Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

Antal János körülnéz a portán

Antal János döbröközi tsz- •tag házának vagyunk a vendégei. Esztendeje hagytuk abba a beszélgetést, ideje foly- ■ tatni. Antalné a nappalit ki- . Jelöli vendégszobának, kávét tesz az asztalra, elnézést kér,

. és visszavonul a konyhába: készül az ebéd. Antal János figyelmezteti: hallgatózni tilos.

*

— Háztartási gépeket természetesen használnak.

— Én úgy tudom, még az efeő szériából került a feleségemnek mosógép. Akik. akkor vettek, a régit felcserélik újra, a régi már divatjamúlt. Abban az időben kezdődött az Asszonyoknak a könnyebbség, faluhelyen. Jött a porszívó, a villanytűzhely, a gáztűzhely, rhihd könnyebbség, a háziasszony akkor indítja, amikor akarja, s nem kell vacakolni a tüzelővel. Én úgy érzem: ami falusi viszonylatban kell, az nálunk van.

... Fogyasztják a feketekávét?

— Van gép. daráló, minden. Fél négykor kelek, iszom egy kávét, s mire hazakeveredek, újból kell inni. Aztán neki a háztáji munkának: gépekkel. Daráló, szecskavágó, ezeket villanymotor hajtja. A mostani jó felszerelésre álmomban Sem mertem gondolni. Jószágot tenyésztettünk, gazdálkodtunk, amikor a Szovjetunióból hazatértem^ én vettem át a kormány kereket' a kis gazdaságban. hogy úgy mondjam az apósomtól. Rajtam fordult meg minden. Szerettem volna, hogy ugyanannyi munkával több legyen. Bejött a törzskönyves állatok tartása, én is hozzáfogtam. Sikerült is,, nagyon jó két tehenünk volt. és a tenyészállat ártnyl ábrákká! "f&l- rrő, mint egy hízó bika, de legalább háromszorosát kapom érte. Tgáz, tiógy amikor bárhonnan megjöttem a munkából. nem restelltem meg- fogni-.a kötelet, a jószágot jár- tatni vittem, mert annak izmosnak, erősnek kellett lenni. Nélkülözhetetlen a mozgás. A fáradtságot nem. ismertem, akármennyit dolgoztam, a tenyészbikát megjártattam. hogy megfeleljen a követelményeknek.

—. Akkor mostani beosztásában ■ biztos jól érzi magát.

— Brigádvezető vagyok a szarvasmarhatelepen. Amikor a téesz megalakult, a növény- termesztésnél voltam brigádvezető és elmentem az egyéves továbbképző tanfolyamra Zsámbékfa. Elnökképzőnek mondták, de hát vezetőképző volt, ez a helyes -kifejezés. Elvégeztem. Nyomban utána arra kértek, hogy menjek a szarvasmarhatelepre. Nem nagyon szerettem oda menni, a rossz körülmények közé. Any- nyira-ánnyira, hogy megkérdeztek: nem akarod a szekerünket tolni? Erre ráálltam, de .fogadni mertem volna, hogy kilenc évet nem húzok ki, mipt brigádveZeto. Kilenc évet! Minden reggel fél négykor kelek. Bírom egészséggel, és mondhatom az volna furcsái há onnan el kellene jöni :. Magaménak érzem az állatokat:’’figyelem, na ennek milyen borja lesz, a másik hogyan alakul, úgy hogy mind ; a távlatokat hozom, nézem. Előfordul persze, hogy tejre, borjúra, fejzsírra nem mindig úgy sikerül, ahogy az ember számolja.

— A jószágtartás megy itthon is. '

, — Igen. Van öt disznó, én

megdarálok mindent és délben lefekszem, a sok műnk megkívánja a pihenést. lg tudok csak este fönnmarad’, rádiót hallgatni, televíziót nézni, olvasni, gyűlésre elmenni. Délben, fél tizenkettőtől egyig

alszom, egy órakor kezdődik az inszeminál'íh ott kell lenni a szar/asmarhatelepen. Mindennap pihenek, nagyon sürgős munkának kell közbejönni, hogy elmaradjon. De hát most a háztáji jószágról beszélünk. Igaz? A disznókat elmondtam. Van egy jó öreg tehenünk. Vemhes két hónap múlva lesz borjú. Van egy hasas üsző, egy idős az anyja vemhességévei; Egyszer magának úgy nyilatkoztam, hogy nem tartunk jószágot. Mégis megy tovább. Itt vannak az állami lehetőségek, kedvezmények. Mindig azt tartottam a kormány adta lehetőséget ki kell használni. Az öreg tehénnek ha szerencsésen leellik, meglesz a tizenötödik borja; ez már egy egész vagyont adott nekünk, ha így lehet mondani. Ha az öreg tehén elmegy, meghagyjuk az üszőt, talán örökli anyja tulajdonságait, és az államtól kapok öt-hatezer forintot. Akkor istállóban még-az öreg tehén ki - lenchónapos bikaborjüja,

