Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
\otii bünteti, „estik" szabálysértés Kit gy alatt 1ÖÖ0Ö0 forint hászon — Zúgkocsma -— Játszottak á tűzzel Lápunk é-gyik közelmúltban megjélíe-ht számában, tudásítöt- tunk'árról. hogy 1973-ban milyen szabálysértési esetekben voltak elmárasztnihatóakazok, akik tudatosán. ,vagy meggondolatlanságból. hft; tetszik’; fele- löiiöiioigböl -akadályozták.- az állániigázgatási szervek 'munkájút; vagy,- nem rettentek vissza- a- társadalmi együttélés szabályait; sértő jcselekményektől. A tanácsok szabálysértési eljárásúiról , és ezalt ’ tanulsa-j gátról j szólva • tettünk ígéretet árra,- hogy ’ a jövőben rendszeresen visszatérünk a szabály- . sértési eljárások publikálására, s tesszük. ezt -azzal a céllal, hogy, ki-ki levonja az ezekben hasznosításra kínált tanulságokat; Helyi tanácsaink pedig — szintén okulva a közreadott eljárásokból — a hatáskörük- ,be tartozó ügyekben az eddigieknél nagyobb súlyt helyeznek a szabálysértések miatt a szükséges felelősségre vonásokra. Feljelentették, 1500 forint pénzbírsággal sújtották Farkas György . kőműves kisiparos, nagykónyi lakost, építésügyi szabálysértés miatt. A kisiparos családi házat épített egy falujabeli részére és több vonatkozásban is eltért az engedélyezett eredeti építési tervtől. Azóta tudja, hogy nem volt érdemes. Ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a szabálysértési hatáság itéthy Pá] re- gölyi lakost, aki a termelőszövetkezetben betöltött munkaköre jogán, a kukoricaszár eltüzelésével bízta meg á gazdaság két tagját. A megbízottak nem végeztéik el a védőszántást. mivei-korábban munkájuk tűzveszélyességére nem hjvták fel a figyelmüket. A tűz átterjedt- a"’ közeli 'eídösáyra, ahol — szerencsére —- csak ki? sebb kárt okozott. vő szálloda előtt. Négyszáz, >fo• rintja bánta a mások nyügal• mát -felkavaró kalandot.' ÍTálán neki is használ ez a „tandíj ’. Ketten vétkesek a kajdacsi . dögkútból kiszedett sertésriia- , radványok autóbuszon Nagydologra való szállításában és . abban, - hogy a veszedelmes • szerzeményt étkezésre kívánták felhasználni. A féri és feleség . — Lakatos Vince és. Lakatos Vincéné — pénzbüntetése . egyenként 2000—2000 forint. Nem valószínű, hogy egyhamar megismétlik cselekményüket. Két év alatt 100 000 forint haszonra tett szert kontárkodással Kohn Istvánná dombóvári lakos, aki iparengedély nélkül üzemeltetett síkkötőgépe árának sokszorosát kereste meg. Háromezer forint bírság fizetésére kötelezte a szabálysértési hatóság, figyelembe véve. hogy a szabálvsértés elkövetője időközben kérte már a működéshez szükséges ipar- engedély kiadását Novotni László bátai lakos ellen ugyancsak kontárkodás miatt indult eljárás, öt 2500 forint megfizetésére kötelezték. azért, hogy bár szakikéo- zett kőműves, dé iparengedély nélkül végzett megrendelőinek kőműves szakmunkákat. A sommás pénzbírságot külön indokolja, hogy a helyi tanács többször szólította fel Novotnit. hagyjon föl a kontárkodással. A figyelmeztetések nem használtak. Remélhető, hogy a pénzbüntetés majd hasznáL Gazdálkodási kötelezettség megsértése címén indult eljárás Németh Ferenc bátaszéki lakos- ellen, aki lakásán rendszeresen árusított szeszes italt. Mivel 1972-ben hasonló cselekményért már folyt szabálysértési eljárás Németh ellen, az újabb eljárás során 4000 forintos bírság kiszabását tartotta célszerűnek a szabálysértési hatáság. Tűz keletkezett Alsómánán az elmúlt év novemberében. A vizsgálat derítette ki, hogy a nyár folyamán Csizolszki János kőműves épített kéményt a tűzkárt szenvedett Dózsa György utca 24. sz. alatti háznál, s nem vette figyelembe, hogy a válaszfalon gerenda he- lyezkedik el. A „figyelmetlenség” csak azért került 1000 forintjába a kisiparosnak, mert méig nem volt szabálvsérté- '-t bírságolva. Ez utóbbi volt enyhítő körülménye annak a szabálysértési esetnék is, amelyet a vásárlók megkárosítása és a szabványügyi előírások megsértése miatt kellett indítani Gájer Imre bátai lakos ellen. A járási NEB tartott vizsgálatot a Gájer Imre vezetett szikvíz- üzemben. Az ellenőrzés során 20. előre gyártott üveg közül, mindössze kettőből lehetett teljesen kinyomni a szódavizei, mivel az üvegeket nem megfelelő nyomással és szénsavadagolással töltötték meg. Mintegy „ráadásul” még piszkosak is voltak a szódásüvegek. A feljelentést a NEB tette. Az ügyben elmarasztalható nem tudott mentséget felhozni. így 1600 forintos pénzbírsággal sújtották. íme. az első hírcsokor a lefolytatott szabálysértési eljárásokból. Mint jeleztük’ is. nem tanulságok nélkül valóak, egytől egyig arra fi gyeimeztetn ék, hogy jobb az egyenes úti a törvényeik tudatos tisztelete... ’ l •• Öntudat és anyagiasság Szeretnénk, ha a csoládoknak megnőne a gyermekválla. lási kedve, és ezért nagyon sok mindent teszünk, Az intézkedések zöme példátlan, nem csupán saját történelmünkben, hanem akármelyik ország rendelkezéseivel, szokásaival összehasonlítya is. Hogy „viszont a lakások kicsinyek”, „a gyermekruhák drágák" — ezt is éppen eleget emlegetjük, sietünk megpakolni a mérleg másik serpenyőjét is. A gyermekbútorokról kevesebb szó esik. Talán, mert so- . kon yanrípk, ^akiknek vaj von a füle mögött”. Köztudott, ho'gy; a gyermekbútqrok nagyon olcsók. És nem azért, mert - annyival''kevesebb anyagból, kévesebb munkával lehetnének ..élöállíthatók, hanem, mert,magas állami dotációval készül- ,.í>ek. Legtöbbjük Szemgyönyörködtetően ízléses; alighanem tervezőinek,..kivitelezőinek, is vannak gyermekei,. hogy ilygn ... lélekkel készítik el a kis bútorokat. Gyakran arra is gon- j.dolva, hogy a gyerek kamaszk’orát is’ végigszolgálja a be- . rendezés, amit négy-öt éves korában vásároltak a szülők. .Íj ' &®.ket o. bútorokat megvásárolni — komplett berendezést • . három-ötezer forintért — nem fényűzés. Lehet gyerekszobája akárki gyerekének: megéri kifizetni — még OTP-részle- •’ - tét i.s'Tqhet ü vásárlásra kérni. Ha az eladott bútorok számát néizükj ktdgrül, hogy ma már Magyarországon a gyerekek zömériek van gyerekszobája. Miért, hogy így is van- : na.k, akikfhónapokig lesik a bútor megérkezését, és vannak, akik kénytelenek drága heverővei,' szekrénnyel berendezni új lakásuk gyerekszobáját? Mert- sókan visszaélnek a helyzettel. Nyaralók berendezései cserélődnek ki állami, segítséggel: a színes, felnőtteknek, is használható; bútorok igazán elegánsak a hétvégi .házakban, így aztán éppen azokhoz kerülnek dotált búto- rpkw akik" egyáltalán nem' szorulnak segítségre. Elma’rasztalhatóak egyáltalán ezért? Mindenkinek van olyan, törekvése, hogy • a lehető legolcsóbban gyarapítsa háztartását. Ez természetes dolog még ott is, ahol száz- , ezrek lapulnák a takarékban. A gyerekbútorokat pedig akárki vásárolhatja. Bizonyára sokan vannak, akik úgy vélik, mamlasz dolog „erkölcsi meggondolásból" ezresekkel többet kiadni. Ennek a szemléletnek ma még nem fog gátat vetni a belátás, hogy ez az olcsóság nem nekem szól. A bútorok nem gyermekruhák, hogy csak az vegye őket, akit valóban illet. Most olvasom, hogy