Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

<

,»

i

Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

Autót is küldtek

Gál Zsigmondné ózsákpusz- tai boltvezető írta: „1973. április 20-án jöttünk ide Bihar- rtagybajomból. Amikor a férjem az állatgondozást elvállalta, még autót is küldtek értünk, a költöztetésünkre. Akkor azt ígérték, hogy nekünk egy hold háztájit adnak, a fiamnak pedig nyolcszáz négyszögölet. Az SZTK-ügyin- tézö azonban arról nem tájékoztatott, ha férjem bélyeglapos lesz, betegsége esetén hátrányt szenved, 30 forintot kap csak naponként. Amikor a férjem azt kérte, tegyék át alkalmazotti állományba, Császárné és a föagronómus majdnem kidobta az irodából. Férjem fölmondott, ám munkakönyvét addig nem adják át, amíg a lakást nem hagyjuk el. Hogy hagyhatnánk el télvíz idején, harmad- magunkkal, albérleti lehetőség híján? Egyébként engem munkakörülményeim is ide kötnek, itt vagyok boltvezető. Hogyan akadályozhatják meg férjemet az újabb munkavállalásban, munkakönyvé visszatartásával?

A másik panaszom, hogy a fiamat baleset érte a munkahelyén. Látszólag veitek fel akkor jegyzőkönyvet, de a; SZTK-ba nem küldték el, mondván, hogy a fiam nem irta alá. így két hétre 270 forint táppénzt kapott, holott, ha baleset érte és bélyeglapos, akkor jár a fizetésének a hetven százaléka.”

A Rérdésre a szekszárdi Garay János Tsz elnöke, Horváth Lajos válaszolta ' a következőket:

— Gál Zsigmond 1973. április 25-e óta dolgozik a termelőszövetkezetben. Tehenészfelvételt hirdettünk lakáslehetőséggel, és arra jelentkezett, tsz-tagnak. Felvétele előnyösnek látszott a termelőszövetkezetnek, mert vállalta, hogy feleségével együtt a tehenészetben fog dolgozni. Fiukkal, aki akkor még első éves mező- gazdasági szakmunkástanuló volt a termelőszövetkezet szerződést kötött, havi 650 forinttal.

— A termelőszövetkezet

vállalta, hogy 1974. január 1-től felveszi a családot a tsz-tagok közé. Addig, a törvényadta lehetőségekkel élve. mezőgazdasági munkásként alkalmazza és részükre 800—800 négyszögöl illetményföldet juttat.

— Gál Zsigmondnak a termelőszövetkezet nyolcszáz négyszögöl illetmény- földet kiadott, Gál Zsigmondinak pedig ' nem. mert ideköltözésük után két hónappal már munkahelyet változtatott. Gál Zsigmondnénak tetszik a szekszárdi munkalehetőség és már nem kívánnak termelőszövetkezeti tagok lenni. Olyan követelésekkel állnak elő, amit a termelő- szövetkezet itörvényadta lehetőségek híján nem tud teljesíteni (például, ipari betegbiztosítás.) Mellékesen megjegyzem, hogy a' terme- i lőszövetkezet nagy bizalommal fogadta az Alföldről ideköltöztetett (fcsz-költsé- gen) családot és a rendelkezésre álló legjobb szolgálati lakást biztosította a részükre.

— A föagronómus és Csár szárné tárgyalt velük ide- költözésükkor, — és a

majdnem kidobás — már az egy óra hosszat tartó meddő vita után következett be. Mindkettőjüket felpaprikázta az a tény, hogy a termelőszövetkezet elvesztett egy lakást. Gálék ugyanis kijelentették hogy a szolgálati lakást még akkor sem fogják kiüríteni, ha a termelőszövetkezet vállalja a visszaköltöztetésüket Bihar- nagybajomba: Itt akarnak maradni, de nem akarnak a termelőszövetkezetben dolgozni. Ez az igazság ebben az ügyben.

Osztrák tv-műsor

Ormos Elek Dombóvár, Hunyadi tér 17. szám alatti olvasónk küldte a következő tartalmú levelet: „Kérem, továbbra is közöljék az osztrák televízió I. és II. programját, mivel a megye területének mintegy hetven százalékán jól vehető a Graz I. és U. műsora.” .

A kérdésre a GELKÁ-tói kértünk választ. Kaszás Kálmán, a szekszárdi GEL- KA-szerviz művezetője a következő szakvéleményt adta:

— Az ORF két programot sugároz. Mindkét program színes műsorral tarkított. '

— Az í. programot á VHF sávban, a II. programot az UHF sávban sugározzák. Műsoruk, főleg Győr-Sopron, Vas és Zala megyékben több csatornán vehető. Az osztrák tv-műsor. vétel szempontjából. Tolna megyében távolsági vételnek számít (kb. 200—250 : kilométer). A vételi viszonyok megyénk területén különbözőek. Tájékoztatásom tehát minden helyre és körülményre egyformán nem alkalmazható. ,

— Miért? Ez több tényezőtől: földrajzi fekvés, évszak, napszak, az adó kisugárzó teljesítményétől függ. A távolsági vételnél nem lehet figyelmen kívül hagyni a vevőkészülékek érzékenységét, valamint a sok elemes nagy, nyereségű antennát.

