Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
3,5 milliárd forint beruházás a ruházati iparban Csurgőpusztán Az ügyeletes esszázas simára gyalulta az utat, úgy tűnt, kemény, mint a beton. Feri, a gépkocsivezető bízott, hogy beszaladunk a pusztáira, ötven méter után, az autó megfeneklett A frissen dózerolt föld nem bírta el a Volgát. Építő- munkások, négyen-öten fogták közre az öreg autót és nyomták kifelé, ki a pusztából. Vissza a bétámra, a „civilizációba”. Csurgópusztát 1680 méter hosiszú földút köti össze a világgal. Bátorság útnak nevezni, inkább sártengert kell mondani. A pusztát is elönti a sár. Itt a föld-homok nem vízzel, hanem trágyával keveredik, ebből lesz a sár. Rendhagyó. Csurgópuszk a Dalmandi Állami Gazdaság .'“gyes számú kerületének a 6ertt~*elepe. • Másfé] évig üresen álltak az istállók, amikor az uraság Nyugatra hajtotta a jószágot Negyvennégy őszén az első kozákok apró lovaikon itt vágták át a hegyen és fölszabadították a pusztát Kadllcskó Gyula emlékezik erre. Itt élt. itt dolgozott. itt végezte el a munkaköréhez szükséges iskolákat, most a palánki technikum harmadikos levelező hallgatója... A Serneválé volt a telep. Marhákat tartottak itt, igen rövid ideig. Huszonöt év óta sertés a profiL — Nem is lehet elmondani, mi volt a múltban! Szegénység, a gazdag pusztákról kiszorult cselédek utolsó mentsvára volt Csurgó. A cselédházak rosszabbak, mint bárhol a környéken. A kövesút hiánya a világot zárta el a csurgói ember elől. Voltam én itt kaszás, napszámos, etető, ellető. brigádvezető, minden. Ismerem Csurgót mint a tenyeremet A telepvezetőnek. Kadlioskó Gyulának hinni kell. Tizenkilenc család részére van itt lakás. Huszonegynek volt, de egy lakásból bolt. egyből kul- túrház lett. A telep minden munkabírója itt dolgozott a családok itt éltek. Vándorlás — Városi népfront- elnökségi ülés Szekszárdim ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége csütörtökön délelőtt. Az ülésen Eszenyi Antalné városi titkár ismertette az MSZMP városi bizottságának féladattervét, ezen belül kihangsúlyozta a népfrontra vonatkozó tennivalókat. Ezt követően a városi népfrontbizottság 1974. első félévi munkaprogramját terjesztette elő. Foglalkozott többek között a tavaszi ünnepségek megrendezésével, köztük a nemzetközi nőnap és a májusi békehónap megszervezésével kapcsolatos tennivalókkal. A munkaterv elfogadtatása után a lakóbizottságok megválasztásának tapasztalatairól, valamint a szekszárdi Szőlőhegyen létrehozott körzeti népfrontbizottság megalakulásáról tájékoztatta az elnökséget. — ...................................... j öhetett újév, bármilyen cselédvándorlást előíró nap — innen alig költöztek. T rasch István túl az ötven éven. Itt született, lett ember, alapított családot. Huszonnégy év óta fogatos. kocsis. Huszonnégy év óta naponta járja az utat Kurd és Csurgó között. Sárban persze, meg porban. Az út a cselédházak előtt ér a pusztába. Nem lehet más nevet adni a házaknak. Hiába élnek benne immár, harminc éve felszabadult emberek, a házak cselédházak: közös belépő a lakásba, a közös konyha fallal elválasztva, de egy kéményen ; egy szoba, egy asz- szonyfordulásnyi kis kamra. Ennyi a lakás. Kicsi ablak, még most is ritkán ad a friss levegőnek utat — ritkán nyitják szellőztetni. Tizenkilenc család él a cselédházakban. Az „utcára” néző fronton sűrű függöny takarja a belátást, az udvari részen sár, piszok, kosz. A konyhák előtere — nincs kivétel! -I- olyan, mintha itt nem is emberek laknának. Ha valaki a maga lakása előtt próbált is az évek során kertet. virágos kertet elkeríteni — elpusztították a szomszédok, „ismeretlen tettesek”. Ha valaki este vesszősöprűvel elkotorta a ház. a lakás elején a trágyát, éjjel, valaki