Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

MAGAZIN • MAGAZIN MAGAZIN Mbukusu-szokások Meghosszabbítható-e az életkor? Csonka szárnyas ló színaranvLóI tológia szerint a lefejezett medúza váréból született. Se­gítségével győzte le a m'to- lógiai Belleropbontész Khi- mairat. a tűzokádó szörnye­teget. Más legendák szerint a szárnyas paripa. Pegazus pat­kójának a nyomán fakadt Helikon hegyén a Hipokrina forrás, ahonnan a múzsák merítették italukat. Ezért te­kintik Pegazust a költői te­hetség szimbólumának. 2. A meg-megújuló sejtek egyre kevésbé alkalmasak ar­ra, hogy nemes anyagot „gyártsanak”. Egyre inkább selejtes sejteket hoznak létre. 3. Ilyen selejtes sejtekkel fordul elő. hogy az öregedő szervezet — idegen testként — igyekszik kivetni magából. Ez a folyamat a sejtek ön- roncsolásához vezet. 4. Ajz évek folyamán a szervezet olyan sajátos anya­gokat (perodixok) Szat>adít fel, amelyek elpusztítják a sejte­ket. Megakadályozhatiuk-e bi­zonyos szervek, vagv egves szövetek elöregedését? Jelen pillanatban még nem. De nem lehetetlen, hogy néhánv éven belül bizonyos szövetek el­öregedését meeelőiző gyógy­módot fedeznek fel. Vegyük például az érelme­szesedés problémáját. A ku­tatók nemrégiben fedezték fel az érelmeszesedés mechaniz­musát: ez a jelenség annak tudható be. hogy az érfalak- bó1 eltűnik az elasztin, ami biztosítja rugalmasságukat. Húszéves kor után az ember szervere nem termel több elasztint. amelyre pedig szük­ség lenne. Elképzelhető, hogy m'-.cjto-cá.'w-sen előidézhetjük az elasztintermelés újrakezdését. Az egyetlen szerv, amely­nél az öregedési folyamat megállítása vajmi kevés re­ménnyel kecsegtet, az emberi agy. Az Megsejtek ugyanis nem reprodukálhatók. Az öre­gedés folyamán az ember naponta tízezer idegse.itet ve­szít. Hogyan lehet megakadályoz­ni a gyors öregedést? Ez tulajdonképpen életvitel kérdése. Lemaire professzor a következőket mond i a ezzel kapcsolatban: „Az öregség megelőzésének legjobb módja néhánv alapvető szabály be­tartása ... Mindenekelőtt a táplálkozás terén kell meg­szorításokat eszközölnünk. Ez azt jelenti, hogy kevés zsírt és cukrot tartalmazó, ka­lóriaszegény étrendet kell ösz- szeállítanunk. És erre már gyermekkortól kell ügyelnünk; mert úgy öregszünk meg. aho­gyan élünk. Tilos a. túlzott idegfeszültség, tiszteletben kell tartanunk az alvás és az éb­renlét természetes ütemét, nem szabad túlzásba vinnünk a nyugtató- vagv izgatószerek fogyasztását, tanúsítsunk mér­tékletességet a dohány és al­kohol fogyasztásában és le­hetőleg nagyon sokat mozog­junk.” Elég-e a nyelvet álmunkban megtanulni? Mi újat ajánl az idegen nyelvek alvás idején történő tanulásának módszere? — Er­re a kérdésre felel Szvetlána Melnyik. aki a Maurice Tho- rez moszkvai pedagógiai in­tézetben az idegen nyelvek tanszékét vezeti: Sok embert érdekel. fel­használható-e a hipnooédia idegen nyelvek tanulására. Az USA-ban. Angliában, Svédor­szágban és másutt úgyneve­zett „hipno-informátor”-t használnak; alvás alatt ál­landóan (egész éjjel) a mag­netofonból egy és ugyanaz a szöveg szól. amely bármilyen tananyag lehet. Az ideven nvelvet tanulni kívánók között még nem­régiben igen népszerű volt ez a módszer. A hatvanas évek vége felé aiz orvosok azonban korlátozni kezdték a módszer felhasználását. Azzal magva­rázták. hogy bizonyos káro­sodások érték azokat a tanu­lókat. akik