Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Jubileumi zárszámadó közgyűlés a gerjeni Rákóczi Tsz-ben r (Folytatás az 1. oldalról) határozott, hogy az 1975—1978 közötti időszakra is készüljön hasonló jogalkotási terv. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az egészség- ügyi miniszternek az egészség­ügy fejlesztéséről szóló tájé­koztatóját. Megbízta az egész­ségügyi minisztert, hogy a cél­kitűzések. valamint a fejlesz­tési, szervezési és működési irányelvek megvalósításáról a következő ötéves tervidőszak­ban az adott lehetőségektől függően és azok követelmé­nyeivel összhangban gondos­kodjék. A- művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul .vette az egyetemeken és főiskolákon a nagyobb oktatási szervezeti egységek kialakítására vonat­kozó irányelveket. Az integrált oktatási egységek megszerve­zését az oktató-nevelő és tudo­mányos kutatótevékenység fej­lesztése teszi szükségessé. A szervezés a tantervek, tan­anyagok korszerűsítésével pár­huzamosan, a tudományos ku­tatómunka igényeinek figye­lembevételével történik. Az új felsőoktatási intézményeket már ennek az elvnek megfe­lelően alakítják ki. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett az 1974. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésének elő­készületeiről. A vásárt most első alkalommal rendezik új, szakosított formában. Tavasz- szal termelőeszközöket, ősszel pedig fogyasztási cikkeket mu­tatnak be. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI). BUDAPEST Magyar békemozgalmi kül­döttség utazott csütörtökön Szófiába, ahol részt vesz a Békevilágtanács szombaton kezdődő több napos ülésén. Pethő Tibor, a 1^1 tagja, az Országos Béketanács elnökhe­lyettese. a Magyar Nemzet főszerkesztője vezeti a delegá­ciót. RÓMA Húsz vezető személyiség el­len indított bűnvádi eljárást a római ügyészség — ez az olasz- országi olajbotrány legújabb, nem mindennapi fejleménye. Mindegyik eljárás az olasz állami villamosenergia-ipari vállalat fejlesztési politikájá­val. illetve az ehhez kapcso­lódó korrupcióval kapcsolatos. Algír Algírban véget ért a négyes arab csúcstalálkozó, amelyen Egyiptom, Szíria, és Algéria elnöke, valamint Szaud-Ará- bia királya megvitatta a kö­zel-keleti válság rendezésének további lépéseit. MANILA (Folytatás az 1. oldalról.) A kezdeti nehézségeken túl­vagyunk. ma már nem a munka végzésére kell agitál­nunk. más iellegű gondokat vet fel a fejlődés. A gépeken a fő hangsúly, a magas ter­mésátlagok csak gépesítéssel növelhetők. A Rákóczi Tsz ga­bonából és kukoricából elért átlagtermései jobbak a me­gyei és országos átlagnál. Meg kell oldanunk a cukorrépa- tennesztést. Génnel, de hogv kifizetődő legyen, nagy, össze­függő területeket kell kialakí­tani. Tovább kell munkálkodni a szarvasmarha-program végrehajtásán. E munká­ban a gerjeni tsz eredmé­nyei a legjobbak közé tar­tozik. A fejlődés dinami­kus. töretlen. Nem oszta­nak ki mindent. gondol­nak a jövőre. Becsüljék meg vezető gárdá­jukat. amelynek jelentős ré­sz r. van az eredményekben. — Végezetül, n megnövekedett feladatok végrehajtásához sok sikert, jó egészséget kívánt a megvei első titkár a tsz tagsá­gának. látásukban. Peer András d tsz-szel kooperáló Lőrinci Fo­nógyár igazgatója, a munkások nevében köszöntötte a jubiláló tsz tagságát, és a huszonöt éves gyár nevében törzsgárda- jelvényeket nyújtott át. A jubileum alkalmával K. Papp József, megvei első tit­kár. a 25 éves ts?, alapításá­ban kifejtett tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket nyújtott át. Bán József elnökhelvette?. n. tsz oártfitkára. a Munka Érdemrend ezüstfokozatát. Bráz Jakab ég Kertész Ká­roly, a Mezőgazdaság Ki- [ váló Dolgozó,la Utünte- ' tést kapta. Ezután Taba Sándor tsz-elnölc pénzjutalmat, a MÉM és TOT emléklapját nyújtotta át az alapító tagoknak, A közgyűlés befejeztével K. Papp József és a meghívott vendégek meg­tekintették a tsz melléküze­mét, a eémázót Á Rákóczi Tsz példája, zár- számadási eredményei is iga­zolták. hogy szakszerű veze­téssel. a helvi körülményekhez igazodó jó termelési szerkezet Szíria visszahívja belgiumi nagykövetét A La Libre Belgictue című brüsszeli lap értesülése sze­rint a Szíriái Arab Köztársa­ság kormánya úgy döntött, hogy visszahívja belgiumi nagykövetét. A döntés oka az, hogy Szíria brüsszeli nagy- követsége, az ország Belgium­ban