— Á gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy Dombóvár és a tamási járás területe az. ahol részben közepes, elfogadható, de van olyan kiemelkedő pont is, ahol igen jó képminőséggel lehet az osztrák tévé adását venni. Rendkívüli jó terjedés esetén Tolnán, Ten- gelicen. sőt még Madocsán is ..nézték” a grazi műsort, do nem állandó jelleggel

— Á legjobb vételi lehetőségeket a Schökl I. a C7 csatornán és a Schökl II. a 23. csatornán (Graz) nyújtja. Teljesítményük 100/20" kW (a C7. csatornán) és 800 160 kW (a 23. csatornán). Az adó az 1445 méter magas Schökl hegycsúcson van elhelyezve, távolsága Tolna megyétől kb. 200—'250 kilométer,'

(B szakvélemény után úgy döntöttünk, hogy a jövőben ismét megkezdjük az osztrák televízió műsorának a közlését. — a szerk.)

Tanulmányi

szerződés

Csatári Ibolya Kaposputa, MAV-megálló, dombóvári dolgozó írta le a problémát: „Mezőgazdasági termelőszövetkezetbe jelentkeztem szakmunkástanulónak, szőlészeti szakra. Szerződést kötöttünk és így ösztöndíjas lettem. El is végeztem a szakmunkás- képzőt, de az iskola hibájából, mulasztásából, nem tudtam megszerezni a szerződésben vállalt szőlészeti szakmunkás bizonyítványt. Csak zöldséges bizonyítványt kaptam. Tekintettel arra, hogy én szőlészeti szakra kötöttem szerződést és nem zöldséges szakmára, munkára nem is jelentkeztem. Kérem felvilágosításukat, hogy az ösztöndíj visszafizetésére kötelezhetnek-e ilyen körülmények között, vagy nem?”

Dr. Deák Konrád, cső- . portvezető ügyész válasza úgy érezzük nem csak Csatári Ibolyának szól hanem sok más fiatalnak is. .Ezért a választ az ő figyelmükbe is ajánljuk.

— A vállalatok, intézmények. termelőszövetkezetek is1 szakember-szükségletük tervszerű biztosítása érdekében köthetnek és kötnek tanulmányi szerződéseket.

A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről szól — a kérdezettek tekintetében nem, más kérdésekben már módosult — 7/1972. MM. számú rendelet szerint a szerződést írásba kell föglalni és abban rendelkezni kell

a) az ösztöndíj összegéről,

b) az ösztöndíj folyósításának kezdő és végső időpontjáról,

c) arról, hogy az ösztöndíjas a képzettségének megszerzése után hol, mikor, milyen szakterületen és munkakörben köteles munkába lépni.

d) a vállalatot terhelő alkalmazásba vételi kötelezettségről,

e) a munkaviszony kötelező időtartamáról.

A hivatkozott jogszabály 17. §. 1. bekezdése szerint: „A szerződésszegés következményeit a Munka Törvénykönyve Végrehajtási Rendelete 15. §-ának 3. bekezdése állapítja meg.”.

Ugyancsak a hivatkozott jogszabály rendelkezik arról, hogy mi nem tekinthető szerződésszegésnek, s itt a következőket sorolja fel:

1) Ha az ösztöndíjas saját felróható magatartásán kívüli okból nem tudja az engedéllyel megszakított tanulmányait 2 tanéven belül folytatni,

2) munkába lépési kötelezettségének nem tesz eleget de tanulmányai befejezését közvetlenül megelőző 2 tanéven át Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíjban. vagy külföldi ösztöndíjban részesült,

3) meghatározott esetekben ha azért nem tesz eleget munkába állási kötelezettségének. mert felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvették és oda beiratkozott.

Ha tehát az ösztöndíjas a most felsorolt okokon kívül nem áll munkába, szerződésszegést követ el és az ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető;

Tanácskérő levele szerint ön „az iskola hibájából, mulasztásából” nem tudta megszerezni a szőlészeti szakmunkás bizonyítványt, hanem „csak zöldséges bizonyítványt” kapott.

Nem ismert előttünk, hogy az iskola „hibája, mulasztása” miben állt, de ez a körülmény a tanulmányi ösztöndíjban részesítő termelőszövetkezet szempontjából is közömbös.

