műszaki átadásig (!) senki sem hiányolta. Dönteni: felelősség. Közhely, annyiszor elhangzik. Az már kevésbé, hogy a döntés még valami: a teendők láncszemei­nek erős összekapcsolása. Mert ha egy is árván, társ nélkül marad, lánc-e a lánc ? Tart- hat-e. foghat-e bármit, össze­kötheti-e a tegnapi teendőket a maiakkal, a holnapiakkal? Idén — hogy majd’ mind- annyiunkat érintő példával él­jünk — a 360 millió utas, a 122 millió tonna áru elszállításá­nak zavartalansága érdekében a vasút egyebek között 300 kilométer vágányt cserél ki, újabb' integra-dominó biztosí­tóberendezéseket helyez üzem­be. Ne legyünk rosszmájúak, s előbbi példáinkon felbuzdul­va nehogy azt kérdjük, vajon megrendelték-e... Azt azon­ban már kérdezhetjük, azaz sorra -vehetjük, hogy az egysze­rű döntés — a vágányok cse­réje — sok egyéb más mellett feltételezi:. Ijesz. elég cement a betonaljazat készítéséhez, gyár­tókapacitás a sínszálak előál­lításához. meghatározott nagy­ságú zúzott kő az ágyazathoz... Tetszés szerint, minden nép- gazdasági területről bővíthető, formálható a fölrajzolt kép, s színeit az teszi erőteljessé, a társadalom számára fontossá, hogy idén — az éves terv elő­irányzatai szerint — 117—118 milliárd forintot használhatnak fel az országban beruházások­ra. S akkor ez még csak egyet­len feladatcsoport! Persze, vannak rutin-teen­dők, szokvány döntések. Meg­hozataluk a kipróbált gyakor­latra. a jól bevált hagyomá­nyokra támaszkodik, s ilyen döntéseket naponta tucatjával hoznak művezetőit ós vezér- igazgatók. termelőszövetkezeti elnökök, építésvezetők. De ta­lán sűrűn éppen ez, a megszo- kottság okozza, hogy ami új, a szokványostól eltérő, az át­lagosnál bonyolultabb, azaz is­meretlen tényezőkkel tűzdelt, terhelt, arra sem jut több, csak átlagos, a rutin által érzéket­lenné tett figyelem. Mert lám, mennyi galibát oko­zott a meglévő tüzelőolaj és a meg nem lévő szállítóeszkö­zök — tankautók — konflik-, tusa. Vagy az. hogy a vállaló­tok némelyike tárt karokkal várta, fogadta a számítógépet, — vagy várja most —, de köz­ben elsikkadtak az illő fogad-» tatást megelőző tennivalók, az elemzés, a számítógépes irányi-’ tásra kijelölt területek felké­szítése, a készletgazdálkodás^ bérszámfejtés gépi adatfeldol­gozásra való átszervezése!.. Bárhová nyúljunk, tekintsünk is, azt tapintjuk ki, azt lát-’ juk. hogy a döntést hozó Iá,tó- határának tágnak, minden lé-" nyeges tényezőt befogónak kell lennie, mert máskülönben egy- egy elhanyagolt, kifelejtett rééjz miatt az egész kerül veszély­be. S itt válik közüggyé, az általános politikai közérzet ala­kítójává az emberi, vállalati, gyári mulasztás, itt lép túl az érintett cég irodáinak, üzeméi­nek falain. A gazdasági döntés ugyanis' legtöbbször elválaszthatatlan, bizonyos politikai, közhangu­lata következményektől. Az út­építésnél. a középület falainak fölhúzásánál, az új üzem ber ruházásánál elkövetett baklö­vés közvetlen döreje sokak fü­lébe eljut, s léghullámai meg többek fülét sértik. Az elha­markodott. kellő körültekintés nélkül hozott döntések’ anyagi és erkölcsi kárral járnák, s ezt a kárt a-közös pénztá».-. fi ­zeti. Ha előzetesen nem vett<*íc sorra a lehetséges közrejátszó tényezőket, akkor utólag sok­kal nehezebb a jóvátétel. Idő­ben, pénzben, energiában, a szükségesnél esetleg sokkal na­gyobb a ráfordítás. Dönteni felelősség. A dön­tést hozó úgy könnyíthet e felelősség súlyán, olykor nyo­masztó terhén, hogy az elő­készítés idején nyitott szem­mel, füllel fogadja a vélemé­nyeket. a javaslatokat, a meg­oldási változatokat, ha feldol­goz, mérlegel minden, a dön­téssel összefüggő, a mégálapa- zott döntésben nélkülözhetet­len ismeretet. * MÉSZÁROS OTTÓ~ A dunaföldvári Virágzó Tsz kertészetében a hollandi ágyakba ültetett salátapalántát kapálja Simon Ferencné, Lendvai Jánosné és_ özv. Höss Sándorné. A háromtagú brigád szerint az idő­járás kedvezett a palánták fejlődésének, igy jó két hét múlva lehet a saláta nagyobbját szedni, küldeni az üzletekbe, piacra. Fotó: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents