Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
Elnöki monológ ‘ Á tagok elé állni . JMit tudunk a tsz-vezetők gondolatairól, érzéseiről? Keveset. ZárszSmadó közgyűlés reggelén fogadják a vendégeket, s legfeljebb a figyelő tekintet veszi észre: a kávét kortyolgató elnök keze remeg. Strigens György, a mucsi tsz elnöke irodájában hellyel kínál, 'leül maga is és kérésemre megtartja a másik beszámolót, azt, amelyik nyilvánosság előtt most hangzik el először. Tessék Strigens elvtárs. Szombatra hirdettük a zár- számadó közgyűlést és rendesen, az előírásoknak megfelelően kihirdettük a kezdés időpontját. Gondoltam, a fél tíz jó. Szerencsés esetben a levezető elnök csakugyan megnyithatja a közgyűlést, ám akkor se történik túlságosan nagy baj, ha tízre jönnek ösz- sze a tagok. Az a fontos, hogy meg legyen a határozatképesség. Általában félórás rátartást mindig érdemes belekalkulálni a rendezvényekbe, hiszen tapasztalatból tudom, hogy ritkán jönnék össze pontos időre az emberek. Napokig bennem volt a szorongás, a nyugtalanság. Szombaton tíz óráig, főleg 'á határozatképesség izgatott. így van ezzel mindegyik téesz-vezető. Beszélgettünk a vezetőkkel. Megállapítottuk, valamennyiünk számára rossz bizonyítvány lenne, ha a zárszámadó közgyűlést el kellene napolni, mondjuk így: érdektelenség miatt Azért én reménykedtem, hogy ilyen szégyen talán nem fogja érríi szövetkezetünket, bár erre a nem- kívánatos eseményre is felkészültem. Előre megmondhatom, a közgyűlés határozatképes volt, sőt mindannyiunk örömére, Tóth János elvtárs, a járási pártbizottság titkára felszólalásában elmondta; példamutató, fegyelmezett, önkritikus a mi zárszámadásunk. De ne vágjak a saját (Szavamba. A részesedés és a termelőszövetkezet anyagi helyzete szempontjából nyugodt voltam. Kifejezetten jó esztendőt zártunk, a „regulációt” kikerülve valamivel több, mint 50 forint jut egy 10 órás munkanapra. Igazán elfogadható eredmény, mégis ott bujkált, lappangót berniem a felelősség. Pénteken este magamhoz vettem a beszámolót, hogy otthon majd vacsora után- újból átnézem. Belekezdtem és olvasás közben hirtelen belém nyilait, az egyszer már átélt fájdalom. Tavaly történt, nem felejtem el, még a napját sem felejtem el. Október 31-én, Gyuri bácsi kihajtotta a teheneket legelrti, és a tehenek fölfu- vódtak. Volt hét kényszer- vágás és egy elhullás. Fájdalmasan érintette ez a szerencsétlenség a közösséget. Magam elé néztem és töprengtem. Megtettünk mi valóban mindent? Ha a tagok ezzel kapcsolatban kérdést intéznek hozzám, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy senkit se terhel felelősség. Gyötrő gondolatok voltak ezek, ismét átéreztem azt a felelősséget, amivel a közösségnek tartozom. A beszámolót olvasgatva az értékelést őszintének, reálisnak éreztem. Annyiban, amennyiben egy néhány oldalas beszámoló visszaadhatja, tükrözheti a tavalyi helyzetet. Lehetetlen mindent beleírni, s erre nem vállalkozhat senki. Megelevenedett előttem, azt mondhatom, az 1973-as esztendő minden napja. A tavaszi, az őszi, a nyári időszak, a vetés, a betakarítás, minden. Az is, amikor örültünk, de az is, amikor valami miatt ayomott volt a termelőszövetkezetben a tagok hangulata. Ültem az asztalnál és a beszámolót olvasva, meg a tavalyi évre gondolva kifáradtam. Higgye el, kicsit ellentmondásos az elnöki beosztás. Hogyan mondjam, azoknak az embereknek kell év közben utasításokat adni, akik az elnököt leváltják, vagy megerősítik tisztségében. És hát emberek vagyunk. Igaz, ismerek mindenkit. Mucsiban születtem és a hatvanas évek első felében az itteni emberek hívtak haza a Hőgyészi Állami Gazdaságból erre a posztra. Eszembe jutott: holnap, szombaton délelőtt tizenegyedszer áJlok a tagok elé. Az első zárszámadás idején alig múltam negyven, most meg már ötvennégy éves vagyok. Milyen is volt az első? Távolról sem olyan, mint amilyennek a holnapi ígérkezik. Év közben kit bánthattam meg emberi méltóságában? Megtörténhetett, előfordulhatott, én esetleg rég elfelejtettem, de a „sértett” bizonyára számon tartja és esetlég szóvá teszi. Nem tudom. Egy esetben úgy nézett ki a nyáron, hogy az egyik tagot fe- gyelmileg kell felelősségre vonni. Valahogy tisztázta magát és a fegyelmi elmaradt. Kételyeim