Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

3,5 milliárd forint beruházás a ruházati iparban Csurgőpusztán Az ügyeletes esszázas simá­ra gyalulta az utat, úgy tűnt, kemény, mint a beton. Feri, a gépkocsivezető bízott, hogy be­szaladunk a pusztáira, ötven méter után, az autó megfenek­lett A frissen dózerolt föld nem bírta el a Volgát. Építő- munkások, négyen-öten fogták közre az öreg autót és nyom­ták kifelé, ki a pusztából. Vissza a bétámra, a „civilizá­cióba”. Csurgópusztát 1680 méter hosiszú földút köti össze a vi­lággal. Bátorság útnak nevez­ni, inkább sártengert kell mon­dani. A pusztát is elönti a sár. Itt a föld-homok nem vízzel, hanem trágyával keveredik, ebből lesz a sár. Rendhagyó. Csurgópuszk a Dalmandi Állami Gazdaság .'“gyes szá­mú kerületének a 6ertt~*elepe. • Másfé] évig üresen álltak az istállók, amikor az uraság Nyu­gatra hajtotta a jószágot Negyvennégy őszén az első ko­zákok apró lovaikon itt vágták át a hegyen és fölszabadították a pusztát Kadllcskó Gyula emlékezik erre. Itt élt. itt dol­gozott. itt végezte el a munka­köréhez szükséges iskolákat, most a palánki technikum har­madikos levelező hallgatója... A Serneválé volt a telep. Marhákat tartottak itt, igen rövid ideig. Huszonöt év óta sertés a profiL — Nem is lehet elmondani, mi volt a múltban! Szegény­ség, a gazdag pusztákról kiszo­rult cselédek utolsó mentsvára volt Csurgó. A cselédházak rosszabbak, mint bárhol a kör­nyéken. A kövesút hiánya a világot zárta el a csurgói em­ber elől. Voltam én itt kaszás, napszámos, etető, ellető. bri­gádvezető, minden. Ismerem Csurgót mint a tenyeremet A telepvezetőnek. Kadlioskó Gyulának hinni kell. Tizen­kilenc család részére van itt lakás. Huszonegynek volt, de egy lakásból bolt. egyből kul- túrház lett. A telep minden munkabírója itt dolgozott a családok itt éltek. Vándorlás — Városi népfront- elnökségi ülés Szekszárdim ülést tartott a Hazafias Nép­front városi elnöksége csütör­tökön délelőtt. Az ülésen Eszenyi Antalné városi titkár ismertette az MSZMP városi bizottságának féladattervét, ezen belül kihangsúlyozta a népfrontra vonatkozó tenni­valókat. Ezt követően a városi népfrontbizottság 1974. első félévi munkaprogramját ter­jesztette elő. Foglalkozott töb­bek között a tavaszi ünnepsé­gek megrendezésével, köztük a nemzetközi nőnap és a májusi békehónap megszervezésével kapcsolatos tennivalókkal. A munkaterv elfogadtatása után a lakóbizottságok meg­választásának tapasztalatairól, valamint a szekszárdi Szőlő­hegyen létrehozott körzeti népfrontbizottság megalakulá­sáról tájékoztatta az elnöksé­get. — ...................................... j öhetett újév, bármilyen cse­lédvándorlást előíró nap — innen alig költöztek. T rasch István túl az ötven éven. Itt született, lett ember, alapított családot. Huszonnégy év óta fogatos. kocsis. Huszonnégy év óta naponta járja az utat Kurd és Csurgó között. Sárban per­sze, meg porban. Az út a cselédházak előtt ér a pusztába. Nem lehet más ne­vet adni a házaknak. Hiába élnek benne immár, harminc éve felszabadult emberek, a házak cselédházak: közös be­lépő a lakásba, a közös konyha fallal elválasztva, de egy ké­ményen ; egy szoba, egy asz- szonyfordulásnyi kis kamra. Ennyi a lakás. Kicsi ablak, még most is ritkán ad a friss levegőnek utat — ritkán nyit­ják szellőztetni. Tizenkilenc család él a cselédházakban. Az „utcára” néző fronton sűrű függöny takarja a belátást, az udvari részen sár, piszok, kosz. A konyhák előtere — nincs kivétel! -I- olyan, mintha itt nem is emberek laknának. Ha valaki a maga lakása előtt próbált is az évek során ker­tet. virágos kertet elkeríteni — elpusztították a szomszédok, „ismeretlen tettesek”. Ha va­laki este vesszősöprűvel elko­torta a ház. a lakás elején a trágyát, éjjel, valaki lapáttal visszadobált minden