szarvasmarhából ez a .három van. Most szerződtem lé a bikát, augusztusban, szeptemberben tizennyolc hónapos korában leadom, addigra elkészül. Az ól, az istálló nem üres, A nyáron volt liba. kacsa, ilyen, csirke, olyan csirke. A lóistállóban tartjuk a.takarmány- répát, a szalmát, hogy mindig kéznél legyen. Kézzel fejünk, majd talán ha nyugdíjba megyek, akkor veszünk fejőgépet, bár a feleségem egy kicsit idegenkedik tőle. Ez az összes, más nincs. Mit mondjak? A Wartburg az is beleilleszkedik a gazdaságba három zsák lucerna fér a hátsó ülésre, a csomagtartóba. A korpát nem a vállamon hozogatom, ott a kocsi. Döbröközön lehetetlen fogatot kapni. Nagyon besegít ez' az autó, pótolja a lovat, nélkülözhetetlen. Falun munkagép lesz, föltétlenül hozzátartozik a háztáji gazdasághoz:

— De ahhoz is, hogy az Antal család jobban élvezze a szocializmust.

— Esztendeje, nem panaszképpen, de éppen magának mondtam el, hogy egy hónapban csak egy vasárnapom szabad. Igaz, helyette hétközben megjárt a szabadnap, de a vasárnap az vasárnap. Jobb szervezéssel immár egy hónapban három vasárnap szabad. Ilyenkor beülök a kocsiba, leszaladunk Harkányba. Egy óra húsz perc alatt leérünk, fürdőnk, valamit csinálunk a ház körül utána a következő hetet vidámabban, frissebben kezdi az ember..

— Hány éves?

— Ötvenkettő.

— Meddig szeretne élni, és mit szeretne megérni?

— Könnyebbet kérdezzen.

— Mióta tan jogosítványa?

— Hatvannégy óta, motorra hatvan óta. Az autó előtt Pannóniával jártam, de az. autó sokkal jobb. Amióta megvan a kocsi, rengeteget besegít a mezei munkába is.

— Nézzünk körül a padláson, szabad?

— Ott most nincs semmi. Nem látunk semmit. Búzát nem kell tartani, a kukoricát a góréban tároljuk, úgy hogy a padláson mindössze néhány régi ládát, meg dobozt találunk. Televíziódobozt, ilyesmit. Egy-két régiséget, olyan ami ide le rnár nem való. Elhasznált: órák kéziszerszámok. Ja, és a lisztespad, régebben hétnyolc zsák liszt szokott rajta lenni.

. — A kenyeret itthon sütik?

— Ritkán. A pince sípja előtt van egy kemence, hús- vétra, karácsonyra, búcsúra az asszonyok benne sütik a döbröközi lukaskalácsot, perec- kalácsot, kuglófot. Ha kell, akkor legyep, a teknők megvannak egyik a daráló alatt, abba folyik a dara.

(Folytatjuk)

P. V. sz.

Az ellátás,

a piac és a szemlélet

Hogy hol oldható meg egyik vagy másik község zavartalan ellátása zöldségfélékből? A válasz kézenfekvő: erre a kérdésre csak az lehet a válasz, hogy ott helyben, a községben a háztáji gazdaságok, a kiskert-tulajdonosok, a kertbarátok és a ■ termelőszövetkezet közreműködésével.

Ezért több mint meglepő, hogy a paksi járás egyik községének a vezetői azzal a kéréssel fordultak a paksi ÁFÉSZ-hez, hogy az ÁFÉSZ oldja meg náluk a zöldségellátást. Mi sem könnyebb ennél, ha vannak, akik megtermelik és a felesleget a fogyasztási szövetkezetnek eladják. Ennél sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb megoldás már csak az lenne, ha a község sajátmagát látná el, hiszen ehhez minden feltétel adva van, különösebb befektetés sem szükségeltetik ahhoz, hogy önellátó, sőt piacra termelő legyen. Itt kezdődnek a szemléleti hibák. Ebben az esetben konkrétan arról van szó, hogy az ÁFÉSZ, ha humorosan fogja fel a községi vezetők kérését, akkor viszant- . látogatást tesz, és a tanácsházán tanácsokkal látja el a község vezetőit: miként oldható meg a lakosság zavartalan ellátása a helyi lehetőségek kiaknázásával.

Félne persze a tréfával, hiszen zöldségfélékből az ellátás javítása, a választék bővítése falun, városon egyaránt „komoly kérdés". De éppen a zöldség, a gyümölcs esetében feltétlenül érvényes a „segíts magadon" tétel. A községeket csak a községek földművesei képesek ellátni. A kereskedelem mit tehet? Sokat, de végső soron semmit. Mit tehet olyan helyzetben, amikor például Kurdon, Dombóváron nemhogy növelnék a kertészetek területét, inkább csökkentik azt.

Megvannak erre persze az elfogadható érvek. Egyfelől igen, de másfelől marad a nagy kérdés: az aszfalt zöldségtermesztésre alkalmas? Nem. Miként a mezőgazdaság is alkalmatlan orra, hogy hűtőgépet, műtrágyát, traktort gyártson.

Van megoldás. A megyei vezetés egyebek között már tavaly felvetette, hogy a háztáji földek tömbösítésével az arra vállalkozó téesztagok létesítsenek háztáji kertészetet. Néhány hektárnyi területen hosszabb távra is berendezkedhetnek és piacra is termelhetnek. Úgy hírlik, néhány községben ezt az utat jónak, járhatónak tartják. Belecskán és Regszemcsén a háztáji földek egy részén az idén zöldségféléket termelnek — eladásra.

Növekvő érdeklődés a mezőgazdasági akadémiák Iránt

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat legutóbbi 'küldöttközgyűlése nyomatékosan, felhívta a figyelmet arra, hogy á következő időszakban az ismeretterjesztésben nagyobb gondot kell fordítani az akadémiai forma fejlesztésére.

— Hoigyan realizálódik ez

az elképzelés a TIT Tolna megyei tevékenységében ? —

kérdeztük Takács Mihályné megyei titkártól.

— Munkánkban a mezőgazdasági akadémiák Jelentik . a falusi ismeretterjesztés legszervezettebb. leghatásosabb formáját. Bár a 69—70-es évek felfutása után két-három éves visszaesés következett, az elmúlt esztendő óta újra. nőtt megyénkben az érdeklődés, különösen az olyan előadások iránt, melyek az emberek min. • ’“"napi munkáiával kapcsolatosak. Bizonyítékul elég megemlíteni, hogy ebben, az évben már közel húsz téesz- akadémiajndujt be, zömmel egymásra épülő előadássorozatokkal. örvendetes, hogy ma már a termelőszövetkezetek vezetői is nagy figyelmet fordítanak tagjaik képzésére. Akadnak olyan téeszelnökök — mint például a szakályi és tengelici — akik maguk is részt vesznek minden előadáson.

— Minek köszönhető az érdeklődés növekedése?

— Azt hiszem a falusi lá- kosság munka- és életkörülményeiben az utóbbi időben beállt mélyreható változások játszották ebben a döntő szerepet. A modern technika bevonulása a mezőgazdaságba, a szakosított telepek létrejötte és az új termelési rendszerek

A Dalma női Állami Gazdaságban kihasználják a jó időjárást, műtrágyázzák a lucernát.

Foto: G. K.

bevezetése szükségessé teszi az emberek tudati formálódását is. Ez a kor követelménye tehát, melyet többek között a tudományős ismeretterjesztés hivatott kielégíteni.

— Milyen témák kerülnek leggyakrabban feldolgozásra?

— A tárnákat ajánlásunkra, személyes megbeszélés után a termelőszövetkezetek állítják

össze, illetve kérik. Ezek igazodnak a tagság a szövetkezet. de egyben az országos érdekekhez is azáltal, hogy figyelembe vészük a különböző kormányprogramokat. így kiemelném a nagyüzemi zöldségtermesztésről, a szarvasmarha-tenyésztésről, a korszerű gépesítésről, vagy a háztáji szerepéről szóló előadássorozatokat. Természetesen a szakmai kérdéseken kívül több helyen van igény különböző jogi kérdések feldolgozására is.

— Hogyan alakul az akadémiák látogatottsága?

— Ezt mindenekelőtt az határozza meg, hogy a termelőszövetkezeten belül milyen létszámú ember dolgozik az adott munkaterületen. Előfordul. hogy csak 15 fő látogatta rendszeresen az akadémiát, de 60—70 ember megjelenése sem ritkaság.

— Milyen szemléltetéssel könnyítik az anyag elsajátítását?

— A szemléltetés valamilyen formáját mindig alkalmazzuk. bár vannak komoly problémáink. Az egyik: olyan gyors a fejlődés, hogy mire a film elkészül és forgalomba kerül, a benne szereplő anyag bizonyos mértékben már elavul. Aztán, ha készül is korszerű film. nem tudjuk vetíteni. mert ezek általában 35 milliméteresek, ilyen géooel pedig nem rendelkezünk, csak a mozikban lehetne bemutatni. Sajnos a reklámfilmeken kívüí nagyon kevés keskeny- és diafilmet gyártanak, holott az ilyen könnyén kezelhető eszközökre már csak azért is szükség lenne, hoev az e! iadók magukkal tudják vinni.