A már hivatkozott jogszabály szerint a tanúlmá- nyi szerződés módosítására is lehetőség van, amikor tehát tudomására jutott, hogy a szóban forgó iskola nem ad szőlészeti szakmunkás bizonyítványt, kérnie kellett volna a szövetkezettől a szerződés módosítását amennyiben pedig a szövetkezetnek zöldséges szakemberre szüksége nem volt és a szerződés módosításához nem járult volna ‘hozzá, iskolát kellett volna változtatnia.

Méltánytalanság

Juhász István Magyarkeszi, Széchenyi u. 35. szám alatti olvasónk igy kezdte a levelét: „Az (regszemcséi ÁFÉSZ- tól volt kint egy elvtárs december 28-án, szakcsoport- alakítással kapcsolatban. Arról beszélt, hogy a nyál- tenyésztők a nyúl kilójáért 32 forintot kapnak. Ezt mi nem érezzük kifizetődőnek, sőt méltánytalannak is tartjuk, mivel például a Bikali Állami Gazdaság 34 forintot ad a nyúl kilójáért. Úgy érezzük, az átvételi ár ilyen csökkenése mellett nem lesz sikeres próbálkozás a szakcsoport-alakítás, sőt kedvét veszti lassan minden nyúltenyésztő.”

Bazsonyi Rudolf, az Ireg- szemcsé és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt a kérdésre:

— • Az Iregszemcsei ÁFÉSZ körzetében 1973. decemberében négy nyúltenyésztő szakcsoportot alakítottunk 140 taggal. A Magyarkeszin megalakult szakcsoportnak 18 tagja van. Juhász István nem lépett be. A szövetkezetnek a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalattal van átvételi szerződése. A vállalat egységes árat alkalmaz. A szövetkezet a szakcsoport tagjainak az átadott nyúl kilójáért 33 forintot fizet, melyből e^y forintot a társulás közös alapjába fizetnek be a tagok. Az ÁFÉSZ a tagoknak ezért különböző kedvezményeket biztosít.

— A Bikali Állami Gazdaságtól kihelyezett nvula- ka!t szerződésileg szintén a kiskunhalasi vállalat veszi át magasabb áron. Etzel mi sem értünk egyet. Valószínű az árkülönbözet abból1 I adódik, hogy a tartási - vi- | szonyok jóval költségigénye- ■ sebbek. Meg kell jegyezni, hogy az ÁFÉSZ működési területén e nyulak kihelyezése a magasabb ár ellenére sem biztosított. Megjegyezni kívánom, hogy a szomszédos Somogy megyében is egy forinttal többet adnak a házinyúl kilójáért.

. Az emberek emiatt morgolódnak. Bár a termelési kedv az előző évihez viszonyítva jó. Ezt bizonyítja a négy szakcsoport megalakulása is. ^

Oiajkáíyha-jovítás

Schüszler Henrik Ujdombő- vár, Vili. u. 2. szám alatti olvasónk panaszolta: „Augusztusban vásároltam egy szekszárdi olajkályhát. A kályha egy alkalommal begyulladt, a tűzoltók is kint jártak, és a tűzeset után a Vasipari Vállalat két embere is megnézte. Megállapították, hogy gyári hiba miatt keletkezett a kályhában a tűz, s ígérték, hogy újat hoznak a használhatatlanra égett helyeit. Három hónapon át, levelekre, telefonüzeneíekre sem válaszol a vállalat. Szeretném tudni, mikor cserélik ki a gyárilag hibás kályhát, hisz a tél közepén járunk.”

A kérdésre Németh Antal a Szekszárdi Vasipari Vállalat igazgatójától érkezeti válasz:

A panaszt kivizsgáltuk,és intézkedtünk. Panaszos

1972. szeptember 14-én Vásárolta a 113 059 gy. sz. H—68-as típusú olajkályhát. A kályha 1973. szeptemberéig, kigyulladásig javítva nem volt.

1973.. szeptemberiében a j

kályha kigyulladt, a itiizet ]

a dombóvári tűzoltóparancsnokság szakértő bevonásai val kivizsgálta. . I^özvekle- nül a tűzeset1 után a kályhát vállalatunk nem látta. }

A tűzesetről vállalatunk először Schüszler Henrik november 30-án kelt leve- I

léből értesült. 1973. szeptembertől, decemberig (!) panaszostól semmiféle jelzés nem érkezett a kályha meghibásodásáról.

Az olajkályhát szerelőnk

1973. december hónapban megvizsgálta és megállapította. hogy a javítást a helyszínen nem lehet elvégezni. A javítárs végrehajtása végett az olajkályhát

1974. január 14-én a tulajdonostól. elszállítottuk, s egyben a javítás időtartamára cserekályhát biztosítottunk,

A kályha kijavítására korábban intézkedni bejelentés hiányában nem tudtunk. A bejelentést követően a kijavítás érdekében mindent megtettünk.

Te’e'orsszámaink : 129—01, 123—61.

tm n

ip

H1 M

MM

ín UÍ