támadtak, valóban helyes, hogy ez a fegyelmi elmaradt? Hiába, nem mindenre tud megválaszolni az ember. Mondom, az elnöki beosztás ellentmondásos: egyfelől a tagok választják, másfelől gyakran kell nemet mondania. s ez bizony nem mindig növeli a népszerűségét. Eltűnődtem azon, mi is egyáltalán a népszerűség, de aztán más irányba terelődtek a gondolataim. Tavaly megkaptam a szavazatok 100 százalékát. ha tehát volt is egyéni sérelem... Akiben volt. túltette" mágát rajta, s az biztos, önkritikusabbak, öntudatosab- bak a mucsi szövetkezeti gazdák. sokkal inkább, mint a múltban. Lefekvés előtt jutott eszembe: a premizálás. Hiszi, nem hiszi, belesánadtam. Nálunk ez úgy megy. hogy. amelyik asszony éven át teljesíti a 180 tízórás munkanapot, jutalomként megkapja a 180 munkanap után a tíz ráadás munkanapot. Vajon számon tartotta-e mindegyik asszony azt, hogy miként is áll, nincs-e olyan, aki néhány munkanap miatt nem részesülhet a jutalomban? Munkát még decemberben is biztosíthattunk volna, de esetleg figyelmetlenségből ... Sajnos előre megéreztetn. hogy ezen a téren bajok lesznek. Utólag derült ki, hogy egyik asszony csakugyan néhány munkanap miatt elesett a prémiumtól. Jó lett volna decemberben gondolni erre. Később mondtam a feleségemnek: nyugtalanít a vacsora. Ügy gondoltuk, hogy az idén közös vacsorát nem tartunk. debrecenit szolgálunk fel. Apró-cseprő ügynek látszik, mégis tartottam attól, hogy a közgyűlésen valaki maid szóvá teszi és nehezményezi. hogy nincs közös vacsora. A vendégek előtt restelltem volna magamat. Utólag mondom: nem hozta szóba senki, jót mulattak, szórakoztak közös vacsora nélkül is a tagok. Izgatottan vártam szombaton délelőtt a kilenc órát. Mi már akkor ott-tartózkodtunk a művelődési házban Szatmári István főagronómussal. aki a közgyűlést levezető elnöki A Dal mandi Állami Gazdaság építőrészlegének több mint fél száz embere dolgozik a telepen. Nagy munkát vállaltak: felépítik *az új sertéstelepet. Valószínű negyvenmillió forintba kerül, az évi kapacitása. — hízókibocsátása — tizenkétezer. azaz százhúsz vagon hús. A telep építése tavaly kezdődött. Négy ezernegyvénes ólát már átadtak. A komplett telep tíz ólból, egy takarmányüzemből. epv szociális épületből, valamint tíz ikerházból, húsz lakásból áll majd. Az építkezés vezetője Rá- bóczki István. — Áprilisban kell átadni az első ikerházat. Parkettás, kétszobás, komfortos tálcások. Minden lakásban van fürdőszoba. Szén-, és fa tüzelésű bojler, kamra, az udvarban gazdasági épület, sertéséi, baromfiól, meg faház. A pusztába vezető út mellett kétoldalt készítjük a családi házakat. Jövő év végéig a húsz lakást el kell készíteni, öt-öt ház lesz egymással szemben, ez lesz a telep lakórésze, távol az ólaktól. A régi cselédházakat lebontjuk. a régi istállókat szét- döntjük. Egy lakás építési költsége 350 ezer forint körül alakul, egy lakás lalcó-alapterü- lete 55 négyzetméter. A házak között betonút lese, járdával, a telep kerítéssel körülzárva. Csurgót olyanra építjük, mint Szarvasdot: korszerű, embernek jó munkahely, lakható lakásokkal. Gazdaságunkban. az emberek lakáskörülményeinek korszerűsítése legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, íisztet töltötte be később. Jöttek a vendégek, velük foglalkoztam. ■ mégis ötpercenként benéztem a közgyűlési terembe: hogy állunk, gyülekeznek-e a tagok. Amikor helyet foglaltam az elnökségben, eltöltött a semmihez nem hasonlítható öröm. Végignéztem a szövetkezeti gazdákon, akikkel jóban, rosszban együtt vagyunk és az i ütött eszembe: jól öltözött férfiak, csinos, divatos ruhába öltözött nők ülnek velem szembe. Jó érzés. nagyon ió érzés. Észrevettem Bodnár Jánosnét. Melegség töltötte el a szívemet, hiszen tizennégy éves kora óta közöttünk dolgozik, Ven- czel Emíliának hívták, azóta férjhez ment. s lám, miből lesz a cserebogár, ő most nálunk a nőbizottság elnöke. Kezet fogtam Velikán József brigádvezetővel. Jóska, Jóska, gondoltam magamban, de szép utat megtettél te is. Tizenegy évvel ezelőtt szintén brigádvezetőként dolgozott, de hát anyagilag akkor még gyengén állt. Az elmúlt években bevezette a lakásába a vizet, kész a fürmint a termelés korszerűsítése... A tizenkétezer hízót kibocsátó új telep négy egysége működik még csak. Idén további két ezres ól készül el, valamint a szennyvízfeldolgo- zó-derítő rendszer. A jövő év végére bekerítik a telepet, fehér köpenyben mehetnek csak be a dolgozók és a fekete-fehér öltözőn keresztül juthatnak majd csak. az állatokhoz, illetve a műszak után haza. Forradalmi változás. Lesz fürdő, öltöző, betonút. Minden héten egyszer, csütörtökön délután tíz ember ül fel a vontató pótkocsijára. Szarvasára mennek, tanulni. Mikorra kész lesz a telep, megtanulják az új technikát-tech- nológiát kezelni, alkalmazni. Minden héten egy délután tanulnak. önként vállalkozók valamennyien. Belőlük lesz majd az új, a korszerű sertéstelep alparancsnoki kara. Rájuk bíznak negyvenmilliót érő technikai-termelési berendezést és több ezer állatot. Szarvas- don az ipari üzemhez-termelés- hez hasonló sertéstenyésztés felhívta a figyelmet: Dalman- don valami új. valami szokatlan történik. A sertésprogramot úgy valósítják meg, hogy az államot különösebben nem terhelik — a tenyésztési rendszer nem drága külföldi, a hazai legjobbakat tanulmányozták, hozzátették a maguk sok éves tapasztalatát és kirukkol- 'tak egy valami ^öszvér megoldással”, amely hasznosítja például az MMG önetető rendszerét, a Biel-féle kutricákat, több trágyalehúzó szerkezetből cialakítottak egy jót; a szel.'előszoba, é.s ludom._ hogv. .ebben az évben autót vásárol. Még azt is tudom róla. hogy néhány nap múlva vizsgázik az általános iskola nyolcadik osztályából. Valamennyi tagtársamról eszembe jutott valami: Mester Zsigmond traktoros autót vásárolt, Losonczi János zárszámadás után veszi meg az új bútort... Hát ez nagyon jó érzés egy elnöknek. Lassan tíz óra. Üjból körülnéztem. Itt van mindenki? Ki hiányzik. Nyomban észrevettem: a Boldi. Na. gondoltam.' ez a Szalai Boldizsár megint a végére ér ide. Amúgy kifogástalan ember, rendes., dolgos ember, de a rendezvényeket mintha nem sokra becsülné. Azért pontosan tízkor megkezdtük a zárszámadó közgyűlést. Szatmári István bevezető szavai után felálltam, kicsit remegő hangon mondtam : Tisztelt tagtársak. Utána már nem éreztem semmi izgalmat. Nyugalom töltött el. lőzést ventillátorok helyett az, épületen kiképzett réseken-rácsokon végeztetik el — ingyen, a természetes légmozgással. A telep persze ma még nem ólyan — nehezen is ismerhető fel —. mint ahogy a rajzon szerepel. Ahogy elkészül egy- egy ól. úgy bontanak le régi, százéveseket. A téglából épített ólak anyagát már semmire nem lehet használni. Még út építésére sem. Csurgón egy, teljesen új sertéstelep épül, a réginek a nyomát is eltüntetik. A csurgói telep építését akkor kezdték, amikor a dombóvári tanács elhatározta, hogy a város szélén lévő telepet fel kell számolni. Ott is a régi, a „nagytétényi” módszerek uralkodtak: üsd-vágd-etesd. Itt sertéstenyésztés folyik majd. Kikkel? Kik lesznek a technika kezelői, és milyen színvonalon ? Kadlicskó Gyula szeretné, ha több ember fogna kezébe könyvet. A mostani lakásviszo- nyok-életkörülmények azonban az embereket nem nagyon késztetik tanulásra Egyedül Vinczek József ellető tanul. Az általános iskola nyolcadik osztályát most végzi. Tanfolyamokat, előadásokat tartanak majd. És ösztönzik is az embereket. Aki tanfolyamot végez, gyarapítja tudását, több fizetést is kap. miután értékesebb munkát végez, mint az, aki csak az ostort tudja dur- rogtatni. Itt Csurgón — éppen az emberek igényesebb életre való nevelése érdekében — kimondták például, hogy nem az kapja az első lakásokat, aki legjobban rászorul. Az, aki beosztván él, aki nem kunyerál- ja végig hó végén az egész cse- lédház-sort egy liter bor áráért; az kapja az első lakásokat, — mondja a telepvezető — aki élni tud. Mert Csurgón a most kezdődő változások az emberekre is kihatnak majd. A jobb lakás- körülmény, a korszerű „üzem” nyilván a munkásokban is megindít egy olyan folyamatot, hogy többet költsenek művelődésükre, életükre — ne csak sörre. A csurgói telep építése negv- venmillió forintba kerül. Idén valószínű állami támogatással elkészíthetik a pusztába vezető betonutat is. Akkor már nem lesz sár. Az emberekét nem fogja R földhöz. Csurgón bár későn, de a világ megváltozik. PÁLKOVÁCS JENŐ Uj házsorral gyarapszik a németkéri Szabadság utca. Fotó: Gottvaid Feljegyezte; Szekulity Péter Csurgópuszfáh