lapáttal visszadobált minden piszkot, szemetet. A ruhaszárító drótra ritkán akasztották a frissen mosott ágyneműt, fehérneműt. A konyhába kifeszített dróton szikkadt. napokig a „kiöblített” ruha. Sűrű babfőzelék illata úszott állandóan a levegőben. Meg a káposztáé. Hús volt hozzá, gyakran törik a sertés lába. A babban, káposztában van hús. — tehát jól lehet lakni, az élet jó. Jobban az ember úgysem tud jóllakni, csak egy gyomra van. Mire kell akkor itt költeni? Ruhára? A sertéstelepen nincs fürdő. Amilyen ruhában egész nap dolgozik az ember, abban megy haza, abban ül az asztal mellé, az van rajta lefekvésig. Ritkán kell temetésre menni, keresztelőre sem gyakran hívják az embert. A rádió? Az ötvenes évek közepén húzták ide az alumínium dróton a világot, meg a rádiót. A néprádió abban az időben 280 forint volt Könyvet sötétben nem lehet olvasni, nappal meg nincs rá idő. Két-három újságot hozott a kocsis, másnaposakat Mindig másnapos újságot Az jó dolog volt. amikor a boltot megnyitották. Milyen finom alma-szalma borokat mérték itt! És olcsón. Tíz forint volt egy liter, két embert a földhöz vágott... És az volt a jó. hogy munkaidőben is nyitva volt a bolt. A munkaidő? Etetési időt tartották számon; este. délben meg reggel keli a disznót etetni. Ha szállítottak, azt ünnepnek, eseménynek tartották, mindenei erről beszélt. Hozták a híreket, az idegen emberek megbámulták a pusztai jó alakú menyecskéket, csettintgettek. A puszta tegnap, nem harminc évvel ezelőtt, hanem tegnap még ilyen volt Árnyalati különbségek vannak. Mindig ván kivétel. A tizenkilenc család, tizenküenc életforma. Fele napröl-napig él. harmada örökké hitelből, húsz százalék talán a beosztó, a „valamire vivő”, a kapaszkodó, a kiemelkedni akaró. Csurgón nagy a Sár. A cipőt, csizmát húzza az ember lábáról. Aki itt él, fogva tartja, nehezen engedi fölfelé törni. Pedig törik előtte az utat segítik, emelik. Csurgó tegnap és tegnapelőtt, és harminc éven át a puszták rangsorában, ha van egyáltalán az elmaradottságban rangsor, és ha szabad ilyent felállítani és egyáltalán kimondani — Csurgó az utolsó volt Milyen ma? Tegnap értesültünk Szigetvári Ernőtől, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának helyettes vezetőjétől, hogy megyénk lakosságának megtakarított pénze elérte a másfél milliárd forintot. Takarékos megye vagyunk, s ezt bizonyítja az is, hogy az országos ranglistán, az egy lakosra jutó megtakarított összeg alapján a negyedik helyre kerültünk. Az ország lakosságának közel 62 milliárd forint a különféle takarékos- sági formákban összegyűjtött pénze, s ebből másfél milliárd a Tolna megyeieké. A statisztikai adatok szerint megyénk minden lakójára — csecsemőA ruházati ipar a negyedik ötéves terv első három esztendejében több mint 9 milliárd forint értékű beruházást valósított meg. 1974-ben tovább folytatódik a rekonstrukciós és egyéb fejlesztés: az idén mintegy 3,5 milliárdot ruháznak be. jelentős összegű, körülbelül 700 millió forintos állami támogatással, valamint a vállalatok saját alapjait kiegészítő csaknem kétmilliárd forintnyi hitellel. Többek között részesül az állami támogatásiból a Pamutnyomóipari Vállalat, az Újpesti G-apjúszövőgyár, a Hazai Fésűsfcxnó és Szövőgyár, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Hódmezővásárhelyi Divat- Kötöttárugyár, a Finomposztó Vállalat, továbbá a Budapesti Három év leforgása alatt korszerűen átépítik a dunántúli és Duna—Tisza közi fermentálógyár nagydorogi dohánybeváltó üzemének szárítópajtasorát. A már elhasználódott és nagyon munkaigényes tizenhat dohányszárító pajtát modern tűsorkeretes szárító- kamrákká építik át. amelyekben túlzott hőfok esetén önműködően kikapcsoló, programozott