ezzel a módszer­rel tanultak. A Szovjetunióban tudósok arra a köveIkez-etésr.g jutot­tak, hogy az álom néhány fá­zisa (például a félálom álla­pota), az első 20—30 perc álom és a felébredés előtti szakasz) felhasználható szö­uli információ bevitelére az ■mlékezetbe, anélkül, hogy a tanuló egészsége károsodnék, tehát a hipnopédiát csupán az álom meghatározott szaka-' . szarban lehet alkalmazni. Azt jelenti-e ez. hogy amíg az ember alszik, megtanulhat idegen nyelven beszélni ? Ter­mészetesen nem. A moszkvai pedagógiai intézet kollektívá­ja már néhánv éve igen gon­dosan tanulmányozza ezt a problémát. Arra a következ­tetésre jutottak, hogy a szó­beli tudás intenzív tanfolya­mán a hipnooédia felhaszná­lására (szigorúan meghatáro­zott- program alapján, amely kiválogatott és rendszerezett tananyagot tartalmaz) csak a szavak megtanulásában hatá­sos. De önmagában nem biz­tosítja a nyelv gyakorlati tu­dását— a beszéd, az olvasás és a megértés készségét. Ezt csak aktív tanulással, nor­mába körü’-mlnyek között le­het elsajátítani. A mítosz, ho.w álomban szupergyorsasággal le'i- ; nvel­vet tanulni, már így meg­szűntnek tekinthető. Az a probléma viszont, hogyan le­het az agyba figyelemesen in­formációt bevinni az álom meghatározott szakaszaiban, jelentős tudományos érdeklő­dést váltott ki. A tudósok előtt még sok a kérdőjel és alapos a tennivaló, hiszen az emberi pszichikumban még homályos a látásunk. A bulgáriai Razgrad megyei történelmi múzeumban érde­kes régészeti lelet található: egy csonka lószobor. Tiszta arányból készült és 471 gramm a súlya. Egy gazdag falusi sír­ban találták, Razgrad megye ewik falujában. A figura ki­dolgozása igen pontos, a fej. a sörény, a lábak és a szár­nyak fennmaradt része igen hiteles. A szárnyas ló a görög mi­Sportiskola a hegyekben Több mint 300 fiatal síelőt oktatnak a grúziai Bakurianyi falu me”e*t 1700 méter ma­gasban lévő sportiskolában. A minden szükséges felsze­reléssel ellátott iskolának nagy osztálytermei, sportpá­lyája, két ugrósánca és gyors- íesikló pályája van- A fiatal síelők ezenkívül a felnőttek számára készült lesiklópályá- kat és sísáncokat is igénybe vehetik. Az oktatás díjtalan. Az, iskola hallgatói síléeeket, síbotokat és tréningruhákat kapnak. A foglalkozásokat jól képzett edzők vezetik. Az iskolában, a síelés min­den fortélyára megtanítják a tanulókat, hetente három-öt alkalommal, tanítás után. A nyári szünidőben a tanulók a Fekete-tenger partvidékén lévő sporttáborban folytatják edzéseiket. (APN — KS) A dél-afrikai Namíbia észa­ki részén Okovangóban él a mbukusuk kis létszámú tör­zse. Híven őrzik nemzeti ha­gyományaikat s megtartják régi szokásaikat. Az esős évszak végén törzs- főjük „rezidenciájának” falu­jában mevünneolik az úi évet, a „nengő”-t. Ilyenkor a mbukusuk minden falujából összejönnek az emberek aján­dékaikkal és a maguk készí­tette „marovu” sörrel. A rengő ünnene reggel kezdődik. A falu lakossága a vendégekkel egvütt trapézt alkotó csoportokban helvez- kedik el: ennek egyik sarká­ban a törzsi övei. a mahongó- val együtt foglalnak helvet a köztiszteletben álló vének, másik sarkában a férfiak, harmadikban a nők és ne­gyedikben a fiatalok. A dob- szóval kísért dalok és táncok több napon át folytatódnak, éjszakánként a máglyák fé­nye mellett. A mbukusuk megbüntetik a korhelyeket: az apa elveszíti társainak