Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
Az oSvasó naplója Cileries de Gaulle: Háborús emlékiratok Charles de Gaulle, a francia történelem egyik legnagyobb alakja, furcsa katona volt./ Szívvel-lélekkel hivatásos tiszt, méghozzá kitűnően képzett és személyes bátorságban sem szűkölködő tiszt, aki világéletében megvetéssel szólt a politikusokról. Ugyanakkor ő maga ízig-vérig politikus alkat is volt. Emellett kiváló szónok, és ami katonáknál különösen ritka, szép anyanyelvének magas irodalmi fokú művelője. Mindezeken kívül pedig többé, kevésbé élő anakronizmus. Az olvasóban az az érzés ébred, amikor emlékiratai első kötetének hétszáz oldala után becsukja a könyvet, hogy élete végén ezt talá" saját maga is sejthette. A Gondolat Könyvkiadó által kibocsátott kötet 1940 és 1946 közötti időkből ad számot Charles de Gaulle életéről. 1946. az első visszavonulás esztendeié, így ma ir.ár jól tudjuk, hogy önmagát jellemezni próbá_ ló záró mondatait megcáfolta az idő és maga de Gaulle: „öreg ember, elcsigázták a megpróbáltatások, távol a hiú vállalkozásoktól már érzi az örök fagy közeledtét, de ahhoz sohasem fáradt, hogy o homályban is a reménység fel. villanó szikráit fürkéssze!" A? előzmények tulajdonképpen egyáltalán nem, vagy csak jellemfestő érdekességűek. Egy jómódú, előkelő francia közép, nemes család sarja tiszti iskolára megy. bátran harcol, megsebesül. fogságba is esik az első világháborúban, majd a győzelem után a szokásos mó. dón halad előre a ranglétrán. A második világháború kúszó, bén ezredes. szűk körökben ismert és vitatott katonai szakíró. aki ugyan időben ismeri fel a páncéloshadseregek és az ütőképes légierő együttműködésének fontosságát, de ebből se neki. se hazájának semmi haszna. Érvelését nem fogadják el, Franciaországot a németek tönkreverik és de Gaulle-nak édeskevés vigasz lehet, hogy egy helyi hadműveletet időszakos győzelemre vezet, tábornokká léptetik elő, majd államtitkár-helyettes lesz. Tényleges karrierje itt kezdődik. A nem mindennapi testmagasságú tisztei környezete eleinte Nagy Károly császárra való utalással „Charle- magne”-nak becézi, amiben valószínűleg modorának is része van. Később lesz belőle az abszolút fogalommá vált A Tá. bornok. A Tábornok így írt önmagáról: „Egész életemre szóló határozott eszményképet alakítottam ki Franciaországról. Ezt érzéseim éppúgy sugallták, mint értelmem. Érzelmi énem természetesen mesebeli hercegnőnek vagy falfestmények madonnájának képzeli Franciaországot, olyannak, akire különleges és kivételes sors vár. ösztönösen hiszek abban, hogy a Gondviselés csodálatos sikerekre vagy elrettentő balsorsra szánta ... Ha mégis úgy fordul a kocka, hogy tetteit és történelmét középszerűség jel. lemzi, akkor az az érzésem támad, hogy ez olyan lehetetlen eltévelyedés, amely a franciák hibáinak és nem a haza nemtőjének tulajdonítható ... Rö. viden: Franciaországot szerintem a nagyság teszi azzá, ami”. ú>á« I9n. 9 Ez a nem túl sok logikával ékeskedő okfejtés elég tartást biztosít de Gaulie-nak ahhoz, hogy a szövetségesei által is leszámítolt hazáját bevigye* a Négy Nagy táborába és a győzelem napjára már akitora francia hadsereget teremtsen, amely a nyugati fronton küzdők létszámának negyedét adta. Kezdte egy jelentéktelen, de felhasználhatónak tűnő kis ellenállási csoport vezetőjeként. melyet az angolok is csak feléből-harmadából vettek komolyan. Az előbb említett pontig vezető útról ad számot a könyv, melynek nemcsak kronológiai adatközlése érdekes, hanem a számtalan egymás közti torzsalkodásnak, intrikának, hatalmi harcnak