rendeletet hoznak: azoknak a gyermekbútoroknak a dotációját, amelyeket felnőttek is használhatnak, megszüntetik. Mert igazolást mégsem kérhetnek a bútorüzletek a vevőtől, hogy kinek veszi a bútort. A gyermekes családokat az vigasztalhatja, hogy azok a garnitúrák, amikben az emeletes ágyak, a kizárólag gyermekre méretezett bútorok vannak — továbbra is ofcsóok lesznek. És. ezeket is használhatják a gyerekek kamasz- korukig. Nem tökéletes a vigasz: de nincs jobb. Legfeljebb annak a reménye, hogy mire a mai gyerekek gyerekeinek lesz szüksége bútorra, ha kell, győz a belátás az anyagiasság felett. Tavaly nyáron követte el a dombóvári állat- és kirakodó- vásáron azt a 70 százalékos árdrágítást Támer József szekszárdi pecsenyesütő, amiért 2000 forintra bírságolta előbb az else, majd a második fokú szabálysértési hatóság. A megbírságolt nemcsak árdrágítást követett el. hanem a magánkereskedés gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletét is megsértette, mivei nyers kolbászt árusított; harminchat deka nyers kolbászért pedig 18 forint helyett 31 forintot fizettetett a vásárlóval. Az italkiszolgálás '„felületességére” fizetett rá Grénus János. a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal Domboriban lévő büféjének vezetője, aki nagyfröccsönként a próbavásárláskor 15,3 százalékos hígítást követett el. Ezer forint pénzbírsággal fizetett. Farkas Lajos, a Simon tornyai ÁFÉSZ Tolnán érned i ben lévő 5. sz. italboltjában, a vegyes gyümölcspálinkával „takarékoskodott” a vendégek rovására. Büntetése 1800 forint Három tettenért alkalomért igazán tekintélyes a kirótt bírság összege, feltehetően nem lesz konhyű elfelejteni a tanulságát... Csendháborítással, vandálkodással és garázdálkodással sajnos sokkal többen sértik meg a- társadalmi együttélés szabályait és a társadalmi tulajdont, rrtint ahány kellemetlenkedő és kártevő személy ellen eljárás indul. De itt-ott azért csak sör kerül már a csendháborítókkal srémbénf ’eljárásókra is. Dombóvárait egy fiatal korú férfiú — W. F. — hangoskodott a város központjában lé17 gy asszonyt kerestem; ^ aki egyedül neveli a gyerekeit és jó munkás hírében áll. Váncsodi Imrénéhez vezéreltek aki a Paksi Konzervgyár betanított munkásnője. Készséggel beszélt maigáról, bár eleinte nehezen szánta rá magát arra, hogy fölfedje életét. Úgy vélte, „semmi érdekes nincs abban olyasmi, ami újságba való!” Először arról mesélt, hogy nem itt a Dunántúlon, hanem a Hajdú-Bihar megyei Derecskén született és édesapja napszámos ember volt. Tízen voltak testvérek. Egy keresőre tizenkét száj. Nagyon is sok dolga volt a mamának a családdal.» — Hogyan telnek a napjai? — Egyformán. Az otthon és a munkahely létezik csak számomra. És mindenekelőtt a gyerekeim. Két fiam van. Lacika tizennégy Tibiké tízéves. Hárman élünk, öt éve váltam el, azóta dolgozom itt a konzervgyárban. Nehéz volt eleinte megszokni a téesz-munka után az üzemet. Sokszor majdnem megszöktem. A hűtőszekrényből a konzervgyárban készült gyümölcslé kerül elő. — Ha. mondjuk egy pesti kirakatban látná — mutatom az üveget — mi jutna eszébe? — Akkor is az, ami így, hogy mennyit kell dolgozni, amíg a gyümölcslé a kirakatba kerülhet. Annak is, aki megtermeli a gyümölcsöt, annak is, aki betakarítja, feldolgozza. forgalomba hozza. Boldogságról, elégedettségről, gondokról és örömökről beszélgetünk ezután. — A válás óta egyedül neVisszatérő álom velem a gyerekeimet Mindig arra az elhatározásomra gondolok, hogy helyt kell állnom egyedül, és mindazt előteremteni a gyerekeknek, amit azelőtt kettőnktől kaptak. Nehéz feladat ez, nagyon szigorú be-, osztással kell élnünk. — Hogyan zajlik le a fizetésnap? — Ha délutános vagyok, későn érek haza. A gyerekek várnak, s mindjárt kérdezik, anyu, most mennyit kaptál? Előbb a szalagot teszem az asztalra. majd a pénzt. Ök számolják és osztják eL így tanítom őket pénzzel bánni. Laci, a nagyobbik fiam előveszi az OTP-csekkét, kiszámolja a pénzt. És ’ így sorban mindenre,;, a háztartásra, napközire,^ tanulószobára« , —• Mennyiből élnek ?- . — Éves átlagfizetésem kettő- ezer-kétszáz forint. A nyári szezonban,' júniusban; Júliusban,': augusztusban, előfordul; hogy három és 141, négyezer forintot viszek haza. Az OTP- npk 920 megy, Tibi napközijé-L fe% 100,. Laci tanulószobájára 25^ v forint. Televízió, újság nincs. Olvasni szeretek, óe azért Van a könyvtár, hogy onnan vigyem' az olvasnivalót, így könyveket sem veszünk. . —■ Beszéljünk a gondjairól. — ‘Abból is van bőven. Nem tudom, '< hogy az elvtársiak mondták?* az építkezésemét ? Mivel ■ a férjemtől kapott’,' 35 ezer forinttal'19^2. májusában építésbe kezdtem'1, a Csillaghegyen. sok gondom van a házzal. Nincs még. készen, de azért • ” benne - * lakunk.J Aztán — és a yalóság gond a számolás, olvasás. Keveset tudok segíteni a gyerekeknek. — Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? — Agronómus. Visszatérő álmom még mostanában is, hogy otthon, Derecskén járom a határt. Persze, nem mindig álmodom. Ros6z alvó vagyok, különösen ha gondjaim vannak. Csak forgolódom az ágyon és azzal igyekszem nyugtatni magam, hogy hallgatom a gyerekek szuszogását. Nézem a tenyerét, az arcát. Érdes, repedésekkel teli tenyér, testetlen arc. — Nemrég volt nálunk egy szakszervezeti bál. Hívtak. Nem mehetek, mondom nekik, nincs kire hagynom a gyerekeket. Addig-addig beszéltek, hogy eljöttem. Úgy megszervezték az estémet, hogy percet nem ültem, a parketton voltam, táncoltattak. Másnap kirándulni mentünk a gyerekekkel, hogy nekik is jusson szórakozás. Reggel gyorsan megfőztem, és mentünk. — Rendszeresen főz? — Kell, a gyerekek miatt. De nem kerül sokba, tésztá- sak vagyunk. Sült tészta, főtt tészta. Ezek szerepelnek a legtöbbet az étlapunkon. — Boldog? — Igen. A gyerekeim szeretik az otthonukat és engem. Most a segítségről beszélünk. Arról, hogyan segítheti a közösség, a munkahelyi kollek-, tíva a gyermeknevelés feladatával egyedül küszködő asz- szonyt? — A Május 1. szocialista brigád tagja vagyok. Az asz- szonyok jók hozzám. Mit mondjak? Még bútort is adtak kölcsön, amikor az új házba költöztünk. A brigádvezetőm például rezsót adott. Az építkezés miatt ezekre már nem futotta. De majd futja. Azután sokszor kapok a gyártól különféle segélyeket, meg oda küldenek dolgozni, ahol jobban lehet keresni. Úgy érzen, a brigádtársak törődnek velem» gondomat viselik. Figyelnek, kérdeznek ha hallgatok. Úgy érzem mindegyik asszony a barátnőm. Lukács Józsefné, a Május 1. szocialista brigád vezetője; — Váncsodiné ügyes asszony. Én tudom, ha agronómus lehetett volna, ott is megállná a helyét. Az persze nem a mi hibánk, hogy nem lett az. Mit mondjak? Dolgos munkás. Présgépet kezel, így rajta is múlik, hogy a többiek hogyan keresnek. Sosem hallottam Erzsire panaszt. Ahogy a gyerekeit neveli, abból úgy látom, ők is olyanok lesznek, mint az anyjuk. Igaz, most jut eszembe. Ősszel indul a szakmunkás- képző tanfolyam. Váncsodiné már régen jelentkezett. Tanul? ni akar ű is. VARGA JÓZSEF 1974. február 17,