piszkot, szemetet. A ruhaszárító drótra ritkán akasztották a frissen mosott ágyneműt, fehérneműt. A kony­hába kifeszített dróton szik­kadt. napokig a „kiöblített” ru­ha. Sűrű babfőzelék illata úszott állandóan a levegőben. Meg a káposztáé. Hús volt hoz­zá, gyakran törik a sertés lá­ba. A babban, káposztában van hús. — tehát jól lehet lakni, az élet jó. Jobban az ember úgysem tud jóllakni, csak egy gyomra van. Mire kell akkor itt költeni? Ruhára? A sertéstelepen nincs fürdő. Amilyen ruhában egész nap dolgozik az ember, abban megy haza, abban ül az asztal mellé, az van rajta lefekvésig. Ritkán kell temetésre menni, keresztelőre sem gyakran hív­ják az embert. A rádió? Az ötvenes évek közepén húzták ide az alumínium dróton a vi­lágot, meg a rádiót. A néprá­dió abban az időben 280 fo­rint volt Könyvet sötétben nem lehet olvasni, nappal meg nincs rá idő. Két-három újsá­got hozott a kocsis, másnapo­sakat Mindig másnapos újsá­got Az jó dolog volt. amikor a boltot megnyitották. Milyen fi­nom alma-szalma borokat mér­ték itt! És olcsón. Tíz forint volt egy liter, két embert a földhöz vágott... És az volt a jó. hogy munkaidőben is nyitva volt a bolt. A munka­idő? Etetési időt tartották szá­mon; este. délben meg reggel keli a disznót etetni. Ha szál­lítottak, azt ünnepnek, ese­ménynek tartották, mindenei erről beszélt. Hozták a híreket, az idegen emberek megbámul­ták a pusztai jó alakú me­nyecskéket, csettintgettek. A puszta tegnap, nem har­minc évvel ezelőtt, hanem tegnap még ilyen volt Árnya­lati különbségek vannak. Min­dig ván kivétel. A tizenkilenc család, tizenküenc életforma. Fele napröl-napig él. harmada örökké hitelből, húsz százalék talán a beosztó, a „valamire vivő”, a kapaszkodó, a kiemel­kedni akaró. Csurgón nagy a Sár. A cipőt, csizmát húzza az ember lábáról. Aki itt él, fog­va tartja, nehezen engedi föl­felé törni. Pedig törik előtte az utat segítik, emelik. Csurgó tegnap és tegnapelőtt, és harminc éven át a puszták rangsorában, ha van egyálta­lán az elmaradottságban rang­sor, és ha szabad ilyent fel­állítani és egyáltalán kimon­dani — Csurgó az utolsó volt Milyen ma? Tegnap értesültünk Sziget­vári Ernőtől, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának helyet­tes vezetőjétől, hogy megyénk lakosságának megtakarított pénze elérte a másfél milliárd forintot. Takarékos megye va­gyunk, s ezt bizonyítja az is, hogy az országos ranglistán, az egy lakosra jutó megtakarí­tott összeg alapján a negyedik helyre kerültünk. Az ország lakosságának közel 62 milliárd forint a különféle takarékos- sági formákban összegyűjtött pénze, s ebből másfél milliárd a Tolna megyeieké. A statisz­tikai adatok szerint megyénk minden lakójára — csecsemő­A ruházati ipar a negyedik ötéves terv első három eszten­dejében több mint 9 milliárd forint értékű beruházást való­sított meg. 1974-ben tovább folytatódik a rekonstrukciós és egyéb fejlesztés: az idén mint­egy 3,5 milliárdot ruháznak be. jelentős összegű, körülbe­lül 700 millió forintos állami támogatással, valamint a vál­lalatok saját alapjait kiegészí­tő csaknem kétmilliárd forint­nyi hitellel. Többek között részesül az állami támogatásiból a Pamut­nyomóipari Vállalat, az Újpes­ti G-apjúszövőgyár, a Hazai Fésűsfcxnó és Szövőgyár, a Ma­gyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Hódmezővásárhelyi Divat- Kötöttárugyár, a Finomposztó Vállalat, továbbá a Budapesti Három év leforgása alatt korszerűen átépítik a dunántú­li és Duna—Tisza közi fermen­tálógyár nagydorogi dohány­beváltó üzemének szárítópajta­sorát. A már elhasználódott és nagyon munkaigényes ti­zenhat dohányszárító pajtát modern tűsorkeretes szárító- kamrákká építik át. amelyek­ben túlzott hőfok esetén ön­működően kikapcsoló, progra­mozott fűtőberendezést szerel­nek feL Az új kamrákban jelentősen javul a