leleplezése is, ami angolok, amerikaiak és franciák, tehát imperialisták és imperialisták között dúlt. De Gaulle elismerte, de utálta Churchillt. gyűlölte Rooseveltet. akik érzelmeit nagyjából azonosakkal viszonozták. Ugyanakkor A Tábornok odahaza. Petain marsall rendszere előtt halálra ítélt áruló volt és mint ilyennek a legkülönbözőbb gyarmatokon éppen megmutat. kozó politikai áramlatokkal is meg kellett küzdenie. A „gloi- re” a dicsőség megszállottja a gyarmatokról kellett, hogy elinduljon és így akarva-akarat. lan maga vetette el a gyarmatbirodalom felbomlásának csíráit. A Tábornok pályafutásának ebben a szakaszában, éppúgy, mint a későbbiekben, nemegyszer tévedett. Téves volt az az elképzelése is, hogy az USA a győzelem után majd az előző háborút követőhöz hasonló szerepet játszik. Személyes nagysága, hogy tévedéseiből — olykor látványos népszavazások után — le tudta vonni a következtetéseket és bár meglehetősen tisztában volt a nyugati demokráciák csődjével, mindig megfékezte diktátort ambícióit és nem élt ilyen lehetőségeivel sem. A Gondolat Könyvkiadó jó szolgálatot tenne az utolsó évtizedek történelme iránt érdeklődő közönségnek, ha Charles de Gaulle második visszavonulása és halála közt írt emlékiratait is kiadná. A gaul- leizmus de Gaulle alapos megismerése nélkül bajosan érthető. ORDAS IVÁN SZEKSZÁRD (Fotó: Gottvald Károly) Egry-alhuin január 13. A karácsonyi ajándékozást igyekezett megkönnyíteni a Corvina Kiadó Egry-albumá- val. mely szép kiállításával, s megfizethető árával sok ajándékozónak jelentett könnyebb-, séget és sok megajándékozottnak örömöt. A képeket ugyan fukar kezekkeí mérté a kiadó, mert több is elkelt volna belőlük, de a 24 színes és tíz egyszínű reprodukció jó válogatása alkalmas arra. hogy Egry életművéről fogalmat adjon, ami ugyan nem is könnyű. A köztudatban élő Egry József ugyanis hosszú kísérletezés után találta meg azt a kifejezési formát, ami a színek és fények festőjévé teszi. Korai korszakának képei tulajdon, képpen alig sejtetik a kései és klasszikus Egry művészetét, aki mondanivalójához új technikát is talált. Sajnos Láncz Sándor kísérő szövege erről sem. másról sem beszél. ítéletei rendszerint az általánosban mozognak, mert az ilyen megfogalmazás „a meg nem oldott társadalmi kérdésekre választ kellett keresnie”, nem magyaráznak meg semmit. Egry „mítoszteremtéséről” olvasunk, s az az érzésünk, a szerző is mítoszt igyekszik teremteni, csak épp a magyarázat hiányzik. Aztán: Egry 1929 telén Szicíliába utazott. ahol a képeket egybeölelő kúpszerkezet helyét a Vezúv szemből nézett kúpja” foglalja el. Mintha a Vezúv egy kicsit, odébb lenne .,. Utolsó éveiről Keresztury Dezső drámai sorokat írt. de csak arról lett volna szó, hogy „az átalakuló világ érthetetlen volt számára?” Szerzőnk ugyanis elintézi ennyivel. A két utolsó bekezdés viszont egymással felesel. „Egry egyéni formanyelve*- alkotott, mély alkalmas volt radikális-plebejus mondanivalójának kifejezésére”. Néhány sorral alább viszont ezt olvassuk: „Az időtlenség, amelyben élt. a provincia nyújtotta lehetőség volt. Nem felülemelte, nem tetíe a dolgok látójává, hanem e1 zárta a kor égető szellemi és társadalmi problémáitól”, — ami akkor sem igaz. ha nem egységében nézzük Egry út ját, hanem két egymástól független szakaszra bontjuk. Szerző azonban még nyomatékot is ad annak, amit eddig mondott: „Piktúrájának érvényességi körét szűkre vonta”. Nincs mit hozzátennünk. Az album egyébként szép, képanyaga alkalmas arra, hogy áttekintést adjon á század egyik kivételes művészének pályájáról. Cs. L. PÁKOLITZ ISTVÁN VERSEI: SZEQÉNY Krajcárért fiadzik minden perced, sóhajodból nő a kamat. Míg a világot kirekeszted. bekeríted önmagadat. BÉRHÁZUDVAR Vasárnapig be van kvártélyozva egy kimustrált Orion-dobozba. Minden kukkurikú hasztalan már: odaveszett a Gyémántfélkrajcár. Síawomir M rozék: i&sacBgiiliorsfo Vettünk egy hordót, kovászos uborkának, és kint hagytuk a léncsőházban. Sötét a lépcsőházunk, így hát mi sem volt könnyebb, mint megbotlani a hordóban. Már első este, amikor a konyhában ültünk mindnyájan, hirtelen nagy csattanás-puffanás hallatszott: naavapó jött épp haza a határból, megbotlott a hordóban, s minthogy alaposan megütötte magát, nagyszerűen mulattunk rajta, majd halálra kacagtuk magunkat. Ettől fogva minden este összegyűltünk a konyhában és lestük, nem iön-e valaki. Mihelyt meghallottuk a jellegzetes zajt. nyomban kitört belőlünk a kacagás, s amikor aztán besántikált a jövevény, , szinte gurultunk a nevetéstől. Megesett, hogv az egyik szomszéd kétszer egymás jután esett hasra, s a bácsikéin valóságos nevetőgörcsöt kapott; amikor pedig a tejes eltörte a lábát, a na.evnénémet hátba kellett veregetni, mert elakadt a lélegzete, s nem is csoda, annyira mulatságos volt! Egy idő múlva a sógorom azt javasolta, legfőbb ideje kamatoztatni akaratlan találmányunkat. Elhatároztuk, hogy szórakoztató vállalatot alapítunk. Plakátot tűztünk ki, ezzel a felirattal: „Kacajhordó — hátsó épület, az udvarban balra, a lépcsőn föl.” A sógor aranyozott lábszárvédőben árulta a jegyeket az udvaron, s azután mindnyájan a konyhában leültünk és vártuk az ügyfeleket. Az ügyfelek jöttek. fizettek, beléptek a lépcsőházba, megbotlottak a hordóban és elestek, s a könnyeink is potyogtak a kacagástól. Rövid idő alatt olyan jelentékeny jövedelemre tettünk szert, hogy komolyan gondolhattunk serdülő gyermekeink felsőfokú taníttatására. Vállalatunk tökéletesítése érdekében a befektetéstől sem riadtunk vissza; ráadásul csapófedelet vágtunk a padlóba, s MAKAY IDA: KÉSŐ ANQYAL Az angyalváró gyerek Atlantisza örökre-süllyedt h ómezők alatt, ö még ott áll, abban a délutánban Szép jégszobor már. Szikrázó havak ragyogtatják elfeledt tagjait. Örök karácsony. Álmok hó alatt. Vár a gyerekkor alkony ablakában. 1 most jó az angyal. Zöld. ág, béke nélkül. Röpte villámfény. Fekete a szárnya. ezentúl .az ügyfél közvetlenül a hordóba botlás után leesett a pincébe. Igv még sokkal mulatságosabb volt. Irigyeink — mert mindig vannak irigy emberek — amikor látták, hogy jól megy az üzlet, nyakunkra küldtek egy pénzügyi ellenőrt. Az ellenőr azonban olyan tökéletesen botlott meg és vágódott hasra, hogy nvomban megállapította : becsülettel végezzük a dolgunkat, s nem alkalmatlankodott tovább. Egyik este a konyhában üldögéltünk, ahogy szoktunk Szomorú, esős nap volt. min*’ örültünk, hogy egv kís szó - rakozásnak nézünk elébe. Nem ígérkezett különösebb Iá togatottság: csupán egv jegyet adott el a sógor — ugyanis éno vasúti szerencsétlenség történt, s mindenki odament bámészkodni. Ülünk. Várunk. Halljuk hogv valaki jön föl a lépcsőn. Mindiá-t kezdődik a muri’ Fülelünk — semmi. Se csattanás. se puffanás, se sí koly vagy jajgatás: Csupán nyílik az ajtó és ott á}í a kliens. Körülnéz és azt kérdi: „Hol az a hordó?” — Hogv jött be? — kérdi a sógor csodálkozva. — Hiszen sötét van a léncsőbázban! — Gyufával viiál’tottam magamnak — mondja amaz. — Csaló! — kiáltott fel a sógor elkeseredetten, s i’ü 1 tévőn vágta. És igaza is volt. Bizonyé« elemi tisztességgel írrigiscsn tartozik az egyén n masze vállalatnak. Kerényi Grácia fordítása