becsülését, ha fia ivásnak adja fejét. A „maro- vu”-ivó fiatalokat az egész törzs elítéli. Apja. vagy leg­közelebbi rokona nyilvánosan megveri, s a bíró pénzbünte­téssel sújtja. nem csupán a részegeskedőket, hanem azt is. aki leitatta. Sóbánya-múzeum Az ukrajnai Szolotvinban érdekes múzeum nyitotta meg kapuit. A városka közelében lévő sóbányából a Római Bi­rodalom fennállása óta folya- mátos a kitermelés. Erről ta­núskodnak azok a pénzérmék is, amelyeket a régi vágatok­ban találtak. (APN — KS) A rózsa üdesége, a í gr is kegyetlensége... Egy indiai legenda szerint Brahma vette a rózsa üdesé- gét, a falevelek, könnyedségét, az őszibarack bársonyosságát, az őz szelíd tekintetét, a felhő könnyeit, a napsugár vidám­ságát, a nyúl félénkségét, a páva hiúságát, a toll puhasá­gát, a gyémánt keménységét, a méz izét, a tigris kegyet­lenségét, a szajkó fecsegését, a galamb turbékolását — és mindebből megalkotta az asz- szonyt. A házasságra készülő ifjú mbukusu arcának verejtéké­vel megdolgozik azért, hogy megvehesse a szükséges ruhá­kat és edé-veket, egvszóval mindazt, amire a háztartásban szüksége van. Amikor szülei úgy vélekednek, hogy most már elég értéket összegyűj­tött. elkezd menyasszonyt ke­resni. A szülőké az utolsó szó abban a tekintetben, hogy megtarthatják-e a lakodalmat. A menyasszonyt föltétlenül meg kell vásárolni: vagy pénzt kell adni érfe, vagy eav tehe­net kell hajtani az após ud­varába. Az atyafiak elkészítik a la’^oda’ini étkezést, a vőle­gény fölszereli magát aján­dékokkal, Ruhákat és kendő­ket visz a menyasszonynak, szappant a felnőtt vendégek­nek és édességet a gyerekek­nek. A rokonok sem marad­nak adósai: ők is megajándé­kozzák a fiatal házasokat Napokon át nem némul el a dobszó. vidám egymásutánban követik egymást a dalok és a táncok. Ha. özvegy vagy elvált asz- szony megy férjhez, szerény esküvőt rendeznek, amelyen csak a legközelebbi rokonok vesznek részt. Válni nem nehéz. Ha az asszony nem tetszik a férj­nek. vagy ellenére tesz vala­mit, egyszerűen hazaküldi a szüleihez. Vajon kitolódott-e az átla­gos életkor határa? Erre egy­értelmű igennel válaszolha­tunk: ma az átlagéletkor 70 év. 1890-ben pedig 40 év volt. Ez azonban főként a gyer­mekhalandóság rohamos csök­kenése következtében állt elő. Mert az élő lakosság számá­hoz viszonyítva 197" » an sem él több százéves, mint 1673- ban. A 90 évesek száma vi­szont jelentősen növekedett. Beszél hetünk-e az emberi életkor maximumáról? Igen, az emberiség legnagyobb ré­szénél a íRSirtrtiálls íieftwf 90 év lehet. Csak egy igen elenyé­sző kisebbség érheti meg a 110 évet. Ez utóbbi esetekben — legalábbis ú«v t,'!"li.k — az öröklés „csodájával” állunk szemben. Miért van az. hogv korsze­rűen fejlődő országainkban a nők általában tovább élnek, mint a férfiak? a legvaló­színűbb magyarázat az. hogy az érelmesre-Més tíz évvel később tárni d ia mee a nőket, mint a férfiakat. A női szer­vezetben egyébként vaningk olyan hormonok, amelyek megakadályozzák a koleszto- rolszint túlzott növekedését. Tudiuk-e pontosan, máért öregszik az ember? A szakemberek erre négy hioofézist állítottak fel: 1. Az emberi szervezetet al­kotó több milliárdnyi sejt reprodukciója genetikai kód szerint ..programozott”. Van­nak olyan sejtek, amelyek mindössze Ötször újulnák meg. Az ötödvzöri megújulás után ezek a sejtek elhalnak. I

Next

/
Thumbnails
Contents