hevesi és a kerti do­hány szárításának, fermentálá­sának, kikészítésének minősé­ge, lehetővé válik, hogy a kiü­tő! az aggastyánig — 6000 fo­rint jut a hatalmas összegből. A jelentős összeghatár átlépé­se után érdemes néhány mon­dattal visszatérni a takarékos­ság megyei történetére. Az 1 millió forintot 1952 elején, a 10 milliót 1955 végén, a 100 milliót 1960-ban, az 1 milliárd forintot pedig 1971 márciusá­ban értük el. A számok is bi­zonyítják, hogy a takarékos­ság egyre nagyobb mérvű és gyorsabb ütemű, s pontosan tükrözi a lakosság általános anyagi helyzetének javulását A takarékosságról beszélget­ve megtudtuk az OTP megyei igazgatóságának helyettes ve­Bőripari Vállalat és a Szom­bathelyi Cipőgyár. Az elmúlt hetekben 12 hitel- kérelem ügyében született dön­tés. Jóvá hagyták például a Fo- nalkikészítőgyár 80 milliós re­konstrukciójának javaslatát; a Szegedi Ruhagyárnak azt a ké­relmét, hogy 50 millió forin­tos beruházással bővítse telep-, hélyeit. A Szombathelyi Pa­mutipar további csehszlovák szövőgépek importjára, a Kő­bányai Textilművek pedig a tarkán szőtt, valamint kötött- kurkolt kelmék gyártásának fokozását sízolgáló beruházásra kapott engedélyt. A rekonstrukció további len­dületes folytatását jelzi, hogy máris újabb 20 hiteikérelera elbírálása van napirenden. (MTI) földi piacokon is keresett több világos dohányt nyerjenek. A modem szárítókban teljesen megszűnik a korábbi baleset- veszély is. Tavaly már négy szárítópaj­tát átépítettek, az idén és jö­vőre hatot-hatot korszerűsíte­nek. Az átépítést idegen vál­lalat kezdte meg a múlt év­ben. most azonban az üzem saját karbantar * brigádja vet­te át a munkákat, s a szo­cialista brigádok támogatásá­val azt vállalta, hogy olcsób­ban, háromszázezer forint meg­takarítással építi meg a soron következő hat szárítókamrát ebben az évben. (—só) zetőjétől, hogy országosan is a legjobb eredményt érték el megyénk 14—30 év közötti fiataljai, az ifjúsági takarék­betét formában. Megyénkben e takarékossági formának az elterjedtsége a legmagasabb, mivel a mintegy 60 ezer 14—• 30 év közötti fiatal 15 száza­léka takarékoskodik ebben a formában. Sok helyütt és sokszor le­írtuk már, hogy a takarékos-« kodást fiatal korban kell el­kezdeni, s az ésszerű spórolás a felnőtt korban is minden­napivá válhat. Megyénk né­hány gazdasági egységében ér­dekes és hasznos kezdeménye-’ zéseket tettek a fiatalok ta­karékosságra való szoktatásá­ban. Jó néhány üzemben, me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben az ifjúsági takarékbeté- tét váltó fiatallal a munkálta­tó szerződést köt, amellyel vállalja, hogy öt év után a dolgozója által megtakarított összeghez hozzáteszi — hűség- jutalom címén — azt a pénzt, amit a fiatal az OTP-től ka­mat és jutalomkamat fejében kap. Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben orszá­gosan is elsőként kezdemé­nyezték a fiatalok ilyen for­mában történő jutalmazását, támogatását, s nem utolsó­sorban hozzájárulva ezzel a majdani törzsgárda kalakításá- hoz. Végezetül még egy adatot teszünk közzé. Az említett másfél milliárd forintot mint­egy száztízezer takarékkönyv­ben helyezték el megyénk la­kói. Tolnában megközelítőleg 70 ezer a családok száma. Megyénk mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiben most tartják a zárszámadó köz­gyűléseket. Többek között ezeknek is tudható be az a tény, hogy az OTP, a községi takarékszövetkezetekkel, posta- hivatalokkal együtt 1974 első másfél hónapjában 70 millió forint megtakarított pénzt könyvelhetett eL — vj. — (Folytatjuk) PÁLKOVÁCSJENŐ Másfél milliárd a takarékban Korszerűsítik a nagydorogi dohányszárító kamrasort 1974. február 15. Uj élelmiszerbolt építését kezd te meg a Pincehelyi ÁFÉSZ a község központjában. Foto: K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents