Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
Á szocialista Jugoszláviáért Josip Bros Titot Válogatott beszédek A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Jugoszlávia köztiszteletben álló elnökének, Josip Broz Titónak, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklődést a magyar olvasók táborában is. A válogatás az 1969. márciusától 1973. áprilisáig terjedő korszak beszédeit, interjúit, megnyilvánulásait mutatja be. köztük olyan rendkívül fontos és' érdekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is. mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez és tagjaihoz 1972. szeptemberében intézett levelet. A válogatás, éppen az említett korszak izgalmasságá- nak és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitűnően megmutatja Titónak, mint pártvezetőnek A TOTÉV értesíti a lakosságot, hogy CSATORNAÉPÍTÉSI MUNKÁK MIATT a Szekszárd, Vörösmarty utcát f. hó 13-tól 28-ig a gépjárműforgalom elő] lezárja. Ezen idő alatt az utcában járművel közlekedni csak célfuvar esetén lehetséges. (319) Asztalosüzembe MŰVEZETŐT ÉS ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT AZONNAL FELVESZÜNK. Építőipari Szövetkezet. Tolna. (298) A Tamási Építőipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES BÁDOGOS SZAKMUNKÁST. Címünk: Tamási, Rákóczi u. 21. Telefon: Tamási 44. (248) HÁZTARTÁSIGÉPJAVÍTÓ RÉSZLEGÜNKHÖZ SZERELŐKET műhelyi és kiszállásos munkára azonnal alkalmazunk. Jelentkezés: Szekszárd, Garay tér 6. Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet, Szekszárd. (346) és államférfiúnak egyedülálló szerepét a jugoszláv életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elemzőképességét, elvhűségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében, a szocializmusellenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a kispolgáriság — elleni küzdelemben. Tito rendkívül élesen bírál, nem kendőzi a nehézségeket és fogyatékosságokat, de teszi ezt éppen abban — az általa tényekkel is gazdagon bizonyított — meggyőződésben, hogy mindezt a jugoszláviai szocialista építés hatalmas eredményei. az általános nemzeti fellendülés keretei között kell és lehet csak helyesen megítélni. 1972. júniusában Moszkvában elhangzott beszédében mondotta: „Jugoszlávia társadalmi termelése a legmagasabb százalékarány szerint fejlődik a világon, s az • utóbbi húsz évben átlag 7 százalékot tett ki évente. A háború utáni időszakban a társadalmi termelés több, mint négyszeresére emelkedett.. Az ország lakosságának 36 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, holott 1953-ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt.” Beszédein vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának és felkészültségének növelésére irányuló erőfeszítés:. Ebben a vonatkozásban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában „Már a VI. kongresszus előtt (1952-ben — a szerk.), de főleg utána... a párt szerepe a társadalmi élet valamennyi fontosabb területén háttérbe szorult. Csak az eszmei irányítás feladata maradt meg neki. Persze ez is a szerepéhez tartozik, de ez nem elég. Olyan tagokra és olyan fegyelemre van szükség soraiban, hogy az egész tömeget képes legyen eszmeileg irányítani, egyúttal pedig meg tudja gátolni, hogy az osztályellenség olyan pozíciókat foglaljon el, amilyeneket különféle formában már meg is kaparintott” — mondja 1972. őszén, éppen, amikor viták tapasztalhatók az önigazgatás értelmezése. a nemzetek önállósága kérdésében. Tito tézise az, hogy a sok nemzetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó és integrációs erő, amely a szocialista termelési viszonyok mellett egyedül képes feloldani minden társadalmi és gazdasági ellentmondást A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály szerepének megmagyarázásához. „Sokan úgy vélekedtek eddig, hogy nekik kell beszélniük és határozatokat hozniuk a munkások nevében, s a munkásokat nem is igen kell megkérdezniük. Hiszem, hogy munkásaink ezit nem engedik meg többé. Munkásaink fel tudják fogni, hogy joguk van dönteniük minden olyan kérdésben, amely a termelésüket és lényüket, a munkások és önigazgatók lényét érintik.” Jugoszlávia elnöke közismerten rendkívül aktív nemzetközi tevékenységet fejt ki, s ez kifejezésre jut a kötetben is. Sokoldalúan taglalja, hogyan értelmezik a jugoszláv kommunisták a cselekvő el nem kötelezettség politikáját, amelyet nemzetközi tevékenységük alapjának tekintenek. A fejtegetésből teljesen nyilvánvaló. hogy — ha egyes kérdések megítélésében lehetnek is eltérések —. Jugoszlávia gyakorlati lépéseiben együtt halad a Szovjetunióval. # ümcúUi&ta (úszásokkal. azokkal amelyek a Varsói Szerződés keretébe tartoznak. Ez nyilvánul meg a vietnami háború, a közel-keleti válság, valamint az európai rendezés ügyében kifejtett álláspontokban és gyakorlati politikában. Tito egy pillanatra sem téveszti szem elől a Szovjetuniónak, mint szocialista nagyhatalomnak szerepét és érdemeit a békéért és a társadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelemben. S úgy is, mint az el nem kötelezett országok egyik vezető egyénisége határozottan fellép a „szuperhatalmak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése ellen: „Vaion a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat csak azért. mert mind a kettő nagyhatalom, azonosítani kell. ahelyett, hogy azt néznénk. melyik nagyhatalom mit cselekszik és milyen magatartást tanúsít?” Egy gazdag, a népért, a kommunista eszmékért és a szocializmus diadalmaskodásáért folytatott élet nagy tapasztalatait gyűjti egybe a kötet. Bátran néz szembe a gondokkal és nehézségekkel és emberi nagysággal, bölcsességgel választ ad olyan kerd/ásre is, amely sokakat foglalkoztat Jugoszláviában és a vele baráti. testvéri viszonyban levő más szocialista országokban is: „Nálunk nem úgy van, hogy minden egy embertől függ csupán. Az egész nép megérti, mit kell cselekednie, ha elmegyek én. vagy valaki más. Hiszem, megmarad azoknak az embereknek a nagy száma, akik értik valóságunkat és tudják mit kell cselekedniük. A nép megmarad. Az a nép pedig, amely olyan kálváriát járt, mint a mi népünk, nem felejti ezt el, tudja, hogy mi a legnagyobb és legerősebb támasza. tudja, hogyan kell megőriznie önmagát.” NEMES JÁNOS 1972-ben a Szovjetunió 221 milliárd köbméter földgázt termelt. Az elmúlt 20 évben 4 világméretekben 5,8 a Szovjetunióban 37-szeresére emelkedett a földgáztermelés. 1971-ben a földgázfelhasználásban: az erőművek 27, a vegyipar és a fémkohászat 22, az egyéb iparágak 34, a közüzemek és a háztartások 13, az egyéb gazdasági ágak 4 százalékkal részesedtek. A gázhálózathoz 3800 város és 45 ezer falu csatlakozik, 106 millió állampolgár használ háztartási gázt fűtésre is. A földgázkitermelés1 központjai az európai területekről az ázsiai országrészek felé tolódnak el; az üzbegisztáni Gazli, és a nyugat-szibériai lelőhelyek termelése rohamosan növekszik. A kitermelt energiaforrást és nyersanyagot — a földgázt — 70 ezer kilométer hosszú hálózaton juttatják el a felhasználókhoz. Az olcsó szállítási költség és a kismértékű levegőszennyeződés következtében, mint energiaforrást egyre több helyen használják. A készletekről szóló adatok állandóan módosulnak az újabb és újabb gázmézők feltárásával. 1972 végén 18 billió köbméter volt az ismert földgázkészlet. A Szovjetunió hazai szükségletén kívül egyre több földgázt exportál külföldre. A KGST-orszá- gok a jelenlegi ötéves tervben 33 milliárd köbméter földgázt kapnak a hosszú lejáratú szerződések alapján. A szovjet földgáz egyre keresettebb az energiahordozó- és nyersanyaghiányban szenvedő nyugat-európai országokban is. A Csehszlovákián ke-* resztülhúzódó transzeurópai gázvezetéken az NDK-n, és Csehszlovákián kívül Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba is szállítanak földgázt. A most épülő „Testvériség” földgázvezetékeit hazánk 1975-től kap földgázt a, Szovjetuniótól. TERRA Csúcsforgalom idején as önkiszolgáló boltokban Már nem a pénztárgép a hibás Jó félévvel ezelőtt írtunk az ABC-áruházakban tapasztalható igen ‘kellemetlen jelenségről, a pénztárak előtti sorban állásról. Vizsgálódásunk során akkor kideriüit, hogy a hiba okát elsősorban a pénztárgépekben kell keresni. Ezeknek javítása nem volt megfelelő. Baj volt a minőséggel és a határidővel is. Csikkünk megjelenése után levelet kaptunk az I rod agéptechn ikai Vállalat •központjától. Ennek sorai őszintén elismerték a tényeket, s ígéretest tettek a hibák orvoslására. Azóta a szavak valósággá váltak. A pénztárgépek javítóinak száma emelkedett — több műszerész leszerelt, újra munkába állt a vállalatnál — s az ITV munkájára alig hallani panaszt. A boltokban csúcsforgalom idején azonban most is több, sőt néha több naint tízméteres sorok állnak, a működő pénztárait előtt. Mert a gyakorlat azt bizonyítja, hogy legtöbb önkiszolgáló boltban a három-négy vagy még több számoiókészülék közül csupán egy, vagy kettő működik. A sajnálatos állapot okát kerestem több szekszárdi önkiszolgáló üzletben. A kertvárosi 25-ös számú áruházban igen furcsán válaszoltak, pedig itt kígyóznak a pénztárak előtt délután a leghosszabb sorok. Pontosabban két sor. Ugyanis ennél több pénztár csak a legritkább esetben működik. Miikor a gépeket helyeztük a „vádlottak padjára”, bíráló- an szóltunk a 160 lakásos épültei földszintjén lévő ÁFÉSZ élelmiszer-áruházról. Azóta ez megváltozott. Mivel az dnikri- minált Ratus típusú gépek gyakran elromlottak, az ÁFÉSZ vett ezeknél sokkal drágább Anker gépeket. Ebből ide is jutott egy. S a tapasztalat azt bizonyította, hogy a drágább let/t az olcsóbb. Ez a gép fél év alatt egyszer sem romlott ed, csak azért kellett szerelőt hívni, hogy megtisztítsa a fogaskerekeket. Más változást is tapasztalhattunk. A korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul jobb a szervezettség. Ennek a sok közül egyik jele az is. hogy mindig van elegendő pénztáros. Ha hirtelen sok vevő özönlik a boltba. áruházba legtöbb esetben nemcsak a három pénztárgépnél, hianem az ideiglenes jelleggel beállított negyediknél is lehet fizetni. A Bartina élelmiszer-áruházban mindegyik műszakban három pénztáros van. Ha szabadság, vagy betegség miatt számuk csökken, van két „beugró” is. Az üzletvezető: — Ha nagy a forgalom, minden pénztárhoz beülnek. — Ha nagy a forgalom, mindig? — Majdnem mindig. Ha csak nem beszélgetnek az öltözőben. Felkerestem a Népbolt Vállalat vezetőit, tőlük tudakolva a hibák okát. Elmondták, hogy legtöbb egységükben munkaerőhiány- nyal küzdenek. Jelenleg azonban nincs lehetőségük arra, hogy maradásra bírják a távozni készülő dolgozóikat. A -hiba oka elsősorban nem a munkaerőhiányban keresendő. Kétségtelen, hogy ez is okozója valamelyest a hosszas sorban állásnak, azonban példák bizonyítják, hogy megfelelő szervezéssel csökkenteni lehet a gondokat. A boltvezetőknek többet kéne az eladótérben tartózkodni, s ha sok a vevő. ha hosszúra nyúlnak az egy-két pénztárgép előtt álló sorok, intézkedni kéne, hogy a pénztárosok ne a raktárban, vagy öltözőben dolgozzanak, uzsonnázzanak, vagy éppen beszélgessenek. Hogy teljes legyen a kép, nemcsak a kereskedelmi dolgozók hibáztathatok. Mert nem egyszer előfordul, hogy percekig morgolódunk a torban a várakozás miatt, s mikor ránk kerül a sor, újabb félpercekig tart, míg ruhánk tizedik zsebéből, vagy á táska legalján lévő még kisebb táskából előkotorjük a pénztárcánkat. Ezen változtatni majdnem olyan fontos, minit a kereskedelemnek, a pénztárgépek körül tapasztalható szervezetlen - ségen, nemtörődömségen. — szepesi — | Földgáztermelés a Szovjetunióban