fűtőberendezést szerelnek feL Az új kamrákban jelentősen javul a hevesi és a kerti dohány szárításának, fermentálásának, kikészítésének minősége, lehetővé válik, hogy a kiütő! az aggastyánig — 6000 forint jut a hatalmas összegből. A jelentős összeghatár átlépése után érdemes néhány mondattal visszatérni a takarékosság megyei történetére. Az 1 millió forintot 1952 elején, a 10 milliót 1955 végén, a 100 milliót 1960-ban, az 1 milliárd forintot pedig 1971 márciusában értük el. A számok is bizonyítják, hogy a takarékosság egyre nagyobb mérvű és gyorsabb ütemű, s pontosan tükrözi a lakosság általános anyagi helyzetének javulását A takarékosságról beszélgetve megtudtuk az OTP megyei igazgatóságának helyettes veBőripari Vállalat és a Szombathelyi Cipőgyár. Az elmúlt hetekben 12 hitel- kérelem ügyében született döntés. Jóvá hagyták például a Fo- nalkikészítőgyár 80 milliós rekonstrukciójának javaslatát; a Szegedi Ruhagyárnak azt a kérelmét, hogy 50 millió forintos beruházással bővítse telep-, hélyeit. A Szombathelyi Pamutipar további csehszlovák szövőgépek importjára, a Kőbányai Textilművek pedig a tarkán szőtt, valamint kötött- kurkolt kelmék gyártásának fokozását sízolgáló beruházásra kapott engedélyt. A rekonstrukció további lendületes folytatását jelzi, hogy máris újabb 20 hiteikérelera elbírálása van napirenden. (MTI) földi piacokon is keresett több világos dohányt nyerjenek. A modem szárítókban teljesen megszűnik a korábbi baleset- veszély is. Tavaly már négy szárítópajtát átépítettek, az idén és jövőre hatot-hatot korszerűsítenek. Az átépítést idegen vállalat kezdte meg a múlt évben. most azonban az üzem saját karbantar * brigádja vette át a munkákat, s a szocialista brigádok támogatásával azt vállalta, hogy olcsóbban, háromszázezer forint megtakarítással építi meg a soron következő hat szárítókamrát ebben az évben. (—só) zetőjétől, hogy országosan is a legjobb eredményt érték el megyénk 14—30 év közötti fiataljai, az ifjúsági takarékbetét formában. Megyénkben e takarékossági formának az elterjedtsége a legmagasabb, mivel a mintegy 60 ezer 14—• 30 év közötti fiatal 15 százaléka takarékoskodik ebben a formában. Sok helyütt és sokszor leírtuk már, hogy a takarékos-« kodást fiatal korban kell elkezdeni, s az ésszerű spórolás a felnőtt korban is mindennapivá válhat. Megyénk néhány gazdasági egységében érdekes és hasznos kezdeménye-’ zéseket tettek a fiatalok takarékosságra való szoktatásában. Jó néhány üzemben, mezőgazdasági termelőszövetkezetben az ifjúsági takarékbeté- tét váltó fiatallal a munkáltató szerződést köt, amellyel vállalja, hogy öt év után a dolgozója által megtakarított összeghez hozzáteszi — hűség- jutalom címén — azt a pénzt, amit a fiatal az OTP-től kamat és jutalomkamat fejében kap. Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben országosan is elsőként kezdeményezték a fiatalok ilyen formában történő jutalmazását, támogatását, s nem utolsósorban hozzájárulva ezzel a majdani törzsgárda kalakításá- hoz. Végezetül még egy adatot teszünk közzé. Az említett másfél milliárd forintot mintegy száztízezer takarékkönyvben helyezték el megyénk lakói. Tolnában megközelítőleg 70 ezer a családok száma. Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben most tartják a zárszámadó közgyűléseket. Többek között ezeknek is tudható be az a tény, hogy az OTP, a községi takarékszövetkezetekkel, posta- hivatalokkal együtt 1974 első másfél hónapjában 70 millió forint megtakarított pénzt könyvelhetett eL — vj. — (Folytatjuk) PÁLKOVÁCSJENŐ Másfél milliárd a takarékban Korszerűsítik a nagydorogi dohányszárító kamrasort 1974. február 15. Uj élelmiszerbolt építését kezd te meg a Pincehelyi ÁFÉSZ a község központjában. Foto: K. Z.