dolgozó dinlomatái ellen mind több és több provokációt követtek el, sőt merényleteket kíséreltek meg ismeretlen sze­mélyek. Ez év ianuár 2-án a nagykö­vetség épületébp betörtek és lehallgató készülékeket helyez­tek el Daudi nagykövet dolgo­zószobájában. Bár a nagykö­vetség azonnal értesítette a rendőri szerveket, a betörés tetteseit és a lehallgató készü­lékek gazdáit mind ez ideig nem derítették fel. Korábban egy ízben már betörtek a nagykö­vetségre. de a tettesek — épT pen úgv. mint azok a szemé­lyek, akik egy ízben lövéseket adtak le a nagykövetség egy diplomáciai beosztottjának la­kására, s 1972. őszén merény­letet készítettek elő a hivata­los látogatáson lévő szíriai külügyminiszter ellen — mindmáig ismeretlenek. Washingtonban befejeződött a vezető tőkés országok olaj­értekezlete. Egynapos késés kellett ugyan a záróközlemény megszövegezéséhez. Végül azonban az értekezlet mégis csak hozott határozatot. Ezzel egyben újra kioktatta o vHú­got a már jól ismert politikai leckéről: a döntések irányát a tőkés világban a mezítelen ha­talmi viszonyok szabják meg! Ezek a hatalmi viszonyok pedig — legalább is ami oá olajválságot illeti — a tőkés világon belül Washington irá­nyába tolódtak el. Az arab or­szágok szándéka, amellyel ok­tóberben, az embargó bejelen­tésével a lavinát megindítot­ták — természetesen nem ez volt. Az volt a kitűzött cél, hogy az olajszállítások és a termelés korlátozásával első­sorban az Egyesült Államokat, Izrael legfőbb politikai és ka­tonai támogatóját kell sújtani. A valóságban nem ez történt. Az embargó az energiaigényét 85—95 százalékban behozatal­ból fedező Nyugat-Európát és Japánt gyötörte meg. Az Egye­sült Államokat — a maga 6 százalékos közel-keleti olajbe­hozatalával — lényegesen ke­vesebb kár érte. Ehhez járult, E héten kisebb csoportok több tüntetést rendeztek a nagykövetség előtt, az izraeli hadifoglyok azonnali szabadon bocsátását követelve, a hét végén pedig nemzetközi kon­ferenciát hívtak össze a belga fővárosba, hasonló céllal. Maraden Panggabean indo­néz hadügyminiszter zárt aj­tók mögött arról tájékoztatta az indonéz lapkiadókat, hogy az indonéz hatóságok a kor­mány megdöntésére. Suharto államfő eltávolítására és anarchia előidézésére irányuló összeesküvést hiúsítottak meg. Mint mondotta, az összees­küvés tényét a ianuárban le­zajlott rendszerellenes meg­mozdulások résztvevőinek ki­hallgatása során elhangzott be­ismerő vallomások bizonyít­ják. Szeparatista felkelők ked­den aknavetőkkel lőtték a Fülöp-szigetek déli részében lévő Jolo városát. Katonai kö­rök szerint a támadás követ­keztében legkevesebb 32 sze­mély vesztette életét. 23-an megsebesültek. Emlékezetes, hogv a januári tüntetések tizenegy halálos ál­dozatot követeltek és több mint száz ember megsebesült. A megmozdulás a japán tőke­behatolás ellen tiltakozó di­áktüntetéssel kezdődött, majd országos méretű rendszereller nes akcióvá szélesedett. A tün­tetés nyomán még jelenleg is mintegy nyolcszáz személyt, köztük katonákat, értelmisé­gieket és diákvezéreket — tar­tanak őrizetben. id. Dömötör Lajos és Bán József alapító tagok a megtett útról emlékeztek meg felszó­Az AP1V Szolzseny Á Szovjetunióból szerdán ki­utasított Szolzsenyicinnel fog­lalkozó kommentárjában az APN szovjet sajtóügynökség beszámol arról, hogv Szolzse- nyicin kétszeri idézésre sem jelent meg az ügyészségen. Azt remélte, hogy letartóztat­ják és erre vártak külföldi felbujtói is. akik a törvények megsértésére ösztönözték. A nvugati sajtó közleményeiből ítélve fel is készültek arra az esetre, hogy letartóztatják: ak­ciók egész rendszerét dolgoz­ták ki. idesorolva tiltakozó- megmozdulások szervezését, valamint azoknak » nyilatko­zatoknak a közzétételét, ame­lyeket Szolzsenvlein ég kör­nyezete már jó előre előkészí­tett. A szovietellenes hadjárat azonnal megindult, amint is­meretessé vált. hogv Saolzse- nyicint — miután rpm tett eleget az idézésnek —, bekí­Kormányellenes összeesküvés leleplezése Indonéziában sérték az ügvészségre. A szer­A washingtoni olajdöntés háttere hogy a nemzetközi olajkartell, amely egyben a szállítási ka­pacitás csaknem 70 százalékát a kezében tartja, döntően ame­rikai irányítás alatt áll. tehát módja volt manipulálni a ren­delkezésre álló szállítmányok­kal. Persze: Szaud-Arábia és Ká­váit, amelyek a valóságban az embargó fő arab szószólói vol­tak, nyilvánvalóan ismerték a valódi erőviszonyokat. Ez kez­dettől fogva bizonyos gyanús és kétes elemeket vitt az em­bargóba. Különösen azért, mert köztudott volt mindenekelőtt a szaudi rezsim igen szoros po­litikai és gazdasági kötődése az Egyesülj Államokhoz. Amikor mintegy háromhóna­pos embargó után az olajex­portörök áttértek a szállítás- csökkentés fokozatos lazítására és ehelyett egyetlen csapásra megsokszorozták az olaj árát — ez megint jóval erősebben sújtotta Nyugat-Európát és Ja­pánt mint az Egyesült Álla­mokat. Hiszen Amerikában a külföldi olajért fizetett „szám­la” összege a fizetési mérleg­ben összehasonlíthatatlanul ki­sebb tétel, mint a tőkés kon- kurrensek országaiban. Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy az olajháború különböző fázisa során Szaud- Arábia és Kuvait lépéseiben mennyi volt a nemzetközi gaz­dasági következmények téves felmérésének jelentősége — és mennyi az amerikaiakkal való összejátszás. Annyi tény, hogy az olajválság világpolitikai ha­tásaképpen a fejlett tőkés vi­lágban az Egyesült Államok viszonylagos súlya a Közös Piaccal és Japánnal szemben megerősödött. Nixont és Kissingert nem olyan fából faragták, hogy ezt az előn'it ne igyekeztek volna a lehető leggyorsabban kihasz­nálni olyan hatalompolitikai célok érdekében, amelyeknek az olajhoz már vajmi kevés közük van. Az első „lövést” Kissinger adta le Londonból, amikor kí­vülről beleszólt a Közös Piac koppenhágai csúcsértekezleté­nek menetú' r Akkor említette először: a fellett tőkés orszá­✓ goknak valamiféle „fogyasztói kartellt” kell létrehozniok, hogy megerősítsék szolidaritásukat és egységes frontot alkotva tár­gyaljanak az olajexportáló ál­lamokkal. Természetszerűen egy ilyen fogyasztói kartell csak “z Egyesült Államok ve­zetésével működheti Más szóval: az olajválság le­folyása alkalmat adott Kissin- gemek arra, hogy kedvezőbb erőviszonyok között és gazda­sági köntösbe öltöztetve ismé­telje meg az „úi atlanti közös­ségre” vonatkozó koncepcióját. Ezt annak idején, amikor az olajválság még nem bénította meg őket, mind Nuugat-Euró- pa, mind Japán hűvösen él kételkedve fogadta. Mint láttuk: most más volt a helyzet. Az erőpozícióban tárgyaló Washingtonnal a wa­shingtoni olaikonf er encián vol­taképpen csak Franciaország szállt szembe. A francia dip­lomácia különleges kapcsola­tai révén nagymértékben tá­maszkodik az algériai olajra és, megtörve Kissinger szolidan­kialakításával, a kisebb szö­vetkezetekben is lehet jó eredményeket elérni. , lein kiutasításáról vezők azonban melléfogtak: Az ügyészségen ugyanis azt közölték Szolzsenyicinnel, hogv rendszeres, a szovjet állampol­gársággal összeegyeztethetetlen cselekményei miatt, amelyek­kel kárt okozott a Szovjet­uniónak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége megfosztotta őt ál­lampolgárságától. Szolzsenvieint — mint isme­retes — február 13-án utasí­tották ki az országból és csa­ládja js követheti ót. amikor jónak látia. Az APN kommentárja rá­mutat: a szovietellenesek na­gyon is jól tudiák, hogy a nyu­gaton tartózkodó Szolzsenvicin nem ugvanaz a Szolzsenyicin. akj a Szovjetunióban élt. már nem töltheti be ugyanazt a szerepet. A szovjet közvélemény — ál­lapítja meg az APN kommen­tárja — elégedett a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének ha­tározatával. (APN) fást felhívását, külön és köz­vetlen olajmegállapodási üzle­tet kötött előbb Szaud-Arábiá­val. azután Iránnal. Ezek az országok erőteljes amerikai kötöttségük ellenére belemen­tek a játékba. Részben azért, mert ez jó üzlet számukra — részben pedig, mert ezzel erő­síteni remélik későbbi tárgya­lási pozícióikat főpartnerük­kel, az Egyesült Államokkal szemben. A francia diplomácia külön- játéka azonban- látnivalóan kevés volt az üdvösséghez. A Közös Piac többi országai nem követték a franciákat, akik Washingtonban elszigetelődtek. A tizenhárom tárgyaló ország 12:1 arányban fogadta el azt az amerikai tervet, hogy koor­dinációs csoport készítse elő a nagy olajfogyasztók és az ex­portőrök majdan megtartandó értekezletét. így Washington voltaképpen elérte célját. Si­került elszigetelnie Franciaor­szágot a Közös Piac többi tag­államától és ma már nyilván­való, hogy a „tizenkettek” egyeztetni fogják álláspontju­kat, mielőtt leülnek az olaj­termelők megbízottaival.

Next

/
Thumbnails
Contents